SZERDA, 1941 TOLIUS 2.
KANCÁD AI- MAGYAB' MXJNEáS
• • :-Cil'<»;a> i:
AZ AMERIKAI gumtniszövetség volt ehiö-^ ke, Harvey Firestone, akit szófukíup embernek ismertek, a szövetség évi bankettjén 1917-ben patetikusan kijelentette: »Rubber is the most important commodity in the • wopld« (a kaucsuk a világ legfontosabb cikke). Mire a jelenlevő gyárosok viharos ^derültségben törtek -ki és ugy gon-doiták» liogy elnökük kissé túloz. Pedig, "
amit mondott,, meglehetősen" ícözel járt-az igazsághoz.
A gumi az embert a bölcsőtől a sirig' kiséri. Ha ez már a háború előtt igaz volt, (az első világháború. Szerk.) a háború után inkább az lett. A háború előtt -a csecsemők az üvegből gumicuclin keresztül itták a tejet, azonban még valódi görög szivaccsal mosdatták őket. Akkor gumilepedőt tettek ágyacskáikba,*. Riost azonfelül guminádrágocskát is adnak rájuk. A háború előtt a gyerekek* keskeny gumiabronccsal ellátott tricik- ' lin jártak^ ma azonban korán kezdenek-széles gumiabroricsu biciklin járni, ha ugyan nem mindjárt autón.
Foglalkozásukban is szüntelenül gumival van dolguk ^az embereknek. A sebész gumikeztyüt huz ,föl, a gyógyszerész üvegcséit gumidugasszal zárja le, a búvár, gumiruhát ölt,.fel. a vegyész edényeit gumiesővel kapcsolja-össze. Az an-ííol nem tud meglenni waterpraof-ja nélkül, az orosz sem gumikalócsnija nélkül, sem az amerikai gumidohányzacskója ]iéikül. Há pedig eíszivta ^pipáját gumit
<^ Razlct Juri Szemjonov^^^A FöU /em-csei** cimu tön\?V€feó7, Braun Róbert /or Jí-
iásában.
Ez a rágógumi kónesitette Wrigleyt New Yorkban olyan felhőkarcoló épit4sére, a-' mely 1931-isr a, legmagasabb volt az E-pfvesült Államokban. Csakugyan; ha Mister Firestone túlzott is,, de nem tul-
pész életén .keresztül gumival dolgozik, teljesen érthető.
A GUMI RÖVÍD TÖRTÉNETE
BRIT LÁNY' utt>Isó simitáeckat. végezi nagy bombázó repülőgépek szátnára készült keréken. (A gumi e\6-i zetos^ kalandosaidé nem^erészen vértelen útját^t^,mellékelt cikk ismerteti). ^
D,e. azért Hancock osztozhatott volna amerikai kollégájával,.mert, hiszen ez uemesisk a föltaláló címének becsületét szqrezte, ineg, hanem a, legnagyobb francia :kltlititetést is megkapta és ld58-ban könyvet> adott,ki a kaucsukról, amely tel jesen gumira volt nyomva és gumiba kötve. Azonban élete . utolsó napjáig Js ugyanazt az üros gtt«á mierszényt hordta a zsebében^ Goodyearéi könyvében a gumi fölhasználásának ötil százfele módját sorolja fol» ^ í&
Egyetlenegy hiányzik belőle: a gumi*m abroncs. - - ^ - ^^tm
A KAUCSUK TOVÁBBI PÁLYÁJA
rjOODYEAR és Hanoock . találmányai! ^ egy csapásra kitágították a gumiM? használók korét. A negyvenes évokbonii az egész világon 400 tonnát fogyasztod í tök. Tíz év muIva a fogyasztás 3—1000 tonnára, emelkedett, az uj szazad első í éveiben pedig kb. 50 ezer tonnára,.Azk^ 1925-ií:i kimutatásokban . arra utallak, ' hogy a kaucsuk világtermelésé az 500.