AZT A BENYOMÁST akarja kelteni a Pear- iHa- Lé«ií« m.«í
az^o?s°zágSr^'^^' ^""^ újszerűen kormányozza     a Kanadai Ko»;mSÍto pIS^Iso titkára
Várható a kormánjrtól ártatlan reformok foganatosítása, és a liberálisok természetesen tetszetős köntösben, szépre pingált arccal ellát-     Pearson az ő nagybani hozzáfárulá^ával moir
va igyekeznek majd a nagyközönség elé állita- teremtett NATO pSkájáhol ^i^S^^^^
ni enyhe reformjaikat abban.a reményben,hogy mak támadó hadiszöveteeSz? T^merikii
a nep el fogja hinni, miszennt a liberális kor- Egyesült Államok világuralmi töreWéseihez
mány valóban szivén viseli Kanada érdekeit. idomitja Kanadát. roreKveseihez
A tény azonban az,:hogy a liberális kormány     Ha e TmlifiVn fAiirfof^e..s^ ^
„em nyugszik sziláid alapon Nem csupán azérC NynU^me^^ít^tfLlí^^^^
ben. amelyeket l^éPtlIgn^gn—^ ^XS^ffsi^tt^^^^
I^O-beli szövetségesé; fejves^ leans fergetegbe keveredni.
megoldani, mivel a kanadai-amerikai monopóliumok zi gazdáinak pártjai Mik a főbb kérdések?
1. A világgal való 'iszonyunk; külpolitikánk, amely magában foglalja a honvédelmétés á kereskedelmet.^
2. Angol- és FranciarKanada viszonya.
3. Országunk gazdasági helyzete. Vegyük szemügyre e kérdéseket egyenként.
I^ukleárís Uhely felé
^ PEARSON-kormány kétféleképpen kötelezte el magát nukleáris fegyverkezésre.
Ezek a nyugatnémet tábornokok, Kanada szövetségesei, akiket Pearson politikája lelkesít, már régen kitanult mesterei a "first-strike", a "blitz", a lerohanó háborúnak, s mivel ezek a tábornokok semmi tanulságot nem vontak le vereségükből, készen állnak uj blitzkrieg" (vil-lámháboru) kirobbantására.
Ez a Pearson-féle politika lényege: nukleáris villámháború megkezdésének előkészítései a kanadai haderő alárendelése a jenki vezérkarnak, Kanadának a nukleáris arcélbe állítása
kivSlr^ f NA%&tL?rSÍÍif'kTh"? =áiT«kTe4rirbázúokT^^^^^
kívánságára a r^^^ 1» létrehozásával; Nyugat-Németország tévé-
kaf'n^^í ^Mwt «i!l°?^h'° Jí^íf''- T"**"" J^e^y támogatása, s a nemzetközi ügyekben füg-
füh^i !?5xi^»^«L?.V?iS?"lJtSX.t getlenségünk utolsó maradványainlk kiárusitá-
sa.
rekkel, s ^zzel      európai nukleáris őrületnek
M?íní!f^fo^' 'ifoi i, '       "1.....7 * Pearson hi\atalfoglalása óta Kanadát a világ
h«f.? SkmZ                   rePulo egysegeinket az Egyesült Államok nukleáris csatlósának te-
nazai földön is felszereli nukleáris fegyverek- jfinti kel, s ezzel megengedi az Egyesült Államoknak, hogy a Bomarc rakétákat nukleáris fegyverekké  változtassa.  Ezt követőleg várható,
hogy az Egyesült Államoknak engedélyezni fog- •^i:, * ücr^xr    i-í.m •       i-   i          i f
ja a liberális kormány egyre több nukleáris bá- PEARSON politikai vonalának megfelelően a
zis kanadai területen való megépítését. Ezt a „diplomáciai vonala is erősen a Varsói Szer-
NORAD-szövetség, vagyis az északamerikai vé- zodes tagállamai ellen irányul,
delmi közösség szerződése alapján hajtják vég- Kanada hangjának nincsen hatóereje a Gen-
Erre ssavasfunk es év ápr. i-^sa?
re.
A liberális kormány beléptette Kanadát a nukleáris hatalmak klubjába; s ezzel országunk nukleáris pusztulását lehetővé tette.
