4. OLDAL
kaÍtadai magyar JIUNKAS
CSÜT5BTdK» mi FEBBUAR 13.
Mi volt á közvetlen és mélyebfn ündltéok
Az egység fbkozódik^totisfót
NEW YORK — The Hemisphere^ febr. 7.) — A február 4-i elvetélt lázadás közvetlen oka, inint közismert, a magas katonai körökben lévő korrupció, de a legközelebbi havanai megfigyelők azt tartják^ hogy sokkal alapvetőbb tényezőkről isf van szó, melyek bensőleg érintik Kuba egész jövőjét.
Lehet állítani, hogy azok, alük az összeesküvéshe - belekeveredtek, régóta foglalkoztak csalással és más törvénytélen tevékenységgel. Jósé Pedraza ezredes, a hadsereg főnöke, ugy washingtoni mint navanai szóbeszéd szerint, a szigeten folyó
jövedelmező, törvénytelen üzelmek feje volt/Ebben és a különböző hazárdvállalatokból való részesedésben szoros kapcsolatban volt vele Bemardo GarcCa rendőrfőnök, akit politikailag csak mint Pedraza csatlósát tartanak fontosnak. Angel Gonzalez alezredes, a kubai tengerészet feje, aki még mindig börtönben van, valósággal kezében tartotta azt a terjedelmes dugáru-keres-kedelmet, amelynek évszázadok óta Kuba volt a központja és a-melyhez állitólag bóditőszerek csempészése is tartozott. Jüan Serre őrnagy rendörhivatalnok .volt és Garcia főnök veje.
AZ U J AIJCOTMANY
A mult jimiusban jóváhagyott alkotmány   értelmében, melyet Fulgencio Batista elnök fokozatosan érvényre kezdett léptetni, teljes . koirmányzati és politikai átszervezés törte volna meg e-Jseket a jövedelmező üzelmeket. Az alkotmánnyal járt volná az is, hogy sok hadseregbeli vezetőt • olyan extra-jövedelmektől megfosszanak,  melyekkel azóta birtak, hogy Batista néhány évvel ezelőtt számos civil tevékenységet, mint pl. a közoktatást, a hadsereg felügyelete alá rendelt a   hathatósság  érdekében. így számos tisztnek kétszeres fizetése volt, melyet el kellett veszteniük az alkotmány azon rendelkezése folytán, hogy az ilyen funkciókat kivonják a hadsereg hatásköréből.
^JDESÜKAI ÉRDEKUK IS
' Tisztán pénzügyi indítóokok mellett azonban, a lázadókat értesülés szerint sokkal fontosabb politikai tényezők hajtották s közeli szövetségben voltak másokkal is, íűcik változást "Szerettek volna Kubában. Az uj alkotmány nem csak arra törekszik, hogy Végetvessm a kom^poiónak, hanem sokkal nagyobb hatfűmat ad a munkásságnak és a baloldalnak, mint amilyet valaha is élveztek a kubai történelmdben. így nemcsak sok konzervatív kli-bai. különösen régimódi poliü-kusok, hanem külső érdekeltségek, köztük amerikai kereskedelmi és pénzügyi csoportok is, nagy privát nyugtalanságot fejeztek ki aziránt, hogy milyen hatással l^et. érdekeikre ez a Változás.
FA-IiÖ A KORMÁNYBAN
Mostani havanai szóbeszéd példáid Pedrazával kapcsolatba hozta Mario Garcia Menocal volt elnököt. Gz a zsémbes és tapasztalt politDcus, noha: nem helyeselte Batista szocialista-demokrata koalíciójában a kommimis-ta és más baloldali befolyást, csatlakozott   e   csoporthoz áz
kásság. Hogy igaza volt, azt be-i)izonyitotta Batista-febr. 3-i eljárása, anükor végre közvetlenül lecsapott a lázadókra. Ahelyett, hogy fegyveres őrség mögé zárta yolna be magát, egyenesen a j katonai barakökhoz ment Campl'CoIii&biába, ahol ki^, törő lelkesedéssel fogadták a csapatok, akik egyeket órahosszat vadásztak, Pedraza' ezredesre.
