iwii ifniiiiitlHiiti&i'jtiii l-f
2||
Cl CHXJ
-1^
a-g
•p. ■»-» 'Ss
2 ■§ £ =3
■g-ö .
fi *ő5
a g-s
iSili
«.-|-
<» c n"
OJ o 0) cí td
>
fi <u
SS
fi Eii ^
(4
fi -S
ií " a 2
3 j3
5"« a g
a s :5
^stílig
„ _ ti ^ 3 a
Sj3
4. oldal
KANADAI MAGYAR MUNKÁS MELLÉKLET
.1939 december 16.
1939 december 16.
KAN AD Al MAGYAR MUNKÁS MELLÉKLET
, Ood madc tho country, nnd mon made the town.
Cooper,
"DÉGI példabeszéd, hogy'a magyar em-beit az isten jó kedvében teremte és talán igaz is. E népben mindig volt humor. Az isten alkotásánál jó kedvének felét neki kölcsönözte s. abból aztán jut mindenüvé, a meg^e- és öi-szág^yü-
Vainkban, hanem úgyszólván a gondolkozás is. Más mesék, más közmondások, különböző észjárás jellemzik az egyes iielységek népét. Ezer meg ezer apró vonásban mennyi a humor l Szinte sajnálom, hogy e tárgynál, mint a kerethez, nem tartozónál át kell suhannom. Csak futólag emlékezem meg az ebeczkiekről, hol közös lévén a, harangláb „és harang, ráíratták az oszlopra, hogy a harangszó
festette. Aka'dtak olyan műértők Iná- í^^i-n* \A1ÍC^'7ÁlTl^ JCa\tv%étri jánál ismét útját fogja állni a; kijövő-i mon, kik idők jártával rájöttek e hiá- iVJJ.xvqz^/\xi.A xvauiia.Li nek. Még énnél is szebb a spanyol kard-..
nyosságra s hogy a hibás müvet kiigá-
. tennekbe, a te«i,^kbe, sőt mér.z ÍJÍ^tTuíe^-S*^^^^^^ ^t^l^á^''"'^^^^ ^PP- -^^-ki s.m ment tőlük,
■•^^'^ÍSS. Í.„„.i,Í,SJ bérnek, a. legszegényebbnek is gyönyörii föl. kárliozta-
A fWvétt czimhez ragaszkodva,^ csak j^^ának kell lennie, az istállóját épiti
. Jcöveset szólhatunk az egysiserü faluk- SölrrcseréDfédTa^^^^^^ ban vannak különösen katholikus hejye- ^^^^^^^
;, róU hol mindéh duzzhd az üde líölté- bS mi A fStlan^^^^^^ ken,.ugy hogy alig van falu ánélkiiL De ^f^^l
szettől, hol az utczákflt keresztül-kasul ??J!.rí.^..^./'L^,!rf?J^^^^^ e sok közül egy sem járta ugy meg, mint
A szent képek, kápolnák nagy divat- v, __^^u.*. í„i,„„„4.___u
ban vannak kWn katho.ikus lu**-: ^^^X^'&'S^,«,^,.[
szettől, hol az utczákat keresztül-kasul egyforma, czégtábla-6 fölirathélküli a-lacsony házak szegélyezik. A humor, ha ide téved, beletemetkezik a költészetbe, lemond önmagáról.
