1.
a szomszédban Japánok kinai kulikkal (indítottak versenyt.
A g>'armattai-tó Eldorádónak éppen az a hatalom vetett véget, amely a kaucsuk-termelés szempontjából szóba sem jöhetett. Németország lázas törtetése a pótanyagok után meghozta gyümölcseit. A szintetikus kaucsuk ma már a valóságban bevált és általánosan elterjedt. A kaucsuk árfolyama rohamosan csökkent, sok ültetvényes máról liol-napra koldussá vált. Az »orang-kontraktok«
mehettek víssz^ falujukba. Ha ug>'^^n időközben el nem nyelte őket az ősei*dő zöld pokla, vagy nem szoktak hozzá az uj tájhoz-^s nem telepedtek ott le családostul. A legnagyobb szig,etek népesednek be a leglassabban. Mig Ban, Lombok, Szumbava, Timorlaot és a többi kisszunda sziget elég sürü lakossággal rendelkezik, addig a Németország nagyságával vetekedő Borneo vagy Szuniatra szigete ma is csak a széleken lakott.
Hatvanmillió ember lakja ma Holland Ke-
letín4iát. Több mint bármely eui^ai né|ii^
az oroszok és a németek kivételevél. ^bjli^tt vannak, mint a franciák, angolok vagy ^ olaszok. Ez a hatvanmillió ember Éürópár ban_jnár világproblémát képezne, életteret követelne magának, gyarmatokat, piacokat. Mit jelent azonban hatvanmillió orang-kont-rakt? Holland Keletindia körül ma feszült a helyzet. A birtokláá nagv kérdéséről van szó. Csak az orang-kontraktokat nem kérdezi meg senki..
A matematika a Szovjetunióban
A Z EGYESÜLT Államokban 1940 szeptemberére ki-tűzött nemzetközi matematikai kongresszusra (melyet azonban a háború miatt elhalasztottak) öt szovjetoroszországi matematikus kapott meghívót. A meghívottak száma bizonyltja azt a jelentőséget, amit az orosz matematika a tudományos világban elfoglal.
Kétségtelen, hogy az októberi forradalom előtti O-roszországnak is voltak kiváló, sőt világhírű matematikusai, mint Lobacsevszki, Csebiscv. Osztrogradszki. Ljapunov, Markov, ^Peterson stb.. de > matematikai nagyhatalommá* Oroszország, mégis csak a forradalom után lett. S ez nem néhány elit szellem szárnyalásának, hanem egy szakadatlan és kitartó munkának köszönhető, amit a matematika valamennyi ágában meghonosítottak.
Lobacsevszkin kivül Csebisev volt a forradalom e-lötti Oroszország legjelentősebb matematikusa. Iskolát teremtett s a klasszikus matematikai analízis, a valószinüségszámitás és számelmélet terén maradandó munkásságot fejtett ki. Egyáltalán nem meglepő, hogy a forradalom után a Csebisev által kijelölt irány marad az uralkodó az orosz matematikában. Ami a matematikai analizist illeti, Csebisev munkáját ragyogóan folj^tja S. Bernstein. A valószinüségszámitás és számelmélet tekintetében, melyekben Csebisev hasonlóképpen kiváló volt, ma az orosz matematika az első a világon. I. Vinogradov, aki a számelmélet terén egyike a legnagyobb szellemeknek, a matematikának ebben az ágában bevezetett u;, módszerével olyan problémákat oldott meg, melj'ek több mint két évszázada megoldatlanok voltak. Vinogradov felfedezései közül legjelentősebb Goldbach tételének a páratlan számokra való alkalmazása. Ez pontosabban azt jelenti, hogy minden páratlan számot három páratlan szám összegének tekinthetünk:
15 = 3-f 54-7
21 =: 5 + 3 + 13
27 =: 3 + 7 + 17
35 = 5 + 13 + 17 stb.
Annak kimutatásával, hogy minden elég nagy páratlan számot szétbonthatunk három kisebb páratlan számra, a matematikai tudományok egyik legnehezebb kérdését oldotta meg.
