KANADAI MAGYAR MUNKÁS
■'■ E^gffteTIt mtntfpn Kedden. esfltgitgWn éa eaasabatoa. ISMíBSttfel £r: Frmffdi^hw,n 1 évre évre $USO: ^ Ofntt
tibSiiiffigra 25 E^sresQlt APwTnnlTM más kOlfOlcU AUnmokba 9*.
. ^ tf!m!ni levelet, csekket és Money Ordert Müdjük: nmAfJM 2IAGTAB ITUNKAS, Bos 154 Gen. P. a^oronto^ Ont
C&eafe. — Teletaasíám: ELgta 6097. — L<ev£lben kUIdStt péasekért feleWsséset nem váUaltzn^
■■':m'.
u
ír-' í3"
; Ml-
RÖVID ÉS GYŐZTES
antifasiszta háború kell j
Z EMBERI civilizáció mai fokán nincs s nem is lehet épeszű és becsületes ember, aki a háborút csak macáért a^áborűért: az öldöklésért és pusztításért igenel-Üé. A háborút, civilizált ember csak akkor helyeselheti, hk az az adott helyzetben elkerülhetetlen lépés arra, fiogy békésen már el nem intézhető, félre nem hárítható akadályokat romboljon le a népek és országok, valamint ■ az egész emberiség békés továbbhaladásának és bizton-oágának útjából.
A most folyó háború nem volt feltétlenül elkerülhe-*J5§tlén. De elkerülhetetlenné tette, az embex-iségre kény-^Wérítette az a tény, hogy az egyre nagyobb belső válság-i^al egyre kétségbeesettebben küzdő náci fasizmus leg-'Icef^gbeesettebb külső támadásával szemben a veszé-iiréistetett nagy és kis államok kollektív biztonságának i^nye nem állott és ma sem áll fenn. A mai háború elke-JrÜJhetetléhségéért és pusztító következményeiért termé-M^éseni elsősorban is azok a tényezők felelősek, amelyek •4 i^kolléktív biztonság létrehozását lehetetlenné tették.
0 Most azonban, mikor a háború már folyik, az országok koiínányai és jiépei előtt az a legégetőbb és leg-í^obb feladat, hogy a háborút kirobbantó náci fasiz-a legrövidebb idő alatt a legteljesebb vereséghez ' jüttftsaák. Ezt röviden úgy összegezhetnénk, hogy ez a 'Mborű kell, hogy rövid és győztes antifasiszta háború . iéliíyen.
Ha a háború hosszú lesz és nem győztes antifasiszta '. háborúként fog befejeződni minél előbb, azért azok lesz-t|iék a felelősek, akik nem tesznek meg minden tőlük tel-Itétőt arra, hogy a háború rövid és győzelmes befejezését iHíbnkálják s antifasiszta jellegének megőrzésével és élelmesével valóban a béke és demokrácia szolgálatába ái-
JELEK azt mutatják, hogy a demokratikus oldal népei, valamint a semleges államok, sőt számos jel sze-lint magának Németországnak a népei is, rövid és győz-fés antifasiszta háborúként kezelik és óhajtják e rájuk ^^Öszakolt háborút.
, Kanada népének egész magatartása azt mutatja, iiógy a Kanadai kormány által is kihirdetett háborút a lenti értelemben óhajtja a kanadai demokrácia és biz-;tónság, nemkülönben az egész emberiség javára fordí-'p^i. A kanadai nép színe-virága és jövője: az ifjúság, j^0meges önkéntes jelentkezésével demonstrálja, hogy vé-Mt és életét is kész feláldozni, hogy segítsen a demokrá-
Irta: SZOKB Istvúa
cla és biztonság elpusztítására törő fasizmus szétzúzásá-Bái
Ján a világ többi erőinek.
Ez a segítség a kanadai részről azonban elsősorban a kanadai demokrácia és biztonság védelmét és olyan-ifányú megerősítését jelenti, hogy kellő mértékben hozzá ! |udjunk járulni a nemzetközi demokrácia és biztonság : iíyors és megalkuvást nem ismerő győzelméhez.
