rf\ ^ ««4
C c5 O 3 «
fi 03 o 5» ■
«^ «:0 ^ S. •**í
■K-g 3
gl^ S,g a>(^ rt Cíí:^
-a o ' «Q> j3
c s a
1
5.15 S tí
••2 5
Ili ff
í" ._; s »cfl M g «H v(U J2
.§Í2
J-a
B
^3
I
^ -áí
1
I
a ea
43 .
ifi ,3
i a S
a " «
-«;£ B
(1)
t'íi
KAE^^RAI mA^CVAR iVSUMK^ IVI£IXS£Cl^
1839 xdstiSber 28.
(Foiytatda a 2. oldalröl) teni, másazóval: konzerválni kell a pa-
Ennek a demokratikus foiradalomnak rasztságot! Erdeiek nem akarják kon-
»^««„.««fi^KAi ir^ii «áioa^+o zervalm a parasztságot, hanem „felsza-
azempontjáboJ nem kell ,,választa- ^„i^^t" sürgetik. A nagybirtok elpusz-
nunk" a népies baloldal két irányzata ^i^^g^t^ a demokráciát ép ezért akarják.
között. A főeltérést a két irányzat kö- A szabadon fejlődő kapitalizmus — a , ^ . x r. « ... - • - - _______-________
zött alapjában véve abban lehetne össze- magyar „feudál-kapitalizmussal" szem- vésben van egy bizonyos szembehelyez- ság befolyása az ország kormányzása- rasztságot. Persze, gyökeresen ez a nepw maszkodva, tudományosan végiggondol
ban van a paraszti polgárosodás mellott, a leginkább pártolja a jómódú parasztot, akinek népiessége á legtisztábban: polgári-demokratizmus. És ez a polgári-^ demokrata Erdei Ferenc is, a maga élete és fejlődése tapasztalatai anyagára tá-
foglalni, hogy; az uj Magyarország népi ben — ép ezért üdvözlik, mert a pa- kedés is a parasztság polgárosodásával, ban, egész í)olitikai életében, nem kell demokratikus Magyarország sem^tudna va a paraszti lét problémáit és a parasztdemokráciájában mennyi lesz az, ami rasztot „kényszeríti és segiti, hogy ne a náras7tí!áff fek/ámolására" való tö- ^ogy a munkássággal való szövetségen megoldani ezeket az ellentmondásokat, ság fejlődésének kilátásait ^a szocializ-polgári demokrácia és mennyi lesz az, legyen paraszt." (Parasztok, 193, old.) " t'"^*"'''^"^ u v kivül érvényesüljön, ellenkezőleg: e be- melyek magából a kapitalizmusból szar- mus eszméinek és valóságának igézetébe
— ........ti tr— o./ f \ » ' rekv.esDen pedig van egy bizonyos ko- - -_—-. —ííi„ t.-j.-i_-_-i.----- —„—i, ^uu^^^r, nx^^r^^^^^A^ ■n-j.. -------
ami több a polgári demokráciánál. Hogy ennek az eltérésnek ellenére a népiesek
Mindkét álláspontnak megvan a maga
reKvpsDen peaig van egy mzonyos^ ko- folyásra az uri osztály hatalmának ipeg- máznak. De ebben az uj Magyarország- kerül. Erdei neraicsak a napi nyomoru-zombosség a parasztság polgárosodása- döntése után a parasztság csak a mun- ban a parasztság maga résztvehetne a ságok elleni küzdelemben akar együtt-val ecrvnttiaro szenv(><ie5u>kkf>l szemben, i ?_____i.íii—i ____ ___-í_ii.j._ a:í-^á.a„u^-^ ^,^r,A^ « 4-A^,r,nA^\^i ________•_____ : ■ *^ . ■
az uj világnak az .Ígéretén, annál la in> kább, mert parasztsorsuK loghVtolo* sebb magyarázatát u szocialista világ* nézet adta. Ígéret és felszabadulás a parasztnak az a társadalom, ahol min-denki munkás és a termelőeszközök egyformán illetnek minden munkást, ahol nincsen uralkodő^osztály, hanem csak állandó kiválasztás és ellenőrzés tilatt álló vezetöcsoport..(u.o, 201. old.)