-000. tonna (II) hallatlan mennyiségéti haladta tul — utána pedig két felkiáltójelet tettek, azonban 1934-beu ez a fogyasztás túllépte az egy^ millió donnáiul! , ^ Idővel í\ régi fogyasztókhoz ujak já^m rultak, a villamossági és automobilípar^a gumiszükségleto hihetetlen módon nöÜI vekedett. A tengeralatti kábelek hálózati; ta egyre sűrűbben kezdte a Fö;det kö*s; rülvenni. Mint í% petróleum, a kaucsu!v i&m »aktuális« es »politikai« - nyersanyag;*; lett. Harc keletkezett körülötto,' sőti| »kaucsukháboru«-ra is került sor. AngUam és Amerika között, gazdasági háborurapís amely a maga nemében kegyetlen is voltiiís _ A természet n brazíliaiaknak Icezükbc&í adta az egyedáruságot a káuésukra iiéíkm ye. Az összes korosztályok és összes fög|ii íaikozások:. csecsemők és aggastyánoki ? pilóták és búvárok, autósok és szerelők í az egész világon hajlandók voltak arra; hogy a tropikus, őserdők föltárásának
A-7 TOTrrkT íOAXT '14.4. 1 r.. Mackintosh elkezdett mackinthosokat.'gyár^ védnökségét elvállalják. Azonban itt gyilkosi
ISKO-tÁBAN az ora alatt a gyerek tor- tani. Ezekkel eleinte nagy baj volt. A^éli hi- volt az éghajlat, á talaj bizonytalan, a viz
logumival do gozik, ora utan pedig gu- degben ezek a waterproofok olyan kemények mérgezett, a Nap pedig könyörtelen, v^i^^'^r.l r.?- ^"^^^^tt^^^^ lettek, mint a pléh. Nyáron pedig olyan rossz- a braziliaiak nem használták ki lehetősé-
szagnak, mint az ego gumi es gőzölögtek. De güket. Senki még csak kisórletet sem tett ar^ i
a legrospabb az voit, hogy ragadlak is es lia ra, hogj^ ázlAtóáion^^^
egy ur karját nyújtotta hölgyének, az elva- nyéket létesítsen, A fehér ember arrá szorit-
las lehetetlenné valt. kozott, hogy a^zineseket a megmérgezett er-
■pKKOR, előállt egy amerikai, aki segített a ^^^^ parancsolja. A színesek visszatértek, a
mint nekünk Ézik a labdák ugranak ha a ^ kaucsuk összes bajain. Növelte rugalmas- fehér ember lábahoz raktak a zsákmány es
ySi5^4- ' -7 ? • laoaaJL ugranaK, na a mPíre^ünt^ttP raa-adó«?sáp-át a kaucsuk kaptak ertc egy csontot, amelyen a tábori-tüz
íoldet enk4c. De ki figyelt volna ilyen jelen- sagat, ^^^^"f^^^^^^ mellett rágódtak. Az amerikai konzul Rio de
tektelensegre? Csak a 18. szazadban muta- ^oDoe sem nem zsugoioaow,.sem nem oivaat. ja^gi-Atja^ i906-ban azt ielentptte koríná-
totteffvfraiicia tiidós. í,ki.Ppriités.T5raziliát Mindezt Charles Goodyear-nak köszönhet- í?i^!r,?*^t" i^Jl^í!?!:^
jüky'aki leJéinényesíie kédő volt; A
ben ült és ennélfogva bőven volt ideje arra,
nejar, a tejszerű - nedvet toJtogjaK, megai- hogy a kaucsukon törje a fejét. Mackin^^^ emberek vállalkoznak akiket hazájukban el-
vasztják, megszárítják és. meggyúrják. Ily sal ellentétben a vegytaiux>l cs SiheUlen ffitfe^^^^
módon rugaW: anyagot nyernek, amelyből nyabbfogahna volt ^ndamel lett nem Ma- Kerumetetien naiah lényeget, kitűnő, törhetetlen - palackokat és vízmentes h^nf^rrx n tptt^ a kíiiií^siikot hAsznn.
vaB a maga^története.
A gumi=lét€ízésének első híre az európaiakhoz labda által jutott; A 16. század elején tudós hittéritők ézt írták: >>Az indiánoknak egész más anyagból való > labdáik vannak.
tott egy francia,tudós, aki í?erut és Brazil iát beutazta. La Góndamine, érdeklődést a kaucsuk: iránt. ' Elmondta,.kogy: az -indiánok egy különös fa nedvéből készítik. Megvágják a la héját, a tejszerűnedvet fölfogják, megal-
nyának, há nem volna éhinségi. amely Ceara tartományát tiz év közül legalább' hét. évén keresztijl pusztítja, nem lehetne kaucsukot kapni, mert kaucsuk gyűjtésre-csak olyan
lábbelit készítenek,, amelynek a mocsaras." ős- . erdőkben nagj^ hasznát veszik. Az indiánok ezt' az anyagot kaucsuknak-nevezik.