MAGYARORSZÁG vezető poU-tikusainak a közös lengyel-iqagjmr határ kicsikarásánál, a szétrobbantott csehszlovák demokrácia keleu csücskének, a Kárpát-Ukrajnává kínevezett Kárpátaljának a zaegrkaparintásánál, egyik legkedvencebb érvelésük — ngy kifelé, mint >befelő — az ősrégi lengyel-magyar barátság hangoztatása volt.
A magyar kormány ragaszkodott Kárpátaljához (Ruszinszkó, Ruténia, Ruténföld, „Kárpát-Ukrajna"), mert a reviziöval felcsigázott magyar közvélemény sors-várakozásának a felvidéki keskeny sávnál valamivel többet keUett adni, hogy a revíziós köd fel ne szálljon s teljes csupaszságában meg ne mutassa az ország népének a kétévtízedes ellenforradalmi délibábos híizaárulás népsanyargató és országvesztö bűnét. Kétségtelen az is Jiogy a magyar vezető körökben már akkor is voltak, akik félve szemlélték a náci birodalom terpeszkedését s aggódni kezdtek saját honi rablóterületeik jövője mlat. ^
Olaszország a közös határ ki-zsirmálásában a magyar kormány mögött állott, mert (1) ő sem szivesen nézte, hogy tengelytársa nem annyira a szövetség, mint inkább saját gyarapodására használja a tokói-róma-berlin tengely követelő és íiiegfélemlitö képességét s (2) Mussolini aduként próbálta a magyar követelést kijátszani a róma-berlinl tengely kibillent hatalmi egyensúlyának vlsszablUen-tésére.
Németország nem szívesen mondott le Kárpátaljáról; egyrészt a-zért, mert azzal még messzebb-nyuló éket vert volna a Balkán és Lengryelörszág közé, nemkülönben Ukrajna felé, ugyanakkor értékes szomszédságba Jutott volna Romániával; másrészt azért, mert mint Dr. Iiajos Iván müvében olvashatjuk, „íA. belföldi cseb olajtermelés 1836-ban ugyanis mindössze 19 e-zer tonnára nigott, emiek Is nagy része Buszlnszkóbói került kl..." s Így az olajhiány miatt nyikorgó náci öadlgépezetnek nagyon elkelt volna Kárpátalja.
De hogy a német-magyar kapcsolat ne feszüljön, hanem minél előbb odafűződ jön, hogy a kárpátaljai olaj, ék és ugródeszka előbb-utóbb mégis csak náci kézre Jusson, Hitler Ideiglenesen átengedte a magyar kormánynak Kárpátalját.
Mussolini pedig egyelőre kényte len volt megelégedni az albániai sziklákkal.
nem is egyforma határozottságu. A magyar nép ugy félti a magyar függetlenséget, mint demokratikus Magyarország, a kenyérben, munkában és szabadságban bő magyar élet legfontosabb előfeltételét. Es kétségtelen, hogy eiért, mint a másikhoz vezető szabad utért, kétségbeesett elszántsággal, igazi kuruc magyarsággal harcolna. A magyar vezető körök viszont
— egyesek kizárólag, mások főleg
— azért féltilc a magyar függetlenséget, mert Hitler vazallus-Magyarországában legfeljebb csak másodrendű lakályok szerepét játszhatnak, akik azonban elsőfokon lennének felelősek Eizért, hogy a legtöbbet préseljék ki az országból (helyesebben: gyarmatból) a bélpoklos agyaglábu náci hadigépezet' feneketlen gyomra részére, és minden elégedetlenséget berlini parancsra fojtsanak el. És hogy a függetlenséget még most is inkább kikunyerálni, mint megvédeni akarják, azt bizonyítja gróf Csáky István külügynüniszter multheti berlini utja is.
A lényeges eltérések és árnyalati hlUlönbségek fölé azonban mégis mint legfontosabb közös tény emelkedik kl az ország függetlenségének a féltése, mint a ma legfontosaU) és legégetőbb feladata.
