L
IT
CSŰTŐIOTOK, t940 OKTÓBER 24.
KANADAI HAGYAB IfUNKJlS
ve-idian .C.P. New befo-
E fe.
^ C. ►tek'a
e'stÉé. iggeüen szervé"
■<40
hogy Nova.
a brit újzélandi']
sszervp ki vmá^ ését^ctólí cjsavaiSa^; riigyi ^1
Hanspnv
kkor a vezetői
Cong-jrehaj-: űése a ■ nov. • an S.
kar, de] lyen ár kább aj felsza-ami tdj Ató. lanatá-abba,|
..; •.• ■. j
hődoltsáj
tartott,!
5zke szel-j
és sttit
ább égy]
a.k,'nvnt mély-f
ie
élemnc tisztel-l felszaS>a-l xiep ben-
felkinfilt'
^' ?^ SZOíVjei|
s tem
és o-l
Tavons**] táitía ai
báboio-l
tótábna^l
oziált
Szorít&d meg a nadrágsziíai, és egyél többel - mert ez hazafias kötelesség
Fogyasztókért könyörögnek: a brítísh-^^
A nyugati búzatermelő farmerok vészkiáltásaihoz hasonló- hangokat hallunk, egy még nyugatibb tai;jto-mánybór —British Columbiából. A jó öreg természet böj terinésgel^ sUdotta meg a búzatermelőket, ugy, hogy tei-mésiikjí^gy,részét képtelenek piacra szállítani táro-' lási?iielSriseSgek?= hiánya ;ími»-f att, viszont • a 'farmon tartott gabonáért^^ - árat' nem kaphatnak. Britisht^ Columbiából irgyancsak. árról jelentene!^ iiógy az idmatermelő:^ ke;fc~isr bdr>^ terméásél áldotta meg^ a természetes ennék'^vistköztér' Öen ISK'^sníaactSTOzáJsrTielíéSte gékkdt néznek ^szembe^'v
>EitisIr-4»yImnl»ia^-«t|iiat«rme«> lak most ya.elft^lowwwtt?^: aJma/
^xrúulnák' a: pr&;f-fonnerpk. f^éi ífógy s^tsextekr rajtuk, fVásárpI. ják-nre^r ázialmafelesTégliket. i^-zokhoz^k^ytéláaekf t^4t'fordul> ni^ akik a. roákadá^-telt mag-tárak-'inellett- azobr g6ndoI|cöz> náfc, hogjt:' leszi^- mtt^^esmr-a téréiig' '   • "
I^3^'T-fiamer^r:$ái)con>*-ls -segite n#í^
.£iZ> esetben?t^^vahnatermelök> taláR^- még^? ro8^A>b-' h^yzeU)^ vannak,. mínt^' a ^ lAiza^rmelökr mivel arbuza' még^'.kié^ija'a hideg, fagyos telét;^. de' az. almá; hogy a fagytöljés igy á^pusztu-Tiástől' niegmenteékr olyan;;irak-tározáéi helyet igénye,/ amit a termelők'^képtelenek előáUitani.
Az Okanagan,'^imilk£uneen és-Kootenay . völg^kben { elterülő gyiimölcsösökbé^nvá sajtója sek szerint körülbelül 6 miUiő láda almsr fekszik a leszüretelt fák alatt/ piaCra várva.* Tehát a termelők itt is válsággal állnak szemben. A válasz erre rövid és egyszerű. :2>Tultermelés«, és 2>E[1-vesztettük a brit piacot«.
