v_.....-
6. OLDAL
KANADAI .MAGYAR MUNKÁS
CSÜTÖRTÖK, 1940 MÁRCIUS 14.
Sarkvidéki szakértő nagyvonalú előleges összegezést ad
a sodródás tudonnányos eredményeiről
-pLSÖ TÖRVÉNY: a jog- sodríklása az izob-áiokat. azaz: azokat a vonalakat követi, nirlycl; a loid t'olülrléiiek azon pontjait kötik ()ssz(\ ahol a légköi-i nyomás egyenlő egy és ugyanazon idöl)on. A jég ugy sodródik e vonalak mentén, hogy a magas nyomású te-i-iik-t j()l)l)i-a van a sodródás ii'ányától, és az jilacsony nyomású terület balra.
Kzt a t()r\ényt nem nehéz levezetni. Mint áltaiábiiu ismeretes, a szelek a magas nyomású területekről az alacsony nyomásnak felé lujnak. és ha a í'öld állana, irányuk merőleges (í)0 fokos) lenne az izobái"oki-a. A f»)ld íorgása éppúgy mint a föld felületével \ii\ó surhulásuk, ellérili azokat, a mérsékelt és magas szélességeken jelentékenyen jobbra, tényleges ii'ányuk :>0—40 fokos szöget képezve bah-a a megfelelő izobároktól. Nansen második töi-vényéncdv megfelelően, a jég sodródása viszont a szél irányától iíöi-ülbolüi :;()—]() fokkal tér el jobbra. Így jövünk rá íwvA tényre, hogy a jég az izobár jnentén ííodrodik.
V. t(»r\eny helyessége a Sedov sodródásának s/.áinos szakaszán beigazolódott. A magas nyoimisu tei ület központja a Taimyr-fél-szigel folott \-olt n):íS decemberének első 10 napja alatt. A nyugati és északnyugati szelek hatiisa a hitt a jégtch-ő az izobár mentén sodródott délkeletnek, jobb felöl hagy\a el a magas nyomású területet. Mikor 19;>0 janu-ar.jan.-ik utolsó 10 napja alatt az alacsony nyomású liMÍilet a Kara-tenger fölött volt és egy niagas iiyomasu teriilet a Sarok környéken álloil fenn. a 'Seilo\- sodrcuiásának az ii'ár ii\a es;!kuein n\ug.iti irányú \olj. : másszoval, megini az izohár iiienleu.
N^OMAS 1-S SKB1".SS1-G
Második törvény: a jég ol\ sebességgel ín)dr(')dik a szelek l)efolyása alatt, ami aráriy-ban van barométeri esókkenéssel. azaz : azzal n légköri nycnnásbeli küUhibséggel. ami a fold felület két pontja közötti távolságon fennáll.
Mint .\ansen első tth'vényéböl következik, a jeg.— állandó óceán-áramlatok hiányában és l;i\ol a szárazföld torzitó hatásától — a szél sebessegé\el arányos gyorsasággal mo-y.og. \'iszont. a szél sebessége arányban van ;í baroniéteri cscikkenéssel: minél közelebb vannak raj'.olv.a egymáshoz az izobárok vala-melv ad(ni terület légköri nyomásának táb-h'iján. annál erősebb szeleket észlelünk az illető területen. Ez lehetőséget nyújt arra,hogy -— tisztán elméleti kcivetkeztetés alapján — jnegha.tározzuk ne?ncsak a jég sodródásának az ir;inyáí. de annak gyorsaságát is. a baro-jueteri táblákról.
A Sa.rki Állomás, a Sedov és a Lenin jégtörő — melyet 10:";7-ben fogott meg a jég a l.aptex-tenger délnyuga.ti részén — elméleti sodrt'niásait előre feltervezték egy térképre a sark\'idéki medence részére készült baromé-tei'i luivi tíiblák elemzése alapján. Az állo-*más es két hajé) fő se>di-ódási níját azután ng\"a.narra. a térl^epre rajzolták fel a \alo-í^agn.a.k megfelelően, minden hónap elsejét vé-Ac irányadcumk. ,
MKGLllPÖ HA:?0NL0SAG
Ai: ei!:Véleíi sodr^)dások vona.lai és a tényleges s<HÍrvidásokéi közötti hasonlóság meglepő voll. Az összesé között legjobban egy-beeseíi a Sedov elméleti és lényleges sbdró-<hisa. Kz csak természetes volt, tél^intvo azt a tényt, liogy ez a liajó kivételesen megfelelő körülmények között sodródolt.
A Len.in elméleti sodródása is egész közelinek bizonyult a jégtörő igazi útjához, bár valamivel dt^elHn-e és keletebbre volt atíól. Ezt abbóla tényből kell niagyarázni. hogy az Uj Szibériai szigetek és a ^^zárazföld közelsége akiídályozta a hajó déli és keleti irányban való södrMását. A Lenin elméleti és va-3óságoj> sodródíbábivn való hasonlatosság különösen ériékes.;mort a hajó iitja a Sarkvidék olyan területén fekszik, amelyet a meteoro-Jög-iai állomások a legjobban ellenőriznek és iunelynek a barométeres táblázatait tényleges megfigyelések alapján rajzolták fel és jiem feítételezés szerint, mint a Sarkvidék
Irta Profu K N. Zubov
(Folytatás a mult számból)
középső területei esetében.
Lényeges eltérés nyilvánult meg az Északsarki Állomás elméleti és valódi sodródása között. Először, az állomás elméleti sodródása beleütközött Grönland partjaiba. Ugyanakkor, a tényleges sodródás sokkal sebesebbnek bizonyult, mint az elméleti számitás mutatta.