Hogy aztán lesz-e ebből ezekben a történelmi napokban a szükségnek megfelelő közös védelmi készség, és hogy mely pillanatban szakad az ország népére és kormányára a közös védelem sorsdöntő feladata, azt számos belső és külső tényező fogja megszabni. Egy a-zonban bizonyos: a magyar nép
és az ország kormáio'a husz év óta soha nem állt olyan közel egymáshoz, mint ma a függetlenségi
stkon álL
H
A A MAGYAR vezető körök a magyar-lengyel - barátságra
való hivatkozást a raag.var függetlenség megvédésért' használják, ám tegj'ék; minden erkölcsi és töri-ténelmi joguk s alapjuk megvan hozzá — a jelenből éppúgy, mint a múltból. De a magyar népnek éppenugy, söt jobban, mert a magyar és lengyel népne^ nemcsak a
függetlenség kérdésében, hanem belső szabadságuk kérdésében Is vannak hagyományos kapcsaik, mai belső helyzetük is azonos erkölcsi alapra helyezi őket.
A hol futólagos, hol maradandóbb magyarlengyel kapcsolatok több mint ezer évre vezethetők vissza. S aki á történelmi fejlődést Ismeri, az nem fog azon csodálkozni, hogy ezek a kapcsolatok eleinte inkább dinasztikus, felületi kapcsolatok voltak és csak később váltak egyre inkább népi, belső kapcsolatokká.
De vegyük sorra legalább futólagosan ezeket a kapcsolatokat.
liBNGYELOfaSZAG. — Képünkön egy csoport lengyel nőt látunk, akik hazájuk védelmére kelt«k.
*
AZ ELSŐ lengyel-magyar kapcsolat valószínűleg az volt, a-mi Géza magyar vezér és Mesko lengyel fejedelem között a 990-es években jöhetett létre, amikor Géza feleségül vette Mesko nővérét.
Érdekes, hogy mindkettő népének első feje volt, aki felvette a kereszténységet.
Valószínűleg ebből a rokonságból lehet megmagyarázni azt, hogy mikor Endre magyar király (1047 —1060) a híres várkonyl jelenettel (korona és kard) törbecsalía Béla öccsét, a taktikusan kardot válasz tő Béla lengyel segítséget hoz Endre nyakára, kinek német segít seggel megerősített seregét Mo-sonynál széjjel is veri és Endre maga is elesett.
Lengyelországba menekült püspökség elől I. László unokaöccse, a „könyves" herceg, aki mégsem püspök, hanem Könyves
Kálmán néven magyar u^t
IL Istvánt, seregei elhagyok i domér alatt, mikor a lenSk^ len harcolt. Kálmán kltag^f Bortsz ak: az orosz ijérSi való házasságából származoT f rósz és lengyel segítséggel köv^td te sikertelenül a magyar trtnt
^emel¥eiiyek
Az antant államok nem kiömlött vérükkel, hanem az általuk elhasznált olajjal győzték
le ellenségeiket"
Németország olaj tekintetében az összes nagyhatalmak között ,.A LEGKEDVEZŐTLENEBB HELYZETBEN VAN'
iiii
''ki'
1;
Sí-'
I
De semmi esetre sem lenne a kanadai demokrácia és !j|^"ztonság javára az, ha a kanadai néptől olyan segítsé-'^t követelnének és a nép olyan segítséget adna, mely a ''jlftború költségeit a köznép vállaira rakna, a kanadai JÍ>art, mezőgazdaságot és kereskedelmet pedig a munka-
t'dók és hadseregszállítási ügynökök pénzeszsákjának iizzasztásával szipolyozná ki a termelők és fogyasztók
i'fgy az ;egész ország kárára. .
