«. OLDAL
KANADAI MAGYAR MUNKÁS
a kínai Nyolcadik Kerületi Hadtest néhány vezetőjét látjuk a fönti képen^Ez-a hadtest a japán imperializmus, ellen v»álólkÖ2ps,:m^ zeti ellenállás előtt a Kinai Yörös Jiadíejeg volt. a Kínai Kommunisták Pártja még 1935 szeptember 23-én nyilvánosáéi kijelentette, hogy a japán impeiializi^us-ellenifegys^gé)^^ Szun Jat-Szen három népi elvének megvalósításáért — ugy hadseregét, mint szovjet kor; mányzatát a központi kormány vezetése laJá rendeli. Ezt a lépést és >a feltételeket a központi kormány csak az .1937 iuUusái^an tör-töüt nyilt japán vfeetörés (Után fogadta el.
Irta ADY Endre
Megint Tavasz s én íTÚsom, én lelkenit Megint távolból csattogsz csak haza. Soha rosszabbkor, soha ígp megverien. Éjesebb gyászba sohse hullt ű szíV^, . Sohse volt még ily szomorú a világ, írásom, lelkem^ fitogtasd a derűi S ragyogd otthon ifjúi társaidra. Kiknek /ő7 ^e// sziveinket emelnünk* Valahányszor a Nap-ppsta Tavaszi hoz . S kik* a vén Föld meg is ves^eíí,
'Tár/ ífarp^feaf esengünk ű Tavűsz/ioz, -Mert végiélen és fékieleii a szereimiink'^ S egy borzálipqk-nyögette kicsi ország '^Egyedüli jókedve mi vagyunk'. Szjvüiik szakad* de mégis Vidor orcák-
Kintről: felénk'táioii föld'Szakadékok* ' '^Behi: a régi sötétségi ^^f^^^
Ijedősöknek meghalni elég qk.: \^Hálál kaszál, gazos l^rtiinl^ek (4i Üri sírásók s.zsebrákok dúlncd^ itt hent^ J<í^4tp^
\S' döglevegő leiig a Tavasz /uvű/jt?^
S nekiirik* ha végitélet-jöm^ ^Ugykell állnunk* mintha hinnők, hogy győzür^i: jfyiiidm ifjú^ döng^i^^^ ;
^^zázhárc^^^
Szépszer^^
''Mikor körüliiink véresen lókolnak : -
^efí^riásQk'^.i^ ^
]£s iróripk és ősl.;álmok remegnek* : ,^^-^-^-^•. i^eresni egy hús kis of^^dgnak ábnái^ 'Mikor MZ ég piros sátra aláti yáiszódtiák Ic hóhérós panorámák ; ;S jriiköfólyawk^^^ a vÜágru^, -
. Jíog^^ho^cm ^sztálíijuj^^ : ;
El tavaszon énAfiú, társaim. Százszorcszenteb^^ minden.máskormái
_CSÜTÖRTÖK, 1941 FEBRUÁR 20
na haixának a viíaghelyzethez való \iszon
iai életében. Minél szélesebb lesz a mozi* >itás, annál mélyebb lesz a habom fon-írf-i'
.megfelelő reformokat képviselt volna, akkor nem lett volna szükség a kommunistákkal való szakításra. .