Békés időben Británia a brí. tish-columbiai almatermésnek fer lét szokta, megvásárolni, ami a háború ;bekövetkeztével~rfmajdnem nullára csökkent. Czért'^fordulnak tehát az almatermelők • kétségbeesve^ a-belföldi piac felé.
ról, ami a létfenntartáshoz nél-külözheteUen, .és^nem kételkedhetünk, abban' ,hógy többek között éppen a british-columbiai álma lesz az egyik ilolog, amiről le kell mohdaniiüc.^ Azért nem kételkedünk, mert. tudjuk,, hogy^ a fpthadásra Ítélt almá-^feles-leg«^ áia^ mig ~ a teniíéíöktöl a prérirfogóreisztókig: eljut;! rendszer lánti-a 20r-30-8zorosára-emelkedik a- nagykcáneskedök ,és .vasut-társulátok. hazafias < jóvoltából.
l^ef/högy a hazafiasság leple a.-• (Folytatása a 13. oldalon)
1 lamlMY t MsyMMDlAK HEG A FARIffiROK,
eVÜROSOK 6HABUE
Azonnali cseldLvésreszóUtotr ta Mrs. Nielsen a far-nierokat
WATROUS. Sask. -— KözeV 300 farmer gyűlt itt össze okt. 12-én. hogy l;£rs; Dorise W. Nielsen képviselőnek »A demokráciának élnie kell« cimü beszédét meghallgassa; Beszédében erélyesen támadta ia szövetségi^ kormányt, mivel lehetőséget ádegyes^^^n^ gyárosoknak, hogy hatalmas profitokat csináljanak a'hadirendeléí sekből,'majd megerősítette azon áBitását ,hogy a nemzeti vagyon niiics' a háborv céljára besoroz-va.^
>A^-kormány«v mondotta^^ M Nielsen,   »a. Caíarlié -McCarthjrlfawn-aclósságokra.
szerepét^ játssza a nagy-üzleti ér^^ dekéltség^vkezében;<cf>tJgyancsalc hosszan^ kritizálta'a: kormái^vbü-zapolitikáját és felhívta a jelen^ lévő farmerságot; hogy szervez-' i kedjen és haladéktalanul^cséle-
MILYEN WKAT ftKiUM
A kormonynak niii^s meifigaidaságí poiiti««
A>jnásodiijk> ^eginábans^okt ,18-r-l9-éiutartott sür-" gösségi farm-konferencia eredményeiről" egyíelőre^ csak röviden számolhatunk be, mivel a helyi reakciós napilapok is csak nagyon szűkszavú jelentésekben enil^cezn nek" meg erről a nagyjelelíitőségü össs^jövet«lroH ami^ vei nyíltan kimutatják re-f akciós voltukat a nyugaton kialakuló népmozgalómmal szemben.
kedjen a sajáV éirdekében.   , . 'A beszédét vita követte, amely-; bőr'a következő' javaslatok alakultak ki: ^
t   - -
»A tartományi kormány legyen felszólítva, hogy. azonnal rendel-je el a moratóriumot az^összéS
»A iszövetségi: kotiofijtoy legyéÉ félszólitvar hogy a büza Itlápár&t -1.25. dollárban állapítsa meg; n A szövetség^-: kotmányV legyén fétszólitvec a liszt^éa kenyér átáV "inak Ie8zege^éré.<        > -
v^3ár^abbam^sen^senK;^^kételk^ hogy^ a búzatermelők nem volnának., ha:pandók«az* almát
"-^ Vmezőgazdasági%épek;'^vÉ^^R^^mí^ ű-it^w -   ^«-'^^rSr^ l A gyáros azt álUtía, hogy'jad^
-^^^^í^^^im^P^-^^- «-^em rófi»t:aí?üzletre, a fairiíejc •.*rteirt«fc^Ar^.ft^hrf«hHWT»AWfw a'satját bö^. érzi, hogynuhná'
g^i^k'az áxakVV"'y'-
'jf- ÉpMsüicSmi^ kei:á&(í í rriért^
sa;ts á kérdéö^lv közélebbrtl^yw ó'-megismerkedés Icözelebb visz bennünket maig^na^ kérdésnek a-iiaegoldáö^
a faiTOéreág, mint az ors^j^;'többi népének szempontjából fontos.
