i vj.
ml
lUUHiiimimimiiinininHutjjmny,^
"•"•""••"••'""nnimiiiiiii,,,,,,,,,,,,
A Cestaponak rnírKÍig van miinl(ájü. /üHic'tVse/i tartóz-tatja le a náci rendszer clkn.
BERLINBŐL jolontik, hogy fi Gestapo még az éddigí uél la dnisztikusabb lénés l-e viin kényszerülve. Töméi '?3..,ietnrtÓ55tatásokat esz-íozolt a napokban a külön-
>o2Ö niunkahclyekea sza. >otazs címen. A letartóz-atottak nagyobb részben egi szocialista és szakszer-ezeti emberek. Legtöbbje ezető szerepben volt a litler előtti szakszervezeti lozgalomban. Többen a oncehtrációs táborokban oltak éveken keresztül, a [itler uralom alatt. A náci hatóságok annak véleményüknek adnak ki-ijezést, hogy azok az ele-ek, akik nyilvánitották a ndszerrel szembeni elé-detlenségüket, azok nem aradhatnak, különösen borús időszakban, a nép zött, mert' csak bajt óznak, azért határozták magukat az ujabb letar-itatásokra.
A. megfigyelők szerint a i liknak ezt a lépését még j ?yobb méretű szabotálj :ja követni ugy a jyá-'! ;ban, mint gazdasági té-
i'ARTóZTATÁSOK vol-a cseh protekturátus-1 is, minden városban ászatot tartottak. Egyes nitások szerint ezrek' lltek börtönbe, azon-| pontos adatot nem tud-1 nert erről a nácik nem j ik jelentést.
4.B0RUS állapot kihir-ie titán, mindent élkö-k, hógy a lelkesedést a e vigyék, azonban ez minden esetben sike-Ezt bizonyltja a Get megerősifése, a halál-tések számának emél-e és a tömeges letar-;ások ugy a régi né-őrületen, mint a pnr 'átusban, Csehország" és Morvaországban. :eket végeztek ki a-cimen, hogy vissza-, ttták a hatóságok á-asitását, hogy együtt-Ijenek az államvíd^ 5 közbiztonság érde-
Í0K. »*^39 S/ia^™nFi< Í4.
KANADAI MAGYAR MÜNICAS
a lakás, sojcan va-o valamennyien. Itthon
Eegymás sarkára ló _jt elfoglaltságunkbah sokszor kipattan ly fölgyújtja, családi Pedig szeretjük ^den összetűzés után ydjiik, hogy elragad unltat."
íjjny mondatot ragad iléWfl. amelyben olyan laszkodlk. amelyekkel jgunk a szegényember Nagy lakásban anin-igvari a saját lakrésze, aiiáódhatik, ha rossz tQri a társaságot. A Italában marcangoljfik a nyári hőség pedig (okozza ezt á feszült-időkben, biztosilények között is el-enbereket nyáridőben r az ösl kalandvágymaradványa, a csökevénye. Ha eb-lUpotban még a hábo-magasra korbácsolja ágot, akkor a szük la-léB mellé zárt embe-bántják azokért a melyeknek egyikük
3 segítünk a bajokon ffigjrobb lakásba köl-islakást, egy vágy ét szobával alig tudtul Uj lakbér emelési te el az országot, fö-■árcsokat. Már nagy vallhatjuk azt is, családtagok laknak e-stük elegendő a" lak-és nem kényszerülnek ani. A szük helyre d mindenképpen szen-
kednek zárak
ved ettől a térhlánytjöl. Akár csak a két szUlö és eok apró gyermek él együtt, akár a szülök lOellett felnőtt ,gyermdíek is vannak a lakásban, bizonyos Időszakban, bizonyos elfoglaltságuk Idején zavarják egymást. Hova menjehtít? Az apróságokat nem küldhetjük cl minden este az uccára, udvarra vagy közterekre, a felnőttet nem kényszerithetünk mozdulatlanságra. Benn a lakásban kell ezt a kérdésr megoldani! Mindenki engedjen valamit saját igényeiből, saját kedvteléséből, alkalmazkod-jon a többihez, úgyhogy a többiek alkalmazkodásával együtt kialakuljon valamennyi családtagnak az a magatartása, amely békés, nyugodt együttlétet biztosítja.
kitörése már érezteti ísál a piacon
^ hirek is érkezná, német nép az elsoi nem is tudott arroj, nyugati fronton is vannak. Abban a] ben vannak, hogy a skkel rövidesen ve-1 í háború. Amint latinban, a nácik alta j ;t „villámháború It be, meghiúsult a nép harcos akara-Hitlerek nagy kel-1 iségére a nép is tr i veszi, hogy rnoíí] ryvernélküli ellen-Inak szemben.