A KINAI társadalomnak a szianszi incidens-ben (Lásd »A sziani incidens szerepei cim alatt — A szerk.) kicsúcsosodó uj erő^ „> , - —
viszonya végül kényszeritette Csáng Kai-Sé- lentallas kozpontja« meg akarja tartani j ket, hogy megállítsa a polgárháborút és a ^^^-r^^^^i^^ Litt^v h^o-^ o^,s,f . i.--. japán támadással való szembehelyezkedés érdekében közeledést keressen a kommunistákkal. Alapvető megbékülés volt ez ? Ezt csak ezután fogjuk meglátni. A kommunisták soha sem »gyóntak« meg, sem »bűnbánatot* nem mutattak, ellenben felismerték
' Csang fontos pozícióját.ök hitték, hogy a
: háborúban lévő ország változott viszonya, a kormány és hadsereg változó osztályalapja, a tömegek foriradalmi mozgósításán alapuló aránylag jelentt egység megőrzésének.a és Ki- .zsugorodni . . /
k ^
sitás, ctiiuai iiieiV tjwuiesü ^t iiaooru lorrad'L' mi hivatása — és annál forradalmibbá kém telén;válni maga Gsangjs, ha, mint az A ientállas központja« meg akarja tartani^ pozicicját. ök hitték, hogy íimint a hábcra meghosszabbitódik, ugy lesz kénytelen Csans
mind jobbanés jobban tömegtámogatásra t« maszkodni., >>EIörenypmnif Gsangot<< lett i hát a jelszó. -
■Lehetséges, hogy Kina^^ az ujjászt
letéSn^k az felp^stéjéní:;v^ ezer k
óta, emlegetnek 'és^íiía .ez jigy van, akkor\ tábörnágyn^^ :az;!^^ ^ vábbi átaliikulásoii-ÍEe
fHészlet ti. JVÍ. D. vPiingle ^löpa a^^^ : ritüzd« kcimü kíMiyvebőI;
cimü cilkkhez.' •
Z 1936-OS ;ÉV baljőslatiilagr^^k^ kinai kor-
mány számára. ;Spkan yolták, ákik^^^^^^ itt az ideje a Japán ellesni; júUá^glM nyugtalanok voltak a Jcpnnáajyí^ irányelve miatt. Diáktüntetésekyv'QJ^^ Han-kovbáim5L"'kommunistSk ujből niégjélentekífisz^ gáton, r érintetlenül a Nagy Mars (a líinai ¥örös vhad-sereg 6000 méríöldes niarsolása-a délkeleti =íiiang-sziből az északi. Senszibe, :t^34 októberétől .1935 novemberéig, örökös csapdák és rajtaütések között,;^su ;'l?e főparancsnok, Mao Ce-Tung politikai vezér és ^ Cső ' Uh-Lai diplomata vezetése, mellett.. — A ford.). megpróbáltatásaitól és kezdtek .keletfelé terjese Sárga folyón át.
Juniusbaü súlyosabb válság állott e!ö, mikor a déli , Kvangtung és KVangszi tartományok katonai vezetői láizadást kezdtek szervezni. Bár inditőokok talán önzésből fakadtak, ügyesek voltak annak a japánelle-nes érzésnek a felhasználásában, amely erős volt Kantonban és Délen. A kuoraintangi délnyugati bizottság és a délnyugati politikai tanács, melynek egyike sem ismerte el a nankingi kormány (Csang Kai-Sekék központi kormánya — A Tord.)felsőbbségét, parancsot adott a csapatoknak, hogy marsoljanak északra 2>A Nép Japánellenes Üdvhadseregé«-nek zászlaja a-latt, de Kyangszi határán Csang. táibprnagy hadserege állitotta meg őket. A mozgalom összeomlott; és a nankingi^ koűinár^^ ellenőrzését a két en-
gedetlenkedő tartományra.
De Csang elég ravasz .volt"ahhoz, bogy meglássay honnan fuj a szél és hogy — ha meg akarja saját helyzetét őrizni — japánellenes irányelvet kell elfogadnia, bármi légyen is a kockázat. Októberben: Szujpan kpr-inányzója megerösitette ezt a leckét, - erélyesen .verve vissza impngólíai^ésmajicsukuói csapatok líjapánpk- által tjüzelt) betörését, a központi kormány jóváhagyása vagy támogatása nélkül. A szél felkei:ekedőben
volt..-'■ ■ '■■ ■ \:,; - l-;;!,^-^:-'
A végső döntést azonban a szianfuí dec^nibeTi incidens kényszeritette Csangra^ ;lipgy la k a távoli Sensziben lévő hegyi n>enédékü^ bezárva, Csang tábornagy Cseng Su^íi^ marsáilt küldte *ki, mint ilécsendesitö biztost« mandzstiriai csapatoktól i álló jserei^yél;^;^ berek azonban, akiket négy évvel azelőtt űztek ki a Jjapáhok Maü^ és akik sízenv;^
tak a megtorlásra, nem akartak harcolni a kbmmu- • nisták ellen, akik akkor a Japán; elleni egységfront evangéliumát hirdették. Ehelyett á két sereg barátkozott' és Szian á japánellenes mozgaiom központjává vált, melyhez diákok csapatostul menték katonai ki-
megölni Őt, hstv nem . Az Ifjú marsall azonban, aídnek ;íiagypn érdekes jd. leme , van, és. a > kommunista ^ vezetők, akik Szlatfja érkeztek, jobban .gondolkoztak, ök minden tölüít Ú hetőt elkövettek, hqgyCa föpa^ & szigorított,.fög^ággaL. ráy^y azf hogy bármi történjék is, semmi jót nem tenne, Ija megölnék azt az egyedüli embert Kínában, aki igé-nyelhetné a nemzet hűségének parancsnoklását. Életének a fő veszélye a naiíkingi'^kormány kevésbé müveit és lelkiismeretlenebb tagjaitól jött, akik késedelem nélkül büntető expedíciót akartak kiküldeni a lázaűd ellen. Ha ezt megtették - volna, a főparancsnok élete keveset ért: volná. .Szerencsére erről lebeszélte ökel Csang tábornagy feléi^ége, Mr. Poiiald, < személyi tanácsadója, és T. V. Soong, a veje. Ez a három nagy bátorsággal (mert nem tudhatták, mi a valódi helyzet) azonnal Szianba repült és tárgyalni kezdett a lázadókkal.
