Entered as Secocd^Clam Matter, Jime I*, 1934, by the Post j!?fBce Department, OttaWa. Ontario
33
VOL. XII. ÉVF. — No. 3. SZA3I
TORONTO, ONT., CSÜTÖRTÖK. 1940 AU
EGYES SZÁM 5 CENT
eni
ere-
már tet-•ség -an-Pé-mdo-lapo-arra, lenül
ndel-álla-bir-lenti, érté-;nde-codás )lni.
Hit-incia isz-az fe-■het ■ u-be ?ltó
s
TRAGIKUS IRÓNIA LENNE,..
(4
A HÁBORÚ eddigi menete és tapasztalata rengeteg tanulságul szolgált úgy a hadviselő kormányok, mint országjaik népei számára. Mindjárt kezdetben nyilvánvalóvá lett, hogy az engesztelési politikának sokkal pusztítóbbak a következményei, mint sokan, de különösen a különböző kormányok felismerték vagy beismerték. Angliában még a szi^.badságkorlátozások is lehetővé tették, hogy a közkritika megnyilvánulásának nyomására a sorozatos kudarcot valló »engesz-telö« Chamberlain kormányának mennie kellett.
Franciaországban az engesztelők annyira gúzsba, kötötték a szabadságot, hogy ott semmi kritika nem érvényesülhetett és így nyílegyenesen sodorhatták az országot a pusztulás felé.
így nem lehet csodálkozni azon, hogy a burmai út japán fasiszta imperializmust engesztelő lezárása magában a brit parlamentben is nagy ellenzésre talált, noha már csak a befejezett ténnyel számolt be a kormány.
*
4
FRANCIAORSZÁG esete különös élesen bizonyította be, hogy a végletekig fokozott rendkívüli hatalmi intézkedésekkel mennyire nem lehet a fasizmus ellen harcolni, csak annak győzelmét siettetni.
Most, hogy a nyugati fronton a légi és tengeri csatározások mellett cs^k a rádiókon és újságokon keresztül folyik a harc, itt Kanadában a hazai fronton oly erővel folynak a rendkívüli intézkedések és törvényhozások, hogy méltán okot adnak az aggodalomra.
Elég a háborús törekvésnek olyan fenntartás nélküli támogatójára hivatkozni, mint a Toronto Star, mely júl. 26-án egyik vezércikkében, miután elismeri, hogy bizonyos megszorításokat kell eszközölni a kormány részéről, ezeket mondja :
s> . . . De egy tény megmarad, és bár gyakran megmondták, időről-időre szükséges ismét megmondani: mi szabadságért harcolunk; és tragikus irónia lenne, hogy a szabadságot megmentsük az ellenség legrosz-szabb gyilkolásaitól és aztán úgy találjuk, hogy itthon vesztettük el azt.
. »Ez az, ahol tanulhatunk valamit Britániától. ügy a brit, mint a kanadai parlament fogadott el rendkívüli hatalmi törvényeket, de a csupasz tény az, hogy a kanadai parlament sokkal messzebb ment, mint a brit szabadság bizonyos alapvető elveinek eltörlésében. A gyanúsításra való letartóztatás ügyében, például, a kanadai szabályzatok megengedik, hogy egy egy-ember vizsgálati tanács sötétkamrában üljön. Az egy emberbői álló tanács veszélyes. A brit szabályzatok számos bírákból álló vizsgálati tanácsról gondoskodnak. És a véleménynyilvánítási szabadság ügyében, mint a torontói Civil Liberties Association kimutatja, a ,,brit szabályzatok csak a közvélemény befolyásolására irányuló törekvésekkel foglalkoznak, míg az idevágó kanadai szabályzatok lehetővé tették személyek perbefogását és megbüntetését magán összejöveteleken komoly szándék nélkül tett megjegyzésváltásokért.«
»A demokráciához méltó jelenet volt Westminsterben szerdán, amikor Sir John Anderson belügyminiszter, akit minden párt tagjai, de különösen a konzervatívok tüzesen megtámadtak, kénytelen volt megígérni a fellebbezési jogot a halálos ítéletek ellen és bírói ítéletfelülvizsgálatot kevésbé súlyos kihágások részére. Hírközlemények világossá teszüt, hogy Britá-nia hadikormánya vereséget szenvedett volna a kép-\'iselőházban, ha szószólója nem ígérte volna meg ezt az "enyhítést ... .