Fölírat csák a templomon látható és a korcsmán néhol, mert közönségesen e-lég ilyen iszegény helyre czégérül a póz-
nára kitűzött! boróka-csutak is. Kényesebb falukban «Becsali»,' «Gondüző», «Betekint3» a furfangos neve a csárdáknak, s ha külön föliratjuk vaui a7, sem valami különös dolog; már gyerekek is ösmerik; régi, kopott biztatása a korcsámrosoknak, hogy: «ma pénzért, holnap ingyen.*
Ezen kivül nyomtatott betűt már csak a biró házán látunk a fekete táblán, melyet nem azért csináltatott maga a tekintetes vármegye, hogy nevetségül szol-. gáljon; meg a falu végén a nemzeti szintivé előmozdított oszlopon, hol azonban nem találtatik egyéb, mint a nemes község becsületes neve a hozzátartozó vármegye nevével egyetemben. 1 A faluk architektúrája rnind külöm-bözö, de jelentéktelen módositásokkal. Néhol a tüzfalhomlokzatokat szeretik, mélyedéssel valamely ájtatos kép számára (legalkalmasabb ember erre szent Flórián); másutt ezek helyére czifrázott deszkázat jő, mig ismét másutt leér a zsupfedél karimája egész a ház szemóig, a két ablakig, melyek közt legfeljebb a tulajdonos nevének színes kezdőbetűi ékeskednek. Csak elvétve pompázik koszorúban, módosabb köépületeken olyan büszke mondás, mint Tarjánban:
cEzt a Mzat építette Pazekaa András Itt helyben A saját erdejéből üözott íáMl. *
A magyarokénál sokkal szebb és jellemzőbb a székely házak fölirata:
♦öröm é3 békesség a bo'^vöknek, áldás a kimenőknek!»
mely aztán nagyobb világosság okáért következő vendégszerető veresei egészi-• tették ki a tulipántos, szélesfejü szegekkel kivert kapun:
♦Ha nincs Itthon a gazda, Itthon van a népe. ]Logyék ittJion az la mind, kl e kapun lép bc.»
^ Mióta már a székely portáján is fi-náncz és adóvégrehajtó jár ki s be, azóta nincs értelme c soroknak s kezdenek az ujXkapukról lemaradozni.
lapul hátra roskadozó fábórdáival szegényes nádkalapja alá: azért is mondják a pinczi emberre, hogy nagyot hibázott, amiért «nem lett ló». A jámbor zsélyi lakos 1. Napóleon észjárása után indul s abban találja ambiczióját, há minél több gyermeke van; a világért sem mulasztaná el akár szóbeszédben, akár Írásban oda biggyeszteni a neve után, ha teheti: «Én Csuz Ferencz, hat neveletlen gyermek atyja.» Már az óvári pa-lóczban nincs ily tökéletlen hiúság, mint igazi bocskoros nemeshez illik, az egész világot fumigálja, házat is csak azért épit, hogy télben legyen Imva tenni a
sok Bolyk
ra vésett verissor:
r'«Ok; nélkül-kl ne hüzas/becsüléttel'légy a hü velybei»
, Nekünk-kevés van ilyen, de há lenncy: sem tartoznék tárgyunkhoz, mert nem
kh7ül^ívsémiárta-ú^^^^^ nyagot az utczá Szolgáltat a humornak, sem canozneK targyuiiKnoz. mert nem
-h«^^^í^^tl?^vt?nnn^^^^ de aníiért majdnem kizárólag a fölira- ered ^Wtlen a: neptol,. melynek hu-
Sgíí'í&á lí&«^«&-morat.keressuk az.tczán. Bizony nem
elvesztett határigazitási per miatt a szomszédos karancsi határba került. Biz ezen nem lehetett segíteni máskép, csak az alábbi fölirattal:
«Adatik tudtára mindeneknek, akikét illet, hogy ezen érdemes Szent Vendel ámbátor a Karancslakénak látszik lenni, néni az övék, -hanem a mi határunkat őrzi innen.»
Most már ezek után átjöhetünk a csendes, együgyű, boldog falukból a lármás, fényes, fővárosi utczákba, hol a humorba, melynek kinyomatát keressük
melegítő kemenczét, mert a hideg a ne- jtt is, elménczség, élelmes fortélyosság, mes embert is fogja, s ha fölirattal látja el, akkor is mit neki a keresztény időszámítás, elég, ha oda jegyezi az utódoknak: -
Éplté Kéry Pál de eadem, A restoráczió utáni tavaszon.
