CSm&BTöKi 1940 OKTÓKIE Zl.
KAJÍADAIMAGYAB HÜNKAS
1^
:t*k
ellenük
rozatos :séitése éfolyá-"
cso- .
' \' "■''^
znék. ar-r.á-nyü-' ai érde-ilforgatő utómun-•dékében
icülönbö-zták; a James daikép. , a 195. :, mikor. ;ani a ött; a jtönzött Já'ét vo. hrysler-jakadá-autót 3r-üzera hogy a /azatról ürügy-közik a-jrzattalí 13 évig ^ lolt vá* 1 unió-és ren-logy el-sztrájk- . rögösen' canadái >n tár-aviszo- I i alkal- '
Eirtását ;árgya-tani a 1 ;a-t a-irséget arra, :atikus orlásá-r
lin
rádió ' nt ad-anyst, ircelő-' ete a-
• ■ ■
isztot-tonóm tía el-
iniu-özSleg hóna-anypl-
ten-ti mi*' . volt. panys ésével lónia.
kt.,7-etien-áltott
It a-• csak rtani. poB-oldaU
3l A-
ujis ották
tar* ot'ís
NyolcpoBto^ programot fogadjak el a reginai konferencián
Határozatokfa nyugaürproblémák
bizottságok a munkák továbbvitelére
Akció-
SZABAOSAGJOGOKÉRT
REGINA — A szövetségi kormányt azonnali akcióra sürgetv^, a második sürgősségi farmerkonferencia, mely Reginában oIít..l8—19-én volt megtartva, íköveteli, hogy a m.ez9gazdai^g^ problémájának megoldását vegye magára a -szövetségi kormány^ a »f öldön dolgozó termelők
érdekében«.   Mrs.   Borisét ^^^^ ^-—
Nielseri, a gyűlés főSZÓno- ^^iútán egy növekvő irányzat ka, egységre szólított, ami mutatkozik a sajtó-, a szólás- és egyedüli  mód   arra,   hogy gyülekezési 'szabadságunk meg.
1 ényegesí  változás történ- nyirbáiására, • és hessen a'farmerok tánjoga-tására.
A kétnapos konferencia, a farmerok problémáinak megtárgya-lása utáni 8-pontos'határozatot fogadott el ^'''tenhelök érdekéinek védelmében:
A határozatok a következők:
A. program 8 pontja -
1. Az összes kanadai internáltakat engedjék hazai és rendeljenek el njdlvános" tárgyalást a Ma^^: Garta rendelkezéseinek: megfelelően,; mely a • sarlöcöve a brit igazságszolgáltatásnak;^
2. "Hon. J. G. Gardiner legyen elmozdítva a földmüveléisügyi. ál. lásábóL és legyen- kinevezve egy kizárólagos földmüvelésügyi miniszter.
3. Rendeljenek el moratóriumot (fizetési halasztást) az ősz-szes biztosított-adósságokra.
4. A Wheat Bokrd 1^ dolláros árat szabjon rmeg'minden^ farmer részére a beszállított első 3000 véka búzára.
A KANADAIAK NEM ESZNEK ELEGET
Családonként évi 4Ú0 dollár-ba kerül a háború
5. A farmon tárolt'gabona ér-; tekének 75 százaiékát : fizessék ki TOOstí a feimmaradtrészt'pe-i dig a tárolási költséggel együtt, amikor a 'gabonát*^ beszállították.
