CSüTöRTöKi 1941 MÁRCIUS 6
MEG A RÉPAIERMEL#K!
Fo
gjanak öss2e a maDkásokkal
á; f áf IÁK é^^^ igynate elléi
A javaslatok legfőbb pontját elvetették a term gyűlésén — Elégedetlenek a vezetőkkel
Közeledik a tavasz és a dél-albertai répamezőkön ugy a termelők, mint a munkások türelmetlenül várják, hogy milyen szerződést fognákvaláirni az 1941. évre. A kérdéssel az újságok is foglalkoznak és ebben az esetben ha megfigyeljük a dolgozók lapját a Muúkást és a
sörokbau^Trrk -t«ség v^a^t a hosszú gyü-
rámutatni, hogy mig a Munkáson keresztül a munkások és kis^ termelök érdekei kapnak védel'r n-et, addig a Herald a-cukortár-, sulat és a kulák-farmerok; érdekében ir a kistermelök és a munkások rovására. :t^
Azonban, ha megnézzük a két alsóbb réteger, ezeknek az egymáshoz való viszonya sincs teljesen tisztázódva. Márpedig az egyik rész azt szeretné, hogy á répának magasabb ára legyen, hogy több akerra kapjon engedélyt répa termelésre, hogy a gyári répahulladéknak (mola-szesz) 50 százaiékát visszakapja^ amivel marhát nevelhetne, hogy helyzetét javithassa.
EGY az &rdkkük
Ugyanúgy a másik oldalon a répamunkások is atra törekednek, hogy bérüket, emeljék, a munkaviszonyaikat Tnegjavithas-í>ák jobb lakóházat, rendes ivóvizet és a külön munkáért rendes külön bért '^kapjanak.
Tehát bármelyik réteget vesz-szük, azt találjuk, hogy az érde-J kük egy, mert hiszen: mindkettőnek nehezen kell dolgoznia az egész répaszezon alatt, mig a cukorhoz való nyersanyagot kitermelik. •''
Ez a két réteg részben már megvan szervezve, persze kétféle szervezetbe. A termelök a s^Southern Alberta: Sugár Beet Growers Association«rbaj mig a munkások a »SoUthemr Alberta Beet Workers Union«-bav Mindkét szervezetnek átagság:^édel^ rne a célja. Nézzük-meg először a termelök szervezetét.
Bürokratikus vKZEnnes
A taglétszámot illetőleg ez a szervezet elég jó talajon áll, mivel gyakorlatban van a »ch€ck=-off« (ellenőrzési) rendszer, vagyis a cukortársulat vonja le minden termelőtől a reá eső tag-: dijat a szervezet részére. De a taglétszámhoz mérteri áiszerve-zet nagyon gyenge. Enneíc oka-az, hogy a tagság nagyrlgsze nem használja ki kellőképpen a tagsági jogát a társulattal szemben. A szervezetnek kis- és nagytermelök a tagjai. Vaiinak, akiknek ^^erra van-termelési engedélyük, viszont vannak, akik —0 akeron is termelne Xte a nag>termelök száma kevés,, amit Igazol az a tény, hogy 23.96^ a-
léseknek a végére tették, mire a tagság nagyrésze elment és nem Yolt kiből vezetőséget választaiü s igy a régiek mindig- visszamaradtak. A javaslatot elfogadták.
de mégis az történt, hogy a ré-/ gi vezetőség lett újra beválaszt-^ va.
' Ezután öt pontból álló javaslatot, terjesztettek elö, amelynek megvitatásánál és á szavazásnál ismét kitűnt a szervezet gyenger--sége. Szavazás utján a,következő javaslatok lettek elvetve vagy elfogadva:
1. Követeljük, hogy a termelök kapják meg a cukorgyártól a hulladék (molaszesz) 50 százalékát. Ellfogádva.
2. Ellene vagyunk annak, hogy a társulat $. termőterület csökkentésére levágja az aker-mennyiséget. Elfogadva.
3. Mivel eddig nem kaptunk teljes kimutatást arról, hogy hány zsák cxikrot termelt ki a gyár és ebből mennsrit adott el s milyjen áron, ezért követeljük, hogy a szervezetünkből is legyen egy tag a cukoi^árba ellenőr-
nek beáUitva, aki kimutatást kér szit a kitermelt cukor mennyiségéről, hogy igy a molaszesznek á szerződésben; fög^f,^ s:^|^| kát tisztán\^inegltaphassulc;-*S^^ ,vazattöbbséggel elvetve. ,
.A. ' Miután, a kanadait, cukor-^ fogyasztásnak csak 15 százaléka van Kanadában kitermelve, mig 85 százalékot külföldről importálunk, ezért= követeljük, hogy a Rogers cukortársulat-épitsenmég. egy cukorgyárat Taberen. :Elfd-gadva.