Nagyon sajnálom, hogy nem még harmadéve télen írtam e czikkemet, mert akkor módomban lett yolna a kis-ujfa-lusiak híres föliratát gyűjteményemhez csatolni. Azóta fájdalom, elolvadt, amiből világosan bebizonyítható, hogy a .nemes elöljáróság nem járt el teljes bölcsességgel, midőn az emiitett, emberemlékezet óta elő nem fordult kemény tél (négy ember fagyott meg Kís-Ujfalu-ban) megörökítését akként eszközlé, hogy az e czélra begyült összegen kihozatván a városi vésnököt, miután kőtáblára már nem futotta, egyhangú megállapodás folytán, a falu közepén lévő nagy jégtáblára vésette ki a nevezetes eseményt ékes versekben, örök emlékezet okáért.
De ha ez elenyészett is, maradt még nevezetes fölírat Kisujfaluban H. híres malmán, melyhez a folyamot fölfelé vezette. Rengeteg pénzébe került s még ki is gúnyolták. Erre szól hát büszke válaszul:
<Ezt a malmot csinálta
Ezéklel de Harcsa.
Ahogy csinálta, úgy megcsinálta.*
Elég eredeti, de nem olyan elmés, mint az inámi korcsma homiokzatán e-zen eszmetársitásból eredt felirat:
Ennek a falunak «Inn&m» a neve.
Ugyancsak az inámiaknak van a falu végén egy pléh Krisztusuk a keresztfára
humbug és reklám vegyül. Itt selyemben jár a poézis, a humor pedig trikóban, csörgő sipkában, vagy — meztelenül.
Az ilyenekhez kevés közünk van. Czikkűnknek bár «Humor az utczán» a címe, még sem lehet föladata mindazt fölölelnie, amit a humor iránt érzékkel biró kedély az utczán föltalálhat. A ló-bálódzó czintányéroktól kezdve a borbélyműhelyeken, le egészen a hatványozott életnagyságban ábrázolt kifliig a pékboltok ajtóin, mindenben akad egy-egy szikra azokból a gyarlóságokból, melyeket a sors az emberek közt szétosz-
korlati oldala fejti még, mely nem annak bebizonyítására irányul, mennyi sok minden nevetséges fordul és fordulhat elő az utczán nálunk (az ugy történik mindenhol), de összegyűjtvén néhány jellemző vonást, nem egészen érdektelen bepillantást enged e kevésbbé jelentékeny oldalról is — sajátságainkhoz.
Mint föntebb megjegyzem, semmi közünk a meztelenségekhez ép ugy mint az együgyű vagy a helyesírással farkals-szemet néző fölíi'átokhoz; még kevésbbé lehet föladatunk az olyan jeles föli-rátokkal foglalkozni, mik monumentális épületeken és műveken lehetnének, mint azt Spanyolországban találhatni, nemcsak az épületeken, de még egyes iparczikkeken is, s bizony nem kár a fáradságért, mert alkalmasint megteszik a magok szolgálatát. Meg nem állhatom, hogy legalább kettőt ne említsek. Egy dóm fölirata a következő:
Az ég kapujánál czipöt árulnak. Mert az angyalok mezítláb járnak.