•V, ■ ■. " ■
1^ KORMÁNY részéről a háború hathatőssága demo-^^krátikus,^élésen anti:fesiszta győzelmének segítése céljából, nem történhetnek oly intézkedések, melyek a Mznép élietszínvönalának csökkenését, demokratikus jo-•|fafeak durva csonkítását vonnák maguk után. Szerin-iHlnk éppen az ellenkezőjének kell történnie: Minél ma-;§asabb életszínvonal és minél szélesebb demokratikus TChétöségek biztosításával kell egyrészt mégmutatni, ^tígy a demokráciáért érdemes — ha kell —• szenvedni Ím meghalni is, másrészt lehetővé tenni azt, hogy a ka-jáadai nép az itthoni demokrácia biztonságának a tuda-l^kvál és erejével valóban a leglelkesebb és leghathatósabb közreműködését tudja adni a háború gyors és győ-zelbies befejezéséhez, a fasizmus összetörésén keresztül.
Akik milliókat akarnak és engednek gyűjteni abból, bógy mások a demokrácia és béke védelmének tudatában ^tértiket és életüket adják, azok éppen a háború Icihúzá-Őatij antifasiszta jellegétől való megfosztásán, tehát ép-ppn a demokrácia és béke ellen dolgoznak. Akik mások vefét és szenvedését sajátmaguk vagy csoportjuk gazdasági vagy politikai tőkéjévé akarják kovácsolni, azok ^ors és.anltifasiszta győzelmet munkálják, hanem ^ájúyotézáguk déiúoüxáciáját és biztonságát ássák alá s ié^bn keresztül a fasizmus győzelmét segítik elő nemcsak hal-tereken, hanem itthon is.
fi A háború költségeit viseljék azok, akik busás vagyo^ lijokra tettek szert a köznép életszínvonala és demokráciája kárára. És a demokratikus jogait biztonságban tu-4j$/ köznép minden erejével hajlandó és képes is lesz a lláboií gyors és antifasiszta győzelemmel való megvívá-iá|ö^a vért, egészséget, épséget és életet áldozni.
A
MrféM^ 0 MifMást — sseress ú/ elöfisefekef!
*
MiAGYAR-lengyel barátság hangoztatása azonban mégsem csak kényszerszülte kitalálás, hanem' alkalomszerű feltalálás volt, sőt most még egyre jobbam hangsúlyozza a magyar kormány. Ma a-zonban ez a hivatkozás egészen a magyar függeUenség ügyét szolgálja, minden revíziós jellegétől mentesen.
Csehszlovákia szétrobbantása, Kárpátalja visszaszerzése esetében főleg a revíziós vágy uralkodott, és a magyar-lengyel barátságra való hivatkozást részben jólehet Hitler is azért fogadta el a terület átengedésével, hogy további céljai érdekében a Burgenland megtartásával esett csorbát begyógyítsa a magyar közvélemény előtt a „revízión" és legalább Ideig-óráig elhomályosítsa rajta a „Made in Germany" bélyeget.
Szlovákia teljes náci bekebelezése után azonban már a függet-lenségféltö magyar náci-ellenes közhangulat adta a magyar kormány és más pollUkai körök szá-jába a magyar-lengyel barátság furujáját, mintegy mentségül arra, hogy a náci fasizmus „felsöbbségé-től" egyre jobban rettegő „alsóbbrendű" magyar fasiszta-barátok miért nem engedik át Kárpátalja olaját és ^ területét a náci hadseregnek fegyverül és felvonulási terepül Lengyelország ellen.
Ha a magyar közvélemény most egyéve nem tudta egészen, a magyar uralkodó körök pedig nem csak hogy egyáltalán nem tudták, de nem is akarták megérteni, hogy: „Prága védelmé Budapest védehnét Is jelenő," és hogy: „A-ki a csehszIo\-ák demokráciát támadja vagy támadóit segíti, az a magyar függetlenséget Is ostromolja," — ma nemcsak a magyar közvélemény van teljes tudatában, de a magyar vezető körök is kénytelenek megérteni, hogy Varsó védelme Budapest a^elmét is ^lenti, a lengyel fUggetloiség nnegsemmisitése a magyar fUgget-lens^^ a I^közvetlenebb veszedelembe sodorja!