Mi az, ami^ megszabja a farmer áítai hkásznált gépek és fel-: szerelések árait Általában ugy túdjiik, ■ tog^r; á jelenlegi teriti^-lési rendszerben az áruk ái^t\iBÍ. kereslet és kínálat törvénye szabnia - meg. Ezt csak az váltözta,t:já:' még; ha a nagygyárbsok képesek egymással megegyezni s diktálni az eladási árákáti Bár az ilyen-' féle összefogás ellene van Kanada »Ánti-CómbineLaw« nevü törvényének, de ennek kijátszása nem okoz kiilöriös nehézségét ott, ahol Óyénféíe iriegejgryezésröl szó lehet, ■
vannak tényezők, ainik arra inútátnak; hogy a rhezögazdasá-
iWii
Szorítsd meg a* nadrágszíjat
Azonban,^ mint ahog^ mindennek van- határa, ugy annak is, bogy a szegény a szegényen se-S^thesséiL Most már azon a határon is^tuT'^irtünkr' mivelr^árEa senr- i^pe^i&^i iK^gs^sajáf'niaga-kon se^^casekT. Azt m^nu^^ elvesztettük, á' btit';:^áaoBt; - mert háborn'vanr^A:^ angliai 'n^ nem bizja a, kamedai abnát m^rv&sá-rolni, sőt"m^^.3EUEt'-sem..bő»%e; sen,^ axBá^íUntí^^ivaK terem;mert olvastunk' niár'sűrxól;' hogy ^Ang-liábffio. Ja -ád^goláisétx vezettek - be egyes éléttnicií^c^are''és^« hábo^
tÍ^iJ^^Sa^I^^ is ismernénk, akkor is van-
nr Sikerrevitele -éidekében.^kozös^f^j> tényezők, melyek megmutat-
konyhákat^ ámtanak/reL . Kknadában'^is hasanlóvmegszo-ritásokat ^ követéinek'a^ néptőL' Nenr .ií<^l^-.ltt^otütk:.ai Kanadai Bank^ - féjétöl aztr tt^^ kijelentéstr
daikinékTMnegtaeia^ faotUaMA^Br imilcAcwIiatK; ^Ugyanakkor lez-^e kanadai ^ bank' volt az, 'amely • rö-^^ viddel -ezelőtt^níi^[tsQ;adtá<^hQgy
gi gépek gyártói és forgalombahozói az árakra'vonatkozólag i-lyenféle »combine«-ití összefogást, megegyezést csinálnak: egymás között. Egyik leggyanúsabb ilyen tényező az, hogy ugyanazokat a gépeket majdnem pontosan egyforma áron adják el. Erre persze lehetne azt .mondani: bizonyára a termelési,, előáílitási költségek hasonlók.- lehetitek. Azonban ^az előállitásl. köMségek sehogyan sem ülenek-össze^az eladást árak^ kai. Miből, következtetünk erre, amikor- a gyárosok nem hajlandók részletes kimutatást adni a: termelés-költségeiröl?- Hozzáver töltésen ismerjük a gépek előállításánál fizetett munkabért, ü-í zémköltségét, stb. tk ha^ ezeket
A péntekesti megnyitd gjrUIé-sen, melyen J. Mi Toothill, Regina harcoSi munkástanácsosa el* nSmU Mrs. Nielsen as ^00 16^ nyi hallgatóság előtt asthangi^-^' > ( tattá, hogy,a nyugatkanadat mo^ nopólisztikussá. váI6>nagy^táxH s ntok elásson, de .bietosan- lOotit^ i ják ki a kisfarmerokat^'a teníaef r lésből; mint í ahogy a. *hágy iparfc . érdek;ertségek stóHtják* kii« kia^ Usaetekét' ^    ^ .
