<;7QMBAT. 1939 DECEMBER 16.
KANADAI MAGYAR MUNKÁS
MEN-Y
e e o
Közlésre beküldte Horváth Józsefné
WinnipegTr Man. dcc. faö.
lIozaLk kandaUő melege árasz-m a ragyogó temet. iPerzsa-jjójjyeg puha ölében mesterikézek {jregta bútorok ágáltak. Nehéz jpczcsülér ontotta vakitö fényét falaicra, amelyen -arany jninták fetottak körbe. Itt ott ^-egy ér-jSes arcképfestmény simult a íalíioz. üveg%-ázán kegyegett az
íitffióra. .....
Két \Ú5 szöszke gyermek játszi tídogsággal gurult ide-oda a bár-sjnyos szőnyegen, felejtve minden flemet, birkóztak egymással.
- Imre, Hildácska jók legyetek, aert a rcsszaknak a Jézuska nem ha semmit — intette őket a ne-
A két gyermek abbahagyta a játékot A fiu kerekre meresztette csodálkozó nagy szemeit, Jelkének aegbotránkozása lilt,tekintetében.
- Igenis hoz — föeselt. vissza a csöpp fíu, öreget utánzó'daccal. _ Kiíasszony, talán nem is tjidja, hjgy a mama meg a papa már iesjfltek a Jézuskával. — Majd fdlteta Siomlokárá a véletlen líncokat s egészséges piros ajkát felWggyesztve folytatta. — Idllön-tieii is van mindenem, sörényes Katalovam kengyellel,' autóm, a-nelyben Hilda is beleülhet. A re-jiőgépet már meguntam.
- De Imre azért igy még sem Eabad beszélni — szólt >bátyjára ikis HUda suttogva, ,félőn — lásd, Kkem is van sok szép játékom, mégis kíváncsi vagyok, vájjon mi felet az, amit a Jézuska nekem aánt Hátha valami olyat kapok, Sülit még sohasem láttunk és csak itud liozni az égből. Valami olyat, íEiértJEUa és Jolán mindennap ííjönnének — csacsogta a kis £25szké2]eány s komolyan fogadko-aít — én igenis jő leszek.
- Klsasszcny, kérem —- kérde-lé Imre a nevelönöt — igazán ina ete liozza el a Jézuska az ajándé-toí? ■
- Igen, Imre. Ma este, ha meg-aaial az ebédlő nagy órája* Jbalk cslingeléssel jön. Figyeljétek csak.
A két elkényeztetett gyermek íáhagy a hangos játékhemperg^-£0, halkabban mozogíiak, bes^I-ptnek. Mert talán méjsís valami ílyat kapnak, amit aa egész vároa fm a szebbnél-szebb kirakatokban *)1 még nem láttak. Csöpp fe-píben szUkhatár, a gondolat röpte, nem is tudják mit Is kivánná-
Sziréna bugása zavarta meg a ®l)a csendjét. lyenkor váltják fel íyírban a nappalosok életrobotját.
paenöre bug a kürt, ez az éí-aaia a megváltás éjszakája, még i munka fensége is a tétlenség Wástjában ül.
- Szervuztok gyeíreítek — kö-2önU őket belépő apjuk — hol ^ a mamuci?
^ ■- A nagyságos asszony öltöz-^ - Um a nevelőnő, , ^ ebédlő nagy .órája -nyolcat egy, kettő, három... nyolc. A 'Sííps^ek szivében feldobban a í^tés — na most. — Halk csUln-szűrődik feléjük s szokatlan %esség árad az ebédlő felöl. Im-^ törtet elsőnek s szinte megtor-ajtóban. A szoba e^ ertóban ezer csiUtmgással, sok dúsan mégterhelve hüszkél-
népet nemisnierőn szántja végig a féhérpámáfi háztetőket. Valahol a város szélén egy kis! szobában mé-cses pislákol, halvány lángja fáradhatatlan táncot :,lr, cibálja a besurranó szél.^ A szél besir az ablakrésen s tovasuhan az ajtó Msadékain.
Csupasz asztal a szobácska közepén, két ágy a redves falak mel-íett az egész bútorzat. Egyik á-gyon beteg nyöszörög.