(5. Bzemelvényl^özIonényUnk)
A jövő háborújának német szempontból ^ legnehezebben megoldható problémája kétségtelenül á hadsereg olajszükségletének biztosítása lesz. Már a világháború sorsát "is nem kis részben ez döntötte le és a hio-dern hadviselési technika csak niég inkább fokozta jelentőségét... Cur-zon lord volt angol külügyminiszter nyíltan hirdette az 1918-as fegyverszünetet ünneplő londoni népnek, hogy az antant államiok nem kiömlött vérükkel,^ hanem az általuk elhasznált olajjal győzték le ellenségeiket. Ugyanezt a felfogást vallja Winston Churchill is... vagy Beren-guer francia szenátor, aki szerint a szövetségesek győzelme lényegében a gépkocsik diadala volt a mozdony felett.
Nem kétséges, hogy a jövő háborújában az olaj jelentősége egészen kivételesen hatalmas arányokban fokozódni fog, hiszen ez a motorok harca lesz és az ezeket tápláló vér az olaj. Ez „az az anyag, amely nélkül Írja Friedensburg Ferdinánd az e-
rpfiVES lenne azt hinni, hogy a magyar fílggeUenség féltése .ugyanaz a magyar nép és a vezető Ikörök részéről.- Nem.ugyanaa éa
gyík legkiválóbb német hadigazdasági szaktekintély a „Der Deptsche Volkswirt" 1937. április 16-i számában—a mai hadseregek a teljes mozdulatlanságra és ily módon épúgy, mint munició vagy fegyverhiány esetén a biztos vereségre lesznek kárhoztatva ..."
Németország ebből a szempontból talán az összes nagyhatalmak között a legkedvezőtlenebb helyzetben van. Noha itt kezdtek kutatni a világon először olaj után, a kutatások eredménye mindmáig minimális . maradt. .. A bajon ugy igyekezett segíteni, hogy szintetikus uton, szénből állít elő olajat... Nem törődött a költségekkel, nem vette tekintetbe, hogy egy tonna benzin eIőállitá)sához csak 4:5 tonna szén szükséges és hogy ennek ára háromszor-négysze-resen felülmúlja a természetes, olajét. Nem volt tekintettel arrafsem, hogy ez hasonlíthatatlanul .tqbb, mintegy tízszerannyi munkádkezét, ■ tehát háború esetén katonát j^lot le az ország belsejében, hanem ^'egymásután állította fel feenzingyáráit.. Tántoríthatatlan akarattal haladt célja felé. A beígért ei^dméx^ía-r-zonban mégsem sikerült elemiéi-Az 1937. évre jelezték az ország olajszükségletének belföldi termelésből való fedezését, de az év végére/a kitűzött célt a német kormány ^nemcsak hogy el nem érte, de meg sem közelítette... 1937-ben az ország 5 millió 150 ezer tonnás olajfogyosztá-sából mindössze 35.9 százaiéköt sikerült a belső termelésnek fedeznie. ..
Azóta ujabb gyáralapitások történtek, ma 11 nagy üzemben állítanak elő szénből olajat, de... ,»Né-metország részére is — vallja be ü-gyancsak Friedensburg id. cikkében — részben a már meglévő, részben építés algtt álló üzemek «»al? a bé-
keellátás szempontjából nyerhetnek döntő jelentőséget-^és ebből a szempontból is csak akkor, ha időközben tulgyorsan nem növekszik ez."
Csehország és Ausztria megszerr zése ebben a tekintetben csak ujabb tehertételt jelent...
Nem vitás azonban az, hogy a háború kitörésével a szükségletek egy csapásra hihetetlen arányban növekednek meg majd...
... ha csak 1000 km. fronthosszu-ságot vészünk is figyelembe — ami a most már biztosan legalább két fronton operálni készülő Németországra nézve igazán nem túlzott számítás — ugy már ez is évi 12.3 millió tonnára rug. Vegyük most ennek Friedensburg számítása alapján 2-3-szorosát, ugy csak a frontra nézve 25-—37 millió' tonnás fogyasztást kapunk. Ehfhez járul még a Hinter-land szükséglete is így a 30—iO millió tonna mögött valóban nem sokkal maradunk el. (Wehrwirt- " schaft des totálén Krieges 100. lap.)
