oldalakon.^ lőttük emberek sürögtek-forogtak. Kö*
A vezető rajt már nem láttam. De el- dös vonalban, mélyen a front mögé pofw
Spáiiov"
lyes.
lyes. I sokat 1-^,
>n elalúdí
arra, hogy bármely rériápjp
,. , _x , percben atveg>'e Mihailjának helyét, ott vagy szállitásokat Míndös többnyire éj-
- "T; ^^Syek az osztagomhoz. repui Misa Jujukin komisszár és mosó- jel történt; nappal minden csendes volt
— De hiszen most Artamőnovon van a i^og abban az örömös tudatban, hogy és ji>l maszkii»02ott.
harcba indul. . As ellenség vadászgépei valőszinüleg
Mnilyen számot
Ilik, kiki abból, y került. A felbora bák árnyé-
nov osztagán volt a sor.
Igen mondotta makacsul
eiemelkec ng felé.| sással. Ar
►lött. Féir 2jem. M. apkáját] imal oM
' ^1 felől :rep lipolással het ism ikeskeDj , kört ili ek, szmi eszállt
adtes^i Wíihaül^ k Szmi ere mi snokiai erülve itt táv( liogy neír* r kifakuIL, merni. ^ imi
— Igaz, hogy nincs rajtunk het, hogy, a mi számunkra iamir-r^ és elmenti
A parancsnoki sátorba léptem: nagy munició-szállitmánvokTiuzódn^^^^ felett, líöl pedig alattuk pattantak ei:
JJgy történt, ahogy Jujukin remélte. A repülési viszonyok kitűnőek voltalcv Burmisztrov semmi figyölmet nem fordi-
burgos megbízatás jott. Már nem volt Az ég felhőtlen. Messze lenn, egyenlőt- tott rájuk, pontosan a célhoz ért és le-
' • +7 V T," . ------ ilyenformán a közellevő vonultak az uton. hegy Burmisztrov gépéhez csatlakozzék*
trego a tiKKaat Burmisztrov osztagra-hárult a feladat. A nap már lemenőben volt és nem De abban a percben, amikor éppen a
egroi omio a- Mikor Burmisztrov gépéhez értem, Ju- zavarta a repülést. Elől tiszta, világo- fülkagylókban éles sziszegést hallott éa
csordultig volt 3ukm^ mar nem volt ott, már saját gépé- san áttekinthető volt a horizont. A mo- Raszkolnyikov elkezdett referálni, hogy
,g nem lelte he- nei volt: Meg se állitva az autót, odaro- csarak türkiszkéken tűntek fel és sár- a légelhái'itó lövegek a gép felett rob-
Smolyagban alít hocrtam. gán, mintegy sebektől kimartan, a sós bánnak, a bal motor körül éles, metalli-
tavak partjai. 'rív,;v^>.-:.í'::'ír'-.^^
Háromezerötszáz méteres magasság- »ás követett. Az ellenséges. légelháríttS
ban összetalálkoztak á vadászgépekkel, lövedék a gép baloldalába vágott.
pÓBtoséalelldismeretes Pilótája, Golisev U^rSoV^bbf^lé^lílí^otkr: t,^^^
kapitány, ellenőrzi a, különböző sulyu és ^ . ,. ,: ' telik el es Jujukin helyes elhatároz^
rendeltetésű bombákat Jujukm biztosan és nyugodtan vezet- ra jut, a gépet a jobbszarnyra féktetié^^^^^
. ' te a gépet. Ez mindennapos dolog volt. igyekszik elnyomni a tüzet. Ugyanakkor
Jujukin már fel volt öltözve. Bekap- Ez a mindennap ünnepi és kívánt volt, elég önuralma van ahhoz,,hogy bekap*
molyagban ilva zúgni kez-omlokába tolta ignagyobb lelki agy könyv óriá-
bögtam;
— Repülünk! kiáltott ntánam a parancsnok. ■ ^
— Sok szerencsét, őrnagy. Még láttam, hogy Burmisztrov mindig
zúgott. A jel-zugásról azon-^ íombavetőre. A rait csillogtatva
)k