KUBA, A 49-IK? Bár Washingtonban ugy hiva-
talos, ^xniht nemhivatalos körök, ^njriltan ^hitasitják gondolatot^ jólelhelyezkedett iiavaiiai vélemény ahhoz a nézethez *forűult, hogy bizonyos amerikai befolyás is munkában volt. Menocal volt elníat régóta kim|igasló^ ba ,'^ámerifeái domSnálás alatt lé-, vő cukoriparában és régóta jelentős ültetvényes maga is. Toi vábbá, rámutatnak,^ hpgy WíIt liam H. Smathers amerikai szel nátor, aki mostanában javaslatot    terjesztett^ a szenátus elé,.
hogy az Egyesült Államok 49. álíamának- tegyék meg Kubát^ New  Jerseyt képviseli, amely a kubai cukort kezelő amerikai finomitók ; legnagsrobbjaival di-cseks^.   Kubának az Egyesült Államokba valő^formális belépése vVéget vetne a kubai cukorra ^ kivetett- - jelenlegi; vámnak, ami -fontonként .0;9:4:entet tesz ki, Az--'-^^ összeesküvés vézetőis^ostanában látogatóban voltak a floridai Miamiban, ahol állitólag először ve-
JELIJJIA Fulgencio Batistát, Kuba szocialistar-demokrata égyüttniiiködés-seigitségéve!'' m^ tott elnökét, jobbra Havana főváros egy részét látjuk a kormánypalotával^ A inult hét elején, mmor £us ;üj alkotmány érvényesítését megdönteni akaró összeesküvést :sikeriUtles!Ee]« tista 15 napra felfüggesztette az alkotmányos jogikat, de másnap; az intézkedés -jóvál^ végett rendkívüli ülésre összehívott kongresszusnak kijelentette, hogy a felfüg^ztés szükségtelenné vált a puccs meghittsitásával.
mi
1940-és választási kampány közepén. Privátilag beismert indi-tóoka az volt. hogy egyrészt felkapaszkodjon a győzelmes politikai kocsira, másrészt pedig, hogy befolyási helyet nye-ijen magának a Batista-kormányzat-ban, ahonnan annak harcias bal-oldalisílg:a felhigxtására törekedhet. " ' - --^ Ainn'^ta í^sak Batista
októberben hivatalba lépett, meg^ bizható jelentések szóltak arról, hogy Menocal az uj kormányon belülről harcol, hogy a radikális alkotmány >lőirásainak alkalmazását akadályózza. £s ezzel kapcsolatbán mostanában aizt jelentették róla, hogy'rossz lábon áll Batistával /. .
MEI^mBTTE A BÖRfi^
Kitudódott, hogy Menocal és Pedraza mostJEUíában szoros kap^ csblatban volt, megegyeztek égy felkelés kívánatosságában, de eltértek abban, hogy mikor és hogyan volna azt a legjobb megkísérelni. Most azt hiszik, hogy tüzes Pedraza hirtelen tovább ment tervévél, mint amennsrire Menocal biztonságosnak gondolta — és aztán; a megriadt elsőfokú szövetségese vágta el a-latta a fát. Ezt alátámasztja az a tény, hogy Menocal jan. Sl-én hosszabb ideig bezárkózva tárgyalt ^Batistával,   aztán sietve vidéki otthonába ment^ miután émelygö nsrilatkozatot tett köz^ zé az elnök iránü hűségéről. Néhány órán belül, és előzetes figyelmeztetés nélkül megkezdték a lázadással gjranysitottak letartóztatását.
MURRAY KRITIZÁLTA, GREEN TÁMOfiATTA A JAVASUTOT
LindbergH és MacNider élesen elítélte
MGL A
ŰEG?
W^ASHINGTON — Philip Mvr-Tay C.IlO.-elnÖk elsőidben nyilvánította véleményét a Röose-velt-kormémyzat bérbe-kölcsön-beadó javaslatával kapcsolatban, mikor a mult héten a- szenátus külügjrt bizottsága elé terjesztett Nyilatkozatban kritizálta azt. William Green, az A. P. of L. elnöke a javaslat mellett nyilatkozott.
Arról is tudnak hogy Pedraza és Menocal kiilönösen'abban neiil értettek egyet, hogy a hadseregnek milyen szerepet kell játszani a tervezett puccsban. Pedra-: zának az volt a meggyőződésé, hogy a legtöbb közkatona követni fogja öt' jövedélmé2;ö előléptetések, i"emén5'ében. Menocal kételkedett, tisztán »palota-ösz-; "szeesküvést"^" ajánlott, és azt a véleményt nyil\^itotta, hogy a , hadseresr legénysége éppen olyan
■ Murray szerint a javaslat nyújtotta hatalonunal az elnök félre-teheti a Wagner-törvényt, a nriunkabér - munkaóra - ' törvényt vagy bármeljr más munkástör-vénjit, ha ugy látja szükséges-I nek. Azt is kifogásolta, hogy a javasalt nem tUtja meg a szállítmányok kisérését amerikai hadihajók részéről^ és hogy a javaslat segítségével más országok népéről az amerikai adófizetők vállára lehet tenni a háború egész költségét.
azt is mondja,_ hogy az amerikai nemzet támogatja Nagybritánia segítését.