5. Mivel a cukorfogyasztásnak csak 15 százaléka belföldi termelés, 85 százalékot pedig külföldről hozunk be, aminek a szállítása több hajót vesz igénybe; és miután a kormánynak jelenleg szüksége van a hajókra hadianyagok szállitásánál, ezért a kormány szabjon kvótát a behozott cukormennyiségre,' i^^ több hajót használhatna fel hadicélokra; ugyanakkor elősegíthetné a kanadai cukoripar kifej-
MIÉRT MENEKÜL A FALUTÓL A MAGYAR FÖLDMŰVES NÉP?
ker répaterület 1080 termelő kö^ zott van szétosztva, de ezekből a-iig van 10 százalék, akiloiek 70-^ 120 aker között-van a termöte-^letuk. Bs miután a szervezed vezetői mind a nagytermelőkből síJfrl^^ össze, igy a befolyásuk ^ait tartják a szervezetet, akik ^int a cukortársulat ügynökei szerepehiek itt és bürokratikus ^^oáon kerülnek a vezetésbe.
Ezt az álütásomat a^ tu-alátámasztani, iogy részti >^eitem a termelök szervezetének taberen tartott. gyűlésén, ahol ^ tapasztaltam, hogy a szerezet tagsága nincs megeléged-
a vezetőkkel. A gyűlésen J'. tagból, körülbelül 130 volt Amikor áz eláök k napi^ ^ndre a^ott pontokat ftlol-az elégtedetlenékrkörfatölí. *«n fdántafcés.ájánlóttálc. liogjé
^em a 4.ik pontjá/l^en^
A nagybirtok lapjában a :>Köz-telek4:-ben nemrégiben cikk jelent meg és sopánkodva tette szóvá a falutól való menekülés tünetét, amely a mezei foglalkozások elhagyásában s a paraszti tömegeknek' városba özön-lésében nyilvánul meg. Ennek a letagadhatatlan és már évek óta tartó folyamatnak az okát a s>Köztelek« abban látja, hogy a falu lakosságának egy része a csillogó, járdás, mozis .város felé vágyódik a sötét, sáros és egy-hanglu faluból s ebből a vágyból magyarázhatók az olyan jellemző" esetek, mint az a legutóbbi^ amikor a főváros 40 meghirdetett altiszti állására 1700, ttOnyomó^ án vidéki származású pályázó jelentkezett. Ugyanilyen okokból a kisgazdák leányai — akik már polgári iskolát végeznek — el-
mellett jelölték
— legtöbben a nyugdijat meg legnagyobb kíván-
ságukként. Ebben is jelentkezik hát a. nyugodalmas, biztoá öregséget nyújtó -alkalmazotti életforma utáni vágy, ami a város felé hajtja a nehezenélö falusiakat.
Mert azok a földműves rétegek, amelyéknek tisztességes é-letet nyújt a föld, egyáltalán nem mutatnak elvágyakozást a falutól. Birtokos parasztságunk zö-m^ nem mozdulna semmikép a földtől, ^anriál inkább vágyik a .városba a - nincstelen; földi^unkás-^-ság, meg az a törpebirtokosság, akiknek az 1920-as elhibázott földreform során i Juttatott 1—2 hold föld megélhetést nem njruj-tott, viszont terhet annál többet. Ezek közül sokan a szó legszorosabb értelmében elmenekül.^
kedvetlenednek a falusi élettől, a tek apró reformföldjükről, ame-
mezei munkától, nem mennek feleségül földművelőhöz, inkább biztos fizetésű, lehetőleg nyug-dijképes és nem csizmában járó, nem kérgestényerű férjet keresnek maguknak.
A mezei foglalkozásoktól való távolodás, amely sokszor szinte menekülésszerű méreteket ölt, közismert tény. Nemrégiben a kecskeméti gazdakamara választmányi ülésén is szóvátették, megáUapitva, hogy a kedvezőtlen mxmkáöviszonyok folytán az emberek százai menekülnek a földtől s alig akar már valaki a xnezőgazdaságbaji ■ dolgcóni. Sőt, a Tcamara arról is tud, hogy naég kisgazdák is menekülnek a földtől, s megáUapitja, hogy ha igy megy tovább, nem lesz, aki a földet megművelje. A folyamat tehát kétségkívül megállajAtha-tó, csak az előidéző okokat kell másutt keresni.
* * *
lyeknek. terheit nem birták.
