OLDAL
KANADAI MACYAR HLTNKJ^^
CSÜTÖRTÖK, 1940 AUGUSZTUS 1.
iv
Ifi
iá
"  ■ 'Ir^' r voU a in.'n?.lL{(lo!n, iiiig* 4'>''- Uli.
• :i ::       1 ;i11".(»znlt. ifiéit ii'.^m fair. iv.'Vl
■ ..i,lii:;''.,;a ]it'l;,"t i'icji, ir.fM'l czt'iiUiJ iieiii 1-j1k4 ../: aiiiíol büs/kí- a.rra, liogy an^'ol. Sajnos a l.uiiyv nem ló.szk^Gzi, líujiy az ellenzéki iiyi-J.ilk<)Zalok közt mennyi helytelenitetre (4i. })oliiiká.iát é)-ze]mi alripon íí mennyi a líely-z*.4 logikus nu'gitéiéséii.
A második (bcrchtesíradeni) Ch. röpiilés lilán sem közölték a nyilvánossággal a rész-Jeteket, (io a tömegeken általános nyugtalanság \etl erőt. Akadtak, akik imádkoztak, hol Istenhez, iiol Ch.-hez és Ch. is ugy nyilatkozott München után, hogy ima mentette meg a béke ügyét. De sokkal többen voltak olya-)i()k, akik — bár i'észleteket nem hoztak nyil-\ánosságra — felháborodást éreztek a minden ái'on való békével szemben. Szeptember végén aztán, a gázálarcok kiosztásakor, Tiagyarányu tömeghisztéria lépett fel. Orvosi jelentések szólnak tömegesen fellépő ideges, emésztési zavai'okról, hasmenésről, nők sorozatos ájulásáról. Egy vendéglőben a pincér tányérokat ejt el: általános ijedelem, beütött í\ bombái F^érfiak diskurálnak nyitott ablak mellett, repülőgép száll el, valaki 5 perc jDiilva chlórszagot vél érezni, mire általános ]iánik: légitámadási
A félelemmel egyidőben jelenik meg a gyűlölet, amely az ellenfél vezető politikusára vetitödik ki, kéjelgő gyilkossági fantáziákban. A pánik és zavar annál inkább nő, minél többet utaznak a diplomaták. Fölösleges, ijedt beszélgetésekkel terhelik tul a telefont, emberek sietve házasodnak, papirkereske-döknél kifogynak a végi-endeleti formulárék, módos emberek okmánykazettákat vásárolnak, mig a könyvesboltok üresek, a mozik meg fél házak mellett játszanak. Az ijedelmet ellensul\-ozni akai'ja az önbiztató fantasztikus hii'ek lömego. ^^Odaát« zendülés tott ki. mái- Ivitört a fon-adalom, odaát X iiiegölíe \-\, \ megölte X-et. »odaát« a tankok nem érnek semmit, mert >;valaki látta^<, amint xéletleniil egy magánautó keresztül-]Vi(M)l a t.-'nkíMi. ne réljiinki Köziben nőtt u-uxan v.y. éi'zés, iiogy mit kellene tennie a csehek me;vnuMiléseért. d(^ a megí'endezett gyűlések iirt\'-.(4x : a mogkön.nyek)bülés, a liáboru i'lk(M-iilé>ének lehetősége erösebbnok bizo-n\iilt a szégyeiiérzésnél.
Ch. szeptemi>er "JlS-án mo!idotta el ismeretes parh-imenli beszédét, amelynek során érkezett meg llithn- Münchenbe szóló meghívása. Ki-fe az p.ngol parhiment tagjai hisztérikus roliamhan törtek ki, képviselők nevettek, kiabáltak, könnyeztek, ujjongtak, hogy Tiem kell l)evonulniok. Az M.O. gyors uccai körkéi-dése aznap délután a következőkép-))en zárult: Ch. mellett öf^V, ellene szkeptikus 1 'r , nemtudom 'li\^<. (A nők ~)f)''r-a Cli. mellett.) De szeptember végén nó Ch. ellen a felháborodás, csak jelentéktelen tömeg váí'ta Münchenből, holott érkezése időpont.ia ismeretes volt. Az újságok szerint ekkor Ch. nemzeti hős volt, holott népszerűsége tetőpontján is csak 54'^r állt ínellette. A terrorizált újságolvasó ugy érezte, hogy szégyen Ch. ellen állást foglalni,*'de ]nssan kiderült, hogy a ^>munkásosztály szerint Ch. elárulta a cseheket, elárulta Anglia ]ui<i-yományos igényét korrektségre, fair play-
re«. Az újságok ugy hozták, hogy Ch. a gratuláló és hálálkodó levelek olyan tömegét kaptád amelyet képtelen volt megválasiolni, de elhait-gatták, hogy pl.,a» M.O; egyik, közlése szei-int csak egyetlen vidéki város gyűléséről 800 tiltakozó levelet tettek neki postára. A tények ilyen elferdítése annyira növelte az újságok iránt a bizalmatlanságot,
godesbérgi feltételek nyilvánosságra/ kerülé-sükkoi' általános íelháborodást kelieUe^:, ni-gis aláirta Ch. a náluk még rosszab'o'^riünciic-ni feltételieket, hála a teieiünnak és iV^repüíJ-^ gépnek.