— Janika, csukd be az ajtót.
— Nincs nyitva, édesanyám.
— Hát akkor rakj a tűzre, fázom. .
Janika a kályhába dugja az u-tolső. f ada,rabot is, melyet egy dül-ledező keritésböl törtek az uton. Nedvesen .sziszegve égett, vagy inkább füstölgött a vékony léc. A-zután az ágyho? lépett s buzgó Ü-gyetienséggel igazította meg anyján a takarót.
Juliska kis húga, meztelen lábacskáit magaalá húzva, a tiizhely mellé kuporodott s szines rongyokból tákolt babáját altatgatta.
— Beteg anya, ement tata, aludj baba, tlcsl baba.
Amig ő igy elszórakozott, bátyja egy régi tépett naptár fakó csataképein gyönyörködött.
a tűlevelű karcsú fenyő: a
^onyfa. A fa alatt kutatták a ianereüent. Megdöbbent örö-lázasan csUlogott titkot ke-szemeikben. Csalódottan lát-hogy ugyan olyan ez a fa, ri^^aly volt. Tele cukorkával. '*^tie pompázó csokoládéval, szi-ragyogó üveggömbökkel. S ^ a fa alatt egy nagy baba ^J^Jtott két karfán képesköny-körtilötte "pazar -berende-babaazobával '.amélyhcn' még 2^ is van. Amott égy lUi-Sözmozdony :várja Tds gaídá-Q.-™rét, hozzákapcsolhatö ko-melyekben apró utasok ^ 4 kerekeit alatt sin -fatott-kanyargósán, váltókon át, felett, alagúton keresztül gáflomás felé. Hogy még mi -* °^/zt leimi ís nagy feladata cí5af gyermek m^sem talált J: f°^yet várt, Ijtózen ezekét rútokban látták és ha kél-^^taa nekik, apukájuk is m^: volna . -a kisasszony oda hém Ül a^
PPségek szemébe. Dé félhanji:-a fehér billentyűkön^ *éke3-
" -aia: , ■
tjj^yböl az ang3^. íe jött
édes zsongással sitttult. a ^eyenaek bánata.
á karácsony szöitestéjéndt-f,. naök a csHla-
^oolt alatt, a Ttúűs^ s3£l J^-:
— Janita éjesz yadot — szólt fel hirtelen a kis lány,
— Várj egy keveset, nem sokára megjön édesapánk és hoz jó puha knyeret, fagyos füstölt sza-loimát — csitítgatja liugocakáját a fiu. Bár ö maga is nagyot nyelt az utolsó szavaknál, hiszen alig ettek délben is.
— A Jézusta nem jön ej?
— Talán az is eljön, ha jók leszünk felelt Janika s tekintetével végig simogatta beteg édesanyját, ötőlé hallott szép meséket a szentestéről, amikor házről-ház-ra járnak az angyalok s ajándékot visznek, a Jézuska küldi. De most csak ziháló nyögés hallatszik az ágy felől.
— Aludj haha, tícsi baba — dúdolja tovább a kicsike és lassan ő maga is elszunnyad..
Kívülről lépések csikorognak a fiagyos liavon.:
— Jó estét ^—köszön mogorván az apa s lesondorlntja bajuszáról a zúzmarát a szapora topogással keig-etl lábaiba a vért.
— Kegyétlen idó van odakünn — mondja szinte önmagának.
Jóestét, János,. — suttogja a beteg. Lázban égő tekintetében átsuhant az öröm szikrája, — Hoztál t)énzt? , ■
Az ember fáradtan dobja le válláról tarisznyáját. A kérdésre egy naifyot k^^ankodott s a végén azt mondta: — Nem!
— Nem-e? — ijed fel áz asz-fizony.
— Nem! —ismételte most már inkább szomorúan a férj.
— Patikában sem voltál?
— Minek, pénz nélkül ott sem adnak.
— Hát a fizetésed?
— Azt még a mult l^éten előlegbe vettem s többet nem adtak.
—■ Hát miért nem?— kérdé sírva az asszony.
— Azért, mert leállt a gyár... hát azért...
