Sí
Ilii
3
f U; i^KS. OL0AL
(2. KöZLEBlÉN?i5^t:í:!Í^:;> -noaí^gs&őh^y^attól
Amerikában alig ©mlé&szik valaki szorpswi prtraszálltákí
JBí^égF^^iab -földét;
íínafc, . _...........
ibodáikoá5ött<^Ziélá44 náiys^
A;Bék^5^J0^ésí
iíaár 24-én, azaz kilenc náppál előbb -^aus>4^í 'deztek föl Kaliforniában a/^lső arany- S?^^^
^gg^|^op« gó dollár
5^fég^^2!S?kták
1848 lebruar z-an irtaK aia. ^ Jg^^j^^^i^^a
leletet, amiről azonban egyik kormány *-Jíf^l«ifl^,k^^^^ , «em tudott. Annyi bizonya, hogy senki aidianofckal.-Ne^^^ sem gondolhatott arra, hti^fy ^egy éveri-:»^fi^^^^zer^ belül Kalifornia egyedül háromszor ariy^ ^©^^ö- harmadmagával nyi aranyat fog szolgáltatni Mennyiben az összes óriási
rültek Amerikának. . ^ i j. -t.í- ^ i:*
Ha ez nem szerencse; háti . . . hogy nem mennek tovább, mert a whis-
Persze már előbb is voltak aranylelé- "^-^^P^W^ f tek Kaliforniában és az amerikaiak
Néhány nap múlva Tabpr — aligha- iMái?:l«4S-ban>ta
■ iak róluk. Fontos szerepe volt hogy az oroszok Alaska felől-Kalifornia' felé nyomultak és még ma is emlékeztét ■eirre a múltra a Russian River és egy o-rbsz templom. Ezt az amerikaiak nem nézhették nyugodtan.
De ehhez szerencse is kellett!
■ ' 1848 januárjában egy amerikai ács, James Marshall, társával a svájci John Sutterrel, fürészmalom építésébe fogott
^az American River partján, egy kissé északra a mai' Sacramento várostól. A-inikor egy csatorna és egy zsilip elké-V szült, Marshall egy este az egész vizet leeresztette. Másnap reggel a leülepe-dett homokban egy marék ragyogó szemcsét látott ...
Marshall megkisérelte a szemcsék ko-"vácsolását; és csakugyan, egy: darabba lehetett őket kalapálni. Amikor a drága darabka Sutter kezébe került, föltette " pápaszemét orrára, figy elmése W néz ege t-v' te egy darabig, azután könyváHványáről egy régi lexikon kötetét Ikereste elő, a-' melyik G-vel kezdődött —;»gold«..Ami-. Jtor mindent elolvasott a2ö.^ranyi:ól az egyiptomiakkal és föniciaiakkal; Jíapcso-Jatban, Sutter munkához fogottv Próbá-! nak vetette alá a fémet salétromsavval, ! «gy kováccsal megvizsgáltatta kovácsol-Jiatóságát, összehasonlitotta'^ulyát az e-2üsttel, színét az ötdolláros arannyal és >csak akkor mondta ki: »Arany!« Alapos ember volt ez a Sutter. r ^.De azért nem hiányzott belőle á tem-> pei^mentum és fantázia, sem az akaratié-erő és merészség. JohannAugust: Sutter ' 18S4-ben jött Amerikába, ahol.a felső 'OMissouri mellett farmot rendezettébe, az-:tán a Rocky Mountainsen^^ r>keresztül a i; Csendes-óceán partjáig jutott; c ;Vancou-vérben telepedett le és ittJkereskedelmi ^ :vállalatot alapított. Csakhamar éppen o-Jyan jól ismerték Sutter )>kapitány4cet az > alaskai orosz telepeken, mint a.kaliforniai spanyol cégeknél és a.kinai .é^ portugál üzleti irodákban HawaibanL A neg3rvenés évek elején Kaliforniába köl-tőzött. Itt a mexikói kormány csakha-
■ niár az indián ügyek megbizoujáva, később pedig Észak-Kalifornia korniányzó-já^á nevezte ki. Nem volf'többé kapi-
:taiiy, hanem csak generális.'Nagy darab földet szerzett, erődöt épített "rajta, a-lóelyet Uj-Helvéciának nevezett eí;
TkifIHELYT az aranylelet hire elterjedt, már néhány hét múlva nyüzsgött a
- folyó partja az aranykeresőktől; Nem ^ kevesebb, mint ötezer aranyfceresőverő-. ■ dött: össze, A munkások ottlvagyták a ; farmokat és gyárakat. Márshall iés^ Sut-• termem tudták betakarítaná termésüket
ebben az évben. Társas viszonjnik fel-.-"^oszlott, Marshall más kereset után nézett. Élete vége felé- Kalifornia iálkontól -V nyugdijat kapott, halála után\ pedig ^ szobrot. . V .^^^ '
^ ^. JDe ez a földdarab az Arany-folyóval Sutteré és MarshaJlé volt. Nem lehetett . volna-e onnan elkergetni az- ara^kere-söket? Ez volt Sutter szándéka is,, és erre leégett a háza Sacramentobán az ösz-£zes. okmányokkal együtt. Aztán .hiába próbálta meg, hogy Washingtonban a szövetségi bíróság előtt érvényesítse jogát,' Semmit se ért el és csak élete vége
- felé kapott egy kis járadékot a^ kalifor-^airánamtól. ^ ' i > -
. : A Az első évtized végén a kaliforniai a-xanybányák 550 millió -dollán: ? aranyat
dött és arra kérte, hogy együtt vegyenek melyét .as^félado^ .iij^ücváhás vektől /fbj^ra.
