istenhivő vallásának, a perzsa vallásnak,^ hány órával megint elhalasztotta az in-
ap an^Hiósíiója, lapja ké-^^•íÖ.U beutazta az új 2 régi|'lu/oJ;ű/ ésJlmé-
emlékeiként, de mint egy ókori társadalom Ijerendezkedésének illnsztrációi is..
(Zaratusztra) volt a megalapítója. A meglepetésem, hogy mihelyt kikecme-
vallásalapító eredeti tanítása az évszá- regtűnk Teheránból, a perzsa sofőr szin-
zadok folyamán állandó változásokon te extázisban, égő szemekkel és á ro-
ment keresztül, míg végre a harcolva e- hanás élvezetétől megvadulva, 120" ki-
loretörő iszlám kiszorította és a 7. sz^- lométeres tempóban vágtatott végig a
sotozqI\
:aba ]qÍ országi
mikg
avü '940 kk ok
ni?
•rnyelili
y^ben számolt he, \ i?özveilen: szonfr^ háború s kiiadja>-QZ új fejlődésnek: magúval sodorja^^ érdemes, hog^ ezi ila§, néprajzilag és helehhrol mégis-Irozaiot a bpestí iudósiiójának--^p--}üldötl fordifasá"
Igen sok szobor asszír hatásra mutat, egész Perzsiában mohamedán reníek iráni betónutakon___
ami az asszír és a perzsa kultúrák szo- államvallás. _ ^ , a « a x , * ^,r^^^r
íeh.é?üfef ^ A kírárysíroknál az ókor, a kö. ^^^^^ ^ AÜTÓKARAVANOk
riA^ líií^^^^^ ^""'f ^^í^^^^* újkor találkozik. Az ókort ITÉGIG. AZ auTóut mentén többé.keVés-
tozó t&pk A ^nvLfl^^^^^ ""t ^^^-^^s sírja jelképezi, a kö- ^ ^^nlott épületek emlékez-
í.pn ííhoSn ^^00 ^w.i\!ll'-^^^^^ ^^P^^^** ^ közéiben levő mohamedán me- tétnek arra.^hogy a mostani betonút va-
?.V*^M^"!l- evvel ezelőtt a ha- eset. ny: niknvf nAiUo- a vöii/?^rrt;;«tr«K^« io«,;iv«.. « Uo,.*>,..5*,«.i remholgyek játszottak ott móst sze] gyitóüveggel
szek tanyáznak. ^ ^ ^ ' ~' követei is , figyelmesen 'megtekintették mecsetek, "amelyekben évszázadokkai
A nem messze fekvő völgyben, Naksh- azt a kaput, amelyről Xefi-xes prófétai ezelőtt egy középkori társadalom keres-
i-Kustam falu mellett épültek a nagy- előrelátással mondta: s>Ez a népek Ka- kedői, katonái és vándorai imádkoztak
perzsa királyok sziklasírjai. A sírok e^ puja«. Valóban — Irán most Kelet és rősen: emlékeztetnek az egyiptomi ki- Nyugat né:peínek kap ujává, lett; -rálysírokra, sőt a falakon látható kép-
írás. egyes jelei azonosak az > egyiptomi Ty.
hieroglifákkal. A Dárius sírja fölöttf olvasható feliratot me^ életében megfógal- I TGYLÁTSZIK Irán népének vérében
adakozik. Ezeket^ a jraazta^^^a^^
Allahhoz. Ebben az időben á kereskedők boldogok voltak, ha kordélyaíkkal, vagy tevéikkel naponta SO—40 kilométernyi utat megtehették — most pedig súlyosan megrakott hathengeres teherautók dübörögnek végig a nyílegyenes
ezüst faragványok rály feje fölött lévő készült. Ez azonban nincs a helyén* hi-alatt számtalanszor s kincséhes lovagok, [érdekelték régiség-rok és faragványok, perzsa királyokat^ emélyzetet, másszor adófizetőket és rab-ik. Mindezek "tehát
ÓK idegetiy ha tudni akarod, milyen hatalmas volt azon országok száma, a-mellek fölött Dárius ^íVű/p iiraUibdoit, nézd meg azokat a k^pejfet, amelyek irarióm hordozóit ábrázolják. I« még-ttídhaiod, meddig nyúlt' eh a perzsák lándzsája h^^^^^^ is, hogy
a perzsa katona mindig hazájától távol harcol.