irányzat törekszik, nem győzhet anél- a Kapicaiisia verseny, a piac lorvenyei- souas, ieiemeiKeaes inegaKaaaiyozassat, ország demokratikus népképvise- vagy a munkásosztállyal együtt rá a- l
kül, hogy a népi egység gerincét ne a nek kerlelhetetíen gépezetében pusztul- Erdei azt akarja, hogy a paraszt polga- léteiben: a helyi'önkormányzatoktól, a kar-e lépni a társadalmi fejlődésnek ar-TOunkásaág és parasztság szövetsége al- Jon e. A polgárosodó, jomodu paraszt rosodjon, de ugy, hogy ennek ne kell- épparlamenten keresztül egészen az or- ra az útjára, mely kielégíti a.parasztság-
menet előkészítése és alapjainak lera- menekülnie és csak ugy, hogy a többkása. Mindkét esetben népi demokrácia- ségnek at kell esnie a kapitalizmus pókról van szó, de mig az előbbiben a népi Ián, akkor nem marad mas^hatra, mmt demokrácia polgári elemein, megállapo- átesni rajta: a kisebbség felemelkedésé-dásra törekvő tendenciáin lenne a hang- vei járó haladásért meg kell hozni a suly, addig az utóbbi esetben a népi demokrácia előremutató, a jövő felé törő, továbbfejlődésre késztető tendenciáin. Mi marxisták természetesen a továbbfejlődésért, a szocialista jövő felé mutató népi demokráciáért küzdünk, anélkül, hogy eleve ezembe fordulnánk a né-; pi demokrácia korlátoltabb, polgáribb, megállapodottabb formájával. Ma, amikor a népi demokráciáért való egységes harc a legfontosabbv nem azon van a hangsúly,hogy milyen különböző utakon fejlődhetik majd tovább az a népi Magyarország, melyet meg akarunk valósítani. Hanem azon, hogy a parasztság a maga polgárosodási igényének kielégítésére korlátozódó demokratikus átalakulást sem vívhatja ki a munkássággal való szövetség nélkül és a munkásság is csak a parasztsággal szövetkezve gondolhat a népi demokrácia szocialista továbbfejlesztésére. 1867 paraszti revíziójára is csak az 1918—19-63 történelmi hiba jóvátétele alapján kerülhet sor, még^ akkor is, ha a hiba jóvátétele nem is jár együtt az 1918—19-88 célok elérésével. És az 1918—19-68 célokat is csak az 1867-e8 hiba jóvátétele alapján közelíthetjük meg újra, még akkor is, ha a hiba jóvátételének alapja csak az 1848-hoz való paraszti visszatérés lesz.
kásság vezető-szerepének elvével. Az uj társadalmi és gazdasági rend, ebben
Parasstorssád: utópia 1905-ös forradalom idején éppen azok az értelemben tehát nem lesz az az utó-
^ '"^ az orosz marxisták, akik a munkásság pikus „parasztország", amelyről a né-
LEHET-E ezt? A népiesek válasza erre és parasztság szövetségének szükséges- piesek — ha kétkedve is ~-álmodoz-
a kérdésre - a parasztorszáe A pá- ségét és e szövetségesen belül a munkás- nak, de parasztorszag lesz abban az er-
rasztországban a paraszt megmenekül osztály vezetöszerepét hirdették, beszél- telemben bogy^^^^^^
parasztságától, felszabadul paraszti mí- tek arról, hogy a^ forradalom győzelme fejlődés nem a parasztság feje folott fog
voltának terhei alól, de a maga képére "tán^a demokratikus Oroszország:/ar- lezajlani, a paras^^^^^^
formálja az egész országot. Erdei fejtet- nier-koztarsasag, a parasztdemokrácia, rata ellen mukodo vak toi-vényszeruse-te ki legbehatóbban, hogy milyennek is másszóval: „parasztország"~"' *
lesz.
