flO. OLDAL
KANADAI nAGYAR SímUJS
CSÜTöRJoK:, 1940 SZEPTEliBEE 26.
mm
MANNASMANN-gyártelepen: Az tizemben olyan a ■. hangulat Hitler mellen, amilyen 1918 elején Vilmos császár ellen volt. A munlcások igy beszélnek a berlini urakról:
--r- békén hagyni a
világot.
A produkció egyre hanyatliki Egyre kevesebb csövet gyárt a gyár; holott ■egyre'több kellene. Mi á teendő?
Direkció és Gestapo ellvatároziák, bogy^^ ^példát mutatnakc. A Gestapoem'-^^rei Júliusban a munkatermekben^ lelógnak néhány munkást. Az igazgatóság kihirdeti* hogy 3>közöriséges haza-ándókról* van szó, akik keményen lakolni fognak bűnükért.
—* Report Hitler erszágábóS —
irta Konrád Süden (Í939 nyarán)
' Egy moabiti munkáslakás ajtaíln ? csengetneki A belé^^^ sze-
:mély igazolja magát, aki statisztikai a-. . .^tök felvételére jött. Megkérdi az asz-•íszonyt, hol; a férje? Az asszony: a világ legtermészetesebb hangján feleli: a fér-Jém itt meg itt dolgozik s megnevezi a . jgyárat.
='^Másnap reggel hatkor egyenruhás és f«gyenruhátlan emberek tódulnak a la*: icásba; Az asszonyt és férjét hazaárulás = elmén fogják le: a férjet azért, mert inegmondta feleségének, hogy egy hadi-félszérelési ^ gyárban dolgozik^ az ász-szonyt azért, mert >eláJrulta« a hatóság cimberének.: a fizetett provokátornak.
Az IG-Farbén husz felsőbb és közér- \ dek tisztviselőjét fogták .le» mert á gyárbari' előállított pótanyagok titkát nem őrizték kellőkép. A lefogottak egyike s»öngyilkos<t lesz. Felesége megkapja a lepecsételt; koporsót, de azzal a szigorú ~utasítással, hogy semmi esetre sem szabad felnyitnia.
A rheinsdorfi dinamitgyár munkásai hét végén megkapják a bérüket. Nehogy ^ levonások miatti düh kitörjön, minden. £íp --^y;^ÍBsaámolás mellett ez^ oédölá^^
üzemi Ügyekről közléseket tenni: hazaárulás. Figjrelmeztetjük, hogy a ha-
lottak, letették a szerszámot és kijelentették: , — Kitört a háború! S azt követelték, hogy azonnal hazamehessenek a családjaikhoz, a' védelmi intézkedések keresztülvitelére.
A defítizmusnak e tagadhatatlan jelei a náci-pártban és a hadseregben nagy feltűnést keltettek.
Ekkor kezdődött meg az »Angriff« hasábjain a kémekről, árulókról, ame-' rikázóki'ól-szóló cikksorozat* "mely<utóbb' sok millió példányban, mint brosüra je-. lent meg. Ez azíirás nagyon^ érdekes*^: nem a rémtörténetek miatt; amelyek a lakossággal el akarja 'hitetni; "hogy-Né-. metországot egész kém:-háiózat fedi; hanem mert a ' lakosság ellenzéki r hangulatát bizonyltja. 'A brosüra" xitolsó fejezete azokról SZÓI, akik :»nem kaptak direkt megbízatást az ellenségtől.« Vagyis: a forradalmi szabotálókról. A brosüra ilyen példákat hoz fel: -
száz
■ - »■
másik lép a
árulót Ítélték el és végtezték ki. Utolsó szava ez volt:.
■—. Ha meghalok, helyemre- , ,
Vájjon Ijeszélhet-e". igy egy hazaáruló?
