^3 í
KáOSáOPM MAOYÁB lIClQüMi
- ■ V
CSÜTömtíK, 1940 AUGUSZTUS 1.
Jrtá
Z Miklós
^REXS, tarisznyás parasztember állit be az ügyvéd irodájába.
— A tekintetes ügyvéd urat keresem, instálom.
— fin vagyok az. Mi járatban van, öregem ?
— Válóperről volna szó, tekintetes ügyvéd ur . . . Tessék engem elválasztani Kerekes Józsefnétöl.
Az ügyvéd csodálkozva nézett rá,
— Kerekes Józsefnétöl? Hát kicsoda ynaga, öregem, hogy maga Kerekes Józsefnétöl akar elválni?
— Én Kerekes József vagyok.
•— Akkor miért nem mondja egysze-XlJen, hogy válasszam el a feleségétől.
— Mert én már nem tekintem fele-pégemnek az illető riöszemélyt.
— Aztán milyen címen akar töle el-•yálni?
, — Azt az ügyvéd úrra bízom.
•— Az nem ugy van. öregem. Azt, hogy milyen címen akarja megindítani a válóport. magának kell megmondania, maga tudja, hogy mi a baja a feleségével. A többi aztán majd az én dolgom lesz.
— Hát. in.stálnm, súlyos testi sértés címén tosson útnak indítani a dolgot.
.— Rulycs testi sértés? Hát megverte jnapát az ass/ony?
Nem. instálom Tcln verteni n-iOg öt. Az üi;yvéd felnevetett.
— De ez nem addig van ám, öregiMii. Ezen a cinu'n c.'^ak o kérhetné a }:á-
Sí,j5as.^ág f.'ibontását, mt-rt inaga a vét.}-:'.\s
^1 ffi^^^^^
EM
fél.
— Ejnye, a mindenét! Már áz ügyvéd ur is az ö pártjára áll? Hogy lehetnék én a vétkes, mikor egyszer azért intéztem el, mert szájalt velem.
— Előfordult máskor is, hogy megverte ?
— Meghiszem azt. Ahogy van egy kis nézeteltérés, én már ütöm is, nézeteltérés meg minden nap akad.
— Es mivel szokta megverni? Kézzel?
— Az nem használ neki, de vannak nekem erre a célra segédeszközeim. Ha rossz kedvem van, ott az ostornyél, ha jó a kedvem, ott a szekérlöcs . . . tegnap például, instálom, csuda jókedvem volt, mivelhogy éppen a kocsmából jöttem haza, hát csudára dolgozott a sze-
kérlőcs.
Az ügy\'éd hosszú jogi fejtegetésbe kezdett. Negyedóráig magyarázta a ke-ménykoponyáju Kerekesnek, hogy ilyen cimen soha nem választja el őket a bíróság, de közös megegyezés alapján, ha mind a ketten válni akarnak, hűtlen elhagyás cimén mégis meg lebet indítani a válópert.
Az öreg nehezen tudott belenyugodni abba, hogy olyan kiadós verés után, mint a tegnapi volt. a bíróság még mindig nem akarja őt simán elválasztani a feleségétől.
Nagjmehezen végre mégis megállapodtak a válás formájában.
— Aztán mit szánt maga erre a dologra, öregem? — kérdezte az ügyvéd.
— Két hónapot. Ennyi idö alatt csak
A BÖLCS HÁZTARTÁSI ALKALM.\ZOTT
A látogató: Itthon van a nagj'-ságos asszony?
A szobalány: Nincs, nag^'ságos a.'iszony.
A iátogaíó: ■ É.? mikor jön visz-sza ?
A .szobalány (belciált a lakásba ): Hát most aztán mit mondjak, nagysága?
HÁZ-\ SSÁGKÖZ\'ETITöN£lL
A fiatal férj: Hallja az ur. maga ugj'an szép partit ajánlott nekem I Amíkoriban a m.ostani feleségemet kínálgatta, azt mondta, hogy a leány apja már nincs é-letben. Most rneg megtudtam, hogy ez az embei' már hároni esztendeje fegyházban ül!
A házasságközvetitö: No, hát élet az?
. — Efj(.itt a káiiiicula, .sógor. , Be bizony.
— Kendnek mért van olyan fütyülni Való kedve? Csak nem járt ugy, mint a szomszédom ?