van az évezredes keleti szokás, hogy. utakon á Perzsa öböltől Teheránig és semmivel sem kell sietni. Legalább is ezt min^^egy ezerkilométeres , utat legrosz-tapasztaltam már évekkel ezelőtt ís, a-, szabb esetben 2--r4 nap alatt teszik meg, mikor tévekaravánnal Ázsia belsejébe Néhány régi karaván-szeráj éli még, leg-indultunk. Mostani utazásom során is nagyobb részük üres romhalmaz. Mindhasonló jelenséget tapasztaltam és ép- össze néhány helyiséget alakítottak át a pen ugy, mint annakidején, ezúttal a mostani szükségleteknek megfelelően, teve-; illetőleg most már autókaraván el- Az idők változását mutatja, hogy azok-índulása jelentette a legnagyobb nehéz- ban az istállókban, ahová valamikor a séget. Számtalanszor kitűztük az órát, a- tevéket kötötték be, most amerikai és mikor »visszavonhatatlanul« el kell íií- német teherautomobilok vesztegelnek, dúlnia a 'menetnek, de bármennyire
Fordítottá: SZEGÓ ISTVÁN
5 ha i|y liánoka
ha m sternei
kellett ímiket
yok éli ^eltéfc( rlyok k niegáfli
jobb dl
•'■'"'ti' : es 0.
miikéff
ekin
, és CJ;
Itaképi
ík nem voltak, ván-'ádoltak részegség-is voltak azok, a
Mindazt, amit az emberek itt vásá- tott volna el egy kereskedő ilyén v^^^ roltak, nem azért vettéky^ertszük-^zákat vevőinek, sem p^
ségük volt rá; hanem meit meglátták, amit még ajándékoztak a cél^
es a pénztárfőnök- mert olyan hangulatban; voltak hogy dék és kockajátéksátrak. De ha az
ifizetniök azokat a^ pénzt akartak kiadni, mert ügyes kál- ember ilyen holmit egy bódében szer-
r szépen könyveltek marok rábeszélték az embereket, hogy zett,ajá
ezt vagy amazt csak náluk vásárol- pelték és elhelyezték a házban. Min-
nezésének költségei hatják és senki másnál kerek e vilá- den összhangzást megzavart ugyan o-
mészetesen. Ha va- gon és nagy szerencséjük, hogy ide dahaza, de kinek volt bátorsága,4ipgy
tségének elszámolá- jöttek és ha a vásárolt holmira e pil- ilyen szépen aranyozott vázát a sutba
itotta, a foglyoknak lanatban nincs iá éppen szükségük, dobjon. Megpróbálták, hogy vázának
"ik volt, mint a vá- - holnap minden bizonnyal hiányozni használják. De ha valóban dugtak be-
ís polgárainak. A fog, de akkor már igen késő lesz és az le virágokat, eldőlt a díszedény a viz-
költségelszámolás- életükben előforduló eme nagyszerű, zel együtt, mert a csehszlovák gyáro-
>, hust, tojást, gyü- kedvező alkalmat elszalasztották. sok ezeknél sltí edényeknél kevésbé
^ettákat kaptak. Az Ilyenfórmán az emberek egyfajta gondoltak a vázák helyes arányára, •
n csak azon" csodál- sírédíiletbfi estek. A kiáltozás, a lárma, mmt mkabb arra, hogy az edényeknek
»loin OS e ány
re, m ezei ik itt
(1 oly és
hett^
lÖOÍ
fa V
a menemeK, ae oarmennyire is ^ , * .