Költői és.-, humprteljes figyelmeztetés arra, hogy e falakon belül Izell végződnie a hiúságnak, mely a templom kapu-
kis föladat áz most már a' fővárosban, mióta a müizlés, divat, ildom és a terjeszkedő műveltség kiszorította az őszinteséget, az ős eredetiséget, a gondolkozást pedig megesztergályozta simának;
A régi szállodák helyén, melyek az állatvilág erősebb fajait képviselték (Tigris, Két oroszlán. Arány sas, Fehér ló. Vörös ökör. Hattyú, Kecske, Fehér farkas stb.), az apróbb állatok a keres^ . kedö elemhez tartozván (füszerkereske-dés a fekete kutyához, a mókushoz, a vörös macskához, a jeges medvéhez stb.).,. ma már arisztokratikus nevű hotelek uralkodnak, a czégek föliratai is kifogástalanok s unalmasak; mind ugy jelennek meg az utczán, mint egy jól nevelt gentleman a szalonban, begombolkozva, csinosan, kimérten, szabatosan, vigyázván, nehogy kelleténél többet vagy kevesebbet, vagy valami illetlen mondjanak a közönségnek, melynek figyelmét vannak hivatva fölkölteni, *
Különösen így van ez á világvárosias arczu belvárosban; hol legföljebb egy-egy Teleky-díjra pályázó poéta ajkán villanhat föl kétkedő mosoly, ha szemé a következő tartalmú hirdetésbe botlik
(Folytatása 3, oldalról) uJfest^n: segitik menteni a rohadt mul-
rUhnények között, az adott «anyaggaljrí'*?t.,^^sl«ltetffi d^uj: születését — még - hogyan akarHATJUk. hogy KELL akkor Is Így áll ^ a sajnálatos valóság, akarnunk azt olyan'becsUlefes.'tiJal.segltö hlede-
Kétségtelen] hogy Remenyikínemes ^'lémfibel és sz^dékkal teszik is azt, mint
E helyen kívánom megjegyezni, hogy szegezve, kinek az illető piktor, kopjá-nemcsak az építészeti ízlés változó fal- val átvert vérző szivét a jobb oldalra
V
■■4
4 ^ -^-^-^
A NYUGATI FHONTON — Angol csapat vonul be egy megerősített állásba, hogy ^_ a hadfelszerelési gyárakban szükségelt franciákat leváltsa.
dolgot akar: a nemesebb értelemben vett «eur6pai», demokratikus és iüggetlen Alagyarországot, a nemesebb értelemben vett «eur6pal»-magyar kulturszlnvonal-lal; és ennek érdekében szeretné megnyerni az amerikai magyarságot, erre szeretné azt felkészíteni. Várt, elsö konkrét Javaslata azonban ellentétesen jött Kiáltványában, mert a Dunai Szövetséget a ma már nagyon is gyanús. Európai Egyesült Államok rossz szomszédságában vetette fel. Természetesen, ennek a kivitatását további lépésnek szánta. E-zért sem miilaszthatjuk el, hogy itt röviden hozzá ne szóljunk e kérdéshez.
Kossuth elgondolása a Duna^ Szövetségről abban a történelmi helyzetben öncélú volt, de reális az akkori, imperialista veszedelmekkel szemben; és ami fö, nem jelentette a függetlenság feladását, ilost sem lehetetlen a dunai népek összefcgása, de a mai tövtánelmi kibontakozásoknak megfelelően: rá kell támaszkodniuk arra a nagyhatalomra, amely békít, szabadságot, alapvető é-letszinvcnalat és kultolchctöségeket "aűott saját népeinek és soha nem élt vissza a más népekkel való szövetségével. A gyarmatosító örök jnal összefogása ellen csak az mentheti meg a dunai népeket, nem pedig az éppen amazok szolgálatába állított «nemzetek szövetséges. '
Az említett «európal szövetség*-re vonatkozólag nagyjából osztjuk Balogh Edgár nézetét, amit a mai lehetöSiÉgei és a ml lehetőségeink között elég világosan fejtett ki lapunk nov. 30-i számában «NjTiffat ellen Nyugatot hozz» cim és válasz alatt, fis mi egyezünk az ö válaszával még akor is, ha Ady második. «Nyugat»-ja helyére a mai történelmi fu-valmaknak megfelelően «KeIets.-et kellene is behelyettesítenünk.
A mai polgári Humanisták és a megoldást <igérö» elgondolásért most már Imperialista háború támogatására is kész pacifisták a képtelenségbe menekülnek a félreismerhetetlenül megmutatkozó társadalmi alapváltozások elö-
Remenyik.