Egy másik nagy felfedezést a számelmélet köréből A. Gelfond, fiatal szovjetoroszországi matematiku.s oldott meg. Gelfond felfedezése előtt a számok jelentős részének aritmetikai természete volt, nem ismerték, hogy ezek a számok: kettő négyzetgyölí kettő, kettő négyzetgyök három és igy tovább, három négyzetgyök kettő, három négyzetgyök három stb. racionálisak-e vagy irracionálisak. Gelfond kimutatta, hogy nemcsak, hogy nem racionálisak, de nem lehetnek gyökei semmilyen együtthatójú algebrai egyenletnek. Gelfond a következő egyenlet formát tanulmányozta: a az x hatványon mínusz b áz y hatvánj'on egyenlő c a z hatványon, melyben a, b, c, egész számok. Bebizonyította, hogy eltekintve néhány kivételes esettől, valamely hasonló egyenletnek csak véges számú egész számban kifejezhető eredménye lehet.
A számelmélet egyike azoknak a tanoknak, melyeknek segítségével számos problémát közelíthetnek meg azok is, akiknek nincs speciális matematikai műveltségük. Másrészről viszont állandóan vonzotta a matematikusokat problémáik hihetetlen nehézségeivel. Azonkívül a számelméleti kutatások nem kapcsolódnak sem a természethez, sem a technikához. Ami e problémakör érdekessége, az kizárólag matematikai érdek, a matematikai eljárás tökéletesítése.
Ebből a szempontból pontosan az ellenkező képet nyújtja a valószinüségszámitás. A legkülönbözőbb tudományágak, valamint a gazdasági élet is minduntalan a valószinüségszámitáshoz fordul. Csak a statisztikát, a biológiát, meteorológiát és mezőgazdaságot kell említenünk azok közül, melyek szükségszerűen a valószinüségszámitáshoz folyamodnak. Ami az elméleti tudományokat illeti, megemlitjük, hogy a modern fizika matematikai része a matematikai analízis igénybevétele mellett ugj^ancsak a valószinüségszámitásra támaszkodik. A valószinüségszámitás szerepét itt az e-setlegességek maternatikai meghatározásában jelölhetjük még. Megemlithétnik még, hogy a valószinüségszámitás a nagyon sok, egymástól függetlenül ható okok következtében létrejött jelenségek matematikai természetével is foglalkozik..
Az orosz valőszinüségszámitási iskola S. Berstein, A; Kolmögorov és A. Kiiícsin körül csoportos\il. Szinte lehetetlen- e rövid Vázlat keretében összefoglalni ennek az iskolának áz. eredményeit.^^ i
litésre méltó azonban Kolmögorov munkássága, akinek elvben sikerült egy egészen uj módszert kidolgozni az esetlegességek láncolatára vonatkoróan. Ariitematikai eljárása azokat a jelenségeket tanulmányozza, melyeket minden pillanatban a véletlen határoz meg. {A gázok terjedése pl.) Ugyancsak ;?lentös az a munkája is, amit a matematikai analízis egyik főágának, a részleges szái-mazéku egyenleteknek a valószínűség-számításban biztosított, ö volt az első egyébként, aki a valószinüségszámitást a szó legtágabb értelmében a matematikai analízishez, a diferenciális egyenletek-hez, a dinamikus rendszerek általános elméletéhez és a funkcionális analízishez kapcsolta. Ezeken a területeken a különösen a differenciál-egyenletek területén az orosz matematika Petrovszki és Szovolev munkásságával egyik legelső helyet foglalt el. Utóbbiak kutatásainak értékét nemcsak matematikai eredményük határozza meg, hanem felfedezéseik számos alkalmazása a mechanikára, a matematikai fizikára és szeizmológiára.
A moszkvai egyetem, közvetlenül a forradalom után,
különös figyelmet szentelt a matematika egyik igen
fiatal ágának, a nagy számok elméletének. Ez az ág a végtelen számok sokaságával, a tér pontjaival stb. foglalkozik s a matematikai végtelen elméletének nevezhető. Ez a matematikai ág újszerűségével és eredetiségével megragadta a fiatal orosz matematikusok képzeletét. Maga, az elmélet egyébként igen sok uj matematikai eljárás alapja, mint pl. a valódi varián-
sok funkciójának elmélete, a modern általános algebra s a mértani formák általános kvalitatív elmélete (topológia) stb.
