CSÜTÖRTÖK, 1941 JANUÁR 9.
KANADAI MAGYAR MUN3KÁS
7. OLDAL
V
loszinünik látszik, hogy Oroszországot ko- beli végleges elhatározásához, hogy szövet- megbeszélések folytatása is elrettentő hatás-molyan érdekelte volna. Egy ilyen szerző- ségre, lépjen Británia ellen. És a tengely^^ö- sal lenne Japánban. De a kollektív bizton-dés hathatos alapul szolgálhatott volna egy vétség maga, talán végleg kizárta egy ázsiai ság, mint a háború megakadályozója, bár
lyosan meggyengült a mélj^ekvésü országok eurázsiai paktum ugy volt eltervezve, hogy mak^ politikai cselfogásai, amik ellen idáig
(Hollandia, Belgium) és Franciaország- ösz- megközelitsen bizonyos feltételeket Távolke- nem tudtunk hatiiatós ellenintézkedést kita-
szeomlasat koy^toleg, mig. Keleten a,mély Jeten, amik biztonságot adnak Oroszország- lálni.
pontot ;erte el a - birm^.ut elzái^^^^^^ - nakr^Purópábían ^zálta^i .hp|^\ Japán liatdigé-1 , . % rir^hj^A^fTrj^i fj^nnmr*
kesobbi tett, noha lehet, hogy egyszerre ta- pezeíét határozottan^BntáiW és szövetsége^" '* -^^.ELLENALLAbh HAkSOKU
ellenállás ^iráiiy-tövábbi I japáip?Br-|
______eurázsiai szövetség
Washington elvétette Já-észen segítséggel
Mr. Churehill a birniai ut lezárását mint béke-tettet védte, melynek az volt a célja, hogy megkönnyit§4.p5 kina^^ háború be-
fejezését >>egyezkéaési folyamat révén és nem. (háborúval: vagy háborús fenyegetéssel*-
sitására. Nem leiíne m'eglepő, ha Oi'oszor- "^^dulTlii^^és^fz^i^^
szag miután sok even at^szorvanyos határ- ^j^jj jjull nyilvánvalóan arra sürgette Britá-
T:^:^^'^^^^^ niát, lib^ teg^^^^^^
. '--5 ■■
Amit éz a tett csinált, az az volt, hogy nagyon Jiátmnyps feltételeket helyezett Kínára, hogy behódolásról tárgyal jön. Há ilyen »békét« hoztak volna létre, annak csak a leg-pusztitóbb, következményei lehették volna nemcsák Kínára, de véglegesen Británíára is éppúgy.. Később a. jbirmai
ut ügyének kisebbítésére, arra mutatva rá, hogy az utat esős idényben zárták le kor úgyis leGSÖkken a hordképessége körül-- . belül .egyharmadára. Ezzel figyelmen idvüí hagyták annak, mint Bri^tánia. politikai moralitása probaesetének jelképes politikai jer lentőségét. Éppen azért, mert a. kérdés katonailag nem,volt életbeyági^> felfedte Británia ázsiai katonai helyzetének i szegénységét.
nemtámadási szerződést kötne Japánnal, ami nem befolyásolná a Kínának szóló szov mogatást.
Azonban, amíg egy ilyen szerződést aláírnak, vagy még azután is, semmi sem látszik, ami az Egyesült Államot akadályozná abban, hogy hasonló egyezményre vonatkozólag tárgyaljon Oroszországgal, igy közömbösítve valamennyire azokat a diplomáciai előnyöket, melyeket Japán esetleg azáltal nyerhet. Kaphatnánk-e £nost valamit Oroszorszájg^tól kollektív ^biztonsas foimáj|i]bian? Az ilyesmi miiídéri íes^évőBől n^ elintézést ki-
van meg. Mit ajánlhatnánk mi fel most O-roszor$^ágnak ? Ha csak meg riéin szövegeznék, egy tonsági paktum azonnal jiáborúba helyezne őt két kontinensen, leszerelve politikai stratégiájának alapját Európában.
Mindamellett, ennek nem kellene az amerikai (és brit) diplomatákat gátolni abban.