[ jelentések arról] ik be, hogy a na-b drasztikus íepe-j zetésére kénysze-z élelmiszerelosz-mutatkozó nehez-övetkeztében. AZ relosztásnál a lei-baj az, \ogy\^\ ,sztani való. Azért
ílelmiszerjegyesa ki, még jobban ve az idáig sem | íjadagokat.
: GEORGE, B. C. — lerkesztöség. Mellékel-pom rendezésére 51.50. logy nem állították le, ; liátralékban voltam, ie hamarább nem bir-mert az itteni vlszo-iaak rá alkalmat, bogy * összehozni. f kiütött a habom, az daek. A lisztért $4.75 í lkjáért. A cukor §9.00 A fizegény segélyesek íannokról, megkapták iina nyomban fölment <'§yüogy az alacsony üett bevásároljanak.
nézni, sünikor az a-»!ten élö emberek vá-farmerok a búzát el-i.inost segély pénzből Wgán, nem elkeseri-öt sok izzadság kö-■nelte, olcsón, elvették ^gán visszaadják. Wyzetet á háborúra fsizmus szüli, nekünk ellene.
A családanya, a feleség, a iiázi-asszony szerepe a nyugodt együttlét kialakításában ' elsőrangúan fontos. Külső és belső észközökkel és módozatokkal teremtheti meg ezt a békességet. Külső eszköze például az, hogy alaposan szemügyre veszi a lakás bemide-zését. Igen — a nyugtalanságnak egyik oka lehet az is, hogy aWs lakás nemeseik emberekkel, de bútordarabokkal is túlzsúfolt! Ahol sok felkvöhelyre van szükÍBég, nem muszály ágyaldial teletömni lakást. Kis asztalkák, rpsszfor-máju, nagyhelyet elfoglaló ülőbútorok szintén az élö személyek e-löl foglalják el a helyet. Ha lakásunkban könyökünket, cs^?&iket folyton bütorszegletekbe vfa^ük bele, sem csUlapodik az a nyugtalanság, amelyből az ellentétek kipattannak. Különös dolog az, hogy az osztálsomkhoz tartozó nők nagy tömege milyen maradi és önáUót-lan a lakás berendezése kérdésében. Pedig a lakásban töltjük el életünk nagyobb részét és fontos, hogy Jól érezzük magunkat benne! Sokan elbarikádozzák a lakást o-lyan bútorokkal, amelyek megfelelnek así' „urasági lakásokba", kastélyokba, öt-hatszobás lakásokba. Ka már senímiképpeh Kein tudják agyontömni a szobakonyhás
máalk családtagnak munkához (vagy akar szórakozáshoz is) csendre van szüksége. 2ie fütyüljünk, hangosan ne énekeljünk, ha a másik olvasni szeretne. Osszuk be ugy otthoni elfoglaltságunkat, bogy lehetőleg egyidöben kerüljön a sor lármás tevékenységre, lombfürész csikorgásra, gyérékekkel váló hancurozáái'á, szégbevé-résre, stb. Persze Jobb volna, ha mindenki saját. Jól hangfogózott lakrészben tetszése szerint kiabálhatna vagy haligáthatna, de mivel erre nincs lehetöségüiik, megértéssel hidaljuk át az enentéteket. Ha pedig mégfe fogytán volna á türelmünk, hamar kapcsoljuk fae a lélek önfegyelmezö képességrét, nyeljük le á csipös iheéJeéi^st, az epés rendréutasitást, fojtsuk el á. ádkrát, mely meggyújthatná a nagy tüzet.; , .
