i; hogy az őtanitósaik részét képezték ^^^^^^ épies mozgalomnak, amit a vallás (ebben az ^ setben - Jupiter éa más istenek imádása) ne-íli'^ében taposott el a római állam.
Valóban, az evolúció meglehetős nyilván-1648sariie> ha az ember.rájön; hogy seinmi
De Daltoh. alapvető elmélete, helyesx volt. tJgyhiszem, Darwiné is.
Élettantudósok növekvő száma gondoljaí igy, ,ha csak azért is, mért egészei! körinytt megváltoztatni   egy lakosságot a' körűimé-
^.......                ^......... ....... .......löSaytíigeíiíw^ - .
eketitettef»kon..e^falák<)n.- f...   . i : összegezz^^a5ö^«fc*,í».vai^J^
Nem-Dáriwih volt az első, íkklazt-gondolta,-^Letl^^       . : . ^gén-atomok iiyöI<S!szor. oly> neheze, m
►gy a létező állatok a'multban váló égysze-    -^W^^^Mit^rmé5zetfj^:elöí.^volt,^akik^ sok hidrogén^atomok, és hogy a-^yiz: képlete HOi
b élödöktőr száitóaztaklér Hitt ebben a ^^^^^ Itisült,. hogy ^ázok 16-szor. oly nehezek? és a
maifmíatemalista költa és'bölcseia^L^^ képlet H2a. üsi^és valószinüleg az Ó gorög^^^^
s is. Farrington swanseai professzor azt hi-   egy állat megélésére. Darwint a szeliditett
T----------_ •    fajtákon végzett   tanulmányozása^rra is
me^gtsmitottá; hogy egy fajzást mily gyorsan
i^eg^lehet .változtatni mestersége _ _
í^r'^íí^'     ^^^y milyen különbözőségeket n^ÍS5|váKyt^sá^á^
örököltek.                 ^ fajtájMinkább előnyben rébzéiMtijük,
BURZSOÁ ELLENZÉS  ■ másikat* És senki sem ^volt képes^ olyan vél-
A darwinizmus sohasem szűkölködött kri- tozási okokat találni, amelyek alapvetően kü«
tizárók dolgában, Váirásós álápóri élesen tá* lönbözhéhék, azoktól, amelyeket Darwin- f i-
madták. Sem Gladstone, sem Disraeli, Ang- gyelembe vett.
liá burzsoá politikai vezérei, nenr fogadták ^^^^^^^^
el. Természetesen, M^.-és<Engels elfogad- . Mindéhekfölött; sé^
tak,.minbegy.nagy^elfelep^^ noha nem is zéi%liméMai#ef^
m4pt.e^^ijes. elméét,:.         „ ,/ ^ ki\^lásztódás*rámi
naK es ™naK voitaK bizoi^téKaiK^^^  Ía^iS'^,^'^0^^^ ^^^^ -környezetükhöz all.almazk.d,a..
""-^^LtaiT                                   nevelkedő^generációja^ A gondos.tanulmányozás, ellenkezőleg, azt
Olyan.sokat megma^rarázott,..hogy.inaí mutatja,..hogy a normálisból való légspottfeá-^,
pit messze^uq^tefcv.yeTé..Felfedeztek.egjr. nabbvváltozatak  ártalmasak,.és.taiáh^^^|3?*í
egysKerüh*^ ___-.i.    at»^í..í«               «£.ervet.e^y,állatban«.AztánitaláJgátták^ogy. SZázaléiknál-is kevesebbe állja. kir közülük a
ÍH^1irf'ói;íhofey(toi törtéftti éslnért történt az. ll^Ugyanigy,' Democrxtus • görög-filozófusgon-.^^í^íldlt-arra; hf>gy minden anyag.atomokból van ve: De..a manchesten ^.^ohn.:>t^alt6n.volt azi /.elóször.eléggé:. bxzo^ossá tetJtiBii; a^^okJ imndegsdk^esétben azoaiosrvjoltvvípr nnak és Daltonnak voltak bizonyitékiiki
ai:a. régebbi, kövekbén, fórdultíak/elő, , Ezt   sorrendet az^<*    ' "     ' ' :|nyeként fedezték >sszü. csatornák ás
wfiK^llS^lf^tir^VoW Ugyanez az irányzat   nyilvánult, meg. a
kben talált asatagokat Xnovenyi es állati   marSsták.közöttJs, és Engels:kritizálta Izt.
munkája az idő^ prd-Az egyik'fia azt
:^irittX}^rÍ^a^^^^^ *ák. Ha egy állat nehezen volt látható, a.szi-      A valóságbáníDarwittíöii
.„^^^^^r .^„^^.J^^r^SJwf^^^^^ »® előnyére vált,, mertr ehiejtette:.ellenségei. báját kiválóan megállotta,
sszrSrSirM^^ ^^^l- Háfélénk volt, az azért volt előnyeimért   irti nekem, hogy 4yja meglepodí^e, hogy mi-
ífSta. Si.^^^^^                     fá táiu-kö ^^í^^ ^ ^^^^^ y^/^    .(ellenségeitol).          lyen kis változtatások bizonyultak szüksé^ies-
giaita.rencíszeri?eMa.Küionöozo.tajtaju Ko- iWaTio^      iVáTívcmf   T,Tríi«á««if tv.^«. *.   ^gk. Az ő nagy teljesítménye aiüavalo.yolt*.
