4. OLDAL
11
KANADAI MAGYAR MUNKÁS
CSÜTÖRTÖK, 1940 MAJÜS 23.
SZAÜADSÁ6
#1
A legjellegzetesebb dolog a norvégiai betöréssel kapcsolatban az, hogy azok. a-kik hazájuk elárulásában bűnösök voltak, magas hivatalokat tö'töttek be. mondta Miss Ágnes JkV.cphail volt képviselő a torontói wivil Libertiés Association mult-heti g>nllésén. Majd az itthoni front felé fordulva, többek közt a következőket mondta:
»Ebben az országban tu'.ságosan el a-karjúk velünk hitetni, hogy egy személynek szegénj-nek és rongyokban kell lennie, hogy meglegyen a hajlama ha-zAja elánilására. A jól-tápláltaknak az az érzésük, hogy ök hűek liazájukhoz és hogy a kritikus helyzetben lévökí a-zok, akiket őrizet alatt kell tartanl.«
».\ kanadai \éJelnil szjibáJyzatokban elegendő muníció von arra. hogj- minden kanadai sAukszer\-ezetpt darabokra lehessen tépni niinifcn oak az értelmezéstől függ.«
Szerinte or.s-zái,'.'iZiTU' azt mondogatják a kisvárosokban é; falvakban az enibe-rek:
»Ma a legj(»bb, ha befogoíl a szúd arról, amit gondo!sz.«
Mr. B. K. Sar.ciwtll. a frntn.-vezttt egylet és gyűlés ilr:c)ki-. mif'ott az egylet vezetőségének Knnadp. !-.Ab",.is ré'^zvéte-le és a szuvet-ségr-ífk {^yo'.'.tlino ii-ánti szimpátiáját k.p.yilvátVitctta V(>lna. leszö-geztc:
»Ha vannak emberei; eb!)en az országban, akik léinek s/iibadságjogaik biztosításiénak követUczményeitöl. az e-gyedUli remény rés/.ünkre. kik érdekel-\e vag,\-imk s7aUidsáí;:jogainkban. az. - hogy fogjmik össze egyesűit tiltakozás kov.iesolására szabadságjogainkat fenyegető rátőrés ellen... ,
Conant ontáric'n f^üíryész azon oshawai kijelentését, miszerint a felforgató nézettel gyanúsított egyéneknél meg kellene vonni a brit jog azon hagyományos elvét, hogy a vádolt szeméy mindaddig ártatlan, mig bűnösségét be nem bizonyítják, Mr. Sandwell igy jellemezte:
»T»kéletes náci tör\-ény az.«
J. K. Thomas. a New World szerkesztője, a föüg>'ész kijelentésére ezt mondta:
^Bíróságaink teljes célia vereségét .ie-lentene, ha egy embert bűnösnek tekintenénk, mielőtt tár^-aláson esne át, A kanadai \'édelmi szabál>-zatok tökéletesek volnának talán, ha bölcs emberek alkalmaznák, de az ember nem tarthatja az ügyvédeket bölcseknek. Túlbuzgók le-hétnek. Mr. Conant tehetséges ember leliet> de neki is hajlama ^-an a tulbuz-gAságra- Ezért a tör\'ényeknek olyanoknak kellene lenniök, hog>- megvédjék az ártatlanokat attól, hogy túlbuzgó sze- j mélj-ek áldozatai legyének.« j
Pi-of. E. J. Ui-vvick a következő véle- ; ményt nyilvánitottií: i
»Vesze<ielmes a kormány egyik Aégrc-hajtója részére megengedni, hogy a tör-véai^vt a maga sí»játos hiedelmének n\eg-feielöen erösitse meg. Senkinek sem Itel-
lene extra-törvényerőt adnunk.« |
■ ■ i
G. C. Andrew, az Upper Canada College ; kará:iak tagja, kijelentette: " *
»Mr, Conant. a brit alkotmány kifor-■ gatáisáviíl. sajátmagiU teszi első áldoza-y táVá, mert a hagyományos brit sziibad-ságjogok felforgatása az első dolog, ami. bőszedébe beleértendő.« |
John R. Baldwin. a Ganadian Institute ' of rntemational Affairs titkára a következő véleményt nyilvánitotta:
»Mr. Conant ja\-aslatú\-al kapcsolatos véleménj'emet legjobban egyetlen sutban lebet összegezni: „Xem". Amit ö mond. az ellene van mindannak. ámirSl föltételezik/hogy mellette vag>Tmk.«