A GRÖNLAND-ÁRAMLAT
Ilyen eltérés teljesen érthető. A jég ezen a vidékén nemcsak a légköri erők befolyása
állomás számára, figyelembe véve az állandó áramlatot, az irányt és sebességet — amiket P. P. Sirsov és E. K. Fjodorov határozott meg .— meglepő egybeesést nyertek a tényleges sodródással. A hasonlóság még meglepőbb volt, mint a Sedov elméleti és tényleges sodródása.. között, amint azt a mellékelt diagramból láthatjuk.
Természetesen, az elméleti sodródások kidolgozási módszere — a Sedov sodródásának elemzése eredményeként..a jég mo:agásáiiak igazolására nyert formulák alapján — határozottabb alkalmazást fog nyerni az Északsarki Állomás és a Sedov teljes megfigyeléseinek közzététele után. Minden,^ ami eddig az elméleti és tényleges sodródások össze-liasonlitása ügyében történt, . csak nagyon megközelitö az igazsághoz. Mikor sokkal tel-
Diagram három sarkvidéki sodródásról
—- Tncopctical d»irT {wiN»oirir) .......... rMcoaencAL db irr j wina *w KftuHctn csffnatr}
A \'ASTAG zeg-zugos vonal az Északsarki Állomás, a Lenin és Sedov jégtörök tényleges sodródását mutatja : a szaggatott vonal mindháromnak a szelek iránya és sebessége alapján kiszámított elméleti sodródási útját ábrázolja: a pontozott vonal az Északsarki Állomás elméleti útját nemcsak a szelek, hanem az állandó tengeri áramlat figyelembe vételével is kiszámított közelebbi meghatározását adja.
alatt áll, hanem egy erős állandó áramlaté alatt is. amely a jeget Gröi]land keleti partjai mentén ,viszi — az úgynevezett Kelet-C:rönland-áramlat. Ezt az áramlatot főleg a Sai-ki-óceán vizfölöslege, az ezen az óceánon uralkodcí szelek rendszere és a Grönland keleti partján fuvo állandó északi szelek okozzák.
Mint a megfigyelések mutatták, az áram-la.t folyásának sebessége a Saroktól a Grönland-tenger felé nem valami nagy, napi két kilométernél kevesebbet tesz ki.'De amint a Círönland-tenger felé közeledik és abban magában, az áramlat sebessége'niegnő. Az É-szaksarki Állomás bizonyossá tette, hogy az áramlat selx^ssége négy kilométer volt \\ 8:>. szélesség táján, liat kilométer a SO-asnál es kilenc kilopj.éter a 75-ös táján.
Csak természetes, hogy a helyi szelek fel-sőséges befolyást gyakorolnak a jégmezők sodródásának irán>-ai'a és sebességere oly. vidékeken, ahol az állandó áramlatok gyengék. A sodródás egészen fantasztikus lesz befolyásuk alatt, a jé^*most előre mozog, aztán visz-szafelé és n#ha mindenféle figurákat ir le.
Síinél közelebb érünk a Grönland-tenger-hicz. és magában a tengerben, annál kisebb a • helyi szelek befolyásába mozgó jégmezökre. Azok a szelek, amelyeknek az iránya ellenkezik az állandó áramlatéval, csak visszatartják vagy ideiglenesen késleltetik az általános délre való sodródást. Ez volt az eset az Kszaksarki Állomás esetében és ez volt az eset a Sedöv esetében.
Ez az állandó áramlat volt részben az oka annak is, Imgy az Északsarki Állomás elmélet i sodródása lényegesen rövidebbnek bizonyult, mint az íj-valóságban volt. Mikor a második ehnékti sodródást kidolgozták az
jesebb részleteket lehet megszerezni, ilyen összehasonlítás lehetővé fogja tenni az állandó áramlatok sebességének és irányának, a szigetek és zátonyok sodródás torzitó jelenlétének, a jégtömbök és -lapok elosztásának cs sok egyéb ténynek a meghatározásáig
T JJ VILÁGOSSÁG vetődött sok és különösen ^ fontos sarkvidéki jelenségre. Most már abban a helyzetben vagyunk, hogy tanulmányozhatjuk a Közép-Sarkvidéket takaró jégpáncél különböző részeinek változásait.
ha a jégmezőkéi partjainktól elfelé hajtják a szelek, jogosan várunk kedvező hajózási körülményeket az északi tengeriiit mentén. A sarkvidéki jégnek partjamktól való visszahúzódását a Sarkvidékkel szomszédos tengerekben létrejött lielyi jégnek a_sarki medencébe való kifolyása követi S fordítva: a sarki jégnek partjaink felé való közeledtével, a helyi jégnek ez a mozgása függőben marad — némely esetben még inkább jég-beözönlés lévén a középmedencéből a szomszédos tengerekbe — és a hajózási'körülmények rosszabbodnak . az északi tengeriut mentén.
A szél befolyása alatti jégmozgásnak az elso törvénveit az Északsarki Állomás és a Sedov sodródásai szolgáltatták. Nansenéin alapulva, ezek a törvények jelentékenyen kiegészítik Nansenéit. Ezek általánosabbak és lehetővé teszik, hogy közönséges napi idötáb-lázatokat hasznaijimk fél á jég sodródásának meghatározására.
Ez a Sedov sodródásának egyik legnagyobb teljesítménye. Nem lehet kétséges továbbá az, hogy ezek a teljesitmények megszaporodnak,- amikor a Sedov személyzetének megfigyeléseit továbbtanulmányozzák.
■ü
i
I
I
I
I
I
■■'§