— Az hogy járt?
— Ugy. hogy a minap, korán reggel kilépett a házból s rettentően fütyülni kezdett. Nem tudtam okát. Később az asszonyt sírni hallom. Átlépek megtudni, mi történt. Az asszony panaszolja, olyan töitént. ami még soha. Tévedésből a kanúri madár etetésérc tartott magot fözle meg zablvása helyett. Ekkor jöt-tcni rá. miért fütyült oly nagyon a szomszédom.
— Hanem, .sógor, hogy állunk ii mun-kafrontoii ?
--- Munka irányában t/fontul szüntessük be minden aggodalmunkat ... A nagylapok azt irják. van itt munka vég-kinierülésig.
— Arról nekem is van tudomásom, hogy a festék készilésétól az alma termeléséig nundenben emelkedés volt. A kivitel 76 millió dollárról 110 millióra' emelkedett havonta. De jut-e valami haszon ebből a népnek ?
— Haszonról manapság csak a pénz-érdekeltségek beszélhetnek és nem a szegény termelő nép. így van ez kidolgozva, sógor. . .
— Többek között arról beszélnek nagyban, biogy kevés a farmererö. Hogy ezentúl felhívást kell közölni az önként jelentke::ük részére. Mi a véleménye kendnek erről?
— Itt megint csak a régi dudát fújják, sógor. Azt a régi fogást akai'ják alkalm:».''ni. hogy az cmbeivk tömegeit odaosöJitsék s így olcsóbb numkaoro-íiöz jussanak az érdekeltek.
-■■ Valahogy így áll a helyzet. Hisz ha megnézzük, a:: emberek tömegei az ezerméríöldes ^stazástól se ri:idt;ak visz-szíi. ha valahol munkaalkalom kinállco-zctt. Munh.áért felkutatták az ország zcgét-zugát . . . Biztosan nen\ a kistermelőket vették pártfogásba a nagyla-pok,
— Bizony není, sógor. Nem a sok szegény kistornielői-öl van szó. hanem arról, 'hogy a gyárvárosok körül több gj'ároának farmja is van s oda kellene a munkaerő, legyeii miben válogatni.
— Gondoltam, ilyesmiről lehet szó. Itt megint olcsó munkaerőre volna szükség, mint a gyárakban.
— És hozzá azt mondják, az enibe-rek nem akarnak dolgozni. Mindenki csak magáért van s közben as ördög a-
;;;karata ■jut.^éryényreV.,:-'--^.--. ^ Biztolan itt is csak múnkárói-yan
SÓGOR MEG EN
Rovatvezető: Robotos I.
szó, mint mindenütt és mindenkor s nem munkabéremelésröl.
—- Ugy van, sógor. De ha már nem akarnak fizetni a munkáért, miért nem végzik el ők?
— Az ő részükre bün a munka, ök csak henyélni szeretnek s a sok szegényembert kihasználni.
— És ha befejezték a munkát, akkor
az uccára lökni őket minden jövedelem nélkül.
-- Ez az. sógor, amit Ök alvarnalí. Ez az ö politikájuk. H.inem, mit szól !-.er.d ahhoz, hogy a nagylapolc rr-iostanáo;;n teljes gőzzel a munkanélküli b!:;'.lo.s>ás-i'ól írnak ?
— Arról máskoi' is sokat irtak.
— Többek között az is kitűnt az ösz-szeírások folyamán, hogy a munkanélküliek soraibari a fizikai munkásokon kivül több bankhívatalnok és egy cso-mó más hivatalnok is van.
— Igen ám. de mikor ezt szóvátették, hogy a bankárbecsületen csorba ne essék, a bankárok képviselője a nagyházban azt mondotta, hogy ezek nem sokan vannak. Ezek kérdését, ha nehezen is. mego'jdják maguk.
— Szóval, a bankái'ok megoldják az ö ké:('.ési.i]'.et. Am mi lesz a sok fizikai n^rnkané'kiilivel ? Ki oldja meg az ü kérdesiikci ?
rti-. ■■■■ ■
-- JZz az, sÓ2;or. Látja, éppen a.2 eiöbb cr;::]egettük. hogy a nagylapck niostaná-
€l tud Tájídftztai^^
— M^m időben, liánom pénzben ér. tem. Mennyit szánt maga erre a válásra?