Xasolatte Hertíiannt, a ■ fiatal diáknőt és anyát, Taaár.'több-mint égy évvel ezelőtt íejezték le? mert-"Würtcmtteigben
lelte s merényleteket kés3^teU:jeio nagy. fontosságú haoi-tizemek ellene, s volt ez a »titokban-tartándó«? A Spé, nyolországban^ irányított, csapata és^ fegyverszáUitmánypk! S mi voít a 3>ine-rénylete? Az a kísérlet, hogy ezeket a szállításokat ^ kikőtö-munkásság meg. akadályozza!. A~ lefolytatott :l^rfoen egy munkás életfpgyüglarii fegyii^i ;>Mleiic' másik súlyos börtönbünteté^^tlkápott S azóta- a titok már nem tttokr Hitler és a nácik döngetik.a meílluket De Mi. chaelisnek -meg ^ kellett - halnia, mert; a hadfelszerelési ipar és hajózási váUala-
résztvett az-luégális-kommúnistk párt '^^^ profitját-veszélyeztette. Aki Krupp S mit mondott Frau ellen van; az Németország eUen van. A
föléi^itésébémr Scholz-KUnk; a líácirnőmozgalom tője a nümbéi^. pártnapon?
veze-
. .—f Sok levelet kaptamr melyekben arra Ifeórtek, lépjék közbe-L.isolette Hfer-mann - -megkegarelnieztetése^^. érdekében; De eszem ágában sem volt »egy ilyen házaáasüóU párt^
■- ÉSs a ífegfrissebbí eset::
Jimiua közepén^ kivégezték Herbert-Michaelis frankfurti ügyvédét. A hivatalos megokolás -így hangzott: német haderő titokban-tartandóiügyeic kikém-
a\'7■/.^>'■'
a>vA:V-
zaárulást halállal büntetik.
Egy hesseni. háziasszony eddig- varrásból élt. Hirtelen hatósági felszólítást • ícai^-; jeli^ ebben ^ meg ebberi a*
■ *i^Bg3?i;T:^^ ^3tórtj|hnel|
r^keU mondania és isme-
röa^it; í egj^ é-lántkeizdk.
WM:.
>^ megmondja >rtsűaki-
xiek;'hol dolgozik. Ha ismeretien szóiit--ja^meg az uccán, azcmnál kisértesse be
a legközelebbi ren<Íörrel,« ..... ..........
^ varrtnö; ^iíjől igy^gyárimunkásnő:^^ tett; azöt^^^^ si-
' Munkásoknak a határon, erőditmé-iiyek között; kábelt kell lerakníok;»Há-rom méter^elyett csak két méter mélyre teszik a-kábelt.«;: J%y foiTM ínun-kás »hadigépeken fontos ,?fórrasztási ^ mimkákat pontatlanul és gondatlanul végez.« Olvasunk »K. póstahivatalnok-ról, aki egy nyugatnémet iparvárosban szolgál. Mikor K. értesült róla, hogy va-lamel3dk ismerőse, ellen felülvigyázati rendszabályokát léptetett életbe a hatóság, ezt azon frissiben elmondta a törzsasztal mellett. Az illetőnek két nap ítiülva a fülébe jutott. S ennek követ-' kéztében egy egész kém-csoport elmene-külhetett.« -
A brosürd^még ezt is mondja: ? »A hazaárulóval egyszőrü; meggyőződése aljasságára és cselekvése veszélyességére nézve, a szabotáló. A szabo^ tálót épKigy a legkeményebb büntetéssel kell sújtani, mint a házaárulót; Halál á szábotálÓkra!«
Nem zörög a haraszt ha nem :fujj|a a CTél. A harmaáüc birodalom urai-tud^Ak, miért kell -a? -héínet tó égjhre a"
hóhér bárdí&v^ fferiyege^^ csábítás esötözei xnár^ néii^ Ezért^ kell liíiödén'^^pc^tikái^^. ifUUnilásnak blély(^^ re omég; néín> yólt-
»néptörvényazék« ehiöké,. dr. Trierack, icijeleiítette a Völkischer -Beobachter. ben: :£»A hazaárulás egyre Jobban ősszé, hő )a politikai destrukcióvá];^
V így van: Hinimlerf'szemiivegfe: mindieh' • másodikV németeti hazaárulóiiaJc -néz, a-
mi az ország és a nép; jövőjéért aggódó
tisztességes embert jelent:A propagan^
da-akdó,, mely minden ellenzé&iben ha.