Ezt a képet nyújtja a könvv a lűdegvérü angolról, az iskolázott angol politikai közö:;-ségröl. Iktassuk még ide kiegészítésül an-
f.Egy csonfváz von-e benne?"
< ^ -
4\
i -
,í4
i .ti?'
1:4
Hsrblock © Cartoon
Amerikai vélemény: Hogy tekinti a brit közönség a kormányát.
hogy az M.O. eg'yik embere a következő uccai nyilatkozatot hallotta: »Mégis csak kell, hogy valami jó legyen abban a Hitlerben, hiszen újságjaink nem irnak róla semmi jót«.
1938 történetének vizsgálata révén jut a könyv arra a következtetésre, a demokráciáról iryán, hogy »bár Angliában általános szavazati jog van, az országot vezetői épp ugy kormányozzák, mint 100 év előtt«. A
nak a munkások közt lefolytatott M.O. körkérdésnek eredményét, hogy mi a boldogság? 587 megkérdezett közül relatíve a legtöbb, 129, a biztonságra szavazott, a tudásra 118, 104 pedig a vallásra. A hátramaradt válaszok közt a legkisebb szavazatszámot kapta a — politika: 2 (azaz kettő). Világos: ne törőŰj a politikával és biztos az életed . . .
==■') A megváltoZtatandók megváltoztatásával.
Hatvanmillió oranff-kontr
sorsa
r^/^RANCi<v nialáj nyelven embert jelent, a ^ -^kontrakt« szó pedig a latin kultúrkörben többé-kevésbé minden nép előtt ismeretes. XIX. századl)eli gyarmati gazdálkodás és karicsuk-konjunktura kellett hozzá, hogy ez a két szó összetalálkozzék. Az >^orang-kontrakt« szóval fejezi ki a kulisorban élő maláj egyszerű lelkisége a robotember fogalmát, az egykor szabad, természeti körben é-lő emberét, akit a munkaszerződés kiragadott családja köréből, "mindennapi életéből, hogy hosszú évekre munkafelügyelők gyámsága alatt végtefeTt gummiültetvények rabszolgájává tegye. Holland Keletindia időszerűvé lett területén ma hatvanmillió ember él töbT5é-kevésbé »orang-kontrakt« sorban. A holland polgárság . példátlan gazdagságát, gondtalan jólétét elsősorban ennek a hatvan-millió »orang-kontrakt«-nak köszönheti.
A holland-keletindiar szigetek annak a földtörténeti szakadásnak a következményei, amelynek során Ausztrália önálló kontinens lett. Mig.azonban Ausztrália és a körülötte lévő szigetvilág továbbfejlődésében elakadt és megfelelő adottságok lűányában .szakban maradt, addig a keletindiai szigetek
láncolata valóságos összefüggő hidat alkotott az ázsiai kontinens felé, ahonnan az élet minden uj fejlődési szakaszában részesülhetett. Így történt, hogy mig Ausztrália páfrányerdeje és állatai egyaránt letűnt korszakokra emlékeztetnek, legmagasabb embertípusa pedig az újzélandi maorik, akiknek kultuszában még kanibálizmus volt, ugyanakkor a kis és nagy Szunda-szigetek megtartották az élet fejlődésének általános ritmusát. Maláj lakossága bizonyára mongol bevándorlóktól származik, akik felszívták magukba az ott lakó negroid népeket és így alkalmazkodtak a klímához és életviszonyokhoz. Ez a lakosság tanulékonysága és munkaereje révén kimagaslik a gyarmati népek közül.
ültetvénymunkás helyzete ellenére a ke-letiridiai holland szigetek lakosságának gyors fejlődését és életképességét legjobban a számbeli adatok bizonyítják. Alig ötven esztendő alatt a laköéság megkétszerez Különösen %)nátkpzik; éz^ ^^á^
melynek több, mint 42 millió lakosa van, tehát annyi, mint Franciaorsz4gnak, holott területileg nem teszi ki Románia felét. A hollandok pénzben gyarapodtak, a malájok gyermekekben. Tipikus gyarmati helyzet yoít ez, amely zenitjét a »kaucsuk-korszak« idején érte el. Az automobil-gyártás háború u-tání lendülete a kaucsuk-termelés végletekig való fokozását igényelte. A hollandok voltaképpen Angliának és az európai ipari államoknak termeltek, míg Amerika saját trópi-lais területein rendezkedett be a kaucsuktermelésre. Ezek voltak az igazi aranhuezi napok. A holland ültetvényes, mialatt oda-r haza teáját szürcsölte, a reggeli lapokból arról értesült, hogy vagyona további milliókkal gyarapodott. Az ültetvényeken egyre több kulira volt szükség, a megbízott ügynököK csábos szavakkal, napsugaras Ígéretekkel e-melték ki egyszerű falusi életkereteik közül a tudatlan malájokatAz »orángíkontcakt<<oK száma egyre szaporodott, a kegyetlen rab-