alaposak voltak az előkészületek, akár- Azelőtt ? karavanyezeto ugyinditot^ A sziklasírok közelében egy ősrégi ol- mennyire is átgondoltunk minden lehe- ®^ menetét, hogy lehetőleg estéve meg-a helyükön maradr tár romjaira találunk. Ebben évezredek tő és lehetetlen akadályt, az utolsó pil- érkezzenek valamelyik.szerájba, most a égi, fejlett művészet óta szakadatlanul ég a világ legelső egy- lanatban mindig történt valami, ami né- micisapkás kezeslábas ruhába bujtatott
perzsa sofőrök legföljebb néhány őrá állanak meg a vendégfogadó mellett, hogy behziní yegyenék föj. yag^ bédeljenek. Az egyilrszérájnál tálálkp tünk égfciíyeri tan . inajd folytattuk utunkat sós tó mellett, aníélyb^ rnárad más vissza, mint fé ^ sórétég az- e^
ie^ilegi uralkódóaa^^^y^ törte az addig oly Hatalmas feu tály ui:almát;^s ezzél megnyitotta azíütátí iráii niodériiizálódasá és a társadalom hihetetlen iraipu átalakulása felé,
Khum utáiHíolytatódik az. egyhangú kosivataer és csak iiiéHa tálálkozún^ía^ Siraszból, a rózsák vámsából, továbbá Isnahan vagv n Perzsa öböl mentén fekvő Bushír felől -sidinb^^^
pókkal. Az autókaravánckat gépfegyveres csehdöröij^ autór»cohvpy«Hpft^^^^
fegyverek biztosítanak a néhol itt-ott még félbukkánö országto
ÖTSZÁZ ÉVVEL EZELŐTT
pSTE FŰTÜNK be Ispahariba, Perzsiá--^nak abba a városába, ami egész Á-, zsiábail csak Pekinggel és egész Euró-p^^^^ hasonlítható össze.
Éyszáza^ úgyannyira az
akkori világ egyik központját jelentette, mint Sztaníbul, a későbbi Konstantinápoly, a mai Istanbul. Ispahan azonban nagyobb volt Sztambulnál, gazdagabb Damaszkusznál, előkelőbb Kairónál és szebb Szamarkandnál. Abbas sah, "! a perzsák hapkirálya, aki 1500 végén u-ralkodott, mindent megtett Ispahan föl-virágoztatására és ő halmozta föl ebben' ' a városban azokat a remek építészeti alkotásokat, amelyek most 7— még ha romokban is hevernek és .csak egy letűnt kor pompás emlékeit jelentik — arról beszélnek, hogy Ispahan a középkori mohamedán világ egyik központja volt. Sajnos, az egykori királyi palotából már nem sok maradt meg, mintahogy egész ElŐ-Áz$íában egyre, inkább romokká vállnak a romok.
Elő-Ázsia államainak jelenlegi vezetői nem törődnek a múlttal, csak a jelennel és ha az ember aziránt érdeklődik — tegi'e azt akár Istanbuiban, a-^ kár Ankarában, Teheránban, Kairóban vagy Ispahanban —, hogy-miért enged-r
:;-!::SÍ:;nék'^pO^
ba hullani, akkor mindenütt ezt a vá-laszt kapja:
A mi feladatunk az, hogy a jövőt (Folytatása' a 11. oldalon) ,
el, h! ások
mindéi jiap ilyen kitünp bá-
h seholsem -le- s^dő sokaságtól, akik vettek és vettek,
b dOJgj|K, mmt a varos bör- mintha másnap valami nagy katasztrófa mindent elpusztíthatna, az embe-
J a szegény mdian a zene és a kalmárok magasztalása- fenyüzo kulsot kölcsönözzenek, i fll ?fnak hatása alatt, befolyásolva a kö- mert a vázat a világon egyaltala íian ilvPTi tifnr.^ Ko_ . rülöttük tolongó emberektől, a lökdö- loi^ofoff v,í,«vnnini i^hs
Es án
>tti ter igen mélyen kokban a teret több-^ teljesen elárász*^
semmire sém lehetett hászn cSák elhelyezték á vádasznák lakásában^ Ezért neiri törött el sohase
xwjLc* axxaxxv*v,*.w «««„xv_______ ______ nemzedékről nemzedékre szállhatotL
rek^ élverzTették Fnma^^^^ Ilyen módon mindig olyan volt az em-
berek i^lésé^hógy mindegyik ráció ázöhfárádözbttrhü^s^ lövést tegyen tiz-tizcentáv^ melyik céllövő bódéban, hogy egy i-lyenféle díszedényt nyerhessen.