zaárul^t 'akar láttatni;, azt', mutatja,!
hogy mennél közelebb- jut Hitler a há.
borúhoz, annál több a háború ellenzője
Németországból.
m
Irta GAÁL István
ZART B&KA
EM EGYSZER Valóban előfordul,' hogy valámelyikA kőbányában, a csákánnyal föltárt sziklaiiregben eleven békát találnak. A, köznép az esetet ugy magyarázza;-liogy: az állát a kő keletkezése. ídején".kerü!t a sziklába. ÍSs mint. hogy a ibéka -sziyőssága köztudomású, á réiidluv^ hósszuéljetü békát, is lehetségesnek tartják.
A: dolog-égyszeili-m^ ezt l^áVirs!^
tő békáliK^^?^^ poronty :kb-
rukbánííl^ri^ • k<Mí>líér^ztül\^^ ^ riiUii^^if^j^á^l^d^^
ra- nötis j^tükv^áii^^: 1^^ számukra: A^zíí^
nak, amelyet a középkor ifői a mi ko-1 runk számára is^ :s>átm<^tettek«.
' A koholmány röviden kifejezve: a szákíj
lamandra eloltja a tüzet. Ma már na*
gyon kevés* ember fogaditó készpénzn(eK| ezt í a kioktatásti Histzen az állitás ké^| télenség^ egészen nyU^^nvalór^Ánnál kikj lönösebbeh hangzik:^, ennek á bizarrl 'mendemondának;- ha ném; is komoly ai lapja, Áíhanem -valamelyes magyarázatai kihámozható.
? Ha például szalaihan^ békát izzó paráztó
és mére^tíri^gyeit; á höségí t<*ozott vá-" ;la^éktem hát ádíáV látszatot ■■iiuBiáltegy^ leg:r cöéppfiöíiy^si kat. .:;;'"■ v■■^■>■^v^.^^■-'-v A/^r'^ ■
>ket kap; lefogy.-/ Nem.aszokátlaa.mtmka teszi, melyet
«ázmaszkban keli végeznie, hanem idegfeszítő.' nyomás, \ a rettegés attól.
A háciroúiűom^^^l^^
:|í-3^5^dS2É^
•"^TOkszáz^
^ ^ Ma-ugyanezelc-az emberek .védelmező 'g3^ürüt'vonnak:^ az. iüegális szervezet éff
A- sziHiaiiregtoéMs^riü^ a fáód'^ílí^
:á
Föíösíég^^^résstí^^ élli^lrefáiJíi^ isez^ je —^' csak: mese" marad.-M&f'Gesner
A ^Wüt^Tp^ Sí:^j,AMÉmmA . ^ szalamandra nevéhelr^Me»^
:bn is SQk-'
vei ^ légaajgyobfe^ tűzvészt-is-áeküzdhérj tőnekvélték.
Sí^'^lifUBáár^^
mim:
;^SlU^ .......
Mi történt? Mért a vérvörös pltó?.á-^ tok kora reggel, mélyek^ ismét egy kivégzést — ez alkalommal'a Berlin md- ^ letti Plötawweeben hirdetnek?^ Mért van az összes házfalakra óriási hetükkel ftelirva: Kémkedés! Miért a kép, melyei katona áll repiüőgépsk és ágyuk mellett, mutatóujjával a'száján,-, ami í^.^ ^ hallgatást jelent' Miért a kémfümek . .