»Semmi ok nincs arra, hogy a kaiiadai nép egy jótával is miért lenne kevésbé buzgó az itthoni demokrácia liiegőrzése iránt, mint az anyaország népe és törvényhozói, „örök éberség a^szabadság iára", és a
■í
INDIA TOVÁBB IS A FÜGGETLENSÉGÉT KÖVETELI
A
POONA. India -kongresszuspárt
- Az össz-indiai munkabizottsá-
ga 10:5 arányban elvetette szombati gyűlésén Mohandas K. Gandhi nem-eröszak irányelvét a belső támadást és zavargást illetőleg. Ezt követöleg a párt végrehajtó bizottsága vasárnap — Gandhi tiltakozó távolléte mellett — jóváhagyta a munkabizottság döntését 91:63 arányban; "ugyanakkor 9ő :47 arányban
hagyta jóvá a munkabizottság ama határozatát, hogy teljes függetlenséget adjon Anglia Indiának és engedje meg ideiglenes nemzeti kormány alakitásat. ha háborús törekvése támogatását akarja India részérő!.
A bizottság szocialista és kommunista tagjai 5)a brit imperta-' lizmussal valóvt minden alkut elleneztek.
..Nem kell béremelést kérni a hadiadók ellensúlyozására"
OTTAWA — Ne kérjetek a básztól emelést azért, hogy a védelmi adó és a háborús jövedelmi ,adó beleharap a fizetéstekbe — mondta Hon. J. L. Ilsley pénzügyminiszter kedden a képviselőházban. Az adóztatás azért van, hogy a munkások ezt az áldozatot is meghozzák a háború sikeréért, a béremelés<?^ viszont az egyéni áldozat kikerülését jelentené a miniszter szeriijt.,
Ottawa :— A szénát kis a halál-
büntetést -^szabó »ATulási Tör-vény«-t Meighen konzervatív vezér azonnali beleegj'ezésével ha-
a
kína visszautasította japánt; románia szept.ISie tárgyalhat
MIALATT a nyugati fronton a háború folyásának bizonytalansági, állapota egyre inkább komplikálódik a balkáni és távolkeleti feszültségek révén, az Egyesült Államok nagyhatalmi irányelve, a Monroe Doctrine (»Amerika az amerikaiaké*), egy ujabb lépést haladt előre.
HAVANA — Kedd este véget ért. az amerikai 21 köztársaságr külügyminiszterének konferenciája, mikor az okmányokat aláirtak. Argentina, Mexikó, Csile, Bolívia, Kolumbia, Venezuela, Peru és Uruguáj nem voltak hajlandók elfogadni az Egyesült Államok Hull külügyminiszter által képviselt ama tervét, hogy azonnal létesítsenek amerikaközi bizottságot, amely kidolgozná a nyugati félteke európai gyarmatjai-ra vonatkozó közös akciókat egy más földrészről jövő támadás e-setére.
Mr. Hull távozásakor kijelentette, hogy mindamellett sokat végeztek. Az okmányok a következőket tartalmazzák:
1. Az úgynevezett »Havanai törvény« kijelenti, hogy minden amerikai köztársaság ellene van
j annak, hogy a nyugati féltekén lévő európai birtokok hovátarto-zandóságában változás álljon be.
2. Amerikaközi együttműködés r az »ötödik hadoszlop* vagy más j felforgató elemek ellen. i
3. Közös törekvés ^amerikai módon« való közgazdálkodás fenntartására, óvintézkedéseket téve a háború által okozott piaceltolódások ellen, és Őrködés európai csererendszerek beférkőzése'ellen.
