I» mmi. ||:|p-
ffffflff
lirr
Ili f^,
f
I
pl
mi "ÍM
6. OLDAE I
KANADAI MAGYAR MUNKÁS
CSÜTÖRTÖK, 1940 MÁRCIUS 7.
I
Irta Dr. Normah Bethune
T7ZT a döbbenetes erejű írást röviddel ^ halála előtt írta Dr. N. Bethune és kanadai    barátai   csak   nemrégen kapták. kézhez.
A kiváló kanadai sebész Wutaishan-ban, Shansi tartományban, vérmérgezésben halt meg, 1939 november 22-én.
■poNT. ;! i)i'lr('>lriinilá!n|)a áilan(l(')an züniinöo-. ■■■ u;v>' liaM<;/.ii-;. niint oji'.v íorr()ii<2:(') nióii-i-;i,j/.as. S;'iil .1 la]v. Sárpad h'). Sái'ájryak. h'eh::'-j).-!l)i!-alilakuk. \'ór- és klomfoi-niszaí^'. Hidcii' \an. Kt'uu'''l három (')ra. dec. I-:szak-Ki-]i,-iliaii. Lm ('lm ko/A'lélx-'ii, a S. hadsercjí'iiél. Sol)r-iiitrk.
Srl)rk. mint kis kiszáradt jíocsolyál^, mc*^-komc'iiv í'di'U l'ekoto-ha.rna kiu-iilol-tid<; tcpctt^zélii so))fk. ■l'ekotü üszkosofiéssel k«'>i-iUc; tiszta sel)elí. elrejtve alul a mélysé-;>LÍkl;en It'vd lályo^ot. mrly heíurja maj^-át a n:\^y kenií'ny izmokl.ía és az(,d\ kíiriil s mint v^^y TeldaKaszlolt l'olyó, ug\v fut az izmok kíiriil és alatl. iiiinl valami torró áramlat; sebeid, kil'elé szélescdök, jnisztuht orchideí'ik \aji"y c)sszet(,)rt sze^-Tiik. rettentő luisvirájíok : .solx'k, mel;.'el;hől a l\d<ete vér kivetődik a vászonra, a l)al.j('>slatii «iázi)ul)()i-ék()kkal kexe-r(Mlve. melyek a méjr mindi*!: tartó inásod-ver-zés IViss tócsáján úszkálnak.
líetii szennye.s kötéseket ia«i-aszt a véienyv i\ l»őrhoz. (')\atos léji'v. .lohh, ha előbb me.u'-nedvt'sitt>d. ('oml)lorc'S. Kmeld fel a lábat. IMiíMt ol\an. nuut e<íy zsak. eo-y hosszú, laza, vciros harisnya. .Micsoda liaiásnya? Ep:y kará-fS()n\i harisnya. Hol \ an mo.st az a na.u'ysze-rii. eios csontriidV TucalUNi darabban. Szedd ki azokat az ujjaiddal; l'ehérek, mint a kutya l"o,u\ elesek i'-s i"sij)!;ések. Most tapitsd. Maradt meg- l)eloleV buon. itt. lumyi ? Igen. nem, itt o.u"\' nu-'isik (lai-.ab. llalott-e az izom? Csipd mi\u\ l<íen. halott. X'a.u^cl ki. Hogy torrhal az o*sze V 11 o<i\v. tudják ezek az izmok — elvkor oI\- eiőst'k, mo.st oly lépettek, oly r(un-boltak. oly toid\i-etettek — büszke fesziiltsé-^'üket vvs.-/.anyerni ? lluzd mojr. ereszd meii". lluzd mei>\ ereszd mejí". Miesoda öi-öm volt az.' Most enuc^k \"évit\ Xines t()bbé. VA va-" «iyunk pusztítva. Most aztán mitévők le-iiyiink ?
EGY GYERMEK
A k()vetkező. Micsoda jiyei-mek ! Tizenhét éves. Haslövése van. Klorofoini. Kész? Gáz öndik ki a mefinyitott hasüreg'böl. ürülék-bűz. .A. kitiiremlö belek rozsasziuii fodrai. Négy át lyukasztás. Kzekel zárd el. Erszény-Aairással. Torüld ki szivacesala medencét. Csövet. Három csövet. Nehéz bezárni. Tartsd öt meli^gen. H(\í>-yan? Tedd ezeket a téglákat forrt) víz be.