Rev. J. A. Wilson. az United Church Obsen^er szerkesztője ezeket mondta:
(SZEMELVÉNYEK AZ ITTHONI FRONTRÓL)
»Bünösnek tartani egy személyt, mind- | és volt föügrj'ész »ostoba és felforgató addig, mig ártatlanságát be nem bizo- ! kijelentéSí-nek nyilvánította Mr. Conant
, indítványát és többek közt a következő-ket mondta ró.'a:
télés írná le az én álláspontomat erre az ügyre vonatkozÖ]ag.«
R. S. Lambert szerkesztő és újságíró . véleménye:
>,)Mondhatom, hogy az magábanvéve Is ! egy nag>on felforgató javaslat vo'.t. mely ' felforgatja a brit jog és a demokrácia ; rendszere egyik föeivét. kiossz dolog ! min Jen tekíntetben.«
»A főügjész kidobná a törvény uralmát és a bandita uralmával helyettesite-né, A Gestapo venné át a rendőrség helyét ... A főügyész uriszékké akarná tenni rendőrségünket, tönénytelén hatalom gjakorlásával terrorizálva,*
Rev. Dr. Harold Stewart, a McMaster Arthur \V. Roebuck. K. C. képvise'.o i Egj-etem teológiai szakának igazgatója
ANTWERPEN a belga -\lbert-csatoma nj-ugati végénél van. Eiu-ópa egyik legfor-galma«;abb kikötője. E napokban német kézre került.
A társadalsni szolgálat
Irta: SZEREMLEI László
A társadalmi szolgálat, melynek kez- munkás segítségére siessen, csak a tü-deíei mindössze a század elejéig nyul-j neteket gyógyítaná s nem azokat az o-nak vissza, a nagyobb civilizált közüle- j kokat küszöbölné ki, melyekben e tü-
tekben az utóbbi időben egyre nagyobb szerephez .iut. Célja nerncsak; segítségére lenni az eg>*énnek vagy családjának olyan körülmények között, mikor fizikai vagy erkölcsi alapjai veszélybe kerültek vagy amikor anyagi lehetőségei \'agy munkaképessége csökkennek, hanem igyekszik az egyént újból munkaképessé tenni. É'.etrekeltőinek elgondolása szerint a modem társadalmi csoportosulások gazdasági és mofális körülményeinek gyökeres meg\'áltozása
netek gj'ökereznek. A szociális törvényhozás fejlődik, áz egyén azonban nem rhindig ismeri fel azokat a lehetőségeket, melyeket számára biztosit. Hogy eligazodjék, vezetőre van szüksége s hasonlóképpen nem nélkülözhet egy a közte és munkaadói közötti kapcsolatot fenntartó szervet sem.
Ezen a ponton ékelődik be a társadalmi szolgálat a modem életbe, melynek uj ^•iszonylataiban a különböző e!e-mek közötti .^kölcsönös rokonSSéíitfet*:'
idején, mikor a közösségi élet s a nagy- ; hivatott megteremteni és fenntartani.Az ipari termelés erőszakosan felváltotta ; erre a munkakörre kiképzett munkáso-a mesteremberek patriarchális életét..a kat társadalmi munkásoknak nevezik, társadalmi szolgálat az egyetlen oly esz- : de nagrj-obb rátermettségük folytán a köz. m.ely elviselhetővé teszi az egyén szerepet többnjáre nök töltik be. Ame-és családja számára az ui mesterséges , rikában már l9lS-ben több, mint 20.000 kürnyezetet. n-.tly teljesen különbözil: ilyen társadalmi m.unkás dolgozott és attól, amire az ősi szokások és évezre- volt segítségére a rászomlóknak. Jelen-des hagyományok áz elözo r.en-.zedéke- tőségük növekedésével, amint működésük a beteggondozáson és gj'ermekse-gélyeré.?en tvJ is terjedt, szükségesnek láiszctt h.e'yzetük törvényes rendezése. A icozciészségügyi minisztérium hatás-. liórébí. uta'.ták óket. mely három évi tar.ulmár.yi idő. vizsga és gj^akornóki év letelte után diplomát állított ki számukra.