barádványokaO, - C3^to^a^^^       volt. Marxista irók megkísérelték megmagyarázni
kiszorított baboka nemcsak a történelem általános irányát, ha-
í Ugyamgy^foglalták^rendszerhia a yiláfii        nem^nnak legapróbb részleteit is, gazdasági,
^^l^jlövényeit és állatait, azoknak a felfedezési .alapon. Vagy„ megpróbálták a dialektikát al- . azok változiíak.
hogy bizonyossá tegye, hogy az állat- és növényfajták, (beleértve, az embert iS). változnak, és hogy meghatározzon néhányat léga* lább a főtörvények közül, amelyek szeiint
GAZI>AG<>KNAIi akk<>r-vair tíis^ ölési amikor akarjáki' Minálunk, ^ laluban ősszel s szokott lenni, • anflikor> a/ ados tOTgeri- • vagy   krumiiiíföl<i' esgyéjéröMtí talyigával; M ít^isaját há;^ ■ cipeli haza a kora tavasztól késő zig sok • könnyeli izzadsággal hizlalt íinalacot* és mindszentek napja után az kérdés váltogatja egjmiást á - jói^gjelt jőnapot köszönés után, hogy hát: ova méssz? Megyek disznót ötoi; fis íté il voltál ?Disznó-öini voltam: (Akik igy ínem értenék, azoknak világosan meg; kell ibndanom; >hogy■ nálunfc a* ^disznóölésig í ■ napraforgóolaj kipréselése, a »málác« ; idig egy-egy. zsákocska napraforgó^ V ág: — P. M.)
Füstöl a falu szárázmalniánakukémé-ye éjjel-nappal karácsonyig, hogy ka^ irácsonykor iduplán olajozhassa meg- á szégényember felesége a kis Jézuska özületéstiszteletére    sütött babálykát, esztendőben vegyszer esik kará-;_ií-^M9?°"y- Azután már csak szűkebben/ hogy
a- húsvét előtti sovány, bőj-^'^íMtös hetekre is valanü karika-krumplira, "^Mmeg a foghagymás-pintós kenyérre; A-l'cS^*^"^^^ m^rad még: egy-egy kis malac t;íS^ Ö3zi »dísznóölésből«, azok a farsang '^w^ 'itán fojtogatják meg és ügy kenegetik Sm.^ nagyböjti dübbencset.
Mi is kucorgaltunk ; egy zsákocska napraforgó-magot egész télen, íiogy íe-SBsigyen 'a nagyböjtre egy kis zsírozó^ Be-^ mentem a   szárazmalomba megtudni, í^^Iiogy ihikor kerül rám, a disznóölés. Délután négy óra tájban a falu segéájegy-zöje is el szokott menni a^ szövetkezeti ■ kocsmába egy »liosszulépésre«i > hát ösz-^ szetalálkoztunkv Ez a segédjegyzö két vagy három évig volt alszolgabiró.íJ-gyetlen tökfejű gyermeke .volt papája--— nak és mamájának, fis a segédjegyzö ur. «gy lett előbb alszolgabiró, hogy a pápája a Etesewffy grófoknak-a mi falunk határában lévő pár-ezer-holdas birtokán volt tiszttartó. íis mint efféle\ hatalmas ur, aki béreseknek parancsol, hol egjr- ■ egy kövér d^znót, hol-<így rakomány , ~ búzát irányított a béresekkel a faüü felé, akik üégyökörrel cipeltették azt p^'M a főszolgabíró ur Icamarájába. Szüíet u- >, tán pedig pir hordó kiforrott bort is
Irta PAPP Miklós
(VV^üidsor, Ont.)
szállittatott a kalácsnakvalóhoz; De hát volt is -mibőli. meg aztán volt is miért. Misrt ne felejtsük el, hogy egy segéd-szolgabirói állás nem hohni koldus-porció. És: uréknál nem az a fontos, hogy él' a dolgozó nép, hanem az, hogy ho-^ gyan" éljenek Ők, az urak. Jtlert régi jó uri szokás szerint ez a társaság helyet -ad egymásnak, a familiáai nem szabad csorbának esni. Az nem is fontos,. hogy mind okos" legyen; elég az, ha a családban egy ; okos van, a többi lehet akár--milyeaiíbuta}V a:.;hajcsárok vugy, is: elvé- . géznek helyettük mindent, amit a -munkásnép - hátából kipüfölt véres, könnyes fillérekkel-fizetnek meg nekik.
De - hogy rátérjek a segédjegyzö ur kis történetére, hát ugy esett, hogy a dicsőséges szólgabiráskodás nem soká-Jg virágzott, mert a segédjegyző ur papája elköltözött az élők'sorából. És mivel protekció tovább nem lévén, az al-szoigabiró; urat elbocsájtották és igy visszakerült * a szülőfalujába, a mi falunkba,
• De a sors: Így sem hagyta mostohán, mert őkigyehne feleségül vette a falunk papjának a lányát és az após csak kisilabizálta valahogy, hogy a volt alszol-gabirónak nem keUett a koldustarisznyát a. nyakába akasztani. Igy az ügyes , após, aki meg jó barátságban lévén a falu jegyzőjével, a két jó barát határozatán keresztül álláshoz juttatta am'an-kanélküli alszolgabiró urat.