»tél jésrészét á'f élélősségből^í-;pri hez vezető Icáíjujáhákujrámefey^ hállgatóíagósan biztosítottuk, hogy segítjük
Britániát Keleten, h^ és aniikpr Mpfe^^^^^^ akarja torolni. El vagyunk rá készülve,.liogy Japánra rászóljunk. A háború itárgya elháríthatatlannak bizonyulhat Eimék; észbe tartásával teszem az alábbi nxegjegyzése-ket. ■ ■■■ ■ , ■ ■ ■y:c'^::yy[ym^^^^ A háború'közelsége nem kell, hogy kizárjon beímunket a béke határain belül ^^^^^ manőverezéstől, ami még mindig fennáll, és
111
i:|-^miketail|i fel=kéll ísnií^ a tengelyhatal-
mak mostanáig csaknem inindeii; csatájukat politikailag nyerték meg, miközben a "
nai akció".másodrendű szerepet játszc#.|Éz
A.rákövetkező,események jelezték, hogy a hogy ilyen egyezségre törekedjenek Moszk-birmai uti behódolás hozzájárult Japán ab- vában mindaddig, amig lehetséges. Csupán a
(KpqiSEVELT. elnök 1940 dec 29-én tartott rádióbeszédéből.)
»T jA NAGY^EITANlA. elbukik, a tengelyhatalmak 'eüenörzé^ük. alatt tartják Európát, Ázsiát, Afrikát, Ausztráliát, és a teiigereket és abban a; helyzetben leszaiek,.: hogy roppant katonai és tengerészeti forrásokkal jöjjenek e félteke ellen.«
>Egyesek közülünk azt szeretnék hiniii, hogy ha Brir tánia .elesik is, mi még mindig mentesek, vagyunk,,az Atlanti és a Csendes nagy szélességénél fogva.
» . . .Egy pontnál Afrika és Brazília között a távolság kisebb, mint Washingtontól Denverig — öt órai ut a legutóbbi ti-pusu bombázó számára, fis a Csendes-óceán északi részén Amerika és Ázsia csaknem érinti egymást . . .«
»A ma és holnap kifejezésben góndol-koava, azt a közvetlen n^dlatkózatot teszem az amerikai néphez, hogy sokkal kisebb eshetősége van az Bgyesült Air:; | lamoknák • a ^áböni-ba keveredni, ; ha most nainden tőlünk telhetötv níegteszüi^ a Tengely támadásával szemben, védekező országok támogatására,, mint ha. belenyugszunk, vereségükbe, sze- n:; liden meghajlimk egy tengelygyözelem előtt, és várunk sorunkra, hogy másik háborúban támadjanak ránk később . . .
»Nincs ^rra kereslet, hogy amerikai(,expediciős erőt küldjünk saját határainkon kivül. Nincs szándékában az önök kormánya egyik tagjának sem/ hogy küldjön ilyen erőt . .; .Országos irányelvünk nem irányul háború felé . . . <í
Több hajóra, több ágyúra, több" repülőgépre ^
.szenátor 1940 dec S3ri, Stooseveltnek ; p^oitt válaszéból.)
ilLSaiEZZÜNK RA — ha má hadianyagot adun^ kölcsön Tiagy bérlétlite — holnap amerikai fiukat
stratégiával hódította meg a többi hálplp^k-kai való versengésben. Hasonlóan vette be Norvégiát és a mélyfekvésü országokat oly :g könnyedén, főleg azért, mert politikailag leszerelte ezeket áz országokat, mielőtt a csapatai beléptek volná azokba.? Franciaország éppen annyira vereséget szenvedett belülről, mint kWiilről, és. politikailag annyira, r mint katonailag. •
EGYENLŐSÉG KÍNÁVAL
fogunk kölcsön vagy bérletbe adni
»Emlékezzünk rá — Hitler máris hét hónapig próbálta hiába 20 mérföldön átkelni. Ha Hitler hadserege nem tud átkelni az Angol Csatomán hét hónap alatt, bombázói nem fognak átrepülni a Sziklás-^hegységen, hogy Denvert bombázzák holnap.«
»Demokrácia! Demolíráciánkat nem tarthatjuk meg csak felvirágzással-és a demokrácia gépesetében eszközölt lavitásokkal.
Ezt nem fogja segíteni a háborúhoz való csatlakozás.