A íár^atíalrra szolgálatot végző munkásnak és a látogató ápolónőnek egy sereg törvényes lehetőség áll rendelke-segitette elő. Olyan töm.egek keletkeztek zéséi-e, ezeken ki\*ül az egj'éni kezdemé-ig>% melyeknél az egj'éni és családi éle-; nyezésnek is tág tere nyílik. A társa-tet teljességében a közösségi élet vál-■ da!mí szolgálat működése kiterjed a szü-totta fel. Egészen a XIX. századig a[lö nők segítésére, szoptatási segélyre, g-azdasági és erkölcsi környezet, me!y-1 sokgj-ermekes családok gondozására, ál-
ket-eKíkésziteíték.
Az anyagi és sze']r"-.i clétfeltételek talán kísebb mértékbe:i ku?zá'ödta]: c3c-szc. a fcancia forradalo:^-; elnkeiét: tar.:-íAsoS. mint inkább a gt-p: terme"s a gyo2-san .^r-aporocó tuch'már'vo? fe:fede-zcsek következtében az utóbbi század folyamán. A gépi termelés nag\- ipari küzpontolíb.^, kényszeritetíe az embere- , ket. mig a közlekecés gyorsasága és hozzáférhetősége -gyökérteienedésüket« ;
»AinÍt 3Ir. Conant ja>-asol. az a llbe-ralizmüs aláásása. A letörésben a kö-\-etkezo lépcsáJfok clhárithatatlan.<s
William Dunn. a Trade and Labor Council péxiztárnoka igy nj'ilatkozott:
»Eg>- ilj*<»n ja^-aslat teljesen nemTbrIt é* netur-mlnde^^^^ fel ne-
kem, hög^^ űolgpk van-
nak, amikkel a f^g>^«z lefo^ISfJUiatná •;ymagáÍ!)U^^
vEk csak má^k e^tet a demokrácia fel-: adására itthon, amikor, feltételezik iil^-
ben az egyén és családja élt. voltaképpen alig különbözött városon vagj' falun. A nagyipar kifejlődésével s különösen a női munkaerő a3kalmazásá>-al a-zonban a munkahely nap nap után. távol a családi tűzhelytől munkáJsok ezreit kötötte össze. As addig egyhelyben dolg:o2Ó munkást, akit otthonában mindenki ismert, erkölcsi ellenőrzés alatt tartott, az Híj termelés kiragadta családi hagyományokkai átszőtt körnj-sze-téböl, gyökértelenitette. Egj'edül állt a iT^agJTárosban családjá\Tü,. xxiinden erkölcsi és gazdásági viszontagságnak kitéve.. : :\ ■,; j.:;;. ■
amélj'iek á munkások, ezreit foglalkoztatják, semilj'en kapcsolatot neni tartanak fenn a munltásokkal,^ mint egyénnel. Ha
lami segélyre a sokgyermekes családok részére, szülési jutalmakra, ingyenes orvosi kezelésre, öregek és gyógyíthatatlan betegek kötelező gondozására, tör-vénj'telen gj-ermekek védelmére, gondo-zaUan vagy erkölcsileg züüött gyermekek védelmére, eÍmeba:osok kezeléséré, jogi segitsógre, társadalombiztositásra, stb. ■
A társadalmi szolgálatot végzö munkásnak ezeiifelül ismernie kell a miin-ká közbe^ történt balesetekre vonatkozó: .rendelkezéseket, nyúgdijtöirvénj't s a jra- . gályos líétegségekre yoriatjközó előirásó-kat. Tevékenységé iíymó^^
,,.Jeiki,-..és::;;
Hamiltonból, a torontői Kiwanis Clubban a háborús és itthoni frontról beszélve niegjegyezte, hogy
»egyezer újságot szorítottak ki Német-r országban az elmúlt néhány év alatt. Itt is meg fog-e az történni ?<c
»<öriznünk kell szólásszabadságunkat, gondolatszabadságunkat, kutatási szabadságunkat, és sajtószabadságwikat, úgyhogy ezeket meg lehessen tartani, a-ndkor a győzelmet eférik. Oly könnyű letiporni egy háború alatt, hogj' elvesztjük ezeket, mire a háborúnak vége.