Természetesén á család "míndéii tagjára kötéleiö éz a leCke! ÍSTincá annál visszatetszöhb, mint ianíikór á családtagok egy résjsé ioiüiieht elkövet a béke megóvására,' egyesek vagy többen pedig önzőén éé nem korlátozott kényelemmel' elfogadják a többlek áldozatát, egyoldalú alkalmazkodását.
iíészíilnek 0 vééetemre
Jó voít a férmés Békésiae.ii, de az aratok leveset keres?í;ek
tengeri és a mésJálátásaí egészen
llmberi rannkaer^ü^ny van mostonőban I<ond<m körül annyira; bogy az ápoIto^Sket b félbaszDálják'a védelmi állások épitésénéL Répiiteik á Cinyis^ udnuön fcészült^ mely Liondon egyik leg-
'-nagyobb'kóriiáza^'.........~"
E^SV ESSÜNK!
Kapós leány
. —: ICépzeld, mindenáron azt a-kárják, iogy féijhez menjek minél előbb.
— Kik akarják? — A papa áaeg a maitía.
a
Minden védelem nélkül áll az °^ számúkra uj haza alapítását.
■Qyen hely Amerika védelem nél-
E^esült Államok ezen területe
Az utóbbi időben a fasizmus áldozatainak, a hazátlanoknak mU-liói kutatnak a földgömbön egy o-lyan helyet, amely lehetővé tén-
Magyar hadiöxveqy-anya
lakást; akkor ugy fordítják az á-gyakat, hógy minél Nagyobb helyet foglaljanak él. Az asztalt a székekkel a szoba közepére forgatják, hogy valóságos Csigavonalat kell íeimia annak, áld áz ajtótól az ablakig kivári eljIutnL Ha mindehhez kis asztalkákra, iszek-rények tetejére apró hippecskéket, folyton legurulásra készülő sSiob-rocskákat ráknak, akkor az ember valóbíui nem tud megmozdulni a lakásban. Pedig^ meg nem dönthető (Igaz, csak kévéssé érvényesülő) igazság az, hogy nem az ember van a lakásért és a bútorért; hanem megfordítva.
Radikálisan nyúljunk tehát. bu-torinfchoz és teigyük el ezeket íáb-alól. Csak annyi helyet adjunk a bútornak a lakásban, amennyire okvetlenül szükség van. Bs Jia a lakást az ember mozgása számára fölszabadítsuk, belső hyugalomté-remtö észközeink is Jobban érvényesülnek.,
I^ek az eszközök: szeretet, megértés és önfegyelem. Ne legyünk önzőek, üíá eüterülhétjük, Mrs. Carl CustafsonJne «siEtólJuiik
m
ti
Az 'efannlt fiszon a ii^Ivfdék „békés" visszacsatolás a idején s(A magyar asszony manidt «»zvegyen«s sok g;yenneil0 orván. KépUnk Sz<Melk vUÉEkéréá való nfit imitat, idd St gyennekkel maradt IcenyMcereső néOdil, és aki Uszi, hogy a fasizmus agy össze lesz zozva, bogy hinnondója sem
kül felejtett határa, amely fönt, északon a Csendes-tengerbe nyfa-lik.
Aiaiika nagysága egyötödrésze az Egyesült Államoknak, lényegesen kevés lakossággal. Az összlakossága ennek a területnek nem tesz ki annyit mint egy középszerű városé.
Az 1930-a3 népszámlálás adatai szerint 69.279 lélek lakik ezen a területen. £nnek a számnak csak ötven : százalékát teszi ki az itt született,, tősgyökeres lakosság.
Ujabb Jachtok szerint^ a népszámlálás, adatai ig38-bas 62.^00-ra emelkedtek 1938 Júliusáig. Ez az emel^eilés a Newr Deal adminisztráció, alatt Jött létre. A Jégr takarőt<U/^ mégtisztult terlUeten, több keleti telepedett le.
Az utóbbi időben földművelő te-lepOlés Jött létre Mataniska völgyében, 'ataiely terület a világ e-gyik legjobban termő földje.
Ezen a vidéken hosszú telek vannak, de az előnye az, hogy nyáron át a 20 óra hosszú napok nagybari' meggyorsítják a gabona beérését/ '
Matanuska völgye csak egy kis része annak a gazdag termőföldnek, amivel Alaska rendelkezik-Nagy területeket lehet itt fölhasználni földmüvelésre, ha használják azokat a módszereket, . amit á Szovjetunió bevezetett áz északi tcriiletein a mezőgazdaságban, l
A földmivelés mellett nagy lehetőségek vannak természeti kincsek kitermelésére. íHatalmaS erdőségek várnak kitermelésre, nagyszámban vannak különböző bányá-szási lehetőségek, ha kiépül valamennyire a Stonzervipar, nagy jövője van a halászatnak.