— A beteg megkínzott testén végig remeg az ijedtség — leállt a gyár, nü lesz velünk, Agyában súlyos pörölyök zuhogtak, szó nélkül a fal f^é .fordult.
— Edesz tatám ,-ájesz, vadot — Upegett elő Juliska. ' •'
— Éhes vagy lelkem?... Bele markolt az apa szivébe a szegénység kin ja. Belenyúlt zsebébe. A sarki fűszerestől kapott két szik-kandt zsenUyét ajándékba,
— Kapsz kislányom, nesze, hoztam finom fehérbélü kalácsot. — Elszébe jut az iiimep, a, szent este
43 vidéki lap közül 41 az évenkénti városi választásók mellett van
A fergusi NeviT Record szerkesztője me^üldte csomagban a vidéki lapok fejcúneit Eric Crössnak, felvilágosításul
„ELLENTÉTES A DEMOKRÁCIA ELVÉVEL"
Hon. Eric Cross, a helyhatósági ügyek minisztere csomagot kap «ajándékul» a fergusi (Ont.) New Record szerkesztőjétől, Hugh Tem-plintől, kétséges azonban, hogy a kis csomag nagy örömet szei'ez neki. A csomag tartalma ugyanis a helyha^ tósági választások elhalasz? tása elleni közvéleményneR ad hangot. A közvélemény ezen becsomagolt hangadód
haszna nem lesz a munkánmak, de annyit legalább megér, hogy neki segítségére lesznek ezek a kivágások, ha netalán ismét tervbevenné a közvéleménynek az újságokon keresztül történő megnyilvánulásának -megvizsgálását.*
EDCRA IS ELUENZl
tilapok kivágott fejeiméi képezik.
«Pár héttel ezelőtt á helyhatósági ügyek minisztériuma körlevelet küldözött
szét, egy a Mr. Cross aláiráLsávál ellátott levél kíséretében — .mondja Mr. Templin. — A* levél egyik szakaszában az áll, hogy «az újságok nézetét megtudandó vizsgálódás eredménye arra vall, hogy a javaslatot a tartomány népe nagyj töbhsége megelégedéssel íogadta-j" A leveleket annakidején félretettük, azonban ma reggel újra felvettük és elolvastuk. Ekkor ránéz-
a lassan' ho^teszi"-- a" Jézuska rakás^ hetilapra, a-
mik az (Utóbbi hetekben gyűltek
Az elorai városi tanáss ellene van minden olyan tervnek, amivel x?- városi választásolcat kétévre it a tartomány legktílonbdíjjagy ennél hosszabb^ időre akarná zobb helyein megjelenő he- Ifeifüggeszteni
küldte —. Egyik zsemlyét Juliskának adta, a másikat Janikának.
A két gyermek szájában felszaladt a nyál. Kalácsot ehetnek.
finom, fehérbélüt és mohón majszolták álomba magukat. A kis Juliska még félálomból feldünnyögött.
' — A Jfézusta cutjot nem tUj-dött?
— Csak alud; :alkem, majd reggelre küld — felelte csendesen az apja. S elővette kormos tarisznyáját, melyet még a gyárban telera-kott koksszal és most mind beleöntötte a rozoga kályhába.
—Ugy-ugy, János^^rakd meg jól, ugy fázom—- nyöszörögte feléje a vacogó szavakat a beteg asz-szony.
Férje arcán furcsán szaladtEik szerte a ráncok. Szemében elszánt tekintet égett. Hangja reszelős, rekedten mormolta.
"■— Nem fö^sz sokáig fázni, ne félj, megrakom jól, meg...
S letépte kabátja egyik karját és elzárta vele a kémény torkolatát.
A szél erej alább hagyott. Nagy szemű hópibők csókolgatták az ablak üveget; A kis szobában pattogott a koksz gyilkos zsarátnoka.
Az éjféli misén ezrek és ezrek ajakán csendült -fel az ének. Az orgona harsonái belebugtak a fagyos, havas éjszakába.
— áyfennyböl az angyal...
Mert karócsony a béke és szeretet ünnepe.
össze.