A nagybirtokos vidékek földmunkássága is erősen vonzódik a város feléi egyrészt, mert a birr
tokállományát szilárdan tartó- és őrző nagybirtok elzár minden földhözjutási lehetőséget, másfelől, mert az uradalmak, még csak munkát sem adnak olyan mértékben, hogy az a végtelen partjaikon élő nincstelen tömegek eltartására elegendő volna.
Igy aztán nagy kilátástalan^ Ságban egyetlen reménynek a város látszik ezek előtt a nincstelen falusiak előtt. De ntem a fény, meg a mozi .után vágynak, hanem füstölgő gyárkéményekről álmodoznak, melyektől kenyér ret s biztosabb életet remélnek; A legvérmesebb, vágy'uak pedig, altiszti állásokat pályáznak meg, hol a nyugdíj bíátosV^ve vár.
Eltűnne egycsapásrá ez a' mohó városbavágyás, ha földhöz jutnának a most nincstelenül lézengő faltisi százezrek s há'igy a mezei munka is tisztességes kenyeret és biztonságos jövőt nyújtó életet eredményezne. —-
(a. gy.,bpesti Népszava)
lesztését és. ezáltal több ezer munkanélkülit juttathatala munkához. Elfogadva.
- * > í
\Amint fentiekből látjuk, a köyetéléáeknek, a legjelentősebb ? pontja^ elvetették, ugyanakkor azt is,láthatjuk, hogy a régi vezetőséget iámét visszaválasz£ot- í ták. Ennek a hiányosságncüc az oka az, hogy a kistermelöknek egy része nem jelent meg a gyűlésen, viszont akik ott voltak, a-zok- sem mind éltek a szavazati jogaikkal s igy volt lehetséges, hogy a nagytermelők ismét fö. lénybe kerülhettek.
A gyűlés után az utcán lehetett aztán hallani a vitatkozásokat. Az angolnyelvű termelök a magyar és szlovák termelőket o-kolják, mert nem szólnák a vitához és nem szavaznák. Már pedig ez fontos volna, mert ezen a vidéken a,termelők 40 százaléka magyar és szlovák nyelvű kistermelő. Az egyik angol meg is jegyezte, hogy ha ezek is melléjük állnának és felvennék velük a harcot, a kistermelök akarata is érvényre íatna a társulattal szemben; Megemlítette azt is, hogy a Héráidon kei'esztűl pró- . balták őket megmozdulásrst szólítani, de az nem közölte le, mivel ellenez minden társulat elleni akciót.
A Lethbridge Herald teljesen a társulat szolgálatában áll és most azt akarja elhitetni á kistermelőkkel, hogy a répacukorra nincs elegendő piac. ezért le -kell szállítani a délalbertal cukorrépatermelést, amit 23.964 akerról 22.600 akerra akarnak csökkenteni. Ali isik helyen meg azon sírdogál, hogy milyen hagy kladá* sai vannak a társulatiak, de egy szót sem ejt a termelők költségeiről.
EGYSÉGES AKGIÖT
A falútól való eltávolodásnak legkevésbé a csillogó város felé Váló vágyakozás az oka s a nyugdíjas állások felé való törés sem a mezei munkától való elkedvet-lénedésbén leU magyarázatát. Sokkal közelebbesö az ok: a földműves ember a munkájáért kevesebb eUenértéket kap. A földműves, bármüyen hatalmas tömegű munkát végezzen is, keresetéből nem tud gondtalan életet biztosítani és biztos jövőt gyermekeinek. Nem a nagyvárosi fény, csillogás és a moá után vágyakozik a falusi nép, hanem az állandó és biztos kenyér után. Ha mindezt a faluban is megtalálná; ott maradna s nem tódul-
KANADAI WHEAT fiOARí)
Miért nem adóztatja meg a kormány a nagytőkéseket?
A kanadai Wheat Bóard a parlament elé terjeszt tett jelentésében kimutatja, hogy a szövetségi kormány két év alatt^67,401.985 dollárt vészitett a Wheat Board működtetésiével. A kimutatás szerint az 1938 évi termés kezelésén 62,357.165 dollár volt a veszteség, mig ^z 1939-es termésen 6,119.656t
nata.:város feléi
- Nem- érdektelen- egy pillantást vetni ;axTa sem, hogy mi a leg-főbbidvájoságnk aföldmüveácsa-lá<?oknak-Fdtünö; Ixogy-^ a ke-vesebbi adő^tisztességeseblriJap.
század 9plC5ő' cwrvosi Icezélés. ^yéC
dollár, ami azt jelenti, hogy a nyugati farmerok elvethetik azon reményüket, hogy egy másik részletet várjanak a Wheat Boardtól azért a búzáért, amit ezekben az években beszálKtottak.