képzelik ezt a parasztországot:
„Ott... ahol semmi... kiút nem kínálkozik s a múltból ittmaradt ur-paraszt osztatu társadalom nem képes már semmi fejlődésre, ott parasztországról képzelődnek a parasztok: politikai ^törekvéseikben olyan pa-
A pdrasst^demokrácia veszélyei
Igaz, ez a parasztdemokrácia, amely-ben a paraszteág önálló szervezeteié az "zmushoz. elhatározó befolyás a politikái életben.
gek szerint, hanem a parasztságnak lesz módja rá, hogy beleszóljon életének további alakulásába és hallassa szavát annak^ kérdésnek az eldöntésénél, hogy a demokratikus Magyarország polgári-paraszti keretek között állapodjon-e meg, vagy pedig haladjon-e tovább a szociá-
Mert érzik, sejtik a népiesek is, hogy az ellentmondásoknak, melyek-
raszttársadalmat tartanak szem előtt, komoly veszélyeket is rejt magában ma- .^^^J^V amely megszabadul ugyan terheitől, gára a parasztságra; nézve. A két fron- x„ de parasztelveit nem adja fel." „Ha ton való harcnak a veszélyét, azt, hogy ^'^^^^^"^'V- a ország lehetett volna e törekvésekből, a parasztság a nagybirtokosokkal és ít'^htl^^^^'f^^^'^^^^^ annak a társadalma ugyancsak külön- nagytőkésekkel, de a munkásosztállyal íSíSi^'^,,^!Jfa^S f. n^^^^^^^ bözött volna minden polgári és szoci.: is szembefordul. Stambulinszky bulgá- K^SÍhf J^ÍTtnf^ÍrinHá:. ?Hhff alista vapv nacionalista rendszerfiil. v,-oí r.ovac,fm.=^á<ra" án a^nn KniTnH kisel)bsege_nek _polgarosodasa es tobbse-
alista vagy nacionalista rendszertől, riai „parasztországa Nép" ' ró
a paraszttörvények újjáélesztett uralma alatt folyt volna az élete." (Parasztok, 206—208. old.)
;JrSSrbMfWol^^^^^ védeni a parasztot a
ó természete könnye elcsábíthatja e- rJÍ^J^tS^EJEl
ERDEI FERENC
többség pusztulásával járó áldozatot.
^Onserválni VOQy......—..... menye: logeKonysag a paraszisagoi sa" voina hivatva a szabad piac pa
Í^SAk ennek a forradalmi perspektíva- ""^entő" reakció iránt. Hiszen ma már a rasztpusztitó hatásait kiküszöbölni. A
^ nak az alapján lehet feloldani a né- reakciós kapitalizmus is„menti" a pa- kistermelők képére formált kapitaliz-
baloldal két irányzata közt fennál. ''asztot. A fasizmus is „hii-deti", hogy a
faita tisérletekre^^^H^^^^^^ ^^"^ lebontjuk a paraszti polgárosodás
Ezekből a fejtegetésekből .k^^^^^^ hogy a „parasztország"^ célkitűzése pa- ^zt szinte bizonyítani sem kell. De még E2&'°í?iVif T .raszti vagyalom: törekvés egy olyan tar- ha ezzel a legrosszabb eshetőséggel is fE^^'^K^^S L J^^^^^^ sadalomra, amely se nem szocialista, o„4mnhink miff akkor is reális Iphptő- felbomlása es pusztulása ele? Lemert a parasztig kisgazdaságok .önálló ség M^rorslgb^^^^ megmentem Í5,fel8ró.