»Az itthoni fronté az a munka, hogy meg'őrizze a háború végéig azokat az értékeket, amikért érdemes volt harcolni.<c
* * *
A hamiltoni városi tanács kétórai vita után megszavazott egy 'kérelmet,!'melyben kéri a domínium- és tartóínáBSíí )kor-mányt oly törvényhozásra, amely,¥>'kizár]a a felforgató polgárokat a közhivatalokból és a választási urnáktól«.
A javaslatot A. H. Frame ellenőr tette, Henderson ellenőr pedig arra kérte a tanácsot, hogy nevezze meg a szervezeteket, melyek ellen a petíció irányul. Ezt nem fogadták el.
Willíam Morrison polgármester kijelentette:
»Tetszik nekem Frame ellenőr javaslata, mert szorítkozik a Henderson ellenőr módosító javaslatában megnevezett szervezetekre. Hozzá szeretném még adni a pacifízmust, a lefegyvere-zést és a testvéri szeretetet azokhoz a dolgokhoz, amiknek ellene vag^imk. Elméletileg ezek grj'önyörüek. De nézzük meg, mibe kerülnek nekünk.«
A javaslatot ellenezte Roy Aíndow, j Harry Hunter és Róbert Thomberry ta-' nácsosok, és Sam Lawrence ellenőr. Az
■utóbbi kijelentette:
i
»É:n szocialista vagj'ok; ha kilépek és a szocializmus demokratil>}is eszközökr kel való megalapítását hirdetem, azt e-setleg mint felforgatót köny\-elhetik el az én részemre.«
W. W. Chadwick tanácsos kijelentette:
»Nem tudom meglátni, jmlért adjunk az „izmusok*' vezetőinek alkalmat arra, hogy tanításaikat prédikálják a háború ideje alatt. Ha-tevékenykedéseiket nem nyessük le azonnal, sok vérontást fog az jelenteni késobb.«
A torontói Civil Liberty Association nyilatkozatot adott ki, melyben elitélik ugy Conant főügyész javaslatát, mint a hamiltoni tanács petícióját. A n3^1atko-2at egyrésze igy szdl: ■ ■ '
»Véleményiink szerint ez égy veszedelmes lépés a szabadság megszüntetése felé. Az a kérdés, hogy ki felforgató vagy nemki\'ánatos, tág fogalom és a vélemények különbözők lesznek azt illetőleg. Ha egj-szer azt az elvet elismerték, hogy azokat, akiknek a nézetét mint felforgatót vagy népszerűtlent tekintik bizonyos polgártársaik, meg kell fosztani alapvető jogaiktól, akkor semmi biztosíték nincs arra, hogy az elvet nera-e lehet kiterjeszteni határtalanul a lakosság bármelyik csoportjára.
»>Ii sürgetünk mintien kanadait, aki méltányolja a demokrácia védelmének szülíségességét, hogy egyesüljön eme javaslat ellenzésében.«
A Canadían Légion for-eriei s-örségé-;;-től kiindulva, a szervezet több »örségés:-nek az a nézete, hogy az :í>ellenséges szár-{ mazásu idegeneket* internálni kell és ott I kell velük dolgoztatni á hábor'a tartama f alatt..
Njmgat-Kanadából viszont 78 profesz-szor, lelkész és más vezető egyéniség-ek memorandumban kérték a kanadai védelmi szabályzatok enyhítő mődösitását és határozottabb megszövegezéssel valő korlátozását.
A. E. Smith, a Kanadai Munkásvédelmi /Liga (C.L.DÍ..) központi titkára, kijelentette, hogy megfellebbezték a Hárry: Binder, Lpuis Binder éis Roy Sáüridets ellen hozott >nagyon siilyos* ítéletekét. Ez egyúttal fellebbezés lesz "áJná ki^ tás ellen is,"améllyel ChevriSt bin5 > ÍE^^ mumstók Kanadai F^ártját^ törvéi^elMi-ii^k jelentette ki. ^
vei
t
á
:v ^ 1