Entered as Second Class Matter, Jane l"?. 1934. by the Post Office Department, Ottawa. Ontario
VOL. XI. ÉVF. — No. 100. SZÁM
TORONTO, ONT., CSÜTÖRTÖK, 1940 JÚLIUS IS.
EGYES SZÁM ÁRA 5 CENT
Miea és U. S. eienzi a biit-ji^án aMmá
SyffOtP^ULÓK A FASIZMUS ALATT
VASÁRNAP 151. évfordulója volt annak, hogy a nagy francia forradalom a párisi Bastille nevü állami börtön bevételével, a politikai foglyok kiszabadításával és a középkori feudális terror es kizsákmányolás e jelképének lerombolásával nemcsak a francia hűbériséget döntötte romba, hanem az egész európai jobbágy-tartó társadalmi rendszer politikai felépítményét is ki-heverhetetlen megrázkódtatásnak vetette alá. Mert a francia munkásság és parasztság 1789 július 14-i forradalmi rohama olyan sikeres volt, hogy a polgári demokratikus forradalmakat európaszerte visszavonhatatlanul a történelem napirendjére tette.
Ennek a forradalmi megmozdulásnak a közvetlen eredményeként született meg a francia köztársaság.
* * *
MOST szerdán mult négy éve annak, hogy az ellen a spanyol demokrácia ellen, melynek kormányát a spanyol nép 1936 februárjában választás útján helyezett az ország élére, a belső fasiszta reakció a külső fasiszta hatalmak segítségével nyilt, fegyveres lázadásba ment át. Annak ellenére, hogy a spanyol nép és a blokádon Iceresztül jutott nemzetköziek a hősiesség felejthetetlen példáit állították a világ elé a roppant technikai és más anyagi előnnyel rendelkező belső és külső ellenséggel két és fél évig harcolva, a spanyol demokrácia szabadságharca egyelőre elbukott a nemzetközi fasizmus és reakció túlerejével szemben.
Hogy a bukás főokát közelebbről megismerjük és egyéb idevágó emlékeinket a jelenben való hasznosítás végett felelevenítsük, olvassuk el Don Jiilio Alva-rez Del Vayo volt köztársasági külügyminiszternek 1936 szept. 25-én a Népszövetség nagygyűlése előtt tartott megrázó beszédét (lásd lapunk 5.—6. old.)-
Röviden talán így összegezhetjük a tanulságot: a spanyol demokráciának azért kellett elbuknia, mert az úgynevezett demokratikus államok vezetői az úgynevezett »benemavatkozás« irányelvét alkalmazták, ami Del Vayo szerint közvetlen és határozott beavatkozás volt a lázadók érdekében.
Hogy a francia köztársaságnak röviddel a Bastille bevételének 151. évfordulója előtt meg kellett buknia és a francia népnek fasiszta uralom alá kellett jutnia, abban nagy része, söt. főrésze volt annak, hogy a spanyol »benemavatkozás« francia hívei a francia demokráciát is kivégezték— a fasizmus »elleni« ellenállás »érdekében«.
* * *
NEM kisebb ember, mint Lloyd George, a volt világháborús brit miniszterelnök mondotta: »A brit és francia kormányok által űzött spanyol irányelv volt a kezdete a demokratikus országok ama roppant vereségének, melynek tanúi voltunk.« az utóbbi hónapok folyamán.
Ugyancsak kijelentette, hogy ha a francia-szovjet szövetséget használatba vették volna Csehszlovákia és Lengyelország esetében, akkor Hitler nem merte volna megkockáztatni a háborút Franciaország, a Szovjetunió és Británía kombinált erejével szemben.
E higgadt brit politikus »merő veszettség«-nek bélyegzi az olyan politikát, melyet az arról szállingózó hírek jeleznek, hógy »hajlandóság van maga^ körökben arra, hogy kövessék a francia kormány dőreségét a. sajtó megbilincselésében és a szabad véleménynyilvánítás üldözésében.«
HA SAJÁT kanadai portánkon szétnézünk, kétségtelenül számos;jelét láthatjuk áz ilyen »mei-ő veszett-&ég«-nek. .