-. épülő kiigazította az iránjrt,, _ . Misa szélesen és jókedvűen mosolyog- pontosan a parancsnoki géphez alkal- Raszkolnyikov mechanikusan £eleme1-> állapitot- va, megigazította a sisak alatt kifakult mazkodva. Vagy pedig néha a sziszegé- kedik a karján, hogy a szűk kabinból ki-haját, amit; nem tudom miért, kolhoz- sen keresztül hallatszott Raszkolnyikov, szabadulhasson, de látva, hogy maga a Judott leszállni, hajnak nevezett és vidám szemeit elrej- a fiatal rádiós-tüzér hangja, mint rendé- komisszár a. gépben marad, újra vissza-ékezett a szűr- tette sötét szemüvege mögé.- sen, mindenről referált Jujukinnak, amit .ereszkedik^ helyére, szteppe füvébe Benzin és porfelhő lepett el. Egy perc köröskörül látott. Néhány másodperc alatt a benzin tü-i repülőgéphez.- mulvá Mihail Jujukin komisszár repü- A frontot az ellenség bálszárnyán re- "^es folyama elönti a jobboldalt, Jujukin-z, hogy megáK. lőgépe már sorakozott a parancsnoki püiték át., nak már nem vo]t ideje Raszkolnyikovofc
src múlva a. A Burmi 3 Oceíétá felé-^riliséví^álte
mondottn Juju- íenrések^és'sietted elfoglalni helyüket az ták a felharmozott vörö^^ megadja a lehetőséget az ugrásra. Á tüz
feltarthatatlan oszlopokban tör Jujukin
>>»>>>í>íi>*>9>s>»>i>»>i>»>i>>»>»>»>s>#>»>;*>í>i(>ie>t>j>»>*>t>»>»>í>»>í>>>.í>í>»
<4<«<t<t<«<««<*<«<«<«'
Fordította: SZEGÓ ISTVÁN
^Pro gyökerek, inatok, gyógyi-
anyola^ |ján perui fog-;. Állítás^; ont ez volt az a et márí; iák is használ-u és m \ romvárosainak piíicéik ta elő. Ebből a (orbóH/. >lt valami sok Már cs ^ ' eládt5,l
ott I
;duIato^ lyitotta dörzso
tjerék, sk fogi
hanyszáz kiló. —V.,. perek, akik azt logym |üandóan épék^ szoni< Izhettek ütáiiá^i aáze^; |nek, hogy egy iká'hm ff<íjárt ötöt vé-Ennél Jf; pkebefektetést att^kTgV .
Itt tartott, elő-I indián fiucs-k-arattyolva és ömt valami va-
száját és é^:^
^ fogaira.
íi^porhoz niniÉ^i
- -''■2} i'^J'^^ inkák-fc a csol porához elegen-iutatóii|; kai tisztitjátok egés2p' y, ahogyan az selekeg magyarázta és fával ifl sikált a suty-- ^-^n folyton be-ii«ö-7« I ^^^^észült,, egy. ;öiit5íí| fim szájába. A iyteleB|':gzáját kiöblite- ^ et a fogporos
rintfe^ a fiu száját, 1 na^} mint ahogyan 'sen g|f tatani és mint' ;omate;^^cal mindenfelé atta. «rek ragyogóan kat<.Jtt. Es.a körül-.
álló emberek- most már meggyőződtek, hogy a perui fogpomak ezidáig valóban hijával voltak és ez az oka, miért rosszak a fogaik. Megvették az ajánlott öt csomagot, hiszen eggyel nem érhették be életük végéig. Mától fogva nyugodtak voltak abban, hogy földi létükbén soha többé nem lesz fogfájásuk. Ezt az Ígéretet kapták.
A négy kis indián kölyök, akit a fogporos ember kiállitott, két-két cen-tavo bért kapott. Ezért arra kötelezte őket; hogy fogaikra zsldfessárga kukoricakovászt kenjenek, melyet a fogporos embertársa valahol egy rejtekben tartott' készen és a gyerekeknek a fogporárus közelében kellett körüUeb-zselniök, hogy ha szükség van rájuk, feltűnés nélkül ráncigálhassa ki őket a tömegből.
fogporos tőszomszédságában nem volt asztal, hanem két férfi és egy nő álldogált ott. Az egyik férfinak gitárja, a másiknak hegedűje volt és a nő vöröSy zöld, sárga és kék nyomtatott cédulákat tartott a kezében,
»Uj következik, emberek«, kiabált a gitáros. »A Soy Virgencita! Én niég szűz vagyok, tiszta szűzecske! Rajta, halljuk.«
Lehajolt,: a gitárt előretolt térdére támasztotta, hangolt, feltette a hangfogót-és belekezdett;
A hegedűs is belevágott, majd az asszony - kezdett énekeinL Az első s^nza után a férfiak is egyfitténekei-tek -vele.^ :,
Lágy: hangon, kissé panaszosan é-jiekeltek, de" kifogástalan összhang-zásban.-A nő ugytett: mintha a üalt a-kezében tartott céduláról olvaöná le;
Pedig minden egyes szót kívülről tu-. dott. Ezt a dalt épp ugy, mint a többit, amit előadtak, bizonyára "több, mint tízezerszer elénekelték mind a hárman.'