Ennek ar. resxr'sl kSvetkezmé-:; nyj^; Ho^^a' k|«»ru)ít tttmecok^ l ax ^ ipftrt:.^vár6sok&a i kéi^yszeifil«^ inbk; Ahol .növétefidigjálr mmm-^ ' kanölkttllekfUbor^'amitm :g^' i^k ;M fognák< li»»ínáElnl a bé^ l r^ikl^töíősére* "
ják ezt.
Először is* a gyárak olyan szá-:üilékokat fizetnek ügynöks^ek-nek,* hirdetésekért, utazási költségek s egyéb,^adminisztrációs* kiadások-.fejeoen. ami nagsrmér-tékben megkeli- a gépek árát s
„ ezen:aítéren-lehetne költségeket
' íjrtrifármereinmfc ? clfi^ttlevágptíés-.a piacon ^olcsóbb órak-
a-    _ _ nyujteosr a..fittinbiií^i!akiáiözbtt)ka^^ gaíKináiűöaí'íC'^ - > 7-isflágit^ arra,*^hogy^jelentékenysii
A. IrogatemaieiSi^-^x;feCTtpróknate oI£sűiiSian''4€^tzie^adnr>fa..géjpe&
ügym^okkel
versenyez a vásár megkötésére) becserélési engedmény cimén egy kb. 1500 dolláros traktornál 5-rf 600 dollár engedményt is ad egy ócskavasszámba menő, száz dollárt sem érő öreg traktorrai csakhogy a vásárt ő köthesse meg s ne ^gy másik ügynök.
Ha az árak szigorúan az előállítási költségek miatt lennének annyira ' egyformák, akkor ilyen engedipényeket nem adhatnának s nem is adnának, mert mindenféle gyáros van, csak olyan nincs, aki profit nélkül- is^ hajlandó termeltetni. Nagyon valószínű tehát, hogy a 'kanadai mezőgaz. dasági gépek gyártói között cseni des meg^iyezés van az árakra. A versenyt azonban titokban mégis fenntartják azzal, ' hogy >keményebb' kötésü«< vásárló eser tében egymásra .licitálnak abban^ hogy ki ad többet a »becserélen. .dőc ócskavasért.
A mezőga^t^ági felszerelésekre felállított védővámok is e-lösegitik az ilyen csendes, mege-gyfezést^a gyárosok^között, azzal,, hogy kisúl,r/,ák, vagy csökkentik a külföldi gépgyárak versenyét s egyáltalán nem azt az-^álUtóla-gos célt szolgálják, hogy védjék a kanadat munkást, mert amint a fenUekbőTIátjuk. volna miből többet adni ^a kanadai munkás, nak iss még mindég lehetnének olcsóbbak a kanadai gyárak termékei is.     ' '
Szemléltető j>éldá^. még^a me^ zőgazdas^igi'felszerelésBkiin séges -^felemelésének -az-^ az egj^-. £CBerü,% tény; Dhóss^fnz > első.',vílág-| háborű előtt, egy^nyoleg^szélfaeai^
felül van 300 dolláron. A gyárosok azzal mentegetik magukat hogy ez sokkal tökéletesebb,mjint a háború előtti volt. Az igaz, de ez nem' bizonyltja azt, hogy an-liak előálUtási költségei többet tesznek ki, mint az első világ-hábot<u előtt A termelés tökéletesedett, ma egy munkás ugyanazon Összegért sokkal több értéket termel, mint a-< világháború előtt termelt. A háború előtti automobil csak tragacs volt ugyanazon'gyártmányú mai automobil mellett s m^is a mai autó sok. kai olcsóbb, mint az első világháború előtti időben volt. Senki se wádolhatja« az, autógyároso-^ kat azzal, hogy profit iiélkUl dol-goztatnak, s mégis olcsóbban: tudják adni most a, tökéletesebbet,
nyen'állapötok közötti jKoodto^^ ia^Mrá. ^melsen.'ft^ kortHiftnynali^ | hiácsr metfő^fázdaságt^ t^litik6ja,aJ heiyeU báb mó^jái^ áT iSíd|^ érde* Irelt^ég^k ölében ülve^ azok ér- J déléit'Védérínézi. w^: :r ,' - v - >1 ;í^rí^' a * kőiífierenci^ra' iígíy kell. > i teklnterti^inÍQndottá; amely- lelke- ~M ^tőséget nyujt/á'^faxtii^TOktiak^aiv i TáThogyfeíís«égeí^tt^^)^^ ; hangjukat-és iiáegmondhássák a
torniánynak.-^itiilyen'^politikáf^^a-r ' ^ arra*'> ■-' ^
hogy a kormányalészszives^ be^ A jelenteni szándékát á^ntézőgazda-Ságra ^vonatkozólag. ^ '
Rekcrdet-^rfr i j a eukorrépaférmés
LEni-HBRIDGE--A • délalbertai .
