-»r^3í3n3WI SVXNflW aVAOVW ivűvísivji
- . - "3'
■,tH»e?í|S':'l.
2. oldal
KANADAI MAGYAR MUNKÁS MELLÉKLET
1939 december 16.
1939 december 16.
KANADAI MAGYAR MUNKÁS MELLÉKLET
MÉLTÁN csodálkozhatik bárki, akihez ez a nyomtatvány eljut és fáradságot is vesz magának, hogy el is olvassa — amiben az észlelt tapasztalat ok. nyomán teljes joggal kételkedhetek — hogy. fiiért ez á' nagy hűhó, miért ez a tea'iális köntöstépegetés, ez a bibliai átííóződás\^J3 főkéit nilért ez a nagy sietség és egyálta'n 62 a cím, máYmint'hogy utclaó és mármint logy kísérlet. Akadhatnak talán az alvadtvc .i, hal^zémü' és disznóagyu olvasók és érdekh tok között olyanok is, akik azt fogják mond. ú, « nein is olyan sok kísérlet előzte mer >zt az utolsót,; miért ez á kétségbeesés? » . '^adhatnak talán olyanok is, akik megszokt. ak lévén a lássu folyamatokhoz, az ameriVv 1 magyarság életének iszapos állóvizéhez, ):)gtalannak fogják tartani kifakadásomatjéí^ alaptalannak türelmetlenségemét. Ugy goi. lolják majd, hogy a vállalkozás, amelynek ('.-dekében előadások tucatjain, cikkekben é; most is szót emelek, várhat még a kibont-.kozásra, és. egyáltalán, ismétlem, miért ez az illetlen türelmetlenség. Türelmetlenségen kivül, ugyan kérem, kit érdekel a millió magyar amerikai sorsa, szülőföldjének viszonya, nagy, európai-magyar kultúránkhoz való kapcsolata, művelődése, jövője. Ugvan kérem, kit érdekel a nagy magyar irodislom élete, érhet-e bennünket ko-molv vcfíztcscg. ha az elsorvad és elporlad, íüUévc, hogy jól mennek itt Amerikában a füszerüzletek, a szörmoüzlctek, az ügyvédi irodák, orvosi és fogorvosi rendelők, föltéve, ha a mezőgazdaság prosperál és az ipari fellendülés jelei biztatók. Ha él a magyar kultúra, a magyar iiodalom és egyáltalán a magvar s/.ó és a magyar belü, az európai nia-gvar botü, ugy O. K., ha pedig nem, ha pe-^ dig elviszi a részeg fenébe az ördög, hát istenem! ez volt a sorsa, ki veszített valamit vele? )
Nem tudom, lehet, hogy csak alaptalanul vádaskodom, lehet, hogy egész Amerikában nincs senki, aki eképpen gondolkodna és valóban csak Uélségbeci-ííti rémlátás az egész. Lehet, hogy az egymillió amerikai magyar, történelmi szerepét átérezve, éppen csak lanyha érdektelenségből, mondhatnám azt is, megfelelő vezetők liiányában mutatja ezt a kétségbeejtő érdektelenséget, ezt a cinikus nemtörődömséget a magyar kultúra, a magyar művészet, a magyar irodalom és a magyar haladó politikai mozgalmak irányában. Tény azonban az, hogy ezt mutatja, ellentétben országukból szétszóródott németekkel, olaszokkal, csehekkel és lengyelekkel, felso-^ rolhatuám itt e világ összes, egyéb népeit teljes lelkinyugalommal. Mindég tudtam, vállalkozásom elején számítottam is-r1i,~'^Kogy nem nehezebb egy millió bolhát zsákban osjz-.szegyüjteni, mint nagy, európai magyar ki^l-turánk és irodalmunk, szabadságmozgalmunk érdekében tömöríteni! egy millió m'a-gyart. Mégis volt egy kis kemény, nem is szólva a próbatevés izgalmáról, hogy Jlie'gki-séreltcm a lehetetlent, mint ismételem, előadásokban, Írásokban és legutóbb egy induló mozgalom zászlaja alatt.