Ami n topológiát illeti, az orosz matematika különös gondot fordított az olyan speciális kérdésekre, mint a vonal, a felület, a test általános meghatározása, s annak megállapítására, hogy valamely geometriai felület nyitott-e vagy zárt. stb. A mértan összes ágai közül a topológia kapcsolódik legszorosabb.ín az in-' tuícióhoz s egyben ez old meg olyan nagyfontosság^u kérdéseket, mint a geometriai folytonosság általános kérdése s még általánosabban a matematikai folytonosság kérdését is. A topológia egyébként egyike a matematika azon területeinek, ahol a legszorosabban kapcsolódik a logikával. Az l'risohn és A!e\androv által megteremtett topológiai iskola egyike a legelső ilyen iskoláknak s a hasonló célkitűzésű amerikai matematikai irányzattal együtt nagyban hozzájárult a topológiai problémák elöbbreviteléhez és megoldásához.
Az oroszországi matematikai élet általánosságban alkalmasnak látszik arra. hogy sikerrel vessen fel és oldjon meg igen rejtett matematikai feladatokat. Törekvése az, hogy nagy és általános tudományos eredményeket érjen el, melyek egységesíthetik a tudományos kutatásokat, valamint hogy a matematikából, a matematikai gondolkodásból olyan eszközt teremtsenek, mely hozzájái'ul az embernek a természetről vallott képzetei kiterjesztéhez. (P. A.)
BESSZARABIA ES E.-BUKOVINA
BESSZARÁBIA 1812-ben került az orosz cári uralom alá — előzőleg Törökország része volt. 1918-ban a román hadsereg betört Besszarábíába és néhány moldovai reakciós segítségével egy >Sfatul Izarcy* nevű »okmányt<s gyártottak, mely a Romániával vald^egy-séget« nyilvánította ki. Éi'demes megjegyezni." hogy ezt a >:doku-nientumot'!; csak azután gyártották, amikor a román hadsereg már teljesen elfoglalta az egész Besszarábiát. A bes.szarábiai nép semmiféle demokratikus szíivazás-ban nem vett i-észt. Néhány önma-gát-kinevezett politikus csinálta az egészet a román kormány parancsára.
Besszarúbia lakossága az clrr.u't 21 év eilatt csaknem többet szenvedett, mint a cárízmus nap.""aíban. Az egész terűlet ostromállapot a-latt volt. koraesti takarodóval. A föld nagyrészt a földesurak kezében volt és az adók rendkívül magasak voltak. A gazdasági és kulturális haladás lehetetlen volt. Románia urainak határozott politikája volt, hogy Besszarábiát mezőgazd asági hínterlandként tartsák és mindent megtettek annak megakadályozására, hogy uj ipari vállalatok létesüljenek, sőt a meglévőket is fokozatosan kiszorították.
Az ukrán, orosz, "^sidó és más nemzetiségű csoportoknak nem engedtek saj.átnyelvű iskolákat fenntartani. *A közéletben éppenugy, mint a közoktatásban csak a román nyelv volt szabad, bár a lakosság többsége nem beszélt románul.
A besszarábiai nep nem maradt csendben; Számos kitörés történt, köztük néhány nagyobb is. A legfontosabb felkelés az úgynevezett . Tatár-Bunár<; felkelés volt 1924-beh. amikor a parasztok, munkások és íntellektuelek százait lőtte agyon a román Siguran?a (titkos-rendörség) tái-gyalás nélkül.
Bes.szarábia a román fasiszták kedvenc vadászterületei volt é.s Cuza prof. rohamcsapatai, később. Pedig a Codreanué, kirándulásokat szoktak tenni Besszarábla falvaiba és városaiba, hogy terrorizálják az ukrán és zsidÖ lakosságot, a cái'i pogromok mintájára.