,. »Ennek a hábcrii-nalc a költsége a s z e g é n y emberek millióitól fog kijönni—a világ közné-
mely nemze-;dékekig fog robotolni, hogy megfize^e ia pusztítás költségét. , ■■ ■
»A háború elhá-. rithatatlanul. háttö-:rt<- adósságot, megrontott életeket, po-koHá tett jövőket jelent. A háború végét jelenti a polgári s z
ák -^.sajtószabadságnak
JAPÁNT talán még mindig le lehet győzni politíkailae'. anélkül, hogy belépnénk a háborúba . . Kijelentették, hogy minden amerikait kiürítenek Japánból és az elfoglalt Kínából. Ezt valószínűleg az amerikai csapátok és ágyúnaszádok visszavonása fogja követni. Súlyos mulasztási tévedés lenne ezt a mozdulatot meg nem előzni azzal, hogy ugy tárgyaljunk ezeknek a visszavonásáról, mint: a ^chungkingi kormánnyal való uj egyezményünk egy részéről. A területenkívüliség semmi igazi értékkel nem bir részünkre két vagy , ; három szerződési kikötőn tul. Japán nem vé- - .| szi .tudomásul. Egy győzelmes Kína pedig •felmondaná azt. Ezek a tények. Fel kell eze- ^--cg ket ismernünk, mint a demokratikus Ajn^ ka és a szabad és demokratikus Kina közötti uj társulás kezdetét. Fontos, hogy megyeijük --^^ Kína kormányának a nemzeti önállóság min-^den jegye, visszaszerzésének tekintélyét, mi- ; 4 í« előtt arra köteleznénk magunlíat, hogy hagyjuk azokat a japánok és kormány kezében, hogy r * zelmét használják ki. ' ■ '^^^'^'^y'^--:-'^^^^^^
1
• »Én szilárdan hiszem, hogy a német nép békét akar, mintahogy bármely nép inkább akar békét,' mint háborút
felajánlása gyorsabban és hathatósabban össze fogja
mindenből, többre van szükségünk ...
»Felhivom hát a gyárak tulajdonosait — az üzletvezetőket — a munkásokat — kormányunk alkalma-. zottait — hogy. törekvésük minden parányát ezeknek a munícióknak a; termelésébe fektessék. gyorsan és habozás nélkül . . . «
. s^A demokrácia nagy fegyvertárának kell lenmink. Részünkre, ez a sürgősség olyan súlyos, mint maga a háború. Feladatunkhoz ugyanolyan elhatározottsággal, értelmű sürgősséggel, ugyanolyan szelle-i hazafiassággal és magunkat, mint anüt akkor.mutatnánk, ha háborubai^
morzsolni a hitlerizmust és töri le a német nép mo-- '(j
bálját, mint az összes bombázók, amiket el lehetne küldeni Berlin fölé.<<_
»AmeriIíaiak! Ne engedjék, hogy elragadja önöket a tömeghisztéria. Ne ^nénjének megint azon az uton, melyet 1917-ben választottak önök' .... Tizenöt évvel a háború után — amikor a titkos szerződéseket leleplezték — önök felismerték, hogy meg voltak szédítve. Oly hirtelen megváltozott volna a történelem ?«
s>Ván egy háború; amelybe való telépásre felhívom önöket — egy nemes hábpmi, mellyel Európa királyi mfötőságai és tőri barátaink itthon nem hajlandók szembenézni — hSboró, Jhogy véget vessünk a gazda-
Ezért sürgősnek látszik előttem, hogy az Egyesült Államok pnkéntesen ínondjon le Ki-návai valö jelenlegi egyenlőtlen sze röl. Szükséges, hogy lemondjunk a területén- ti kivii]íséfrőléa mindéri ^nié^a jeienu a poigan |i- kiváltságról, amihez' ragaszkodunk. Ezzel . - .„^ aiádsá^jogoknak le kellene mondanunk a ; böxer-kartalaHitas-; ^ ' ■ ■ ■ " ról, vissza kellene ádrii a kinai kormány
á kínai földön még megmaradt tengerészeti - :/ és katonai létesítniényeinket, visszavonnia patainkát és hajóinkát a. kínai yizék:l;pl és fel ;: || kellene adni közigazgatási jögaiíikat a s^^ hai telepen. Vonatkoznia kellene ugyanúgy , minden Mandzsúriában és Mongóliában lé- V vő rendkívüli jogainkra is.' Semmisnek kellé- , ^ ne benne nyilvánítani azokat a kötelezettsé- _ geket, melyek sértik Kina önállóságát vagy politikai kölcsönök kategóriájába tartoznak. Magában kellene foglalnia a háború kezdete előtt adott minden kölcsönről való lemon-dást. Az összeigek kicsik^ százmillió dollár^ nál kevesebb, amiből sokat kamatban máris ' visszafizették és. a biz-tositékbk:; mostv ja^án ■ ■ kezekben vannak.. Nagyon k^teSí hogy bé tiidjuk-e szedni valaha is azokat. Töredékét '