Az iiszki)södés ravasz, kuszö valami. Életben van-e ez? Igen. ez el. Technikailag sz('d-va, mondhatjuk, hogy él. Adj neki sós borai íi fe c s 1; o n d é s t. T e st é n e k m e gs z á ni 1 á 1 i i a t a 11 a n kis sejtecskei talán visszaemlékeznek. Lehel, hogy visszaendékeznek a forré), sós tengerre, ősi otlhonukra. elso élelmiikre. Millió évek ondékével talán visszaendékeznek más áramokra, más cKx>ánokra és Imgy élet születelt a tengerl)ől és a napbtd. Lehet, hogy feleniel-teti velük kicsi fáradt fejüket, mélyet isznak cs visszatküzdik magukíd ismét az életbe. Le-liet. hogy ilyen liatása lesz.
Ks ez ilt. Kog-e ]i,nég ez a.í utmentén ösz- ^ \"ere melléti szaladni másik ái'atáslcor, az.él-ve;:et és boldogság kiálléisaival ? Nem. ez sohse fog t(>bbé s.'-.aladni. Hogy szaladhatsz egy l-lbb.ai? Mii fog csinálni? Hát, ülni fog és fi-g-yoii. hiogy mas fiuk hogy szaladnak. ■Síit fog gifví-ulolni ? Azt ^mdolja. amÜ te vagy én gondolnák. Mit ér a sajnállcozás. Xe sajnájd őt ! A sajnálkozás csökkenaen.é áldozatát, ö ■ ezt Kinn ved.elméért tette. Segítsd. Emeld le a.z a.sztalrol. Vigyed a karjaidban. Hisz oly kcuuíyü. a.kár egy gyermek ! Igen. a te gyer-
-Hieked. a.z en gyermekem.
r^hly gyönyörű az emberi test: milyen arányosaik a rés-'-ei: milyen pontossággal mozog:
milyen engedelmes: büs.^dce és erős. ^lilyen bor;.asztó. n.iikor tépeii. Az élet kis lángja alacsonya.bbra és alacsonyabbra süllyed, és .—• egy lobbariássa.l -— kialszik. Ugy alszik ki, raint egy gyenya. Csen.desen és szelíden. Ki--.-alváskor megteszi lütakozását. aztán megrad-j;i inag-ál. Meg van a inondanivalöja. aztán JuiVIgal. ,
\'a.n-e lirég több ? Négy japán fogoly, líoz-y.áiok be.-A fájdalom eme közösségében ninc-s ellenség. \'ágd szél a véres egyenruhát. Ál-Litsd ol a vérzést. Fektessétek őket a többiek jnellé. liisz egyforniák, ndnt a testvérek! Hivatásos emberölők-e ezek a katonák? Nem, iezek amatőrök-fegyverben. Munkásember ke-
Dr. Norman Botimne és Dr. Kichaitl Brown (Toronto) u X. Béke-kórház előtt WutaLshuiibau.
zei. Ezek munkások-fegyverben.
Nincs több. lieggel hat óra. Istenem, hideg van ebben a szobában. Nyisd ki az ajtót. Tul a távoli, sötétkék hegyeken, egy sápadt, halovány fény tűnik fel keleten. Egy óra múlva fönt lesz a nap. Ágyba és aludni.
üe az álom nem akar jönni. Mi az oka ennek a kegyetlenségnek, ennek az oístobaság-nak? Egymillió muidvás jön Japánból, hogy
megöljön vagy megcsonkitson egymillió kinad munkást. Miért kell rátámadnia a japán mur.-^ásoknak munkástestvérére, aki csupán arra. kényszerül, hogy védje magát? Lesz-e has;:-na i\ japán munkásnak a k'inai halálából: Nem^ hogy lehetne? Akkor, az Isten ne\ e-ben, kinek lesz haszna? Ki felelős azéri. hogy ezeket a japán munkásokat erre a gyilkos misszióra küldik? Kinek lesz belőle haszna? Hogy lehetett a japán munkást belekergetni abba, hogy megtámadja a kinai munkást — ki testvére a szegénységben; bajtárs;, a nyomorúságban.