F. A. SilcQx, az £;gyesült Államok erdörendészetl igazgatója áttekintése szerint, Alaska délkeleti részén elsőrendű gazdag erdőségek
— Böíésj leva — Nyár ^-att A íalu népe a íiatár-ban robatcL A nap tüze égeti ö-ket, az a2attoni<5s por a torkukba és tüdejükbe rakódik, de azérfdol-goznak kitartöai:— Babér, állat, növény egyarSnt szenved a hőségben, Esö kellene. A meteorológiai intézet ígéri is a megváltó „csapadékot", a békésiek azonban csak szelet kapnak.
Az aratást mindenütt befejezték már. Hamarosan véget ér a cséplés is. A gazdaember elkészátheti most már a számadást. Megállapíthatja, hogy az idén elég kegj'es volt hozzá a természet. Az eiJdigi cséplési eredmények álapján az átlagos békési búzaföldek — 1100 négyszögöles holdankint — 6—^12 métermázsa búzát teremtek. A rozs, az árpa és a zab termése gyengébb. Tengeri és a burgonya termésltílátásai azonban egészen rosszak, ami a gazdákat módfelett elkeseritj. .
— A gazdának — mondja az e-gyik gerendás! gazda — legfőbb I)énzjiövedelmét az állattartás szolgáltatja. Ha az őszi vetemények gyenge termést adnak, akkor nem tudják meghizlalni jószágaikat és igy elmarad a pénzjövedelem is.
A törpegtízdák helyzetét igen találóan ecsetelte H. I. ujklgyősl gazda.
— Van 18 hold földem — mondotta. — A mult évben összesen 158 pengő adót fizettem. Az idén Jobb a búzatermés, mint a multévl, de — alig hiszem, hogy képes leszek kifizetni az adómat. Sertéseim sorra elpfusztultak, a tengerit és a burgonyát elvitte a szárazság. Beruházásról — csak a legszükségesebbekre gondolok — szó seni lehet. De le kell mondanom sok fontos szükségleti cikk beszerzéséről is.
A jó búzatermés következtében az idén többet keresett a mezőgazdasági munkás, mint a mult évben. A tavalyi 50—70 kilogrammos biztosítékkal szemben az idén 70 —80 kilógrammos biztosítékot is kaptak az aratók. A biztosíték ez-alkalommal azonban nem voít túlságosan fontos, mert a kialkudott aratorész tctobrerugott. A kisgazr
burgonya ter^^^^^^^ ^ bízttáítois ít, jajg
22 Ksaáalomrál íőJeg: a „íj ^ez^-ért dolgoztak az aiatók-
ineimyls^gSleg nagj'on k«» is. A doboza smtök pSéSaJ. gróf Wenck ÖfiimnS, alig 7 m^fa ve ^jyeEgaJso-, nát kerestek. A kisgazír iáknál gyanesak 4—8 irt^Tipa. i keresetek voltak. I
Aztík BZ aratők, aMk J ceéplög^ nél is feáptak munkát 4— valami
vei Jobban járnak. Ete / még ezek sem tudják a nyári mimkával megkeresni mindazt, an ü a család fenntartásáboz okvetlei.iil szükséges. Télén, pedig xiincs .'mtmka.,
A cséplőgépeknél Sr.i'—40 icQpg-ramm gabona az átlrtgos; kereset. Olcsó fogás lenne m'^st elmondani, mennyit keU ezé«:t szenvednie a munkásnak. JSeszél a tény önmagáért éppen elege'c. Ha a csép-
lés 2—3 héüg tart és 2 mázsa átlagos keresetet vejsztik alapul, ugy a cséplörészeisek összes keresete 4—6 mázsa lesz< A munkások között assonban Igen kevesen vannak olyíinok, akik arattak is, csépeltek is.
Mindent összeftoglalvt^ ,.ihi4ba kedvező a terrpéserédmény^tt Békésben',— a íöldmünkáaságnak csák egy bizonyos része kereste meg az évi kenyeret.