Aki dec. 12-1 vezércikkünket olvasta, az megérthette, hogy ma mennyire és milyen elvontan feszegethetjük csak e-zekét a problémákat. É3 Remenyitaiek is meg kell látnia, hogy az a. -tszabad föld>, amiről. «ut,Qlsó» kísérletében be-' szél, volt — ntacs.
M'
•I SZERETNÉNK Wnnl és hisszük ia, Üogy Remenyiket puritán becsületessége át fogja..segíteni a nehézségéken, a gátlásokon, le fóg tudni hajolni a hallgatva is egy uj életért kiáltó ame-" rikai magyar egymillióhoz a kiáltványok veszedelmes magaslatáról. Remenyik Zsigmondnak nem szabad egyedül maradnia és egyedül lennie, mert nincs Is egyedül, ha meglátja azokat akik vele vannak. A magány, a kétségbeesés, a felülről való szemlélet, ma veszedelmesebb, mint valEha. Egy Ocskay, egy Széchenyi, egy Szabó Dezső minden tehetség és sok jó íulajdonság ellenére is igy lett áiu'.óvá, őrültté, ellenforradalmárrá. 3Ss a történelem egyáltalán nem igazolta őket, sőt: ellenkezőleg.
Nincs mit félteni az amerikai mar gyarság csendesebb mozgalmát, inkább arra kell vigyáznunk, hogy az a fajta zajosabb, .tíe kettészakító és- kétes célok szolgálatába könnyebben állitható mozgalmunk ne legyen, mint egynéhány más nemzetiségnek van. Diktátori hanggal azoknál sok mindent el lehet érni; a ml csendesebb, határozottabb mozgalmunk erősítésére és növelésére felrázó, magyarázó, de a szeretet lágj'ságát soha el nem uraló hangra van szükség. S Remenyikböl busásan futja az ilyenre.
Ha az amerikai magyarok «nern valami kltUnö magyaroks, akkor annak nem mi és nem a tízezrek az okai ckö-sorban, hanem a társradalom, ahonnan kijöttek, kimenekültek és a helyzet, a-mibe itt kerültek és azok, akik itt is a meghunyászkodást és szolgai alázatosságot igyekeztek beléjük rögzíteni. Ez a «nem-kltUnöség» azonban csák a" kultur-
szlnvonalra áll valamennyire, semmi' esetre sem az érzésre, nemzeti öntudatra és törekvésre.
A <csend» nem a temető csendje, hanem a visszafojtott várakozásé. A hallgatás hangos kiáltás a mindent "hamisító és letaposó, a rohadt szalmaszálba is kapaszkodó, utolsó erőfeszítéseket tevő Mult ellen, hangos kláltáa a történelem mai ölén y&Judó Jövő stéttetésére, fogadtatására.
Remenyik Zsigmond ma már < csak veszíthet» az «ur és paraszt egyenlő jogá»-val, de semmi veszteni valója nincs, ha meglátja, hogy a történelmi fejlődést Jelző vörös vonalon gyorsan közeledünk égy alapváltozást Jelző csomóhoz, ameiy- e réginek sírt, az ujnak életet Jelent s amelyen tul úrról és parasztról, de különösen azok békéjéről beszélni — fölösleges. '
Addig Is >-3ieny:knék és a hozzáha-sonlóknak, nem ezabad pontot tenni az «utols6> kísérlet után, hanem ' terepszemlét kell tartanJuk, vizsgálatot maguk lelett és a tömegek körött. És akkor ő Is rá fog jönni arra, hogy öklét nés ostorozó, ölö szavait azok felé kell visz-• szafordítania, akiket eddig is elitéit, a-zókhoz kell megint szeretettel és meg-, értéssel, nyitott szemmel és füllel közelednie, akiket eddig is megérteni és felemelni igyekezett. De az utat-álló gerendát ne akarja egyedül félretenni, mert elkeseredésében könnyen segíthet abban, hogy a gerenda tovább'ott maradjon, mint akkor, ha ö is, mi:is és a többi jó magyarok, jó angolok, -'(6 németek és más nevü és nyelvű, de azonos
igát huzó nemzetek jó fiai a közös munka közös erejéhez folyamodnak.