Igy az a helyzet, jegyzi meg az egyik sajtőjelentés, hogy a buza, ami valamikor a leghatalmasabb előmozdítója volt Kanada g^az-dasági fellendi^lésének, most az is a C.N.R.-ráfizetések és amun-kanélfcüH segélyek kifizetése mellé került, ami borzasztó terhet jelent a kanadai adófizetők vállán.
A s>ráfizetést<r azzal indokolják, hogy a Wheat Board" többet fizetett a búzáért- a farmeroknak, mint amennyiért a malmosoknak és az exportálóknak el
gény ífbgyasztÖknaK sem kellene olyan nehéz adóterhet visel-Aiök, ha a kormány a nagy vagyonukhoz mérten adóztatná-meg a tőkéseket, akik horribUis áron adják a késziparcikkeket a termelő farmeroknak.
tudta adni. -
Valószínűnek tartjuk, hogy a iráfízetés* nenr Icamc ő\yén,nagy^ arányú; ^ííaf a korntiány igyekezne megfékezni. aVasuttársaságok;. a bnzaspekirlftnsnk ésr nagymalopi': tulajdonosok liasnxQlesőrr kapzsi-'S^^ti? <ii^áxragy-i a. kflngdat
A tanctei»iek is
Az országos statisztikai hívar tal csak nemrégr adott ki .egy jelentést, melyben .ismerteti, hogy milyen hatalmasj^buzatermés volt a mult évben Kanadában, ami ab^ bői is látszik, jeg^i meg a jelentés, hogy atultömött elevátorok mellett sok helyen a tánctermeket is .búzával töltötték meg. Ugyanakkor bejelentette azt is, hogy a hivatalos becslés szerint az 1940-ben termett buza 551,390.000 vékát tesz ki.
Osak 1928-ban termett több bUr za Kanadában; amikor á termés-; hozaín 5^6,726.000 véka'volt; Áz 1910: évi, termés értékét^2S^;^69:-OOO-doUárra b^csült^k.VA Wuéáváí bevetett terület 1940:brai 'kőriú-beKU 2ai72a000; akér voíj^l; áüoA gos\ Í9.2;.vékás,'tetinésihozán^^
Ezen a gyűlésen egy szó sem esett a répamunkások ügyéről, mint a diamond city-i g-yűlésen, ahol a bérlévágásrá tettek javaslatot (ami a Munkásban is közölv^ volt).
" A termelök szervezetének e gyűléséből világosan láthatjuk, hogy e tavasszal kilátás van a termelők nagytöbbsége és a társulat' közötti ellentét kiélezödésé-í; re, mivel a termelök nem'mutatkoznak hajlandóknak arra; hogy a termőterület levágását elfogadják, és ebben a' kérdésben szakadás állhat be a szervezettikben á kis- és nagytermelők között. . ,
Ha tehát, a körülmények oda fejlődnek, hogy harc indul meg a kistermelők részéről a társulat: ellen, ez esetben a munkások szervezetének azonnali feladata lesz, hogy a termelők segítségére siessen. Láttuk, ^hogy bár a. termelök szervezete taglétszám tekintetében^elég erősnek látszik, de az akcióképessége a fenti o-koknál fogva nem kielégítő. Viszont a munkások szervezete, ha nem is öleli,fel az összes répa-miínkást,' de erőteljes szervezet, amit már többször beigazolt azzal, ho^ nemcsak a bérlevágá-sokat tudta megakadályozni, ha-nem több esetben képes volt bér» emelést is kiharcolni.
A répamező dolgozóinak (kís^ termelők és munkások) tehát nyüvánvalóan egy az érdekük és igy a harcuk célja is csak egy
lehet; közös, egységes harc a társulat és a kulákok ellen, mert mind két réteg ezektől az ellentétes érdekű csoportoktól és egyformán vannak elnyomva.
A mtuikások szervezete már felállitptta követeléseit és azt ugyanúgy kell megtenni a termelőknek is > és, hogy a tőrékv<éstik sikeres legyen, elsősorban meg
kell erősíteni a szervezetüket/ , másödsórbáh ki kell tártaniok a, követelések mellett és harmadszor nem szabad, hogy 'engedjék . magukat -félrevezetni ésJmeigfé-,.; lemliteni a társuIat^^igsmökeitöL Ugyanakkor': rotiiiiiKásoknak . minden lehető', ^gits^t^ meg
mi
m
mm
MM
m
mm