O.' A szövetségid kormányokéi ressen uj piacokat'.a- búzára.. Ki.' nábaaií^ Szovfetoi^zórsz^bianv és* máshol. ^ * ' r'   ! -
7. A seg^3;összeget a szüköK ködő céaládok^ szükségleteinek megf^eieen^'üUapitsák. meg;
8. Létesítsen, a kormány a.búza. áráhöZYíviszonjritottáregyenr löséget.   " -
Bizottságoki^t J^zervezn^ ~ - -
Ez á. konferencia- egyike vólt a legjöbV &»3s&jovete!ekn^ á-nút Mrs. TNíéIsen éüdig egybehívott:' és-éuneljrekréti; asT )!>aik<áőtahi^ váS4r jelssnevái^ á farmerokat*" hogy; 'emeljék ' fd hangjukatés^tfltakósBsasak a jelen mezdi^ádásági állapotok'^ ellen;
A. . kcmf^r^ncia ?5>,-elbatí^zta, hegy- > haplBiléktalftn^ -ákcMá^^ vést' ad ki ■ éafimat^^.M^ti a
'■^Miiitán ezek a szabadságok nélkülözhetetlenek a problémáink megoldásához;.
:■. »Ezért elhatároztuk, hogy felhívjuk: kormányunkat a kanadai védelmi szabályzatok kügazitá-sára, a- - demokratikus Jogaink védelme és kiterjesztése szempontjából ,s hogy engedjék haza az internáltakat és rendeljenek el nyílt tárgyalást a részükre a Magna Carta rendelkezéseinek 4negfelelöen, mely a sarkkövét képezi a brit szabadságoknak;^
. A . konferencia bezárása előtt egy vég^hajtő bizottság kinevezését határozták el, hogy az tU-takozó gjrüléseket szervezzen az egész Saskatchewanban.
MDNTEEAI. — Ahelyett, hogy felesleg lenne, Kanada inkább »sajnálatbs« állapotban" van az leiem; elégtelen fogyasztásában; mondta a mult héten helyi hallgatóságnak Miss Katharine lifiddleton, a Wiimipeg Tribüné belgazdasági: .szerkesztője.
Azt a gyümölcsöt és gabonát, amit előzőleg exportáltaki mondta-Miss Jiöddleton,. fel lehetné és kellene,_ hogy használják a kanadai nép részére, mert az ország minden nagyobb városában vannak, akiknek, nagy szükségük van azokra.
ELISMERTEK A A SZÖVÖK UMDl
Egynapos sztrájk után .megkapták a követelést az: osKavíraiak
A BÁNYÁSZOK TOVÁBB KÖVETELNEK
- A háború az át-családnak kb. 400 J. Li.
Winnipeg
lag kanadai
dollárba kerül éxjentként, nsley pénzügyminiszter szerint; ebből egy személyre kb; 85 dollár esik; amit a felemelt adóztatás és a kormány részéről fel-vett kölcsönök alapján számítottak ki.
. Ezt a pénzt nem mind katonákra, munícióra stb. költik. Például, 900;000.000 dollárt fordítanak ebben a pénzügyi évben olyan iparok támogatására, melyek külföldi piacokat vesztettek el. A buzatemfielök segítése nincs beleszámítva.
CORNWAIX — CUN) — A Car" nadian ^ Textilé- V^orkers Union titkársága,   12.00a textilmunkás képviseletében, a kanadai textiluniók egyesítését határozta itt el
egy előbbi konferenciáján. Az ontáriói, québeci és new bruns. wicki unióktól megjelent 30 delegátus elfogadta az egyesítésre vonatkozó határozatot és egy ali kotmánjrtervező, bizottságot vá-^ íaáztott .hogy készüljön fel a ja-nuáí-bpn megtartandó^ hamiltoni konvencióra.
■ Osha^va — A Skinner-üzcm több száz munkása, akik a U. A. W. A, 222. csoportjának tagjai, 71/2 centig terjedő órabéremelést, négy unió-munkás' visszahelyezését és unióelismerést nyert itt egynapos sztrájk eredményeként.