• A legnagyobb port a szenátus külügyi, bizottsága előtti tanúskodások során Charles A. Lánd-bergh ezredes verte fel.
Kijelentette; ^ hogy »iiem hiszem, hogy Anglia abban a helyzetben H^, hogy megnyerje a háborut< és inkább azt szeretné, ha egyezkedési békéről' és nem
győzelméről* leime szó. A német légierő számbeli és geografikai előnyét hangoztatta még az e-gyesült brit és- amerikai légierővel szemben is. Miután az Anglia '(s>európai hidfő«) segítése mellé a távolkeleti (^^Filippi-hid-fö*) őrködéssel járó feladatot állította, az amerikai erősség é-pitése , mellett, foglalt állást, »mert azt hiszem, hogy ezen a féltekén síkeresek lehetünk«.
s>Ellene vagyok ennek a javaslatnak, mert azt hiszem^ olyan irányelvet támogat, mely a há-boriá>an való bukáshoz [fog ye-2;etni, és oly rossz vagy niég rosszabb-állapothoz saját országunkban, mint; az, amit most meg akarunk dönteni náci-Németországban.
-»Nem hisaek abban, hogy A-
tödött fel a .Smathers-javaslat Smathers szenátorjavaslata csak 11 nappál: történt Pedraza sikertelen kísérlete ^elött, és kubaiak jelentőségét tulájd^ énnek az égsidéi^^^ . U-
gysuiilyen világnál visssg^jáűc azt: a t<Snyt is, hogy T^edrázai Garcia és ; ^erráf^létaitözt^^ után néhány órán ^ bélül^: s^^ kaptákT és külön bériéit, a Pan American; Airways I^ami felé
tartd-rep^^ mi-uj^ GecSrge Mes-
sérsimüi ái^^ elintézte.
Sém l washingtoni, sem pedig : bavsunaii
ják találgatni, hogy nai lesz a jelen válságnak a idmenetelé. Abban azonban : megegyeznek, hogy a hatás olyan iráhyü volt, hogy még jobban egységesítse a kiibai munlcásságot és baloldaU- ; akat, mint előzőleg, és hogy Ba-tístát^^bah-a kéns^ritse. Batis-
_ _ tának a Meniwíal által" képviselt
merikáía"néz^^é Tves^y tóvSI íö'konzervatív támogatása, ugy
lől való betörésben rejlik. A5r^j;,?^<«t keU, hogy bizonyos ~ mértékben-gyanút vonjon maga-
ra, n6ha"^nyUt törést nem igen, várnak a kettő között.
Pedrsiza 1933-bah, mint Santi- . ago dé Cűba rendőrfőnöke, résztvett a katonatisztek országos
1
m
hiszem, hogy itt rejlik az itthon keUős közepettihak, és hogy példát    mutatnak arra e javaslat
feltétélei--saját biztonságunk
külföldi seregek síkerébe helyezése, és a hatalom megvonása a ^  .   ^ , ,xi^«f.»f4c:pk nép   képviselőitől saját ^földün-ify;?^.?»:..ah<>\«í        f t« hr-
felől döntöttek. Mikor Batista őrnagyi rangot - ajánlott fel neUi, "megjegyezte: »Csak hagyja,- én már ezredessé - tettem magam.* Mintra hadsereg- főfelügyelője, 1935-ben égy általános sztrájkot fojtott el.h^.. kegyetlenséggel, esa^ket börtönözve be és á^iHor lag 100-át;végeive:ki. A Pedraza és Batista közötti viszony,
kön.«
Mikqr Hanford MacNider volt kanadai követ és az American Legfion volt országos elnöke szin-: tén a javaslat ellen foglalt állást és 2>háborus javaslat«-nak bélyegezte azt, a teremben a hallgatóság oly zajos tetszését nyil-: vánitotta, hogy a rendőrség el-
távólitotta az egész hallgatóságot ,a kihallgatás vezetői ren-
;1
A
noha gyakran ^^élyUeg köze-linekv jelentették, azt, való-^^an
JTTéR
* is tud zi hatás gal uj ,
f ondóik lyen sz( tük a k szete lé: égbenyu ^idolgoz öuskáló színes ül betűi ^
^ödtetés, rában h<
í^almi ki í^a kitérj , Hogy