NÉHÁNY GAZDAG
Lehetséges-e az, hogy néhány gazdag ember, egy kis osztály rávett egy millió embeit, hoey támadjon meg, és próbáljon .meg- elpusztítani, másik millió embert,"éppéííoiyan szegényt, mint ö? Azért, hög-y a gazdag eieg gazdagabb lehessen? Rettentő gondolat! Hogy vették rá ezeket a szegény embere kei. hogy jöjjenek Kinába? ügy, hog:y megmondták nekik az igazat? Nem, ezek sohasem jöttek volna, ha tudták volna az igazat. Megmerték-e mondani ezeknek a munkásoknak, hogy a gazdag: csak olcsóbb nyersanyagot, több piacot és több profitot akar? Nem. azt mondták nekik, hogy ez a vadállati háború »a faj elrendeltetése« volt, »a Császár dicsőségé «-ért van. »az állam becsülete<.-ért van, az ő »király és hazá«-jukért van.
Hamis. Hamis, mint a pokoli
Egy ilyen bűnös támadó háború ügynökeit ugy kell tekinteni, mint más bűnök, niint a gyilkosság ügynökeit, azok között, akik valószínűleg hasznot húznak ezekből a bűnökből. Fog-e Japán 80,000.000 munkása, a szegény farmerok, a munkanélküli ipari munkások — fognak-e ezek nyerni? A támadó háborúk egész történelmében. Mexikó Spanyolország által való meghóditásából, India Anglia által való elfoglalásából, Ethiópia Olaszország által való el^aldásából. tudjuk-e azi, hogy ezeknek a győztes« országoknak a mynkásai hasznot húztak? Nem, ezek sohasem húztak hasznot ilyen háborúkból.
GAZDAGOK TULAJDONA
^'an-e a japán munkásnak haszna még sa-(Folytatása a 11. oldalon)
í:ÉEC.ALCüT
q^r^^^wong kong (bro
Casuafties — Thírty-cne
Months of War July7,1937-Feb., 1940
gtóa jQ;)Qn2sz .pénctration
CHSNA
Killcá. . . . . . . . . 1,600,000
Woundcd...... 4,800,000
Civilian Dcad . . . . 2,006,0CO
JAPÁN Killed. ........ 120,000
Woundcd . .... . 360,000
-„Ja-:;;
1^
:.A JAPÁN fennhatóság^csak addiír terjed az elfoglalt területeken, ameddig eLtud--     "í^Kiom.« (A térkép adatai japán jeg^'zések.) '
2
S
rpERMÉSZETES ^ kelést adni s októberében a 1 rekedve egészen Medencén a Grö kétév leforg-ása í niányos eredméi gyűjtötte mindéi nyozzuk. Azonb; tosságu követkéz röröí kapott rád lapján.
Bevezetésül, s rült megoldásra i dául, határozottá nikov-földje nem get^ktől északra.
Ennek a sziget vő sekély tenger megállapították, tonva kiterjed € 78 fok 30 percéi
Az óceánnak li ték meg a jégtö mélység a 8d.foI< 39 fok 25 perc mint 5180 méter demes felidézni, mélyebb mérése Állomásé (Papán
Az óceán mél Sedov 35 yiztan szept. l-e és a ni degyik alkalomn viz különböző n sótartalmát és eg (Nansen hajója) a Sedov is felfed vizét sodródási i Az a tény, hogy í számos helyen k< teszi — a megfe sonlitásával — a: mit változott a s elmúlt 45 év lef(
A Sedov mági kat a Framéval nak a földmágne vidék számos poi
Nem kevésbé ' melyeket a jégtö röröl (a föld gra megfigyeléseket kel végezték, mii lomás használt, sonló méréseket^ szempontból nen pontosságot.
LÉGKÖRI
A Sedov légkö legnagyobb figye év okt. 23-a .közöl megfigyelések te totta végi-e. Tov; hesseget különbt meg és tél folya nj-ózták az észaP
Érdemes megj szer addig marac mint az Északsa vább, mint a Frai ^dása valóságban
A Sedov és a í hasonlítása megi lentéfcenyen gyoi got nyugatyfelé, í került megtenni^ ta meg.
A Sédov sodró
ja, hogy a _ _ céből a.Grönlanc vekedett az;^. utói nyilvánuláshoz ts özörilése a sarki határoló tenger^ kenése^ a- sarki jé dása* arjégméző húzódása^ a leve] dése, stb. —• egy; nyelnék T minden lesz, ez az, amit
MIND
nek takiiimáxiyo2
C^+/.B