többség pusztulásával járó áldozatot. termelésére épül, se nem kapitalista, cpn ~ a néni dpmol^^^^^^^ » parasztságot? Ha az ellent-
likvidálnl? egyik álláspont végső követkéz- mert e kisgazdaságok „szabad társulá- Sári-7arLzti foSa ^mondások mélyére nézünk, akkor lé-
IIKVICiainif menye: fogékonyság a parasztságot sa" volna hivatva a szabad piac p^. P^^g^" P^^^^^" lonnaja. nyegében arról van szó, hogy van-e o-
gondolkodáa legmélyebb gyökereit, itt „Ki tud ma hinni abban, hogy a válik láthatóvá—ha az ö számukra
kinztU,
őstermelés az első minden más terme- ellentmondásainak megoldására. A lési ág előtt?... Könnyű mondani, régi narodnyik nézet szerint: a pa-hogy a falut fel kell szabadítani a vá- rasztságra ^ kell • . építeni a szod-ros uralma alól, — azonban senki alizmus uj társadalmát. A mi népiesein-sem kívánkozik jobban városba, mint l^et, ezeket a parasztságból sarjadt írókat, az a probléma—melyet régi lormá-I jában régen elintézett már a történelem
—■ uj formában kínozza: hogyan lehet"^a parasztság — öniíön paraszti felszabadulásáért küzdve, r- egyben részese az ■ emberi felszabadulásért folytatott nagy harcnak. Hogyan kapcsolható össze a ; paraszti követelésekért vívott küzdelem az; egész emberiség felszabadításának nagy szocialista céljával? Marxista nem olvashatja megrendülés nélkül Erdei kérdésfeltevését: a paraszti felszábadu-; lás és az emberi felszabadulás összefüg-réséről. Lehetetlen nem emlkeznio arra; logy a fiatal Marx Károly a proletár-emencipáció és az emberi einenoipáció összefüggésére szinte ugyanazokkal a szavakkal mutatott rá, amikkel Erdei vallja, hogy,,parasztnak lenni most már nem lehet", mert parasztnak lenni: embertelen állapot. A parasztnak tehát azért és ugy kell felszabadulnia, hogy „emberré" legyen. /
A NARODNYIK-'illuzíók a parasztság ^ szocialista hivatásáról ma is illúziók, a paraszti „szocializmus" életre-kel-tésére irányuló minden kísérletnek csődöt kell mondania, a proletár-szoíializ-must nem detronizálhatja semmiféle
FÉJA GÉZA
a parasztok, abban a pillanatban, ami-
kor egy csöppet is ráeszmélnek állapo- „népi" szocializmus. De a proletárszoci-
I jL. lyan utja a társadalmi fejlődésnek, me rerspektiva lyen. haladva a parasztság, elhagyhatja
}>ies baloldal két íránvzata közt fennál- rasztot. A fasizmus ís „hirdeti", hogy a mus volna ez: paraszti utópia. Látja ezt a paraszti állapotot, felszámolhatja pa-
6 elvi ellentmondásokat A parasztság Parasztság fölött nem uralkodhatnak a Erdei Ferenc ís. ö hangot ad ugyan en- A DEMOKRATIKUS népi Magyaror- raszti mivoltát anélkül, hogy e felszámo-T)olcáro<iodását valló nónioBoií na n nn szabad verseuy, a szabad píac törvényci: nek a kistermelői vácryakozásnak, de szagért való harcban a parasztde- lás kapitalista keservein át kellene es-I. B vöuuö»«v viuiu iieptescK ts a pa ^ fasiszta állam monopolista ár- mindjárt kételkedik is benne: mokrácia eshetőségét is számba kell nie? Van-e olyan utja a társadalmi fej-
diktaturájának veti alá a parasztságot. vennünk. Ez is egyik variánsa a törté- lődésnek, melyen haladva a paraszt em-
.,Ha lehet modern paraszttársada- nelmi fejlődésnek Magyarországon. A bérré lehet, de nem embertelen, kapita-lom, az csak nagyszabású és a teljes- demokratikus-népi Magyarország ki lista módon? Van-e mód arra, hogy a
tukra. Sokat várunk attól a társadalomtól, amely megnyugvást adhat ne
. _ , Jpiesek és a pa
raszti „szocializmust" valló népiesek el Icntéte elvileg kibékitheteUen addig, a-wig egymásközt maradnak és nem veszik igénybe a marxizmus eszmei támogatását. Az egyik irányzat azt fájlalja, hogy a magyarországi feudális maradványok miatt a paraszt: paraszt maradt, polgári fejlődése megakadt, elnyomott, ciszigeteltí hátramaradt, félíg-középko-
A fasizmus is „kárhoztatja" a parasztság bomlását: ezért újból röghöz köti a parasztot, korlátozza tulajdonjogát önnön birtoka fölött és a paraszti termelést a fasiszta állam szükségletei szerint „irányítja".