áradata a mozikban? Minek a lapok ö-rökös figyehneztetése,. óvakodjunk a ké- , . - r V méktől? , , ,
,y ' \ A Gestapo jelentései és a Berlinben ^
■] akkreditált diplomaták' jelentései meg- ,
f;: ' egyeznek abban, hogy az 1938-as szép-
:r temberi válság idején a hadfelszerelési
. ' üzemekben, hiheteUen amerikázás folyt.
y • J Fontos, nyersanyagokat nem lehetett *
f.\ / megtalálni, el voltak dugva, sőt meg is
* voltak semmisítve. Gépeket megrongál-
j j tak. A munkások gyiUölete a háború
I \ ellen olyan ellenállást produkált, amely
nem riadt yissza a hivatalos erűszak-
hóditó-^-titkolták a V Neiiicsak amerikázás imt; llattem^ s&őcv^tt pánikr. is. Sok. il-
^szí^íTíja^
méghánűik;
^í^^áinenn^f
iíjáífí
a szörnyű vádnak ut máig is .érezhetők. S a 18." században! ^ köztudomású lett egy asszony »merény-^ lete«, aJtí az ételbe kevert szalámandra-- hússal akarta férjét ihegmérgezni. Igaz» ' á férj; égfészSégé#<)Vátóia is kifő-;
gástalan-maradt, s nem' érhéttérbüntetés.
Rí"
a - menj
. A ■ »mérges«.' szalamandra koholmá- I .nyának megítélése -.minden tekintetben j olyan szempontok .mint,-a >mérges«. csak azt keH még itt megemlitenünk, -hogy azok a gyikok, arnelyeket Lauren- j .ti. a. szalamandra megharápására kény- ' szeritétt, görcsöket kaptakés eli
italc^í^^ííÉa^^ ......
ÍÍraSrije^ö.:y^
___________atín^ és samanda-
hatása a tdgyö^ méregéhez hasonlö.-«iemheir.kutyák..kairmiferkák I
íRÓMA— A világliirü rSzlií^k-t^iomot ^zsákokkal építtették körül a rómaO^^' '
íiért^öBítárito^
VBáúém
tárndékét» sniá tási térületét^-^xi zati jo£rpkat ka]
Arrói is intéz rüieti Hadtest < három és két hí felelőljB^.
Minden hadte lő l^dosz^lybd
ezrggflel* és kc verzfSLttel Is^tták nek-az elvitathí ték. ezekre a. hs A harcvonalb ban külön harc tek a kommuni rliljenekminder ti hadserég máí vei.
Ez az egyezn: jes megelégedés egységfrontban voiíatSozó japái muiiisták hűsége kolddásökra^
TJA A KÉTKEl ^ zonyság szi 3etqleg;r egy Yei mmt elégendő: h Minden ítevékí megnyerésének < milyen- terveket Kiha jövő fejlőd madó éll^i e^ van alárendelve.
'A vezetők ősz ti és a központi ] kát megmagy^i volt..Az első feh a célból Kina m gyütt kell ihüköd
^ A kommunista Tse^tung ugy 4 rénd <3c-ért. való :^pr .Yat-sen háfbm'ii
Beismerte, :hog vesz igénybe; me függetlenné-kell zi^ .demokratikus és haladás lesz s ko.zatosan meg f< ség nincsen kész tétni«. -
Mao elismerte központi kormán: dig félreérthetik sát, és esetleg nc engedni egyl^mási és; arta^öííékédní múiiistákatf hár a
Dé .hiszi, azt, h elvékét lehet egy néin fogjnegtört< törvényesen el les. ^ 1 Csak^az idő fc arra.^hogy vájjon a Kina kormánya lét üFető reményé lőttem azonban u ségük iránt semn gyanilyen biztosni vezér ^eL van szánv ségét mindaddig i . madás veszélye tc
\TAN AZONBAN ^ ségre, melyet hagyni' vagy kicsii . Az egyik bizon: Kuomintangon (kc nem mindegyike jc negát,- Japán, kina] ra..Ezek.áz eleme] kai való .együttn Szovjetunióból jöv kodás szükségessé ellenállásra való t zés fontos munkájí
A második veszi Egyesült Államok nia njrilvánvaló ha. nát kiárusítsa a J. alku nyélbeütése c< Mindkettő bátor méket, - hogy azt hogy hagyjon fel a be^ Japán feltételei ^Hihetetlennek U .h^y :év;leck#:«itáp Japilmr^ngészteléééi