Mindezt azon ürüggyel tette, hogy "Kanadának védekeznie kell esetleges nukleáris támadás ellen," Egy pillanatra sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy nukleáris támadás ellen
fi Leszerelési Bizottmányban. Az ENSZ-ben már egyáltalán nem szólalhat fel Kanada a leszerelés harcosaként. Kanada — a Pearson-féle politikának megfelelően -r- "a nukleáris hatalom pódiumáról" akar tárgyalni, pedig ezzel csak a nukleáris háborúba lehet torkollni, mert ez a felfogás azon az elgondoláson alapul, hogy nukleáris fenyegetéssel rá lehet kényszeriteni a
nincsen védekezési lehetőség. Nem is védekezé-si célból, hanem azért szerelték fel tüzérségi és   erejét es adja jneg magát az Egyesült Államok repülőalakulatainkat Európában nukleáris fegy- Pohtikai támadása előtt, öngyilkosságra vezető verekkel,hogyaktiv részt vehessenek egy *ffirst-^^^ ,   . . ,   . ,
strike" akcióban. « vagyis az amerikai légierők , Kanada gazdasági nehézségeinek egyik fo (U.S. Stratégia Áir Force) hirtelen (hadüzenet   okozója az, hogy egyolda uan az Egyesült Ál-
nélkül) elsőnek támadó hadjáratban^A kanadai }^'^PY,%             fíLív ^^^^^^^^^
katonai repülők (Royal Ganadian Air Force) az Emiatt folytatódni fognak gazdasági bajaink
Egyesült Államok stratégiai repülőerői parancs- Pearson uralma idejen, sot gazdasági hanyatla-
noksága alatt teljesítenek.szolgálatot   Ennél .sunk gyorsulására,van kilatas, dacara WaU^^^
fogva^részese -lesÍ Kanada nem védelmi, ha- : Gordon penzumis^^^^^^ ígéretei-
nem támadó akciónak nek. Legyünk tisztában azzal, hogy Pearson
Miért tps7f P7f ft PparQnn tnrmánv annak el- USA-csatlós katonai-diplomáciai politikája vo-
lenéífhoira'laLdaiTéftSS ^^^^^^ í^ff'^íi^J^Sf^n^iiiTf^^^^^^^^
program ellen szavazott? a szocialista es az újonnan felszabadult orsza-
zodes tagállamai is. Nem kevésbe megnehezít-   J^aíonai « P y Kanada semmi más mint
heti ez a politika a leszerelést.
A HADISZÁLLÍTÓK, a halál kereskedői öröm-. mel látják az egyre több hadirendelést, ujjongva vágják zsebre az adófizetők pénzét. A-
^/ államháztartás költségvetésének na^ kdí e^öídafi kereskedelmünket vele; az Egye-
Sift tel^l^^ff.^^^^^^^^ sült Á?famoktól kell megvásárolnunk a ^^^^^^^
politika visszhangja és Kanada semmi más,mint a washingtoni külügyminisztérium Organization of American States néven ismert gyarmati főosztályának egyik alosztálya?.....
Az Egyésült Államoknak való katonai-diplomáciai behódolásunkkal jár, hogy folytatnunk
ris halálba.
A Pearson-kormány működése clso heteiben szorosabban fűzte országunkat a nukleáris őrület országaihoz, mint egymást koveto két Diefenbaker-kormányzat.
anyagainkat potom      , ^ anyagokból gyártott árucikkeket magas aron megvásároljuk. .       , .
Gazdaságilag gyarmati viszonyban vagyunk az Egyesült Államokkal, mert katonai-diplomáciai csatlósaivá lettünk.
JJEM HALA0HATÜNK két 4iton egyszer*^: . »|»,íe«3^«J^lce2hetönk nukleáris lerohand hadjáratra, nem adhatjuk az Blgyesült Államok kezébe függetlenségünk utolsó maradványait ü s nem lehetiüik ugyaimkkor más országokkal függetlenül tárgyaló békés oisz&g,
>«í!íi?^^".^ Mborus veszedelme^ lemondunk függetlenségünkről — ez Pearson politikájának végső eredménye. ,
Tehetünk mást? Természetesen. Nagyon jól * S^í ?2t Pearson ur is, de ö elutasítja a válaszfelteteleket.