Idevonatkozóan a tanács legutóbbi ülésén határozati javaslatot fogadott el tiltakozva Hepbum miniszterelnök választást betiltó tervezetével szemben, amit megküldött Hon. Eric Cross-nak, a hely- J hatósági ügyek nüniázterének.
«Egy ilyen próbálkozás teljesen ellentétben van azokkal a demokratikus alapélvekkel, amikért Kanada ma háborúban van és nem .őszinte takarékos intézkedés, M-nem inkább ennek az ellenkezője, vagyis egy hosszú időre beválasztott városi tanács még njnigodtab-ban költekezik, pazarol» — mondja a rezolució.
A KÖZVÉLEaiÉNY
Bárcsak volna Mr. Crössnak al-r kalma látni, más leime a nézete:' Azonnal hozzáfogtam egy bicskával és csak ugy futva átlapoztam' őket, anélkül, hogy időt vettéiri volna magamnak a különböző lar' pok szövegének az olvasására,; mindössze a választással foglalkozó cikkek és jelentések fejeiméit vagdostam ki. Mikor végig értem rajtuk jő kis rakás ilyen közvélemény keresztmetszetet, összeseij 43 darabot kaptam. Ezek "közüj kettő volt a legnagyobb megelégé-^ désemre olyan, ami egyetértet^^ Mr. Crossal vágy legalább lágy-' melegen támogatta az elgonddíást., Ezeknek egyike a Simcoe Retoéf' mer, amit Mr. Cross választókmíl, létében adnak ki, a másik meg^ a. HuntsvUle Forester- cimü hetlfáp' völt.-A többi 41 ellenzi a helyaáíöíjf. sági választások felfüggesztés&)élir-tervét,. egyike másika megleh^^ hevességgel. . s
sTANÜLHAT BELCiLÜK» í
Ugy éreztem, Mr. Crössnak szomorúságot okoz, hogy nem láthatta ezeket az újságokból kivágott dolgokat. Gondoltam, örömet szerzek velük neki ha clküldöní; vagy legalább tanulni fog belőlük valamit. Igy aztán becsomagoltam és egy kis magyarázatot mellékel^ ve a csomaghoz, postáztam az ő. cimére. Valószínű, hogy scnuni
NEVESSÜNK
BŐSÉG
Az asszony líedt arccal jön be a férjéhez:
— Fiam, megint itt van- egy embsr. Azt mondja, számlát hozott.
— Mond még neki, hogy számlákból nagy készletünk van.
A modern technika csodái között is a legelsők sorában foglal helyet az a titokzatos készülék, amely a tengeralattjárók parancsnokának lehetővé teszi, hogy a tenger felszíne alá merült hajóból szemmel tartsa a tenger szinét és az ellei^ség felbukkanásakor azt megközoitve, pontosan célozhasson a torpcdőcsővel.
A periszkóp, vagy látcső, görögül <körülnézőt> jelent, <>Uete rendkívül egyszerű és érthető laikus előtt is. Tulajdonképpen nem egyéb, mint többszöri tükörkép' c-gyenes szára nagy Z-betü alakban, amelynek nyele igen hosszú. Felsőrésze kiáll a vízből és körben forgatható alsó vége beime van a paí-rancsnokl toronyban.
Hogy azonban ebből az egyszerű készülékből a tengeralattjárónak hasznos, biztos és könnyen használható szemet készítsenek, ahhoz segítségül kellett venni a modem technika minden finom leleményességét és a kivitelben a legtökéletesebb preciziót, hogy a rond-kivUl komplikát készülék valóban a tengeralattjáró látószervé legyen-
A modem tengeralattjárókat általában három periszkóppal szerelik fel. Az egyik a megfigyelő távcső, amelynek roppant rmgy a látómezeje és éppen ezért nagy az átmérője is. A második periszkóp a támadó látcső, amelynek jóval kisebb a látótere, hogy minél észrevehetetlenebb legyen az ellenség élőit. Továbbá az éjjeli periszkóp, amelynek nem csak széles látómezeje, hanem roppant fényerőssége is van.
nékUIözheti. A periszkópok készítését és építését különösen az teszi bonyolultá, hogy múlhatatlanul szükséges.
1. hogy a periszkóp nyelét rövidebbre és aosszablt>m lehessen beállítani, a tengeralattjáró helyzetének mélysége szerioit.