Igy lett ^öle segédjegyzö. Az após gondoskodpft róla, hogy más foglalko-S5ás hijjáií a falu népe tartsa el. Ráül-
tették axfalu :népénekr a nyakára, ahol aztán élete végéigv^ élősködött, nüköz-ben napról-zíapra-ellátog'atott a kocs-< mába.   : Ahogy bailagtimk, két gyerek jött utánunk, mind a ketten második elemibe jártak.vAz egyikét Mutró Jankónak,    a másikat Lakatos Ferkónak hivták. A Jankó már akkor bagózQtt, a Ferkó pedig ügyes,   .szem-füles fickó volt. Mindent kihallgattak, amit beszélgettünk a segédjegyzőnrral.
AhogyímegjrUnkaz uccán, mondom a. segédjegyző .urnák, térjünk át az ucca másik oldalára, mert lecibál a kutya
bennünket. Ugyanis Zsiros Sándornak, egy nagy tarka kutyája mindig ott gug-r golt a kiskapuban. Azt mondja a segédjegyző ury hogy már minek mennénk, -kutya elől csak,, nem térünk ki.
Tudtam, hogy a kutya harapni is-szor kott, de csak v ráhagytam^ hogy vájjon mit akar ez tenni.. A két gyerek pedig csak ballagott (Utánunk. Amikor a kutya. közelébe értünk, a segédjegyző ur belenyúlt a zsebébe és egy fél pogácsát húzott ki onnan, oda dobta a kutya elé, az felkapta és megette. Persze, hogy ^ még csak nem is ugatott. Mi pedig ballagtunk tovább.
Egyszer csak azt mondja a segéd--jgyzö ur nevetve; »,Hát te azt se tudod, hogyi^a biróválasztáskor is - igy szoktak tenni,?« Erre a pántlikanélküli csajla-szélíí posztókalap májd leesett a fejem tete.^iáröl. Gondoltam egyet magamba, hogy az anyád . . . Hát még ez a hülye, is milyen okos . . . hogy meg. tudja* inondani, hogy hogyan is lett őbelőle se**
gédjegyzö. t
A- két gyerek is hallotta' mlndaztj a*-mit a segédjegyzö mondqtt.^^A ravasa Ferkó mindjárt nevetésbe tört ki. Közben odaértünk a ^ kocsma elé, ő ^bemenW én pedig mentem tovább a szárazmalom felé.
Másnap reggel a gyerekek gyónni^; mentek, köztük a Ferkó gyerek is.; A-mikor rá került a ser, ö is oda ment a gyóntató szők elé. éa letérdepelt. Mikor elmondta a mondanivalóját, kérdi tőle a pap: *
—y Imádkoztál ugy este mint reggel ?>
— Igen — válaszolt Ferkó.
• — Apádnak,   anyádnak szőtfogad-* tál-e?
— Igen, — mondja. Ferkó. ;
— Bántottár vakxkit? j
— Nem —,volt a rövid válasz. —r Hazudtál valakinek?
— Nem — hangzott Ferkó határozott válasza.
— Te' haszontalan — mond:a a pap —, hát most is hazudd. Engem akársss
becsapni, elbolcnditani ? — Nem én — mondja Ferkó,
de a
EGY SPANYOL FöLDMiVES SÍRVERSE
Irta JÓZSEF Atilla
l Francb tábornok besorolt ádáz katonának, l       nem szöktem meg, mert féltem^ agyonlövet úgy. •/ Fékem —-azért barpoltam a.líaddalía jőg ara.szabadság t. \       ellen Irun falain. S így is elért a halál.
segédjegyzö ur tegnap délután' elbolon-^ dította a Zsiros Sándor tarIta kutyáját egy fél pogácsával.
— Nem azt kérdeztem, te haszontalan— rivalt rá a pap. — hát tudsz még valamit? —
— Tudok tisztelendő ur— válaszolt Ferkó. — Tudok az erdőben egy gyügyü-ke-fészket,, de meg ne tessék mondani^ tisztelendő ur, annak a bagós lUjtrőí Jankónak; mert az kiveszi.
A pap mérgelődve,' de azért nevetvei feladta Ferkónak a penitenciát:
— Na ezért el fcgsz mondani a bünödt bocsánatáért tiz miatyánkot, tiz üdyöz-légyet és tiz hiszekegyet. "^Megértetted ?
— Igen is megértettem, tisztelendő ur.
Ferkó feláll és jön kifelé a gyóntató-székből és mire a helyére ért; addig elmondotta: ,t
'— Tízszer miatyánk. TisSszér. üdvözlégy. Tizszer hiszekegy. Amen.. Hát nem ' mindegy az, ha; egyszer vagy/ti2iszer; mondom-e el? ' "