Világosan állnak előttünk a következő tennivalók;
H^I/?ÍS**'*Í^«1.?^'*?^^Í \ fegyverkezési versenyből. Külpolitíkánknak kíivetelnié kell a teljes és általános leszerelést, a Kanadáéval nem azonos társadalmi réndszerU államokkat való bekes. egymás mellett élést. - . killpolitikával a világ omágainak többi seget felölelő azon táborba tartoznánk, amelv híve a bekes egymás mellett élés eszméjének.
Meg kellene állítani hadirepülőgépeink és hadseregünk nukleáris felfegyverzését.
Semmisnek kellene nyilvánítanunk az Egyesült Államokkal kötött azon szerződésünket, a-melynek alapján kanadai talajon katonai tá-maszpontokat építhet és nukleáris bombákat hordozó repülőgépeket küldhet országunk légé terébe.
Javasolnunk kellene az Egyesült Államoknak és a Szovjetuniónak, tekintsék atommentes övezetnek az északi sarkköri térségünket, ahol semmiféle idegen fegyvert, lőszert és katonát nem szabad elszállásolni.
Ki kellene lépnünk a NATO-ból és a NORAD* ból és tudtára kellene adnunk a világnak, hogy minden hadiszerződés, minden keleti és nyugati katonai szövetkezés megszüntetését követeljük.
Csak honvédelmi hadsereget kellene fenntartanunk, amely határvonalunkat őrizné és sajáthazánk biztonságáról gondoskodna.
Kereskedelmi delegációt kellene küldenünk minden országba, az Egyesült Államokba is, kölcsönösen előnyös kereskedelem megindítása* céljából.
Csak ilyen külpolitikával menthető meg függetlenségünk, csak ilyen politikával szolgálható a világbéke, a leszerelés, az államháztartás, amely most $1.500,000.000^1 fecsérel fegsrverkézésre, amikor ezen osz-szeg nagyobb részét népjóléti célokra kellene forditani.
Uj konfederáeiéf
I^ANADA MA a franciául és angolul beszélő* Kanada konfederáció ja,. amely az angol-nyelvű Kanada fölényén alapul, brit imperialista akaratnak megfelelően, amely Francia-Kanadát alsóbbrendünek tekinti, mivel Francia-Kanadát legyőzték a brit fegyverek. í
Amig a konfederáció (államszövetség) eredetileg, 1867-ben, az angolul beszélő tartomá-" nyok.szövetségét is jelentette, addig ma ez a konf ederáció alapvető kérdésként lép fel állami életünkben. Az angolul beszélő tartományok valóban egységes állammá tömörültek^ i
Ilyenformán a megoldandó probléma a fran-' cia-kanadai és az angol-kanadai nemzet egy állambán való létezéséből adódik.«
Amig a régi alkotmányt, az 1867. évi British North America Act-et nem váltjuk fel KANA* DAI ALKOTMÁNYnyal, egy kanadai konferencia által kizárólag kanadaiak részvételével, önkéntes alapon, a két nemzet— angol és francia— barátsága és egyenrangúsága alapján alkotott konfederációval, addig nem fog javulni a francia-angol viszony Kanadában, hanem el fog mérgesedni.
Az uj alkotmány alapján végbemenő, a két nemzet szabad akaratából fakadó egyesülés nem csak feltételezi, hanem feljogosítja a szövetkezett nemzetek mindegyikét arra, hogy ki-válhasJsék a konf ederációból, ha azt a lakosság többsége ugy kívánja. Az önrendelkezésnek, a konf ederációból való kiválásnak ez a joga fogja lehetővé tenni a kétnemzetiségi állam tartós fennmaradását. Ha e jogot teljes mértékben ném biztosítaná az uj szövetség a két kanadai nemzetnek, a társulás erőszakolt maradna, két nemzet egyenlőtlen szövetségét jelentene, amelyben az egyik nemzet egyenrangú lenne, de a másik nem. ■    , ,
Mind a franciául, mind pedig az angolul beszélő lakosság legjobb érdekét az szolgálná, ha egy szövetségi államban maradnának, békésen, egymás mellett élve. Ilyen módon sokkal kony-nyebben tehetnénk jó szolgálatot közös gazdasági és politikai ügyünknek.
(Folytatása a^. oldalon)