S ezt az óriási mennyiséget kell Németországnak egy háború esetén előteremtenie. A tengerentúli államokból bevitelre nem számithat. Nem régiben megkötötte ugyan Komániával a kereskedelmi egyez ményt, de ennek az olajtermelése állandó visszaesést mutat... De még
erre sem igen lehet reményük. Alig kötötték meg ugyanis a máig sem ratifikált német-oláh kereskedelmi szerződést (ratifikáció után egy hónappal kell életbelépnie), nyomban utána Románia Franciaországgal is megállapodást létesített, mely kifejezetten az egész francia olajszükséglet Romániából való fedezéséről intézkedik. Sőt azóta megkötötték az angol-oláh gazdasági szerződést is, mely megint csak tekintélyes olajmennyiségeket kötött le Anglia javára. ..
Ráadásul nem számithat a Harmadik Birodalom arra sem, hogy Románia olajkészletét egy villámgyors fegjrveres lerohanással kerítse kezébe. A világháború tapasztalatai intő mémentóul szolgálhatnak ebben a tekintetben is. Románia akkor is a központi hatalmak kezébe került, de a bevonuló csapatok a kutak helyén csak romokat találtak... Szakértők szei-int ma is az a helyzet, hogy fegjrveres erővel a román olaj semmiképpen sem szerezhető meg, mert a kutak felszerelése órák alatt tönkretehető és ^ helyreállításukhoz a technika mai állása szerint nem kevesebb, mint 3 teljes esztendőre van szükség.
A NJOU Károly Röbert mamr király (1308-1342) a le^ fejedelemségek egyesítését mit. kezdő Lokletek Vladiszláv Mnvít vette feleségül, és ugy ök, Z fiaik, Nagy Kázmér lengyel és Nagy Lajos magyar király (isü-1382), szövetségben éltek.
Károly 1335-ben visegrádi resszust hívott össze a cseh „ lengyel királyok és a német lov^. rend ügyében. (Endre magyar tí. rály 1226-ban kiutasította a német lovagrendet Erdélyből és az észa-kon letelepedve állandóan hábor-gatta a lengyeleket. 1306-ban él-foglalta a lengyel Danzigot és Po. merániát és igy Lengyelországot elzárta, a tengertől.)
Nagy Kázmér halála után a len-gyei rendek Nagy Lajost fogadta el királyuknak, kinek örökébe lengyel trónon kisebbik lánya, Hedvig lépett. Hedvig- ieleségia vételével egyesítette Jagelló Uláa-lő litván fejedelem Lengyelországot és Litvániát, a német lovag, renden 1410-ben aratott győzelmi, vei pedig ismét megnyitotta a tei-geri utat Lengyelország előtt
Luxemburg Zsigmond német császár és magyar király (1387-1437) 16 szepesi városnak Ulászlónál való elzálogosításával szerez pénzt a Velence elleni hadjáratra.
Jagelló Ulászló (mint lengyel W rály: H. Ulászló fiát, HL Ulásáó lengyel királyt (1434—1444), magyar rendek királyul választották, de .ebbe Erzsébet, Habsltog Albert magyar király (1437-14-39) özvegye csak ugy egyezett bele, ha öt veszi feleségül. De mlg j követek Krakkóban jártak, Erzsébetnek fia született, akit a Viseg-rádból ellopott koronával V. Lás^ lóvá koronáztatott, mire kétéves polgárháború indult meg H. Ulászló magyar király és Erzsébet hívei között.