Nem használjuK azl a .sokak előtt, megalázóan hangzó csajnáljuks^-ot, hanem a legőszintébben kijelentjük, hogy ml Remenyiket szeretjük, ö maga sem elégedhetne meg, ha tőle csak közepest, átlagost várnánk; De éppen ezen okok miatt láttuk Ezüliségesnek a íöntl megjegyzéseket, melyek talán nem kielégi-töek és kímeritöek, a jelén helyzet folytán talán nem is eléggé világosak, de szerényen reiuéljük, hogy Remenyiknek talán igy is jól fognak esni «magányos-ságában* és talán segítségére la lesznek; szeretettel adjuk és bizonyára ö Is ugy veszi.
a füszerkereskedés ajtaján:
« Száz amny egy poloskáértl »
Ezt bizony könnyebb találni, mint drámai cselekményt. >
Távozva azonban a czivilizáczió központjától a külvárosok tömkelegébe, ott még'mindig, föltalálhatjuk a gyógyszertáron gyermekkori ismerősünket, Aesku-lap apót kígyós botjával. Feje fölé a So-röksárl-utczában a következő'tíéfásían-nbnice-ot tétté ki áz agyafúrt' gyógyszerész: .■ ^ 'l^.
Szép falusi paraszt menyecskék számára.kapható legjobb minüaégben: .
Egy lat «valáml» két garas, - r, Egy lat «tudják;ml» hárpm garag, ; .
S nincs, olyan gyönyörű párászt menyecske széles e környéken, aki rá né •jönne, hogy ez á «pirOsító» meg «fehé-^ítö», s nehéz megállani, hogy bé he tekintsen abba a' nyalka boltba, hol ilyen «fihuman»'betóélnek.
Ha az igazmondáshoz szokott vidéki ember idevetődve — kerésztülizzadja. valamely kánikulai napon a Kírály-ut-czát, hol egy ilyen fölírat biztatja: « Nincs többé melegség »^) s ha aztán befordul véletlenül az' István-térre a azt látja, hogy ott «Pénz bec8Ület8zóra» ki-náltatik, majd egy kanyarulatot csinálván, kijut az országútra, hol a hirdetés szerint: «Óceika ruhákért ujak adlatnak», bizony eltelhetik hálával a szive a derék iparosok iránt, kik így gondoskodnak arról, hogy az emberiség hiányt ne szenvedjen semmiben.
A benszülött már ismeri e hangzatos humbugot s szivesebben olvassa ennél még az egyűgyüségeket is. Ván az is.
Egy nagy zöld táblán beteg ló és ökör ábrázöltatik, ■ a ló alatt ez írással: Duska Mihály, az ökör alatt: Duska Pál, legalul: baromorvos testvérek.
Jobb ennél a hírhedt Szerecsen-utczai fölirat a vendéglő ajtaján:
«Jutányos ételek és petyegj^tett kIszolgálat.>..
Hát ez ugy eshetett, hogy e sorok alkotója a német «pünktlich» szó után indulván, a szótárban ugy találta, hogy az magyarra fordítva anrtyit tesz «pontos... petyegetett». Nos, neki jobban tetszett a «petyegetett».
Különben a korcsmákba a fővárosban is nagy előszeretettel veszi be magát a humor. Rokonfedél alatt van itt a kedélyesség hajlékában.
Az «Utol8ó Fillérhez* czimzett bormérés ajtajári a Szondy-utczában:
Bejött a liter Elment a Wtel.