Természetesen egyáltalában nyerni valamit a bódéban nem volt olyan volt. És vettek és vettek, mert azt lát- könnyű. Az ember csupa véletlenből tákr hogy körülöttük valamennyi em- nyert és a véletlen csak akkor követ-
deteik uralmát. Zúgott és nehéz lett a fejük és nyugodt gondolkodásuk eltűnt. Tehát vásároltak és váproltak, . . ^ , megvették a legértelmetlenebb és leg-
flv-^u'l^"^^*^^^^^^' ostobább holmikat, olyan tárgyakat, -áK*^ játékban- amelyek ruták és csúnyák voltak és
ickajafK-asztalok ára§ztot^ semmiféle használati értékük sem inritó^ek között a iSdék
föiyan szük volt, hogy ____,___
fip összevissza to- beíiígj^ezt teszí;^ ' kézett be, ha már háromszor egészen
^kia san tolakodhattak e- Hasonlóan folyt a dolog a céllövő máshova céloztak, mint ahova találni .s^^kaság, lökdö- bódéknál és a sátraknál, ahol kéreg- akartak. A légpuskáknak olyan volt a ■2 IS Ez azt a be- papírból készült, felállított fekete felszerelésük, hogy még a véletlenek
éltettél, mintha ^áIi5t..«^^^ macskára lehetett labdákkal dobálni, is igen ritkák voltak. A céllövőbódé
Tiz centavoért lőhettek légpuskával tulajdonosa vázáival, szakállas urak-hárbmszor egy nyilat egy kis célkari- nak készült csészéivel, japáni légyé-kába. Ha az egjrik céllövőnek sikerült zőivél a Saale melletti Haliéból, eb-háromszor a feketébe. találnia,, jutal- resztőóráíval és Mária-képéivel két
. ---múl virágvázát kapott, amely igen esztendőn keresztül negyven külön-
-n bizonyosan maguk kacskaringósan kicifrázott és arany- böző feríara és szent ünnepre utazha-AOit Itt mit vásárolni, nyal befestett volt. Ezeket a vázákat tott és ha az ember egy napon
u I b,.^^^*^^ néhányszor S?f. a téren, míg, ha
'^Jff^lJ^ aligha jiltott pt háromezerre, a^tulekedő-nyomkltoí Voltaképpen mit ké-
mé-
ből sőt jobban és darabonként husz centavoért kinál- gint találkozott vele, még mindig u-niegbizhatóbban hattá volna a nagyobb városok vala- gyanazokat a vázákat és ébresztőóráiba bármely ked- ' melyik boltja és senki sem vette volna kat rakosgatta fel. És az emberek még ^aipsnak akárme- meg, akinek csak vaiaffiennyú-e is volt mindig tettek három lövést tiz centar
kisebb \^áros-a divat, amTa
vojával, hogy ébresztőórát nyerjenek, amely a hosszü állásban rozsdás és a
Í^J^^^/^^Wakat vásárol- nagyobb városokban már haí-minc esz- sok ki- és becsomagolástól össze-vlsz-laceg* Pesoert^ , . , r tendővel .élőbb' elavult, aligha adha- sza horpadt volt. " .