Azt lessen az ügyvéd umak megmondani, hogy mit tetszik érte kérni.
Negyedórás keserves alkudozás következett. Az öreg parasztember kézzellábbal hadonászva, égre-földre esküdözve alkudott. Végre is az ügyvéd megunta a dolgot és idegesen az asztalra csapott:
— Száz pengő és egy fülérrel sem kevesebb. .1
— Hetven, tekintetes ügyvéd ur — könyörgött az öreg.
— Száz.
Nyolcvan.
— Egy fillért sem engedek többet. Száz pengőn alul nem vállalom.
— Százon alul nem tetszik vállalni? Az öreg megnyugodva állt fel és lassan indult kifelé:
— Akkor mégis csak derék ember az
a Mezei ügyvéd ur.
— Miféle Mezei ügyvédről beszél maga, öreg?
— Arról, aki a válóperemet elvállalta.
— Hallja, öregem, a mindenét magánaki Hát ha már átadta egy másik ügyvédnek az ügyet, akkor miért jött ide hozzám és miért alkudozott itt velem körömszakadtáig egy negyed óra hosszat ?
— Csak azért, instálom, mert tudni akartam, hogy nyolcvan pengőért nem váliaita-e drágán a válást a Mezei ügyvéd ur?:
ban oly sokat hangoztatják a munkanélküli kérdést. Hisz éppen ez a baj,, hogy sokat hangoztatják. A bankárpolitika olyan: sokat hangoztatni, keveset cselekedni . . .
— Hiszen a sok hangoztatással nem lehet megoldani a kérdést.
— Azt ők is tudják, sógor. De éppen igy akarják megté\'eszteni a népet . . .
— Pedig, sógor, könnyen lehetne segíteni.'Utak, hidak és más építkezésekkel. Sok építeni való van itt.
— Ott van például az egyik híd építésének a terve. De csak a terve. A költ-ség\-etés szerint 4 millió dolláros munka lenne ez, de mcgiíezdésévol késnek. Azt mondják, rövidesen megkezdik. De náluk az ilyen >rövidesen«, éveket jelent.
— Attól tartok, sógor, ezzel is ugy
. —Fróm XüHput,, Lonjdon.
-■v?AMiil^r^szárazíöldet már nem látuiikrHerrhann, - --lvi%kar(>iii próbálni a » víz tetején vaíó járás«^^gon-^^''
járunk, mint a csatorna mélyítésével. Addig tárgyalnak, míg ugy megtárgyalják, hogy teljesen eltárgyalják a megkezdését.
— S közben a munkanélküliek tábora egyre nö. Érdekükben nem tesznek semmit. A szezonmunka elszalad, jön a tél s kezdhetjük elülről a nyomorgást.
— Nem gondolom, sógor, hogy ma, a-mikor minden tudományos eszköz a rendelkezésre áll, ne lehetne ezt a kérdést kellően megoldani.
— Ugy van, sógor. Ma ki tudják számítani, hogy minden három másodpercben három ember hal meg és ezek helyébe öt születik. A munkanélkiilí kérdést könnyebben ki lehetne számítani, több adat áll rendelkezésre.
— -A.ttól tartok, a ki\ritelünkkel is ugy járunk, mint egy másik ország. Ez is naponta 600.000 hordó petróleumot termelt, míg a francia piac állott. Most leredukálta 450.000-re. S később . . .
— Itt van a búzatermelés. A mult évről fennmaradt 290—295 millió véka. Ebből 270 millió még az országban van. Becslés szerint az ezévi termés 350—*400 millió véka körül lesz. Az elevátorok befogadó képessége 424 millió véka. Mi lesz a búzával ?
— Rossz sors vár a búzára, de sokkal rosszabb a termelökre. Az árát már elöre^ verik le. Európa felé az ut le yan zárva. Legújabban Kina felé is lezárták.
— Rossz sors vár a kenyérfogyasztókra is, sógor. Idáig a dohány, cigaretta, és ehhez hasonlók árait verték f^^-de olyan hangokai: is lehet hallani, hogy á közeljövőben a kenyér árát is föl vélik. ■ • ■
— Hogy ázok .a fejesek nem veszik
m
iiiÖiiliiiiiiiÉ