Tori István
Szervezöidik a csehléqiú :
; , ^
A fönti hírrel egyidöben értesülünk árról is, hógy JLondonban 4000 cseh menekült közül 1000 Jelentkezett ^ cseh léglóba, Jiogy a nyugati ^fronton harcoljanak a hazájukat elrabló, népüket elnyomó náci invázió ellep. . ,
várnak kitermelésre, nagymennyiségű kereskedelmileg nagyfontossággal biró faanyaggal.
Sílcox szerint az utolsó, nagymennyiségű kereskedelemben fontos fával rendelkező erdőségek O-roszország délkeleti résziben és A-laskában találhatók. - A halászat ennek a területnek e-gyik legkifizctöbb foglalkozása, dé az fiszaki Csendes tengeren állandó veszélyben van á fasiszta- támadók által.
A Japán halászhajók szemtelenül betolakodnak ezekre a vizekre, a-mivel nenozetközl vonatkozásbán is sok kellemetlenséget okoznak minden szezonban.
Az Egyesült Államok ezen területének határa nincsen kellőképpen ellátva védelemmel. A kongresszus elmúlt ülésszaka alatt szó esett Alaska védelméről is. Lépések lettek téve, hogy a légi védelem kiépüljön, ugyancsak szó volt arról is, hogy hadikikötö létesüljön. A jelenben Alaskának azzal van szerencséje, hogy jó, békés Szomszédja van, — a Szovjetunió, amely megvédi, ha kell, az Északról jövő fasiszta támadás ellen . - . ■
A mult hetekben Torontóban lezajlott Kanadai Országos KláUItá-son egy bramptonl (Ont.) magyar munkásnö egy kézimunkázott asztalterítővel második dijat nyert.
A dlJ nyerte|e Itír^. Gerbpvitz, évek óta ÍÉ^rmmunkávaJ keresi kényérét, de időt szentelt árra Is, hogy kitün|;etésf szerezzen kézimunkájával magának és egyúttal a magyarságnak. Sajnáljuk, hogy az e^n alkalommal ' készített fényképről nem csináltathattunk, klisét, hogy a Munkásban is közölhettük volna, 'őszintén örülünk mindén Ilyen magyar sikernek, hisszük, hoJEfy a magyarság közül sokan arra törekednek, hogy bc-mntassák Kanada Bcnszülött lakosságának a magyar népművészetet és a magyar kultúrát.
m
p
UJfiSEEBT
űzet ö
tolmács
tépvisel^ 9 St. K. 0, Ont-
réstéw
Kovács Jmfe |
I
(27)
j«gvoltez is. -
kocsikaravánt érnek el: a ta-! ^Paul a népség; a .városba, éppen oda iparkodnak. A kocsik nyo-^íorfelhő'tornád/ egészen belepi ^kőinek, krákodnak, köpköd-M-Oska közben nagyokat káromko-V-'' ■ * ■. ■
jgnó parasztok, meg kellene bo-
'^wegem, erről nem tehetnek, ha-
í*ips az út. : .
■giteanak lassabban, vagy Várják ^elmegyünk mellettük. Régén, ha tnem állt féte, deresre huzták, ^ kellene. — Keményen biztat^ 1^ ostort is használja :és sum-oesiri Igorból, hátrafordul éö az ^.:?io parasztra ordít: =^ Nem
tanulta meg a tisztességet? Micsoda pi-maBZ tempó ez? Az émbér inajd megfullad, olyan port vernek. Bitang parasztja...
Nagyot iöp, «lőr^ordui,^okáig káromkodik; szidja a pafasztcikat és az összes földéttúrókat. Takács Endre alig tudja lecsillapítana; szörnyen izgul, hogy a mögöttük kocogó párasztok még megtalálják hallani és helybenhagyják a segédtisztet. De nem történik semmi. Az elsa kocsin ülő öreg magyar kiveszi a pipát a szájából, a köpésre hosszú, megfontolt sercihtésséi válaszol, aztán csak úgy, a maga megnyugtatására:
---- Mit Óbégat ez a fécédulás? Azt hiszi, az ^^crök közt van Kolontón? ...
A pipát isrbét a fogai közé szorítja és ázsiai hyngalöinmál és egyhangúsággal szipákol tovább. Mögötte az aisszony bóbiskol a zsákok tetején; az új termésből visznek eladni. Az öreg paraszt az egyre távolodó kőidét nézi és még mielőtt eltűnne Ladáhy kSIvárosábaa, egy utolsó fohászVkfild utána:
—-Urak... bolond urak...