2. szükséges, hpgy t^ísií me^z-szelátó objektivjét körben lehessen forgatni, hogy az egész horizontot átkutathassa. Mivel a parancsnoknak a szUk 1-engeralattjár^an -kevés hely áll rendelkezésére, nlncá módja az egész periszkópot és vele magát Is körben forgatni a periszkóp hossztengelyé körül,
3. a perii^kóp felső részét kellett forgathatóvá alakítani. Bnnck a szerkezeti megoldása rendkívül sok fejtörést okozott, mníg kidé--gitöen sikerült. A távcső merülése^ kor á merülés után Is roppant nagy viznyomásnak van kitéve,— ugyanoiyarjiak, mint az ejgész páncéltest, — tehát meg kellett oldani a • periszkóp ellenállásának
■ f:
Mindhárom tengeri látcsőnek tehát meg van a maga különleges feladata, ugy, hogy a tengeralattjáró parancsnoka egyiket sem
©a LIEL mMA
vál rmÁBBiT PéíézmimsERET
skLE^ES ORSZÁ&OiíOM ÁT
1456 CITY HALL AVE, yomf Ai, KÁBÉL^^ Kedvezményes karácsonyi ér^ol^amoU
kérdését is.
Amikor a legnagyobb szükség van a periszkópra, — a tengerből való felmerülésekor, — ,á táypsö természetcsen használhatatlan volna, mert ne(Jvca az objektív. A parancsnoknak Ilyenkor nlhcá Idője kivárni, amíg az ol^ektlV ma-' gátol megszárad, mert az alatt az idő alatt régen éazrevonné az ellenség és megsenunisithetné az e-gész hajót. Külön készülék gondoskodik tehát az objejctlv íizára&-i zátételéről. Az elmés szerkpzet a reflektort és a lencséket pár pillanat alatt megszárítja meleg levegő segitségével.
A periszkóp látszögénck a lehetőség szerint minél nagyobbnak kell lennie. Ezenkívül állandóan 1-gyckeznek fokozni a képek tisztaságát. Valamint a vetített kép éles nagyítását. Mindezek olyan problémák, amelyeket csak boS9?,u gyakorlattal, és fáradozással sikerült a modern technikának fokról-fokra tökéletesíteni.
A támadó látcsőnek nemcsak kicsinek és élesnek keU lennie, há-nom ezenkívül pótolnia kell egy csomó modern műszaki scgédesz-.köztíB, ■ ' ,
Igy elsősorban olyannak kell lennie, hogy ne ceak mutassa, de le is mérje az ellenségeis liajó scbes-Éégét, valamint az ellenséges ha.'ó távolságát éa ezekből az -adatokból kiszámítsa azokat a löérlékeket, a-melyek felhasználása nélkül a torpedót nem lehet á talált rexnényé vei kilőni.
Mindenki cl tudja képzelni, hogy milyen bonyolult, milyen finom és éraékeny szerkezetnek kell lennie egy ilyen támadó látcEönek, amely támadáskor az «gész tengeralattjáró lelke. 0;yah építési fclada-
,.r|..;.,,,,,...,,,.,i;;.^^
«Nágyon sokan' borzalommal és ámulattal olvasnak a szovjet csapatokna!c a nyugat lengyel-ukra^iai teiHiletekre való bevoniilá-sárcl, vagy ahogy egyesek nevezik, — betöréséről. Ez az ukrán tartomány, amit általában Galíciának nevezünk, Fehér-Oroszországgal együtt Lengyelországnak feleterületét képeztek, amelynek kilencven azázTa-léka ukránok által lakott terület. Az ulcránok már évszázadok óta kemény küzdelmet folytattak függetlenségükért a lengyel ' feudális földesurak és a* «8Ztokraták ellen. Éppeft-ezórt téves az a felfogás, hogy valaki fi Szovjetuniónak ukrán és fehér-orosa területre való beVonUlását összeakarja egyeztetni a németeknek lengyelorsjüág-ba való betörésével. -Né-nietorsÉág egy olyan országba tört bo, amelynek Jakossai túlnyomó réBzt lengyelek^ olyan területet fogláJt eJ, amely eredetileg: lengyel. A Szovjet pedig ö-ly&n 1;erületet foglalt él, a-Iftelynék lakói ukránok éé fehér-oroszok, tehát egy rokon népek a Szovjetuiiíd népeivej. Mindenki által ismert tény áz ,hogy nyugatjukra jri át a Jehgyel had-fiére^ erőszakkal fofflöltö el 1919-ben. Egy neíjsfea-vazás megejtése esetén, ez a nép kétségtelenül a szov-^ jet-ukrajnávftl -való egyesülés mellett szavaisna(»
Mlchael Koaphiik
tokát kellett megoldania a xabdötii technikának, hogy azt a Ibikus szinte el sem tudja képzelni.-." .í No hlgyjük azonban, zárja ís-mertétíéBét a tfrogorsfla^ijárő o'zií-;wőrői a ficMca Wiener Tia^hUiffí •höéy a tengeralattjáró tdníoi^te* ban csupán a gépeknek van döntó szerepük, az ember, aki csak segédeszközül használja ezt -a ^bonyolult gépcBodát. ugyanolyan fontos, ha nom Is fontosabb, mint a gép.