Amíg kapitalizmus van, addig a pa-
alízmus utat tud mutatni arra, hogy a paraszti szocializmus mélyen rejtőző kuniig" hrszeVoYyan'kevesé^^ becsületes vágyakozások a^ paraszti fel-
eddig, de nagy kérdés, hogy paraszt- szabadulás es az emberi felszabadulás elveink megtartásával teljesülhet-e ez összekapcsolására hogyan válhatnak va-a várakozásunk... íme ilyen a mi hí- lóssággá. A parasztság nem lehet hordo-tünk... Van-e hát egyáltalán megöl- zója és vezetője az emberiség harcának dás a számunkra, — méltán merülhet a szocializmusért, ezzel a feladattal a fel a kérdés." (i.m. 210. old.) történelem visszavonhatatianul a .mun-
kásosztályt bízta meg, de igenis lehet ha-
n sorban ól. Ez az irányzat a nagybirtok raszti kistermelőnek életeleme is, vég-fimyéKában pusztuló parasztságnak azt zete ís a szabad piac, a szabad verseny, wS' tolmácsolja, hogy nem akar a hitel és a forgalom törvényeinek sza-
ü^^^^n'^m^tA^v ^''r T fogai- poltőke „védelmezi" a parasztot a sza- szág: az a népí'demokrácia, amelyre a SSvzafa kStt7^^^^^^ r'piTs^t'nTem^Trteíenür^
'^^.y pa- bad piac bomlasztó hatásaival szemben parasztságnak van elhatározó befolyá- ífonS^^^^ bereé' emoerteienui legyen em egybeforrásbol .eyednek. Erdei hmni a-..«_„;„,.,„,^ «... „«.„„,*...,á„"
ímfeWt'Sllti ^J^^^ ^'J^^-'^'J'^^^^^^^.^ fSl^ti&l 'í«"^°k?^<^^-- nem bérre.