Elrettentő például Szolgál a bornemisszák számára a «Vörös alsóhoz* czimzett korcsmán Budán a következő versbe foglalt figyelmeztetés:
ö-Budán a ludak nem Ittak csak ettek Es ml történt? Egytöl-egylg kldöglöttek.
Hasznos oi-vósí tanács ez is egy pálinkamérésen a Stáczió-ütczában (közel a Jókai házához, nfiélynek mélyedésében
évek óta egy kathoUkus szent morf ondirozik, nem átallva, hogy a gazdája kálvinista):
Jó a, pálinka reggel, .Igyunk liát ogy üveggel.
Az sem utolsó dologv hogy van a Kere-pesiíuton • egy ;"lebuj-csapszék, hol előre . kell fizetűi az étel-ital árát^ neh ogy megszökjék vele a vendég, s hol a kés és villa maradándósága iránli-táplált óhajtása, a •koi'csmárosnak' akként nyer kife-, jezést, hogy az asztalhoz lánczoltatik; ihanem'^azért ott; künn 'zpld bor^ístyán koszorúban a következő czimot viseli e látogatott níűlatóhely^,; '
- .': ' .'«Az bizódalomhojí.*
No,' de 'élég a korcsma-költészetből ennyi, s hogy unalmassá né váljunk, tán e czikkböl is.
Még cskk azt a'btidái lakost kívánom fölemlíteni, ki azt ii'attá föl a kerti házának falán lévd napóra fölé: y.
L. *
\:5
öra pró nóbls.
Biz ez plágium Aszalayból; hanem az meg már épen kriminális itt Magyarországon, ahóf már a kétférjüsóg is tiltva van, amit a Terézváros egyik boltfirmáján olvashatunk:
Siriger Ferencsí és Társai • •
'nejének Wolf Marinak kereskedése.
Érdekes pendantja ennek a Király- és Petöfi-utcza sarkán e fölirat: Katharina Engí divatnőkereskedés.
Mind e föliratok, melyekből izelitöül e néhányát kikaptam, maholnap a haladó ízlés és czivilizáczió lómtáriba kerülnek, hogy ujaknak adjanak helyet. Meglehet, hogy ezekben is lesz humor, de az nem ilyen lesz. Meglehet, mondom,mert a czivilízáczíónak, czélszerüségnek és ízlésnek is Vannak kedélyes hajtásai. Nekem legalább nagyon mulatságos az a koldus, ki a nemzeti színház palotája mellett tartja álloníását s hogy niágát a sok hiábávraló beszédtől megkihiélje, egy i)léh táblára, melyet kényelmesen a falnak dőlve, magasra emelten tart a járó-kelők szeme elé, ezt irattá ízléses, aranyozott betűkkel:
« Kérek egy krajczárt!»
S most végzem czikícemét azzal, a-mit innen kihagyni lehetetlen; egy fölirattal, mely nagy, fekete emlék-oszlopon pompázik ott, hol Kont és Hunyadi vére folyt s széntelt meg minden porszemet, a Szentgyörgy-téren: ,
G. Hentzl,...,. hler «tarb den Opfertodt íUr ..... Vaterland.')
Valamennyi között ebben van a legkeserűbb humor.
') Czukrász-boltajtón. Fagylalt értendő alatta.
') K német felirat azt Jelenti, hogy «Itt halt höslhalált a hazáért Hentzl tábornok:*, A keserű-: ség^ az benne, hogy Hentzl ööztrák tábornok volt és a császári elnyomó seregekkel 1849 májusában? 17 napig védte Budát a' Görgey vezérlete alatt álló magyar fizabadságsereg ostroma ellen. Az; ostrom alatt szerzett sebében halt meg. Sz, I.
ú :?,«4M^
IS:**'*—*
DÁNIAI tengerészek «leszerelnek» egy német aknát, amit a dán jelentős szerint a zeeland partokra mosott ki a hullám.