bánatj-a gyűlölet és a bűntudat. ^ nen. Pedig a szoba pompás s egy ilyen tis;^t^ legyen és csinos. Azaz.ennél mégis
Most már rakosgatott. Néhány darab- szobában mégis jó lehet élni. Nyugodtan több, tudja olyan izmos, jótéstü, jöképü íhémemüt emelt ki a kofferből, rojtoso-í heverészni, tanulni, olvasgatni. Itt min- női
fehérneműt
dó ingeket; szappant, fésűt, hajkefét, kö-; dén nagyszerű. Például az, hogy két tö-
römvágó ollót; öt pár rövid harisnyát; rülközőt kapott: egy kisebb simát s egy
néhány zsebkendőt, lilacsikos olcsókat, nagy bolyhosat. Kilencágú korona min-
' ■ " \ : ■ •(2>
De nem sétált. Föl-alá járt a szobájában, —ez bizonyára gyakori időtöltése
szakadtakat is. A zsémbes anya pakolta; bé ezeket, mily ügyetlenség,, vagy talán. Uram bocsa' még titkos rosszakarat is! De hát honnan venné az ujat, szegény? Ruhája egyetlenegy, az, amit testén magával hozott. Kissé viseltes, de tűrhető-Tűrhető ám, szegény jogászok közt, akik kifőzésekben, vagy a menzán esznek s
lesz. Kissé meg volt hatva. Mert hat sz^v- ^^^^^^ ^s szájuk széléről visszacsu-^ dobogtató boldogság ez ÚLJuzaz egész ^ j^^^^ ^ tányérjukba. Tűrhető a kör- -itt, a pompás lakás, az élet biztonsaga^ -támasz> ha megszorulna; felcsillanó remény a jövőre nézve. Mert .egy átkozott élet minden riasztó emléke zug a mélyben! , ,
Hát föl-alá sétált. Majd leheveredett a divánra. lehunyta eszemét. Azután meg
ojvasni próbált. Kétszeris megkezdte a ^^^^^ valami vacsorán, ahová szmoking-
degyikben s a családi kezdőbetűk, piros hímzéssel.
Megint jött az inas, hogy rendet csináljon s a szennyes vizet kiöntse. Péter beszélgetni kezdett vele. Mivelhogy formás és jóképű ember ez a János, talán éppen ezért ezt kérdezte tőle:
— Mondja csak János, vannak itt nők?
Zavar rezdült meg a János arcán: . —- Igenis vannak!