ség igényével fellépő kísérlet lehet tudja elégíteni a parasztság felső rétege- paraszt paraszt maradhasson, de egyben Lehetetlen megrendülés nélkül olvasni talmas segítője a szocializmusért való (mert a maga ellentétein kivül meg inek polgárosodási igényeit, anélkül, civilizált, művelt felszabadult tagja is éieket a kételyeket. Mert ezek nem egy harcnak, igenis lehet — önnön problé-kell oldania minden más ellentétet is), hogy ezeknek a polgárosodási törekvé- lehessen a társadalom közösségének? E- légüres térben spekuláló intellektuel ké- máinak megoldásán munkálkodva é- . mert különben primitiységet és visz- seknek azonnal és közvetlenül össze kel- zekre a kérdésekre várnak választ a né- telyei, aki szilárd elvi álláspont és szí- pitője a szocialista társadalomnak, igen-
j társadalmi közös-és egyenjogú dol-
- , . ... . . , nes törekvéseivel. A demokratikus Ma- gárosítani" is, vagyis a modern civilizá- állni nem tud, ezek"^^^ —ép- " • *.r u ^. Tn-.^^: « „
tovább paraszt" m'aradnr" Aw.'aT u' ,. fs megis: van reális magja \s ennek a gyarország célkitűzésében magának az ció, a társadalmi felemelkedés áldásai- pen ellenkezőleg—a gondolkodás becsü-^ keletien, hogy Erdei Ferenc a
„paraszt maradni. A para«zt bad érvényesülése. Ha a reakciós mono- kistermelői vagyálomn^^^ Parasztor- If^tnek a realitása békíti ki. a népiesek ban részesíteni. Igenis van rá mód, hogy letességéből, a parasztsággarvaló igaz 8=^o<^!a''2;m^^^^^
1- azácr: az a nem demokrácia, amelvre a _ ----. ^„ .-^u-^»,._.:, egybéforrásból erednek.^dei hinnie „ ^
kar a. parasztságban, de nyíltan és be-; g^^^^^^ \^
csületesen bevíillja, hogy ebben a hitben ^^^^f^n^ol n ní.m hiytoR máffa tu^m- par az alapja,'a falun pedig a gépekkel
157 nem öiztos maga sem. :
„Nem lehet parasztorazágot építeni, gazdaság, nem pedig-a paraszti tóster-Ha' egyszer paraszt egy ország; akkor mélés „apró egységeinek társttlása, ott épp olyan naptalan az ég, mintha mert megoldottá a népiesek na^^^^ fölötte volna egy másik, amelyik él- máját:„polgárosította*', civilizálta, felveszi tőle a fényt. Az építés és a sza- emelte a parasztot, ^anélkül, hogy ebinek badság ott kezdődik, ahol a világ nem á parasztság többségének elnyon^orpdá-paraszt." (u.o. 212. old.) sa lett volna az ára. Emberre tette «pa-
' rasztot anélkül, hogy el kellett volna
_____________ Erdei össze van forrva a parasztság- hagynia paraszti mivoltát, de egyben
érte, hanem együtt minden" dolgozóval, gal, de nem hisz benne. A munkássággal „fel ís számolta" a régi parasztságot, tehát elsősorban együtt a paraszti dolgo- nincs összeforrva, a proletárszocíaliz- mert*a szocialista társadalom egyenjogú zókkal. A munkásság és parasztság szö- must nem fogadja el, a munkásság tör- dolgozójává változtatta. A kollektív vétségének jelene: a demokratikus Ma- ténelemformáló képességében nem bizik, gazdaságok parasztja az, akit Erdei ke-gyarország kivívásának közös érdeke, de de még ebből a kételkedéséből is kiérez- res, mondván: „Tagadom a paroaattspr-ezzel a szövetség tartalma nem merül ni a proletárszocializmus igézetét, a Bot én hiszek az emberben, aW parawt," ki, a munkásság és parasztság összefő- marxizmus szellemi befolyásának kiirt- A Szovjetunióban mentették is meg, szá-gásának jövője is van: a közös harc a hatatlan nyomait, a ázocialista munkás- molták is fel a parasztságot. Mindaz, a