Szerződést tárgyalnak •
r:- Később egy szerződést kezdtek tárgyalni, Róbert Stacey nem-zetközi képviselőn keresztül, a-mely gondoskodna a másfélszeres munkabérről a túlórázásért; az egész üzemre kiterjedő idő-sebbségi jogról, a sérelmek or-
HITLERHISZTERIA
— Levél a Western Producer »0<pen Forum«.íUi>ól
<S>-
teund^aría^'fit^r^ a- SBetyesaéttr éa «zervezetleiEl.^texlíie!^&^k^^^z^' ^ tOL es3rr^Téd^Bd^tcs^^<^Í:'Bz^-V€KzzeneIc^a^:,jeia7ní»ok^-. és^ id^^
Uram. -—, »A legszükségesebb dolgok egyike az, hogy letörjük az arról f szóló esztelenséget. -r~-mely rombőlólag hat a morálra e-zeíiaz -oldalon — hogy az a veszély áll fenn, hogy Hitler puÉsz^ fulást -hoz erre a kontinensre.*
így mondja az »oid Pioneer« az, önök szeptember 19-í' ázámá^ J}an. ^ávemből „egyetértek vtele.«| Az ember azonban nem egyez^; ]»etxmégazoIdcal a megindokolni sókkal;-' rniket ; nyilatkozatához^ ad. Azra'tény,' hogy »a niiéiik a világ, erő- és ásványforrások-J nak : nag^Kíbb része«; bizonyáró nem" alap az abbeli hiedelemre; Tujgy Hitler (Németország- több^ skiröi?^ míUiomosaínakV iigynöke^ ként cselekedve) .neni fogja, meg| ^mádni esst a^ k<mtínensfc;: Elleni; kcoőiég, ez- némileg a támadásíf tói való-félelem mellett szóL^.Ha íSszak-Ámeríká-., szegény lenné, akkor' persze-^Tiizni -lehethe- abli ban, hógy^ a német -monopolisták sofasem. fogják' háboi^tnL Dé^^ mivel n^rhe^tlenül gazdag, természeti,,, kincsekben (melyek, mellesleg sz<^va, ném a »míénk«, a néptömegek^;hanenivktját monopolistáinké), ez a kontinens kétségtelenülcélja .leime' német impCTiaJ&rty-^támadii^^ — ha) i^S^^ttámadás eredménnyel" ^<ír4 fiátmK,v<-: '    - l
^^^Ázzal' senr érthet-egyet aat, emr l)fer,-"högy'Észak-Amerika-^ szűk-l^g^zéiiien- ineg 'van' védve a.: nemzetl^zi^g^géisterizníus ellen ^ma letagadhatatlan-tény: révén, liö^y hss Egyésült Allamcűr és <Ka-
gok megszénrezését;
Oemokmfiinís^ jf^c^rt
A -^gáiiKszabadsás^gokkak kapbsoIatrá^IiatáSQsssrtiában a ktín^ fereneia erőséff-kSv^telte.a^Mag^ na- Cuta|ali^veUiek fenntsotá-sát, nrint^a.biit szabadságokx^ak a sarkkövét;--és^elitélteVazt?'^ az irányzBtotr/amely a munká^ veze^:íintfeenálás&Wd^^--^'^em^ njemthgftfftlgrcaiiyiri^^ ar kairada^sásűnds^^
állva szemben; e kontinens uralkodó ' osztálya (azaz,' a nagy - mo-^. nopolisták) ugyanazt a válasz-'tást tehetné.
De bár nem fogadhatom el az :s>01d Pioneer-*;- megindokolásait, elfogadhatom és elfogadom^ abbé-li megállapítását, hojgy nem áll fenn &szak<rAni^e«ikáxa(_,a náci vlUándiáboru közvetlen-vészélye.' Bizonyos emberek, akiknek köszörülni váló fejáíéjük van,még' próbálták velünk elhitetni, ho^ fennáll' egy ilyen vesz^y.' Elzek. nek az embereknek.áJzinditóokk (bár lehet,., hogy Jníncsendc árinak tudatában) a~ zsebmetszöé, aki arra' akarja rávenni áldoza^ tát, hogy nézze a holdat,y vagy a tájat, vagy' 6gy kutyamarakodást . ^ bJ&rmí^/csak' ersííényét ne. MSa bele- túdnisik bennUnket hajtani á nácr bombáktól való hisztériás félelembe,, könnyebben kirabolhatnak benoiünket — nemcsak kéS23>énzünkbőU bítelünk> bői és országunk természeti kin-. .cselből, de demokratikus jogainkból és civil szabadságunkból is. Jía figyelmünket a külföldön lévő' jffitlerre .tudják összpontosítani; talán nem. vesszük észre.
hogy itthon is vannak Hitlerje ink.