Cantadores de corridos, mexikói balladaénekesek voltak, akik helység-ről-helységre vándorolnak és Mexikóban egyetlenegy ünnepről sem hiányoznak. Miután a dalt végig énekelték, a körülöttük gyűrűző sürű.émber-gomolyaghoz fordultak -f »Ez a csodálatosan szép ballada, amit mi éppen most adtunk elő édes és olvadékony hangon, az Önök tetszésére és a mi nagy örömünkre, most, emberek, az önök kedves és nagyrabecsűit rendelkezésére áll. Dos surtidos cinco centa-vos, cinco surtidos diez, nada mas, quien, cuales. Két különböző öt cen-tavo, öt különféle tíz centavo, ki óhajtja és melyiket ?«
A lapokat körbe nyújtották, megnézték, kiválogatták és husz vagy huszonöt centavoért eladtak belőlük.
Midőn az eladás megakadt, újra kiáltottak az énekesek: »Senki sep. kéri a szüzet? Oiga, oiga, amígos, akkor iij, egészen iij dal következik: Santa-na generális élete, cselekedetei és ha- -lála, vagy énekeljük el nektek a Grin-gók Chtmibüsco-ban cimü ' dalt? Mondjátok meg, mi kivánságtok szerint énékelűnk.«
A hegedűs hangolt és megint énekeltek egy corridoL
Itt állt meg Andreu. Ez volt a legolcsóbb hely. őrákhosszat lehetett-^tt álldogálni és hallgatni a balladaéne-keseketí Senkit, sem kényszeritettek, 'hogy megvásároljon egy balladát.
kabinjába. Ellepi a komisszárt és azmég^ mindig szoritia a kormánykereket . , .
A szomszéd repülőgépek közül valaki mécr észreveszi, hogy a repülőgépből egy ejtőernyős gomolyagja válik le. .
Néhány másodperc alatt a tüzes csomó, gyászos, fekete füstöt hagyva maga után. földet ér a folyó jobb, ellenséges oldalán.*^
4.
RÓKÁIG álltunk mozdulatlanul Bür-^ misztrov gépének szárnya alatt és nom tudtuk elhinni. Senkise ült le, '^senkise beszélt. Vártunk. Talán mégis leszáll erre a szigjru és forró földre a vidám komisszár gépe és ő kidugja .ka-. binjából a lábát a vadonat uj fényes csizmával és vigan elkiáltja magát:
—- Elkészültünk Mihail! És az óra? Nagyszerűen jár.
És kihúzza a zsebből az uj órát, oljat, mint a parancsnoké. ^
A parancsnoktól visszatéi*ve, Burmisz- ' trov viszont távolabb állt meg. Vörös arca remegett, ahogy görcsösen összeszori-tottav. nehéz kovácsi és partizáni* öklét. Mindent megértettem. Burmisztrov tudja, hogy soha többé nem hasonlithatja össze óráját Mihairórájával — ezzel a pontos, hü; percről-percre az ő parancsnoki órája után járó órával.
Tudom, hogy elfordulva tőlünk, Burmisztrov arr^ gondolt, hogv meghalt az ö második, váratlan fiatalsága, —JMi-hail!
ÉszrevetteiQ, hogy a kezemben tartora az összegyűrt pilótasapkát. Fölvettem ^és arra a helyre léptem; ahol a letaposott fűben, karton kötésben, ott sötétlett a nagy könyv.
— Ném, nem kapitány — kiáltott rám sötéten Burmisztrov — ez nálam marad. Még egy oldalt irok hozzá. Nehéz lesz, de megírom. Ez sikerülni fog. Biztos..
Mikor fölemelte a nagy folyószámla könyvet, mindannyian sapkáinkhoz meltűk a kezünket.. Burmisztrov elfordult és nehéz léptekkel odébb állott. A* kegyetlen' és, halott szteppe iCsti csendjén ben hangosán nyikorogtak új csizmái.
' Fordította: Árva Pél<5it