'^r^i:^^ tS>iS^'w;s;a=ohis7 ti^^ g£^^lí^SáIre^^^lí^^^
Sálni knlí hnnL^lW^^^^ hogy a fasiszta vagy reakciós állam há- fejlődés reális eshetőiégei közé tartozik. SLné éf mSnl" 1^^ Snvía-
S S a"^ siettetni azt a fejlő- borús célokra szükséges önellátását elő- Mint külön gazdasági és társadalmi ^elmezne es „mentene is a szegenypa-
icídffi&T A .f^"®;:^ paraszt gi formái, vagy megteremtődnek uj for- ket, melyeket a kapitalizmus szabad pi-liZ nniJJtlí iÍÍv'^a"^* ^^t^l^u^ T *ehát mindig a parasztság gúzsba- aca ^s a szocializmus szervezeti; terme-SSiSnf paraszti állapot, kötésével. A paraszti kistermelő azon- lése egyaránt nyújt a kistermelőnek, tériül K'vetközés, a paraszti közösség ban a szabadverseny pusztító hatásai el- mészetesen nem lehet realitás a paraszt-Ín«?f/A ^ F-^' 'eni lázongása közben könnyen áldoza- ország. Ezt Erdei maga is érzi, különben SS ?E t^vá lehet a fasizmus „parasztmentö" nem beszélne arról a „visszaesésről", a-SnS«;ffi;";Íu^ demagógiájának. így a parasztság tár- mit egy ilyen kistermelésre épülő társa-?SáXri& f^.J^!^..J^.. ^-^^ dalmi rend szükségképpen Jelentene. D^
amely-
ÍIÍpÍS/!nnn?;.^^p?^ f^^^^l' Ha a parasztságot konzerválni igyek- "ségének, öntudatának
kktiSfí vffi^^^^^ "V- vő álláspontnak ebben áll a veszélye, a érvényesül, akkor ez a „p
vSThnmn m S ^^"aspoiitja pul-asztság „felszámolását" sürgető ál- nem puszta vágyálom. Ez
«S llnn/,, „ .J.^^^^^ láspont viszont a kapitalizmus apológia- kus parasztköztársaság Mí
ÍSho nw" ö-nv^Pr" f ''^'m'?''^^ j^'*^ hajlamos és kész megfeledkezni a egyáltalában nem azt jeieniene, nogy
hanüm ÍnÍ?lnEh /"^i gátakat, paraszt^ság polgárosodásával járó elő- mindenki paraszttá alakulna át, hogy az
védelmórőra K^^^^^^ ^ parasztság nyök kedvéért a parasztság nagy több- ország csupán mezőgazdaságból állna,
hfl?ASí,i bomlasztó ségének sorsáról a kapitalizmusban. A hogy a földmüvelésnek kellene az ural-
^aiasawal szemben is. Meg kell men- parasztság konzerválására való törek- kodó termelési ágnak lennie. A paraszt-
veze-tel-
szervezett-niegfelelően — érvényesül, akkor ez a _^,parasztország"
a demokrati-Magyarországön
pZ AZ UTJA ¥ társadalmi fejlődésnek a 8zocializmü8> melynek hordozója és megvalósítója-a munkásosztály. De a munkásság a szocializmust nemcsak a maga számára valósítja megj hanem minden dolgozó számára, az egész nép számára, tehát a parasztság számára is. A munkásság a szocializmusért való harc élén halad, de nem pgyedül küzd
KOVÁCS IMRE
szocializmusért.
A népiesek szellemi viaskodása a pa-i-aszti lét és a pai-aszti felszabadulás kérdéseivel és ellentmondásaival múlhatatlanul a szocializmus eszméinek hatókörébe vonja őket. Legjellemzőbb erre Erdei Ferenc példája, aki a legtudatosab-
mozgalom varázslatának hatását: mí a népiesek „parasztország"-ról való
. V , , .. , ^ álmaiban egy dolgozó néposztály képvi-„Ha meg is riasztanak bennünket a selőinek mély humanista vágyakozása rideg proletár-igék, ha egyszer kóstol- égy olyan társadalomrai mely szabad és tuk az izüket, ki nem mossa a szánk- emberi életet biztosit dolgozó tagjainak, bol ezer masiz sem." (u.o. 206. old.) íme, megvalósul
:,,A paraszi^cturelmetlenebbjei es Szagban,halneroeg3r^unkS.é8p^^ a foldtelenek különösen kapnak ennek országbáni ^ -'^
^^^^^