Mivel nem vagyok katonai szakértő, nem vagyok abban: 4 helyzetben; hogy illetékesen; beszéljek e náci betörés állitólagos veszedelméről; De-megfigyeltem, hogy ^akik ilyen --veszélyről be-szélnekv sohasem- adnak róla semmi tanúbizonyságot. Másfelől, egy^ jól ismert katonai' tekintély, FVedérick, 'I^mef amerikai ezredes,, néhány héttel ezelőtt a New.Tork Times-ban írva, kinevette a jelenlegi hisztériát, mondva, hogy Hitlernek évekre lenne szüksége;-hogy támadást készít-
NAGY ÜZLETET kÓt&ITEK HÚSRA
hada ölyari-felfegyverkezést é-
Angüa-f00.millió dollár értékű húst vásárol Argéntinától ,
Í»itBetn'c kimarni meUett müeré eltőrpmne.~A:*brit és'francia^ bi-í rodalmak-éf^thettek vőbiaJüyen felfegyi^erkezést, de nem tették.^ Siethettek'volna, olyan, koUektiv biztonsági* rendszert, melyet Hitler néni'niert;íVOlna megtámadni; de olyan:-messze attól, ltogy; ezt megtették volna,- a Chamber^^ laín- és-'I^Iadief'-kbmiányok -<»-lyan.ixáns^Wet'tiztek,. mély. alá-| jBiknázta- egy ilyen xenddzer?alap»-
;iisban3a./£caiicfa~:iii!a9^ osz^
' Hivatalos helyről jelentett^ Buenos Aires-ből,. kogy Anglia 9 legnagyobb szerződést kötötte meg rArgentinával^/inisvásáHásral ami eddig' a^. legnagyobb az ar^^ gentinaí' húsipar tőri^elníében.; A szerződés .^értelmében 'Angiik közel 100 millió "dollár- értékű húsfélét fog egy év alatt vásárolni Aigentmában.
'Amikor 'a szerződés érvénybe lép,. Anglia 12 hón^ alatt>450>^ 000 tonna £nss hustr fotg-megyá^^ :3&tiÍní/:k5tfi]ttem:7Ő; mi^ .döt^ íeí<értímiesii emelfettf/j^riilbe-^
sen elöe kontinens ellen, és ki^ jelentette, ^'hogy nincs szükség a nemzeti védelemben való .lázas sietségre. .
£s a tengerészeti^ ügyek amerikai szenátusi bizottságának mi^ napi jelentése — amely jelentés az Egyesült Államok hadseregé-nek, tengerészetének és légierejének vezető szakértői véleményein alapult'-^ ézt ihondotta:.x ^ »E?uropa és Ázsia hadseregéi neni veszélyeztethék beníhUnke^. Hogy- v^zélyt' jelentsenek; hajókon kell azokat-a tengeren ke-resztülszállitani." Európában, és Ázsiában álloniásozó repülőgépek nem veszélyeztetnek beiintínket. E féltekén vagy közelében lévö bázisokból kellene nekik n^Ucöd^ ni.' Egy nemzetnék'- - vagy ^ nem-zetek csoportjának -fegyveres e-rői sem-^ fenyegethetik' komolyan kontinensünk l>iztoíiságát,'ha'biz-tossá tesszük azt, hogy'uraljuk a tengereket,' ipelyek * elválasztanak bennünket hatalmas ^ ellen^ ségektöL«    ^ "
£s' az   egyesült Államok,, e-g^ttmiíkődéEdienKanaáával'^^^^ többi amerikai államokkal, ké. szül most arra, JiQgy uralja e
voslásáról és ti garantált mini.' mum-bérrátáróK
-IBIső- bány&szuniö        ' *
Vai tyOr, <iue.. — A SulUvan Consolidated Goli) Mine 200 bányásza, az Abitibi'Mln^* Syn-dicate tagjai, a unió-aktivitásért kizárt '^3 bányász visszavételét és ' unióelismerést éi'te el kétnapos Sztrájk után. A győzelem legnagyobb jelentősége az,, hogy tálán ez az első aranybánya Kanada- , ban, amely a bányászok által v4-, lasztott uniót elismerte.