A török akkor azonban már Magyarországra tört; Galambóco^ Szendröt elfoglalta s Nándorídír-várat fenyegette, n. Ulászld vhöb Hunyadi János lett s nem az í libája, hogy 1444 novemberften Várnánál. a Fekete-tengena csaknem az egész magyar sereg, királyostul együtt, ott pusztult (Folytatjuk)
j^incseneft fitkos fengeralaftiárók kanadai vizeken
Pr. LAJOS IVÁN
„Németország háborús esélyei a német szsűcirodalom tükrében"
című világhírű könjrvének Torontóban is megérkezett londoni 3., angol kiadásának fedőlapja így szól:
GERMÁN VS WAR CHANCES
From Germán Official Sources
„Re c ord s a I e s"
— Times Budapest Correspondent, . July 6th
„A se n s a í i o n"
— Daily Ebcpress Budapest Ctorres-pondent, July 5th
„A bo
— News
m b s h e 11
Chronicle Budapest respondent, July 6th.
if
Cor-
Thís Book Says:
„GERMANY CAN'T WIN"
,..„A |elenkor egész stratégiáját —- olvassuk ugyancsak Friedensburg .cikkében — annyira az összes csapattestek mozgékonyságára állítják be, hogy az ehhez nélkülözhetetlen üzemanyag kényszerű kímélése az összhadműveletekre a legáldátla-nabb módon gyakorolhat befolyást és a hadvezér elhatározási kedvét is meg kell bénítania. Mindenesetre illúzió volna akár a Hinterland, akár a véderő fogyasztásában igazán lényeges takarékozfcodás lehetőségére számitaniy ha nem akarunk ennek fejében nagyon is súlyos hátrányokat elszenvedni.'*
.. .a német olajellátás nehézségeit mindennél jobban bizonyítják az Ausztria és Csehország elleni német mozgósítás tapasztalatai, amikor is köztudomású^ hogy néhány napon belül ja magánhasználatban már é-rézfaető benzinhiány ütötte fol fejét. Ámbár német adatok szerint csak részleges mozgósításcól volt szó és a légi erő érdemleges akcióba lépésére egyáltalán nem került sor. Mindenből persze szinte matematikai szükségszerűséggel következik Frie-denburg azon fejtegetéseit záró végső megállapítása, melyet ő ugyan csak általánosságban fogalmaz meg, de amely tipikusan a német helyzetre vonatkoztatható és amely sze-rmt az olajszegény és beviteli lehe-töségektsr elzárt államnak „katonái mozdulatai egy 'nszonylagosan rSvid ideig tartó lendület után, mely alatt a készenlétbe helyezett tartalékokat elhasznárjákt meg fognak r^&edni."
OTTAWA. Ont; szept. 12. Az utóbbi napokban olyan hírei kezdtek lábrakapni, hogy a kam-dai vizeken egy tengeralattjártf cirkál, azonban semmi bizonyitéit errevonatkozólag nincsen — jelentette ki King miniszterelnök tegnap este a parlamentben.
A kormány — mondotta Kisg -— kisajátított több magántulajdonban lévő gőzöst és elrendelte azoknak háboriis céli^ valé átalakítását. Azonban ennek az intézkedésnek nincsen semmi köze ea esetleges tengeralattjáró támadáJ lehetőségéhez.
Kártéritást vettek tőle
Algeciras, Spanyolország. -gibraltári ütegekből rálőttek ^ holland hajóra, amiért a jeUéss nem volt hajlandó megáUni. Anu-kor végül megállt, kapitányával megfizettették a kilőtt löveg árát
líemény ellenálIássfllH-
(Folytatás az L oldalről) rint az a 250.000 főMl áUÓ len^ hadsereg, mely a lengyel íoiyf_ alsö részén. Poznannál vissza a németeket, rendezeti vonul vissza, hogy kapí^-la^ megtarthassa a Varsó kőruU w delmi erökkeL ^ ..wö
Semmi kétség, a németeK cUenállásra találtak a keleü ton. ami megállította mielőtt elérték , voüiá ^S^^ szág természetádta védehm laít a Bug. Visztula öS:g^. lyókat. Varsótól északra körül folytatódnak a J*^^,^
A londoni Daüy E^T>^ lései szerint a német l^^^J saját beismerése szennt 50Jaw met halott és 170.000 f^j! dozata van a Leiig3*'°^v ni német támadás első
szágí náci sajtó ^ke^^^ arrtl a harcászati ^^^^ mit a lengyelek az otőbbi vettek gyakorlatba. ^ ja-AmSl számolnak be,
-lesből i2?au^ás^ okoznak a ^
gyélek
nagy károkat cs3{k3tokbazi.