1871-ben egy fiatal angol bptanücús» Henry Wickham kiadta a braziliai erdőségen keresztül való, utazásáról szóió feljegys;é^eit. Ezt a- könyvét olvasták az India Office-ban.
ckintosh, hanem ő tette a kaucsukot hasznavehetővé.
Laboratóriuma konyhai tűzhely, volt, azon
kísérletezett. Számtalan preparátumot, sőt . t^„j^„ «,«ii^f*; v^^íirf ^íitrx^i^iíi^^
, , , , , , . , , . ^ tárgyat állított elő gumiból. Gumisapkát, gu- A London melletti kewi füvészkert i^azgato-
, Azt lehetett volna vami,hogy az európai-* miköppenyt és gumiöltönyt viselt. Zsebében "^^^^ <>lvafta^s f rákövetkező évben
e^^s^r^e^zi^^^^^^ ^A^isT^kr''^^^
Stm'vo^^^^^^^ Egyszer^konyhaasztalán egy papírzacskó- A^J^^^^Í,^^^^
ra, lecsutak6lta magát. A postakocsik gumi- ban kénpor hevert. Goodyear egy barátjával . . "^gy távlatokban gondoikoztok, m^ oj
keW nélkKlaftákta'^küldöncök 1^^^^ beszél^e^ miközben a tűzh^^^^^^^ fejsege mm^^^^^^^
a legsürgősebb leveleket is . gyalog vitték, szerint egy kaucsukoldattal tele fazék forrt Í^^T^ ^
Csak a. botanikusok és vegyészek mutattak a tűzön. Minthogy megszokta, hogy mindent, ^^gy ll^^^^'^.ff^^^^Ti^LT íÍiit"^^^^^^^ .
érdeklődést a kaucsuk Jránt. Egyikük, az an- ami a kezébe került, belekevert, a kaucsukba, TLff ^J^Srnt.in^^^
gol Priestley, véletlenül felfedizett valamit: beleöntötte a ként a fazékba. Mikor a'faze- ^ Ti^^^^Jl^^J^^^ ^ H....n
egy ceruzával teleirt lapot gumival dörzsölt kat elhúzta a tűzről, :piegoldotta élete felada- ^ í>F».f S^^^ST- megtutotta a hevea-
. **^<»«cv*. Y^.. j.'M.. £itt^^jt^„i._____4.__ maff kivitelét-Ezei±-Wickhamnakísok kalan^^^^^^í
szerkereskédő^zámára.
lántákat^ aztán Singaporeba és Ceylonba vit-1842-ben a Goodyear-kaucsukot kiállítót- ték, de,még évekig tartó munkába került, a-
Félszázad múlva jelent meg a szintéren a ták Londonban. Ott megpillantotta egy an- míg fákat neveltek belőlük. MacMntosh, Helyesebben szóSta Mister, Ma- gol vegyész, Hancock. Hallott a kénnel való Csak. 1905-ben jutott el az első saját'ter-
ckintoskniagaímar.előbb pillantotta-meg a ^ dolopról is. Ésa következő évbea bejelentette melésü 174 tonna kaucsuk .Londonba. - ^ napvilágot. De idáig^ végyészettel; foglalko- szabadalriát, még. mielőtt .Goodyear ugyan- 1908-ban az angoloknak 750.rezer
-acre
hoz* Jutott és ezzéL:rúháját összekentc-Ek- az ebonit előállításának ^módszerét. Talán Egyébként Afrikábanmárc a kilencvenesé-^
kor azt vette észre, hogy a séövetívízhatlan- volt okuk az angoleknak árra, hogy,Good- vekben kezdődött a kaucsuk tennétése^ első-
ná vált; MMtHogy.áz angolok inár régóta ke- - year szabadalmi, bejelentését visszautasítsák, sorban is^ IL Lipóté belga király ^r^bszolgatele-
reskedtek " - - ' - - ^ t---'-** ^a^íí4*----x«„ ----t tt----------^— ^---_
e;^
34