Annálc ellenére, hogy előbbi jelentések a munkabéremeléa megadásaiból szóltak, ugy ezt az ü-gyet, valamint más kérdéseket' !», átadták az egyeztető tanácsnak, j
Tovább makacskodnak^
KIrkland Laké — Az Int. Mine, Mill and Smelter Workers Union bányászainak követelését, amit pár hónappal ezelőtt mankabér-emelésért állítottak fel a Teck-Hughes Gold Mine-nál, hogy az emelkedő megélhetési költségeket""-elérhessék, a bányatulajdonosok kereken visipzautasitották. A követelt összeg megközelítőleg 100.000 dollárt tenne ki. Az aug. 31-én végződött évi klmutatás-.ból látjuk, hogy a társulat haszna 2,023.392 dollárról 2,305.312 dollárra emelkedett. '
SOO.OOO font doliiány megy Ausziréiidbo
OTTAWA — MacKinnon keres-kedelmi„ mlnisztetr jelentette e hé-ten,i hogy' a kanadai kormány 500.000 font levelesdohányt adott él'Aüszt)^álfának.: Eddig ez a legnagyobb dohányrendelés, amit Kanadából Ausztráliába száUita. nak.
PIAC
földrészt körülvevő'tengereket'
Nekem ugy.tünik fel/szerkesztő ur, hogy, anmnnyiben Kanadát érintik a kérdés, amitől fél^ nttiik kell — és ami eUén har-' colunk kell az nem Hitrer< részéről való betötésrBanemVa hál
zai ivásu hítlcxizntiiflk gyorsán ^n^ ■Véfcvő.hatalmát; lUÍiíÉszávBlí)SL' 'tet-^aiszta,»:íe8zméfcy:;f-.fagfcB^^
AjLLATVi^AR
,   . (Toronto)
tnSyhan éHeaúett)
Tinó ..............^7.00—».0Í>
Ttaó. (könnyű)...... 6.2&-^ 8.00
!üö2Ö........... .-.i. 5.50-^ 7,50
Tehén ...........3.25-^ 5.5p
Bika ...........7 4.25-^5.75
Bbiju .,.1..........g.OOlO.50
Börjtf (szopós)... .r:-7.50^11.60 JvUi ....1.........^'. 2.50-^6.00
Bárány .......7.00^-^ 9.00
Őertés ..........^-.'0,00.
Sét^ (tisztán) .\. .12.00      - í
(Wfiiiupeíff)
JBUZ:i:'Na.-l ^zaki és-I^<>. 1 l kemény 70%; N<ft\Z'^aza»P99W* No. .3 északi 67HT No; 4^ északi 64% ^ No. 5 buza 61%i ÍSo. 6 bu. za 57^; abrak' 53%; No. 1 gar-net 64%rNo. 2 garnet 64%; Jfo.-1 durnin 63^; No. 4'öpedál-64^; -No: 5 dpeciíU'OO^'; No:'6 spéciál 67%; etezálUtva 70%c.
' íZAB: No. 2'C.W. 33%; extra. Na. 3^ aW, 30%; No.- 3^ C.W. jSO; No. Is'ábrák 29/2; No. 2 ábrák 28%r-No..5 abrákf*25%; elszál-litva31%c.   - ; ' "
1'
i
m
m5s
■ . ÁRBXv No»a^^ abrak ,41%; No. -'
mii