Már, tudja, olyanok, akikkel meg
kfe magyar-könyvtári, fűzetet: Gorkij Maxim, huszonhat és egy. De semmit sem értett belőle. A péklegény, aki e-mondja huszonöt társával közös szerel-, mi tragédiáját, már javában beszelt, egyszerűen és világosan, amint péklegenytol
teUk, — de hát hiába,^s2^avaíba^bele^^^ tárgyait, nem szívesen látva egyet is
Jíözülük. Lassan elkészült. És már jött is az inas, János: . ' — Parancsol talán mosdóvizet? János már emelte is a kancsót s vitte
utí kávéházakbán; az «Angol3-ban, repedezett sakktábla mellett s dr. Grün som- , , , . , , más irodájában. Ide azonban-^s ez csak ^'^''^t^^^^^ most jut eszébe! — szentbizonyos, hogy ■ János nem szolt.
még szmokingot is kellett volna hoznia..- , — Mert hát, nézze János, én most itt Oh, szmokingot! Hol van ő még a szmo- feszek -két-három hónapig. Valami nőis-kingtól- Életében egyszer járt-©Jyan he--.#örősré szükségem lesz, ugy-e?
: János arcán erősebb zavar, a keze megrándul, szólni nem tud. Péter bíztatja:
-— Ugy-e érti ? Hát nem tremészetes ézl
— Igen kérem.
— Hogy a csudába ne lenne természetes! Igenis, János, nekem szükségem lesz egy csinos nőre!
Ez mar ujgy hangzott, mint valami parancs- Habozás nélkül jött a felelet: -— Igenis, kérem. -
No látja, János. Ugy áll a dolog.
ban kellett mennie s akkor azt a ruhakölesönzőtől szerezte meg. Emlékszik: szabályos, erős termetén ugy állott akkor a szmoking, mint madárijesztő rongy a' karón, -— mert hát nem rá szabták. Igy rakosgatta, ki Tuhadarabjait s e-
dsr Pest, az elhagyott vá Letette a könyvet - - : '
ÍMí is iz^ az elhagyott város? Füstös
Icáveházak és agyat sanyargató küzde- _ rt«ö fokAf/»kávék áráért. Az elhagyott ki- Igazis, meg kell mosdania, éjszakai hogy én még soha ilyen vidéki kastély-lem a leKeie _ ..^„„^_x, t>i^.w..-„™-'u„ ban nem jártam. Nem tudom, hogy itt
hogyan élnek, mit csínálnak az emberek. Fogalmam sincs róla. Szeretném hát, ha maga jó barátságban maradna velem,és segítségemre lenne. Maga ismeri itt az erabereketj a szokásokat, az egész terepét, mondom hát: nekem itt kell valami nő, nera bánomi, ha parasztlány is, akár
„A^. otn7-«»7oba-konyhás családi tömeg- utazásról érkezett. Bizony, ez eszébe séra Süás^Sőapávafs köhögő, zsémbes t..^ í..
aüyáv^•Földre teritett basadt^^^*^ fé^k, i>íszkos fal, reesego-toro székek és^leá asztal; a szekrény nyikorgó ajtaja, íiálcétszer is bezárják^ mindan^
Wmmmaáezék között es folott, 4ie-Ílz szagban, konyhabüzben, kav^rP^ *
jutott volna. Lám, itt még az inastól ís lehet és kell is tanulnia.
Megmosdott, raegkefélte a haját s ha már benne volt az öncsinosításban, még á körmeit is megpucolta, Ugy^^^^l^^ ezt még sokszor kell tennie^, 3xuaijitt a har-lángvári kastélyban tölti iiapijaít. Furcsa,
Péter állt Jánossal szemben, szétvetett lábakkal s összekulcsolt karokkal. Bíztatóan mosolygott rája, mintha csak a jóakaratát akarná elindítani. Nézett a János szemébe s legalább egy enyhe mosolyt szeretett volna kicsikarni. Mert ha János mosolyog, akkor már érti őt^ há pedig érti, akkor már segiténí is hajíaridó rajta. De János állt mereven s csak ezt mondta:
— Igenis kérem.
Különös. Még több, rettentő! Pétert hirtelen düh .öntötte el. De fékezte magát. Még remélt, hátha mégis sikerül bánost meghóditahia!
— No de tudja-e maga János, höjgy mi az a jótestü, csinos nő ?
János hallgatott, egy kicsit mosolygott, de nem megértően, hanem, sajnos, kínjában." . ■ ' '.• , .....