A kordé a poros útról a kövesre ér és a kerekek vígan róí)pgnák rajta. Az út ket oldalán szánalmas ialyJbák éktelenked-jiek :«BSZéivissza. A segédtiszt inár lecsil-l^odotfe-4s előre örül annak a korsó sörnek, amivel le akarja öblíteni a paraszt«
szekerek porát. Halkan dúdol, fütyörész, nevetgél: nagyon jó kedve van. Az első házaknál megkérdi a gyakornoktól:
— Mit gondolsz, hogy hívják ezt a városrészt?
—- Fogalmam sincs róla.
— Mégis.
— Nem tudom.
— Paris. Paris, öregem, mint a franciák szép fővárosa, -— Nevet és borzasztóan ineg van elégedve magával, hög^ ilyen szellemes. A gyakornok rábámul:
— Paris?
— Igén kérek: Pátís. Persze ti Pesten •azt hittétek, hogy csak egy Paris van. Mi ? Tévedtetek, mert Magyarországon is van Paris. Látod, hogy igazam van; azért mi sem vagyunk olyan műveletlenek ,
A ládányi külváros valóban Paris. Az Alföldön és főleg a Tiszántúl rengeteg világvárost találni. Van London, Berlin,
Varsó, Krakkó, Prága, sőtmég^ Jeruzsá-==-előtt.
suk, a tetejük simára van tapasztva és ez bizonyos keleti jelleget kö;lcsönöz nekik. A házak előtt toprongyos alakok üldögélnek, mozognak, hevernek. Sivár kis kertek, sárga virágú, hosszú napraforgók és néhány csenevész akácfa próbál csak árnyékot vetni.
Takács Endre különös érzéssel tekint végig az ázsiai képen. A nyomor olyan seregszemléje ez, amilyent eddig még nem látott.
•— Hogy élnek itt az emberek ? — minden cél és értelem nélkül kérdi, hogy szétzavarja a lelkében sűrűsödő viharfélhőket.
— Sehogy. Aki idekerül: élőhalott. Ha Szent Míhály-napján, szóíításkor valakit elbocsájtanak az uradalomból, az Parisba költözik, vályogot vet, kis házat épít magának és itt tengődik élete végéig.
— De csak öregeket látok a viskók
lem is. Ezek a világvárosok az alföldi parasztvárosokat övezik. Eléínte^jcsak a cigányok laktók, később mind több magyar szivárgott közéjük és most már ők vannak többségben.
A ladán3á Paris á kolöntói országút végén, egy régi vályogvető, telep helyén
— A fiatalokat nem is eresztjük el: azok még tudnák dolgozni. Páríísba csak az öregek kerülnek. -—Nyugdíjat kapnak?
Nem: nyugdíj nincs. Szorgalmas, jómagaviseletű cselédek kivételesen ötven év után némi kegydíjat kapnak, a
épült. Az ólszerü itázák^ ^
Annak, ellenére, fcogy Surőpában háború van, a Kínát segélyző bizottság Newryorkban egy országos kampányt tervezett a kínai nép támogatására, amivel egymillió dollárt számítanak összehozni.
A bizottság konferenciákat tart az ország nagyobb városaiban, a-hol a különböző városok Is belefolynak a munkába.
r dssEdst^ sikere a ^«ronféi Etiállífáson
-orsz
an
PÁRIZS. — A francia kormány Jóváh^gysával toborzó irodát nyitott a leiigyel követség Párizsban, ahol katonákat toboroznak a,Franciaországban élő lengyelekből, a--kik.a nyugati fronton fognak har-. coini nácI^Németország ellen a fiaját zászlajuk alatt és tisztjeik vezetése inéllett..
A Franclaorazágban élő lengyel lakosság ezrével jelentkezik a sorozó irodákon, a lengyel követe ség íelhlyására.,
A lengyel követ, Jnllus lAikasU.-ewícz szeptember i,(^én rádióbeszédet intézett a 800.000 Francla-tirszágban lakó lengyelekhez, kér-' ts őket, bogy lépejnek be a Lengyel Léglóba, harcoljanak az angol és francia ezredek mellett a nácik ellen :ia.jiyii^atl fronton. '
gZOMOEüAN ke!! tepasz-tainmÁ, hogy a magyar kormány nácibarát politikájának, amit a kanadai magj'ar reakció és lapjai is hűségesen majmol-;^^ tak, megdöbbentő következményei vannak.