Szöknek a németektől
Svájc. — Arról érkezett jelentés, hogy szerdán ujabb 22 snaszökevény usízott át a né-seregekböl a Rajnán, a svájci
ir közelében. .
lEAJELEN
distatürAi
[ szakszervezetei ciók"-kal a
DICSÉRIK AZ O
\ londoni „Times" tudó fomimal afeaiják á
BUD.M'EST. szept. 15 negeascltc. hogj- a hírlap jeket, meljeW magj-ar csaj pontosításáról szólnak.
\ magyar lapok soha scffllc^essC-KévcI. mint e nap Jegességet összekapcsolják í
'HE LONDON Times ai budapesti tudósítója awarország társadalm egfigyelui, liogy ir a l p a mai magyar helyze „Magyarországot eg m hűbéri födbirtokos 1 it legjobban talán pí zni. O.van ország ez, ik it (ezéven titkos szavaz ) parlament ismételi : rendkivüli hatalmat a( raiánynak, amit bárm< Dgati országban diktá nak tekintenének. _ Az( n egészen meglepő mei iségii sajtó- és szóláss dságot tartottak meg, ország távol van att< ^' totális legyen.
iár rendes körülmények közi :»5-arorEzágot nem lehetne u] mteni, mint egy igazán szabi liberális országot, szomszédi állandóan kent egyediuraha fián ugy tűnik fel, mint a d aácia magános szigete az öi r,vuralom tengerébén. Vezet srtanak amellett, hogy a fí áa vagy náci eszmék idegené magyar vérmérséklet számári parlamentje, melyet korlátol s becsületességgel választottal íiitszik, választói kívánsága eli. mikor fél-diktátorí hatal líad a kormánynak.
Parlamenti Javaslatol
te)k a törvényjavaslatok, m& i a jelen ülésezés elött vannak, ÍEformmal, az ui költségvetés-a szakszérvezeteltnek oTáiz atíju ,korporáci6kkal' való he-
«cdnek minden aranyat
otóó Japán. — Mivel a japán aiánj-nak nem sikerült önkénadományozással • kellő aranyat Szedni a japán néptől, elrendel-az arany tárgyaknak a rekvl-Ssát, hogy igy teremtsenek ala-külföldi lőszervásárlásra.
Ujabb letartóztatások
^ga, Csehország. — A hivata-német hírügynökség jelentése ^t Hagy számban tartóztattak =seieket a napokban a cseh és ~a „védaökségben" a ..közbiz-% érdekében". A letartőzta-^ számát nem jelzi a hir.
■ ■-— . fi^,
eniet tengeralattjárót ^ láttak Mexikóban Jta Cruz, Mexikó. — Az egyik J*öi teherhajó kapitánya arról ' .-elentést a parti hatóságoknál. 3" a mexikói öbölben, nem is ^ a partoktól egy tengera-'^hoz hasonló tárgyat látott délkeleti irányban halad-
» repülők a lengyeleknek
^•zs. Franciaország. — A Ha-«sa.'szplgáiati irodáról közlik ^'^WI, hogy állandóan érkez-] Leagj-elországba az uj repülő-^ a- Földközi tengeren és Ro-líeresztül. A hír nem árul-^ íwgy honnam-i
jj^ol m.easzeesik..."
^é!netorsság. — A hiva-'f ^émet hírügynökség csütör-avi,-ai rukkolt W, hogy a ^ csapatok Saaiijrücken és között vonultak élűre > ^ol a Szigfrid vonal
s*^-.abb Tan a francia német
jj«*aelleaes felíratok
Anglia. — A londoni -Akiihez érkező jelentés sze--aa uccáin a nátík lengyellé^ gyilkos hadjáratát élitéld
^^tíenaek joeg estétffl rcg-^j^^ éjszakai elsötétítés
t e U
ei hl €1 k( sc
ki lei is ko su
A
I
bri nal cen tek of 1 vóh val sabl
V rent mer ront köze ves mot alt.
A több* niszt
a 1
a i
xnQ 8*
vaSt
85