— Hát hogyan ís magyarázzam nieg. Tudja, olyan fiatal nő, aki ép, egészséges, megvan a hajja, megvannak a fogai, füle, orra, nincs sebhely vagy kiütés áz arcán, nem himlőhelyes és mindezen fe^^ lül még, mondjuk, azabályös- Ezt csiak megérti? Mi?'
—- Igenis értem. Szóval egy szép nő'.
Brávó, János! Végre megeredt a nyelve. Az igaz, hogy ebbe, ilyen sokba bele-is pirult. De talán majd többre ís képes lesz s végre egészen kibontakozik ez a János. . ■- ■■■
— Tehát jól van, szép nő. De ne csak az arca legyen csínos, hanem jótestü legyen! Ezt azonban már nehezebb tudni, hogy mi az a jótestü. Hát én csak azt magyarázom el, hogy nekem milyen kell. Nehogy valami sovány, csontbőr, girheB nőt hozzon. Erős legyen. Szóval legyen
mittüia már menekülni szeretett volna in- jcseléd, kertészJeány, vagy bánnL Csak rajta-jnít fogni, na! Legyen mellefára;
fii^ falu \ l'
- Már kcidjük megszokni, txágy sok minden a feje tetején áll Éui rőpában. Szinte tcrmészeteBrfeK tartjuk, hogy az egyik birodalom kormánya rendeleti uton eltiltja a nőket a dohányzástól, a ttűsik üllőmbe az erőteljesebb Kutyálfat ié besorozzák Jiadi szolgálatra, az e-tonl főiskola diákjainak a mbojeú tartamára elengedték a cilinder kötelező viselését, mert a gázfii-arootJgen nehéz a cilinderrel ö- : gyUtt viselni. Hát még a Bzoroh' esetlen rádlőiiallgatő milyen zavarban van, ha a készülék gombját csáváznál va, nco^ találja tis-lyén ass állomásokat. Megzavarodva hanja, hogy Párizs arabul Ijs-flzél, Berlin lengyel (híreket ad, Moszkva magyarul, l-ondon németül, Rópia franciául, Budapest o-roazul Itözvetit híreket.
Legviccesebb azonban egy PeUlgo nevű ir falu helyzet©. Ennek a Itls, üOO laíioaa községnek az a nevezetessége, Jiogy a falú ; cgyhárm^drésze hadiállapottóm van Németorszá|:gal, mlg a máalk kétharmadrésze semleges,
Tudiil kell, hogy Pcttígó Uöítaég azü* szabadállam és Úlstcr hatá-üáa fekszik lés & határvonal nem ritka eset — a Xaluti megy keresztül, Ulflter Angliával együtt hadat ílzent, Németországnak, liugr -az Ir ; Szabadállam, tudvalevölegr kímondoita, hOjgy semleges marad. 1
; Elícépzelbetö, milyen "íurcsa > helyzeten adódnak a lunaa'kig íalu isíilönös,földrajzi fckvéeéböl. A köiZBég egyik ytcájában a íiíttJo-ras rciídelkezések érvényesek, " & i<emplom JkőiTiyéloSn azonban zőár : fütyölnek;^ aiigol konnány sorozó; rckvlrá'^recdeletelrc.
A,felvégen clré;aideUk a íégtóa-<:ót,' míodeii vliá^ klojtaáíűt í
éjjel <s a lakossá vferraekbe, légoltalmi fedezékekbe húzódik Bz js;-IcaségesF repÜ^k clképzelf fájtoa-dáEal elől.}Az;^,alvége físaptot:,* Ecmlcgcs terület lakói ügyotrse í 'Vetnek á :veszcdclemte, nyugodtan J égeilk lámpáikat, képcalapokítt'öl-vasnak, kriiesztrejtvényeket fejte* getnek, jncrt hát Őket nem érheti baj, -hiszen- semleges állam pojgá- ; taL -' -í
Á tájékozatlan német pilóta. 'aJíl bomhavelS g;épével egyszer jjia^ véletlenül Pcttlgq <fölé Jterüirfiém ismervén a oCalu különleges politi^ PolI-s földrajzi Helyzetét «jőbls^ mflen» bambát-talál dobxii n Jdv}-tágított'*semlegcs alvégre és'késZ -oz^/jjáibb' dipí«núeiál ^-bsBytfásiiom.
ír