Kanada több részéből kapunk panaszos leveleket, melyek arról számolnak be, hogy a magyarokat mint „náci-barátokaf • tekintik és ezért elbocsájtják munkájukból. A napokban Nova Scotiából kaptunk levelet, amiben egyik levelezőnk a következőket irja:
,Jtt nálunk nagyon veszélyes a helyzet, nem engedik a magyarokat munkába. Közülünk senki sem dolgozik, még a bányából IS kiküldik, akik még dolgoztak. Nagy gyűlölettel tekintenek ránk."
■így Írnak arról a helyről, ahol a magyarság közsíse-retetnek örvendett, amig köztudomásúvá nem -vált Magyarország' náci-baí-át politikája. Nem volt elég, hogy. az angolnyelvü lapok megirták ránk;külfÖIdi Magyarokra kedvezőtlen Valóságot, hanem a magyar reakció is táplálta ezt a hie- " delmet. Hangosan kürtölte világgá, hogy ök mennyire kedvelik .Hitlert, üdVözlő táviratot is küldtek néki, sőt ma is ugy ir a kuvasz Hitlerről, mint lég^yőihe-tetlen ellenfélről. Legutóbbi számába a „Völkischer Beobachter^' cikkét idézve a német erőditményékröl ir elismerően. Nagy ártatlift* nul, mint közvetítő szerepel, de megírja pzive érzelmét. ,,. ■
A kanadai magyarságnak, egyetlen mód van árra, hogy a magyar reakciós politika által rányomott „náci-barát" vagy „fasiszta bélyegzőt" lénióssa, minden városban, a ■ hiélyi lápoknak adjanak nyilatkozatot álláspontjukról. Adják tudomására a városukban élő kanadai ben-szülött és bevándorolt lakosságnak," hogy nem azonosítják és nem azonosították magukat a reakció nácibarát politikájával, mindent elfognak követni, hogy a fasizmus elleni háborúból, amelyhez Kanada is hivatalosan csatlakozott, sikerrel Végződjön, és hogy a kanadai démokrábia védelmére minden pillanatban készek, akármilyen ellenséggel szemben.
AMINT azt az ujsá^rok . annakidején megirták, Hitler kiment a keleti frontra, hogy személyesén vegyen részt a harcok vé--zetésében. Mielőtt elment, végrendelkezett. Kijelölte á vezérség örököiséít, arra az esetre, ha ott püéztuliisa. Nem kell félteni Hitlert;' tudja, hogy miként kéli vigyázni az életre. És ha mégis sikerülne eltenni lábaló!, ezt nem az elővigyázatosság hiányának tüdh^t^" nák be. ■
Az örökös lesz éljsősor-bán Göring, a mostani íég-Ugyminiszter és a honvédé-lem fejé. Háő iá elpusztul-' na —■ amiért a kottcentrá?-cióstáborok lakói nem sok >■ könnyet hullatnának—^,' ugy Hess Kudolf ia nácl-párt helyettes vezére tölte-íné be a vészettkutya szeré' Pét.
Arról azonban nem szól a híradás, hogy az a- hatalmas vagyon, amit vézérsé-ge alatt összeharácsolt, kire marad. Erről mélyen hallgatnak, pedig ez is érdemes említésre, nem ingyen vezérkedett «s uralkodott az elmúlt ihatéven keresztül. Azt hisszük^, hogyha vagyoni örökös kérdése ném lesz .probléma, jelentkezni foghak a jogos <ö-rökösök, ^ájók, akiktől ösz-szeharácsolta — a német nép vállalja - a jogutódlást.-
Küldjük pénzűnkét JCanada legré£^b iBagyat irodája utján, amely távirati átutalásokat 8^ iiáp, alatt fizet ,kL , . . Kábeldij 25 ciétti —> Gy^riikabel 35 c@aft I^MAGASABŐ ^ÓiiyAMÖKI
CSty HaS Avenuo ~- Montrecd. Quebee
4
í i I ^
^■Mv'-i'
,1
- 'f'. 1 á'