Miről volt szó, lia valaki talán elfelejtette volna az urak és parasztok, a zsidók és keresztények közül, megismételem. Mozgalmat indítottunk, magyar népünk szabadság-mozgsilmának megvédése, hazánk függetlensége érdekében, a magyar irodalom támogatása és érdemesebb színvonalra való emelése érdekébon, nehéz sorsba jutott kultúránk lo-vál)bfejlesztése és jogaiban való megtartása érdekében. Talán sok is volt, amit akartunk, sokszor azon töprengek, talán csak azt kellett volna kérnünk, hogy védjük meg a magyar vicclapokat, vagy a magyar táncos operettet, a magyar ponyvafilmct és a.magyar parketláncot és báréneklést. Sokszor arra a meggyőződésre jutok töprengéseimben, talán ezt kelleti volna kérnünk Amerika egymillió tekintetes, nagyságos, méltóságos, koldus, kjizépfajla ós százezres magyarjaitól, erre bizton megjött volna az érdeklődés és az áldozat. De sajna, nem ezt kértük. Érdeklődést kértünk, de nem agyalágy\ilt táncosoperettek ii'ányában, luu\em a nagy európai-magyar irodalom, újságírás, tudonuiny és művészet érdekében. Támogatást és érdeklődést kértünk, sajna, ismét ezt kell mondanom, egyetemes nemzetünk javára, beleértve mindenkit, parasztot, munkást, zsidót, iutellektüelt, hivatalnokot, bárki is lett légyen az, ha magyar. Érdeklődé.st vártunk, hozzászólást, ötleteket, támogatást, egy nagy és szent cél érdekében. Még azt sem lehet mondani, hogy j^pkálís jellegű, hanem eui-ópai érték, emberi
Irtai REMENYIK Zsigmond
érték és a válasz mindeddig nem volt egyéb, mint néma, síri csend, mint temetéseken szokás.
Ila avas dióbelet, vagy penészes talpbörfc. megsavanyodott lekvárt, vagy molyrágta ál-latszői'öket hirdettem volna egy lap hasábjain, mint ahogy Kiáltványamban hirdettem szabadságot és kultúrát, népünk és nagy irodalmunk megvédését, nemzetünk függetlenségének meg(>vását, biztos vagyok benne, hogy ajánlatok tömegét kaptam volna és érdeklődök kerestek, volna fel levélben, vagy telefonon. Minek titkolózzam és takargassam a valóságot, hisz a szégyen igazán nem az enyém, nem akadt a millió magyar között
AZ E Ili.TEN Ö.5 eves koiaban elhumt Doug-las Fairbanks világhírű színészt délanie-rikai csikós (Gaucho) szerepében mutatja képünk.
egyetlen egy sem, aki megkérdezte volna a bolondot, hogy, ^át mit akarsz és hogy akarod? Talán a. kommunistáknak nem voltam kommunista, az egyházfiáknak elég hivő, a zsidóknak talán nem voltam zsidó^ a^paraszt-nak nem voltam paraszt —'■ az isten szerelmére is, hát hol van az a magyar,-akinek nem voltam teléggé magyar? Hisz .egy évtizeden át,, hős társaimmal,: akik most szanaszét kódorognak Európábaii, Pesten és Parisban, Londonban és Brüsszelben, egyebet se'tettünk, még hozzá minden ellenszolgáltatás nélkül, mint ugattuk a szabadságot és az európai művelődést, a magyarsáj^'ot, hitvány cenkekkel és fizetett idegenvezetőkkel szemben, saját kárunkra, de mások okulására. Ezért áldoztuk életünket, megélhetésünket, karrierünket, a magyarságért és az európaiságunkért, nagy kultúránkért és bármelyik néppel egyenrangú irodalmunkért. Népünkért és az egyetemes magyarság egyenrangúságáért. Hát mit kellett volna még u-gatnunk, nem voltak talán elég meggyőzőek szavaink? Legteljesebb joggal képviseltük és képviseljük azt amiért harcoltunk és amelynek érdekében Kiáltványomat is irtam, ezt a jogot és e joghoz való illetékességünket tőlünk senki el nem vitathatja. Miért nem jöttek hát a magyarok, keresztények és zsidók, urak és parasztok, közreműködésükkel, érdeklődésükkél, támogatásukkal? Vagy az egymillió Amerikába vetődött, hajtott, jutott és űzött magyar között nincs már egy igazi magyar?