Hogy ténylegesen mi történt a vitatkozás alatt, a-mely megszakítás nélkül folyt Szianban, senki sem tudja. Csang tábornagy saját beszámolása szerint, ár mi ínegérdemH^ az- elolvasást, -ö.n^ hajlandi meghajolni : és, semmiféle Ígéretet; nem tett. Ez valij-; ban igaz is. lehetett, és egészen; lehetséges, hogy mikor ennek, a különösflázadásnak .a. vezetői -végül is' ine|l engedtéki hogy Gsátíg: visszarepüíjöri^^í^ szabad ember, azt hitték, hogy rktidái«otr; vallottak. jSÍ a tapasztalatnak* megvolt íá'vhatásaCí^^T^kintélyét megJ,|
-rizve (és magas; személyi íbát^ noha vélettó^j
nül, .bebizonyitya), Csang lassan /é& .szinte észrev lenül kezdte irányelvét megyált»ztatnL.A Kuomintangí kongresszusa toyábra is leszóitá á kommunistákat ö| ellenezte az egységfrontot, de észrevehető volt, hogy] a kommunisták elleni hadjáratot csöndben lefujták. AJ kommunisták viszont- félhagytak; kpTOíányelienes ,pro-í
jpagandájukkái és néhány : legforradalmibb tanitásuLj kai és ahelyett a Japán elleni akciőegység szükségsrej összpontosítottak.
A japán katonai. parancsnokok^M^ Eszak-Kinában, izg-atottan figyelve mig ez a különös komédia iejátszödptti nem yoitak lassul? ai^^ iga?l jelentősege felismerésében. Felismerték'; hogy bák& széttörési' irányelvük;. mely csaknem; eredménnyel 1 végül ■ is kudarcot vallott: Érösebi) kiiiát láttak, mintj bármikor vis volt az, egyesítve egy kormányzat alatt I mely valóban állitháttá magáról, ; iaogy. képviseU aj népet . í . í^em yoí kihasznál-j ják, sem hadurak, hogy miegyeszfegéssék és bátorit-.| sák. Egy rothadó ősi civilizáció helyett egy löbeh lévő nemzetét láttak,.. Elhatározták, hogy idő elérkezett árrá, hógy - lécsápjának, és lecsaptak]
készü-j
képzésért. Ez a helyzet nemi
(A japán betörés 1937 július 7-én, Pekingnél, igí
.yolt isi^^
kmgi kormánynak és oly nyílt botránnyá lett, hogy front.stádiumában, de a-védelemre elszántan érte
íiérn hagyhatta tüdomásvéte^ ezért, csak saját személyi
karát véve mágáhoi, Szianba 'repült;. • hogy- magyarázatot követeljen. A hely- ^^Í^l^ zet azonban gyorsabban-fejlődött,, mint
nát. A ford.)-
Várta. Az If ju marsall mandzsúriai csa- . tid; á kom^inünisták és á Sensziben
az
j4-Histf^^^
^het al^rmi romlás, összeomlás* N^ékünk^^^
3 mlrátésszukiáburík a.magyar rögre £s ésküsj^önk; mozogni fog ez is ,S minden.mostanit jobbal pótolunk* Vag^^nánden vész itt* ámen*mtnddrökre.
egy része
most ;már ■ kö2»U-kapcsipíatban volt s a ^ 'lázadássá voltra szélesedöben. '
Ifjú marsaU' rájött, ho f minőig olyan makacs vc -•mint" >1^^ élsaaSátságálMm ho|3r "a /koiÍTOÚnis
aiogy'a jáp&iökkál váló hábohít élhá- • ritsa,-;a lázadás kitört. ' ^ ~- : '-^ /
Csang- karából 'számosat megöltelc ,és^^^ Csángót' magát, Jsiki hólepté hegyek át menekülni próbált, elfogták és fog-lyul tíurtották, A kérdés az volt, hogy mit fcsináijanak véle. Kétségtelen^ hogy számosan voltak "a rövidlátó és fáiiati-
kus.ti^tek között. sJdk megp akarták öt FEGYVERES. japán .ügyel fel a megszállt teruietea ad-