BUKOVINA az osztrák biroda- ,-lom része volt 1774 óta, azt ■megfilözöleg pedig török uralom
alá tartozott. A lakosság legnagyobb népcsoportja ukrán. Az osztrák kormány 1910-es népszámlálási adatai szerint a lakosság igy oszlott meg: ukrán Sd''/,, moldvai román SA^/,, zsidó 14',;;. német egyéb nemzetiség 5',v- Bukovina északi i-észéhen az ukrán lakosság volt többségben.
Az osztrák birodalom vi1r^<Thr*]>'>-ru utáni összeomlásával Bukovina népe előtt két ut állolt: o;iái:ó kü.:-
A NINCSEN HIMNUSZA
Irta ADY Emire
A Hajnal nem ragyogó. Az £j fehéren lebben. Az Isten nem jóságos. Az Ördög nem }(eg'yétlen.
A Nyár fagyos jégverem, A Tél hevítő hőség. Piros virág a Bánat S barna-bús a Dicsőség.
Bivaly fekete a hó.
Fehér a szurok korma,
A Van csak rossz álom
S a valóság a Volna.
A Halál ős dáridó
S ^is stáció az Élet,
A Bün szebb az Erénynél
S legszebb Erény a Vétek-
A méz maró í;eserű
5 édes íze a sónat^,
A Ma egy nagy hazugság
S az igazság a Holnap.
Nincsen semmi, ami van. Egy Váló van: a Nincsen. Az Ördög a rokonunk S^^érisé^iir^^
tál aságot alakítani, vagy Úkraj-náho.: csatlakozni. A lakosság demokratikus szervei kiépítéséhez fogott és határozott óhajt nyilvánított aziránt. hogy Ukrajnához csatlakozzon.
Akkoriban Szovjet-Ukrajna még nagyon gyenge volt. A szomszédságban Románia volt az egyetlen eröseVb katonai hatalom, anu'ly ki i.s ha.sználta a .'izo'.-jctunió gyengeségét. A román li.idscieg lOlS november 12-én töri b(> B\ikovinl-ba. A betöi'cs elsu napjaiban a vezénylő i'omán tábornok kijelentette: Románia nem akaíja Eszak-Bukovinát maradandóim elíoglal-ni. Azéil jöttünk ide. hogy a törvényt és a rendet fenntartsuk s nem fogunk örökre itt maradni :\ .
Néhány évvel később a román parlamentben azt a nyilatkozatot tették, hogy: Románia nem akarja bekebelezni Ész.ak-Bukovínát, de mivel »nincs ukrán áJlam«, melyhez Bukovina csatlakozhatna, Románia kötelességének érzi, hogy megtartsa azt. Azért volt az E-szak-Bukovinára való utalás, mert ott a lakosság 55— 85''Á-a ukrán.
A hadsereget a Siguranca követte és a román reakció tanyát ütött Bukovina uralására, A román uralom alatt Bukovinában* még fokozottabb ostromállapot és korrupció dult, mint az osztrák u-ralom alatt. Az ukrán iskolákat fokozatosan bezárták, a nyelvüket letiltották. Az antiszemitizmus és fasiszta pogrom éppúgy dult itt, mint Besszarábíában. Kulüjrálís szempontból Bukovina az osztrák uralom színvonalától is messze visszaesett.
Flondor. Bukoyina nagybirtokosa lett a tartomány helytartóba, amit azonban a tartomány úgynevezett ukrán demokratái, sőt mé-^r a »i5zocíalísták''< is takarni igye'-keztek, de a bukovinai paraszttömegek az egész 21 év alatt határozottan ellene voltak a román betörők terroruraímának.
A fönti tények nem'csak azt mutat ják meg, hogy a szovjet kor-, mány milyen történelmi jogon-követelte Besszaráfcia. és Cszak-Su.-. kovina átadásai,. hanem megmagyarázzák azt is, hogy a két tartomány "lakossága . mért fogadta orömuj:;ohgva a Vörös, hadseréget :; s talán ínég azt is, hóg;y az;^ öáskörv miért és hova »blyaxít ,elc ■ ha.t román hadosztály . , '