Mert kár is szépíteni á dolgot, rendithetetlen hitem ösztönöz, hogy be is valljam, ne pedig szépítsem és titkoljam gyalázatbajutott leányzó módjára, nem jött senki, aki felajánlotta volna közreműködését és.segítségét egy valódi európai színvonalon mozgó, a legteljesebb magyar műveltséget képviselő orgánum megindítására, amely ponyvafüzetek és jövendőmondó naptárok mocsárgöze helyett az igazi európai-magyar irodalmat adta volna a magyarnyelvű amerikaiaknak, Nen) bújok el szégyenemmel, hisz ki tudja, talán nem is az én szégyenem ez, de nem akadt az egymillió között egy, aki lehetővé; tette volna, hogy megteremtsünk egy keretet,;,ítiri^l(.yr ben európai magyarságunk és nemzeti .egyenrangúságunk érdekében dolgozhatott .volna mindenki, aki erre vállalkozik. Ismételem, nem én szégyenkezem és nem én pirulok, nem is titkolózom és bujkálok a vallásommal, nem akadt senki sem, aki még csak meg is kérdezte volna, hogy mit akartok, ti bolondok, vagy hogy ugyan mit akarsz te megszállott félkegyelmű? Talán a címet nem tudták a jó-urak és jó parasztok, a jó zsidók és a jó radikálisok, a jó demokraták és a jó jobboldaliak, de nem valami kitűnő magyarok, nos hát, hogy ne legyen kifogás és ne legyen a dologban kétely, ide is írom, a magyar kultúra és az európai magyarság nevében: R. Zs. 45 East 83rd St., N. Y. C. Telefon: Rhineland 4-9227.
ViffINDENKI ismeri ma a jelenlegi európai helyzetet. Tudhatja azt is, ha még meg nem rohadt a sok piszkos spekulálásban az agy a fejében, hogy ma szó sem lehet kultúra védelméről, szabadságjogok istápolásáról, emberi méltóság és önérzet megőrzéséről, e-gyenjoguság eszméjének intézmépyesitésé-röl Európában. A terv az volt és a terv ma is az, itt, ezen a szabad földön tovább építeni azt, ami franciának francia, németnek német, lengyelnek lengyel, angolnak angol, magyarnak magyar, és ami, lehet, hogy Európában egyik napról a jnásikra elveszik. A terv és a cél az volt és ma is az, hogy eleinte külön-külön, később együtt és közös vállve-téssel munkálkodjanak angolok és franciák, németek és lengyelek, csehek és olaszok, hollandok és magyarok, nemzeti értékeik megőrzésén, továbbfejlesztésén, hogyha eljön az idő, — mert el kell jönnie, — ne találja őket készületlenül és egyesülhessen Európa a nagy amerikai példa szerint.
Mi, magyarok, akik erre a nagy célra vállalkoztunk, bizony sokat vittünk a vásárra, teljes joggal megérdemeltük volna hát és megérdemelnénk akár valódi, akár ál-honfitársainktól, tekintet nélkjül minémüségükre, politikai állásfoglalásukra, hogy ebben a tervben segédkezzenek. Minek szépítsem a dolgot, a puszták némasága volt csak a felelet rá, a sivatagok kétségbeejtő és irtóztató némasága. Tanítani akartunk és akarunk,— csak á hülyék kételkedhetnek benne, hogy nem szorulunk tanításra és művelődésre, ugy
MA EGYIIETE a 19 éves Howard Mcycr 5 órahosz-szat töltött egy newyorki magasíelszdllségü villanytornyon, míg egy rendőr le nem hozta.
.1 «.(-?'•< s'H
KEDDEN, 55 éves korában halt meg Douglas Fair-banks a kaliforniai Santa Monicoban. A néma ■ film egyik legnevesebb művésze vólt. Nevét a «Robin Hoöd», «A három testőr», «A bagdadi toIvaj» stb. tették világismertté. Fönti képünkön a művészt második feleségével, a hasonlóan híres Mary Pickforddal látjuk; egy évtizeden át voltak ők Hollywood «királyi» párja; otthonuk neve Pickfair.volt. Első felesége az elhunyt mű-'
■ vésznek Beth Sülly volt, akitől fiá született. Az alsó képünk baloldalán látható Douglas Fair-
. baiiks Jr., az ébredő Hollywood egyik leghala-dószellemübb művésze. -
m
JOBBRA — Egy angol mozsárágyú hordsebességének megállapítására végzett próba közben sikerült egy fényképezönek «elkapnia» a kilőtt löveget, amit képünkön könnyebb szemlélődés végett, körrel vettek körül.
O
... r %
i «... -yifí-'-."*!**-^
. 9VÉD__tengerészek Bofors-gyártmányu repűlőelháritójukat vizsgálják kü-