répamezök közel 1000, termeMJ^ fogja megkapni, a kb. l,250.00a dollárt kitevő első részletet a be-* szállított répára nov. 6-ra, ami a legnagyobb a délalbertai cukor« répatermelő.ipar történelmében.
Ezt az első részeltet a nov. 19« ig beszállitoU répára fizetik ki, ami a becslés szerint 200—225.-000 tonnát tesz ki. Az idei re. kordtermés hozama, ^ 23.800 be-: vetett holdról kb. 320.000 tonna lesz.
PIAC
ÁLLATVÁSÁR
Tinó..............$6.00—8.15
Tinó'(könnyű)......5.10-^ 7.60
trsző ..............5.25— T.00
Tehén..............3.50— 5.60
Bika .............;4,25^&öa
Borjú ...........:;. aio-" tkm
Borjú (szopós)......g.OQ^i:r^;
Bárány.......... ^7JQa--^ ft2S^
Juh................'2^0^6.25
mint azelőtt a kevésbé^tőkélete- Sertés ' ........'9.00^ '
sízett típust. . Ha' mármost tudjuk, hogy micsoda haszonra dolgoznak az autógyárak, s mégis leszállították az párakat, akkor elképs^IhetjUk, .hogy. micsoda ha^ szonra dolgoznak'a mezőgazdasági gépgyárak, amikor a legutóbbi 25 év alatt kétszeresére e-melték az árakat!
Jogos tehát a farmereknek az a követelése, , hogy lejjebb kell számtani a mezőgazdasági gépek árait. Lehet azt leszállítani azzal, hogy a gyáros enged a profitból, lehet azzal^ hogy egysze-: lüsitik'az eladási módszereket s nem fizettetik meg a farmerrel >költségekc cimái otromba elosztási módszerük költs^ét,* amely majdorádc. annyit tesz'ki, mint a íg[ép/muiikadija, >"há.-%ig3fBn/8okte^ áetbenvm^nent^tJÓil^r > " -, lÍBmeik^A- kárdéanbkira.'mc^gíJld&í^
, ' <FÍfyCatá8a.a^^l6/oiaáIon>^
Sertés (tisztán) ...,12.00 |
GABÖNAVÁSÁR
(Winnipeg) .
BUZA: No. 1 kemény 70%; No. 1 északi 70%: No. 2 északi 69%;-No. 3 északi 66%; No.' 4 északi 63%; No. 5 buza 60%: No. 1 gamet 64^; No. 2 gamét 6é%; No. 4 speciál 63%; No. 5 speciál 60%; No. 6 speciál 57%; elszál* litva -70%c.
ZAB: No. 2 C.W. 34%; extra No. 3 Q.yr. 321/2;    No. i3 C.W.. 31 %; eíftrá No. 1 abi^ak 31%; No. * 1 abrak 30; No. 2 abrak S»; No. 3^abrák 26%; eldzáUitva 3L%c.
ARFA: No;: 1 abéttk 40%«% Nqi^, 2rkbrák 309fe; W& ff a^^ él8záUitva,v38%;cr   ^"^^ '--^
',i-X.