.>»>»>S'>»>»>»>»>:>í>>>;r
»És megelégedett vagy velem ?« kjérdezte a lány, közelebbhuzódva Anldreuhoz.
»De mennyire«, válaszolta a fiu.
kor a comerciantes, a kereskedők u-^-ban--csak szuroltáklya világitiit tazni akarnak, akkor botrányt csap, ki^a-pénzétlégii|ábbgyerfcy;|rá velem a patron És ti ott álltok és vi;.. .ként tűzijátékszíre, amély^níö gyorogtok egyet.« ^ .^ek épülnek. Asfctek^zütáöl
- minden mint
ben és szétmálló gyapjuszoknyában;- re :!iAndréunak igaza ' Ez>volt minden. Csak a félhösszu) ki?^- ^ fejéré á viéjo, az öreg
sé hímzett ing, az ócska) rÖTád, fekete dúlunk időbe. És azután ezsa ti bünö-; gyapjuszoknya és a rövid jorongó volt
r az _________^________^
gel vadjának. És egészen ugy tünt, peros, borrachongosJcabrones.<< '-mintha nem is
ahhoz, hogy boldog lehessen a földön^ Mert nyíltan kimutatta, milyen vidám . volt a fiu közelében.
nulcseni 1 mekhián^an^
mpjuszoknya és a rövid jorongó volt tök: Szégyelnetek kellene magatokad--^.^^^J^^t^.JS 5, amellyel többje volt, mmt a.dzsun-. ti sinvergüen25as, ti paranderos, ti Ie^i'.^^+«;.íríiíw,
jniHióánakr nyomáhiságátláöis^í |^
fo^pnk mesélní.Te annjri,szépet ttidsz^, - ^j^' kétlxt'staf Mmden szép, amit te mondaszi-^ínash '
Tütsil. Mindig csak hallgatnálak^;ami- „„„^„.^ ^..v^....^^..«.rv - ^^^^^^^^^^^.^.^
kieszelsz. Minden szavad, ol^an °:; J^^^^^^^^T^^;^^^^^^
Andreunak különösen jól esett^hogy'
W. Mindig csak hangatnS^fZ^
, . . js:akíkíért6nek:aiíB Bgényekí%jasz
I>e Andreü megállította okét; »MaTő,iSáhozí. hogyföifl kájukon- mei^
ng esjíiegyans egyígyertyap
n o segy Jitö^röpiié^^
;ban',imindigvcsa elvesz ■ rés'ely< Csakiu^/szaporázta a gyalázkodniv^iáz^fjordögöt^^^ olódik szaval?^ és &oniködott>miirt^^ ákinéfcJ tbeszélii áldo^
esőés^eléüvöltöttá képükbe^ Közbe jegykor íánénn^
...... , , „ mindig ingerültebb lett. Utoljára fel--riáusSDnrv:..Mjj^ Ivaii a ieg^^
»Késobb, ha ettünk«, kezdte. ujboJ .ygrott és leszegett fejjel a két ember, élétszükséglétefa ík. Mittcfeödikl Andreu, »megint kimegyünk^a prérire, " .^^-ii-^ * - . ---„aui .i,™^,,^;,^^-,
te meg éh, letelepszünk odakinl^es valami szépet mesélünk egymásnak.« ^ jiajnál hitványabbak. Takaródjatok^és. á^^txáradicsom.^Jfkös öriíméHíől
:^Igen, okvetlenül ezt tesszük^, keressétek meg az öla-o^^^ gyezett bele a lány. »Valami szépet -zsava-aprijblak benneteket.« -:oífáem-ítudja, hol
mondta, még annál is jobban esett neki, mintha anyja vagy valaki más mondta volna, ~ - ^
:»Mindig csak szépet akarok mondani neked^ kislány«, szólt szelíden.