És e két gyászos évforduló különösen alkalmas arra, hogy tanulságaiknak segítségével a legélesebb mégviláptásj&aíi lás$uk: a címén még-
njöyeít ;líéísjő mint> :belső Vészé-
A munkással akarják a biztosítási alapot előre befizettetni
OTTAW^A
Azok a kanadaiak.
akik az augrusztusi országos ösz-szeirásra nem jelentkeznek, 200 dollárra vagy háromhónapi elzárásra, vagy mindkettőre büntethetők. Augusztus után minden tovább is elmulasztott napért 10—10 dollár a birság. J. G. Gar-diner hadiszolgálatügyi miniszter a képviselőház elé terjesztett tervezetben azt is kiköti, hogy minden 16 éven felüli kanadai férfinak és nőnek magával kell hordania nyilvántartási igazolványát, aminek fel nem mutatása minden esetben 20 dollár büntetést jelent.
Az augusztusi nyilvántartási jelentkezésnél minden 16 éven felüli kanadainak számos kérdésre kell megfelelnie — férfiaknak
17-re, nőknek 19-re. de ha az afej. , - , i • i. -i
kérdéseket is, számitjuk, akkor^^}^^^^^?^^ országok ^oztuk
férfiaknak vagy 82-re. a nőknek pedig közel 90-re.
A hatóságok szigorú büntetésekkel akarják biztosítani magukat arról, hogy a nyilvántartást senki el ne kerülje.
VIHAR A GYERMEKMENTE'S FÉLTIK A POLGÁRI SZABADSÁGOKAT
Japán ..engeszfelese" vihart szülf a londoni
parlamentben is
LONTfeON — A brit kormány abbeli megegyezése Japánnal, hogy a burmai utat bezárják Kinába irányuló jhadianyagok előtt, xiharos felzúdulást váltott ki szerdán a képviselőházban. £gyes képviselők azt kiáltozták, hogj' az egyezmény »szégyenteljes« alku, és álii-tották, hogy az £g>'esült Államok is tiltakozott az ellen.
Vgy az alsó, mint a felső házban tiltakoztak. Viscount Cecil felsőházi tag figyelmeztette a kormányt a kinai életvonal elzá^rása ellen, \'alamint az ellen is, hog>' Kínára nyomást g^-akoroljanak a Japánnal való békéért.
TOKIÖ — .A külUgyiroda szerda este kihirdette, hogy Nagy-británia beleegyezett abba, hog>' a burmai oitat iiezárja Kina előtt és Hongkong brit koronagyarmaton keresztül sem enged fegj'vert szállítani Kínának.
LONDON — Winston Churchill miniszterelnök vasárnap esti rádióbeszédében kijelentette, hogy Bi*itánia nem keres békefeltételeket, nem akar tárgyalásokat és nem kér kegyelmet, hanem ugy készül a háborúhoz, hogy az 1942-ig is eltarthat. Mr. Churchill szerint az
Franciaország is, »lerohad-tak belülről, mielőtt kivül-
tán elvett gyarmatok visszaadása Németországnak. 3. Uj gazdasági rend.
JLondon —- A brit és norvég
f rök szerint Hitler arra készül, lOttawa — Legmagasabb kö- hogy rövidesenutolsó alkalmat« rök jelzése szerint a iövö tava- ajánl;,on fel Nagybritániának szig minden 21 és 24 év közötti i ^egy megsemmisitö csapás« el-
röi lesújtottak volna r^- kormányok kedd este egyidejűjük.* I leg kijelentették, hogy erélyes llóma — Itteni diplomáciai kö- j tiltakozást küldtek a svéd kormányhoz, amiért megengedte.
hogy német csapatok és hadianyag Svédországon keresztül Norvégiába juthasson. A brit
kanadai nőtlen férfi, aki 5 mér-; kerülésére. Valószinünek tartják, j jegyzék szerint Nagybritánia »a
földet tud marsolni. szemüveg : hogy Ciano gróf külügyminiszter nélkül tud lőni és elég :,ól hall, j még ehéten Berlinbe megy a ten-katonai kiképzés alá kerül. \ gelyhatalmak hárompontos felté-
Az első 50.000-t valószínűleg' telének véglegesítésére. A há-szept. 15-én vagy röviddel utá- rom pont a következő lenne:
na hivják be.
Ottawa — Minden kanadai, a-ki legalább 2000 dollárt keres é-venként, kivéve a szezonmunkásokat, a munkanélküli biztosítás alá esik annak a töi'vényjavas-latnak az értelmében, melyet kedden este terjesztettek a képviselőház elé.