Argéntiná és a másik 7 köz-
HONGKONG— A kinai kormány határozottan visszautasította azt a japán alku-ajánlatot, hogy 5 északi kinai tartomány Japánnak való átengedésével, a Wang-bábkormány elismerésével és Brit Burma, Francia Indo-Kina és Sziám közös japán-kinai kihasználásával kössék meg a békét.
LiOndon — Churchill miniszterelnök üdvözlő táviratot küldött Argentína kormányának a Ha-vanában tanúsított magatartásáért.
Washington
Az amerikai
kormány arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha Franciaország fasiszta függvénye lesz Németországnak, az amerikai köztársaságoknak át kell venni sürgősen az amerikai féltekén lévő francia gyarmatok közigazgatását.
London — Sir Róbert Craigie tokiói brit nagykövet azonnali elbocsátását kérte a kémkedés vádja alapján letartóztatott bri-(Folytatása a 15. oldalon)
ladéktalanul elfogadta. (A törvényt részletesebben lásd a 2. oldalon. )
Ottawa— A szenátus előtt már-sodszor olvasták fel kedden a munkanélküli biztosítás törvényjavaslatát, de előzőleg Meighen konz. vezér a szenátusban sürgette, hogy a szenátus bank- és kereskedelmi bizottsága tüzetes megfontolás alá vegye a javaslatot, akármennyi időt is vesz az igénybe és akármilyen forróra válik is az időjárás. A bizottság mindjárt hozzá is fogott.
Dandurand szenátusi kormány-vezér ezzel sürgette a vitát:
»A kapitaliznius van most próbán, és hogy túlélhesse, m í n d e n k i ről gondoskodnia kell.«
Norman J. Dawes a kereskedelmi kamara részéről a törvényhozás elhalasztását kérte, hogy alapos megfontolásra legyen idő. (Az előzményeket lásd a 2. oldalon.)
Ottawa — Kanada hadiminiszterei részletes nyilatkozatokat tettek a képviselőházban e hét elején az országnak a háborús törekvések érdekében tett szervezési lépéseiről és eredményeiről. King miniszterelnök bevezető megjegyzéseiben azt mondta, hogy ha a felfedett tényekkel a képviselők nem lesznek megelégedve, akkor kénytelenek lesznek a Hanson konzervatív vezér által javasolt titkos ülésezést megejteni. Ugyanakkor kijelentette, hogy a »titkokkal« való tapasztalata az, hogy valamit ugy lehet a legjobban elterjeszteni, ha azt mondják róla, hogy titok. S ezért ő nem ajánlja a titkos ü-lésezést.
Hanson konz. vezér a nyilatkozatok megtétele után kijelentette, hogy teljesen meg van elégedve.
Néhány adat a nyilatkozatokból:
(J. G. Gardiner,
társaság kikötötte, hogy a nyugati féltekén lévő gyarmatok a-merikai birtokbavételére vonatkozó közös intézkedéseket csak a kérdés tényleges előállásakor tárgyalják ,meg közvetlenül.
bíitek fenntartják éberségüket, noha ők közelebb-van-nak az" eUenséghez, mint mi.«^^^^^^^^^^^^
Evezéixikk megírása'óta elteit nem' egészen egy hét hazai fejleményei azjmütatják, ho^y ei^^^^ az éberségre fokozott szükség van.
a hadiszolgálat minisztere:)
Minden nőtlen, testileg alkalmas, 21—45 éves kanadai férfinak 30-napi kiképzésben kell részesülnie egy éven belül.
Kanada a jelen rendszer mellett 1,000.000 embert képezhet ki anélkül, hogy az ipái-ban és őstermelésben nagy eltolódást idézne fel.
Ha rendkívüli fejlemény nem adódik elő, a védelmi ügyosztály az első éven a 21—35 éves ma- ■ gánosokat hívja be. Október 1 (Folytatása a 15. oldalon)
633464