Akkor én mindig örülni fogóké, válaszolta a lány^ ,^
7.
íSzi a>proletádv^aIÍnémi^^ tán. Szükségünk van rájuk, hogy el-,^Jmul^an; mertiionnratfköívefélöz hurcolhassuk a rudakat és igákat ésí-jiiőrerüvédő mslkségre^^^n<w , me^ is k«ll etetnünk holnap az állato-5- Gsaihazregyház kat kukoricával, Oye, Vicente, puha a ^^^djon^gazdagé velea^dá^i^l -frijoles?.Bueno. Add ide a tortillákat,-(^,igy;vezényelnek-; rartsátbfeMeg;? Most már fihetiink.« ídetáriátust a vall [s számára/méit
Miután ettek, majd valamicskét b.: i^^^i^mÉS^^ ludtak, megmosakodtak a legények ésjj^^ ^my^^i A fiatal legény a babot már jóko- .f^egint a vá^ba készülődtek. Oda-^-^r^^^A?^ rán a tűzre tette és a bab most;már , lent a, tűzijáték mar ismet <i«iTogott.
^saf nem megpuhult. ^ f r Mexikó proletárosztálya százezrei-Tiár^Mégeshétik&oleárra^^^^
. ^ .^Arfei^ak megmosta ka- n^k^ hogyané ötondjuk milliómák, nin-róha^vá3óbari vsaksra^mmm
v^a tűzre tettek es aztenfaradtan a cseii.egyetlen,ép ingjük sem, vagy v:éiete fáradahn^iutanr)frd^; vetettek magukat, ho^.aW nadrágjuk, .^cipőről nemJs beszélve. ..,;zik.. 4 . ott ^ sal űzzek el az időt, amíg az etel eK De mindjg; yan .arra pénzük, hogy az fazéknál, al ^ ^ ^ ,
' ^ . egyliá^szjMőtálán szentjének ünnepén .élet tejfelét. M«|-ezekm^^^^ Most beállított a két legény is. akit > ^^SV^ csomó^tuzyátékszert vásároUa- . erőszakosak, Bi^<*»oro^««V:.^,-«^^, reggel kiküldtek az ökrök utam Az> »ak ^s a pénzt, melyboLeJe^^^ állatokat nem találták meg, adták elő. nelkulozlietetlenebí> szükségleteire oly - akaj.^ földen. Andreunak, . keservesen kevés van, a levegőbe haji-^'^ debbet.-Es^ na »i
^Persze, hogy nem«, vetette sze- gá|Ják. Az egyház tiszteletére, amely j-to " inükre Andreu, »Hiszen még most je sohasem tanácsolja azt, hogy a pénzt -szükr akko: \ csipás a szemetek. Aludtatok odalent /jobbi^ fordítsak, hiszen^ ugyanaz az solvatvan. ^^M^w a pataknáLoc ' egyház éppen ilyen kevéssé adja va- ;kolszí.munkás^ az^apfigit^
^.Vájjon parancsolsz nekünk; polli- ^ azt a tanácsot, hogy egy pro- aá.ujithatja ero^^^
to?^ kérdezte egyikük dühöseiL ~ '^^^ 5^
. gyertyára, amely kivilágítja a tem-'pidyka a bozolíp.Bs ha^^^^^
»Nincs mit parancsolnom nektek*; plom szentjeit. Ez a millió proletár idön-bjól megtanTSad, hogyíi^^ -mondta Andreu, »ezt tudjátok. És nem otthonában csak szurokfenyővel vilá- - éSi lelvegyed, sm^^^^*^
a^cárok parancsolni nektek* De ha .'^-git.i De ebben az országban^áhol a ka-:^fakorlátod 1 ,itávkénytelenek^leszünk három ,napig.ítoUkusegyháznak.hatalma olyaOT3^ ide-odá..sza|adgáUil.az-ökrl>k. után é$ av.rve^d^es^ t^jg:' .t3il,^á^KÍea;ez ::(máü^Mvayt''* jpánreták kemí^llcákiö^