Mi'nden munkásnak hetenként 12—36 centet kellene befizetnie keresetéből a biztosítási alapra. A 16 éven aluliak vagy a napi 90 centnél kevesebbet keresők helyett a mimkaadók fizetnének heti 9 centet.
Magánosok befizetésük szerint heti 4.08—12.24 dollár, a nősek (egy eltartottal) 4.80—14.40 dollár biztosítást kapnának munkanélküliség esetén. . <Ha azonnal kezdődne is a befizetés, senki sem kaphatna ebből segélyt a jövő tavaszig, mert csak 30 heti befizetés után lenne esedékes a javaslat szerint.
KATONÁK ŐRIZTÉK
LONDON, Ont.— Fegyveres csapatok álltak őrt kedden este az egyik táncteremnél és sörraktárnál, hogy megakadályozzanak egy banda katonát abban, hogy az épületeket összetörjék. Néhány hónappal ezelőtt egy másik tánctermet összetörtek a katonák Londonban.
1. Az európai kérdések elintézése. 2. A niult világháboini u-
A néppártok győztek a balti államokban
STOCKHOLM — A Dagens Nyheter laphoz érkezett rigai jelentés mondja: Az uj parlament o-lyan személyekből áll, akik orosz propagandaiskolákban tanultak, kommunista tevékenységükről Ismertek vagy politikai tevékenységért ^ börtönbüntetést töltöttek le.
Riga — Lettországban, Észtországban és Litvániában szerdán eltörölték az »ur«, »asz-szonyság« és »kisasszony« cim-zeteket és a »polgártárs«-at fogadták el helyettük.
Moszkva Litvániában, Lettországban és Észtországban a mult hétvégi választásokban ellenzék nélkül állottak az újonnan alakított szovjet-barát Dolgozó Nép Pártjai, és a szovjet lapok :,elentései szerint a lakosság nagytöbbsége támogatta a-zokat.
Litvániában 1,375.349 szavazatot (99.19 százalék) kapott a Dolgozó Nép Pártja. JEsztország-ban 92.9 százalékot, Lettországban pedig 97.6 százalékot kaptak a hasonló nevü pártok.
delem megnövelésévél közelebb hozott külső veszedelmet. , : -
A nagytanulság: a demokráciát a reakcióval és fasizmussal szemben csak a'4emokrátikrUs|égysé^ sz te harcos érővel léíiet megvédeni. - ^ -
svéd kormány tettét csak ugy tekintheti, mint a semlegesség súlyos megtörését.«
London — A brit kormány értesítette Japánt, hogy hajlandó a Burmából Kinába vezető főutat három hónapra lezárni, ha Japán ezt az időt a Kínával való megegyezésre használja fel.
Chiang Kai-shek kormánya e-rélyesen tiltakozott a brit kormány ezen javaslata ellen és a »Iegbarátságtalanabb ' tett«-nek
minősítette azt. Londoni kínai körök kijelentették, hógy Kina semmivel sem hajlandóbb a »mi-litaristák uraltaJapánnal béketárgyalásokba bocsátkozni, mint Británía náci-Németországgal és a javaslat »bátoritja a támadót és megfosztja a támadás áldozatát az ellenállás eszközeitől.*
Tokió — Yonaí admirális kormánya, miután Hata hadügyminiszter értesítette a miniszterelnököt, hogy a hadsereg nem támogathatja tovább a kormányt, lemondott. Yonaí kormányát különösen azért kritizálták élesen, hogy a Franciaország és Hollandia összeomlásával előállott óarany alkalmat« nem sietett kihasználni azok távolkeletí gyarmatainak megragadásával.
Washington — Cordell Hull külügyminiszter a burmai ut lezárására Japánnak tett brit javaslatra vonatkozólag kijelentette, hogy a burmai ut lezárása "u-gyanolyan »méltánytalanul köz- _ bevetett akadál3rt képezné a vi-lágkereskedelemre«, mint az in-do-kinai vasút nemrég történt lezárása.
Gazdagok •— szegények
liondon
A méltatlankodás
vihara zúdult fel a képviselőházban, amikor Glement Áttlee •pe-csétör bejélentetté, hogy a kor-(Folytatása a 16. oldalon) ^
