munkás volt, a máok pedlg^^ánffzmdscói zéléhewMriéíst, Ott ásták a 18. sz. negy*^
■vu-^ife^özialv-áz^-éésrik^mid^ v^p^i^^saíbení.;;^ elsőv^knát-^^és.v^zq^-
^í^'lszáboKJCés^bl)::
s-i-iletteÍi>:íí70iuö-i^í^A
mesikóiaklsö^íógy-vá; ierikaiak i^íoroszok
r^^.ooo dolláiit Jizettek hatásosabbnak bizonyult a rőzsetüznél.v Bejelentette az esetet a bányahivatáí-; takT
f ordította: SZEGÓ ISTVÁN
iéi itörténti ISft^ben így folyt a munka Klondikéban, amely ^nál. Gtt kutatások indultak meg, 4e e-'J aranvhánvábAn iriíÓO ember<dolffO« » ranybányászáta;Sun^ részmt Kanadában, részint Alaskában redménytelenűl. Markoff <ísalás gyanií-.r.-oiS SS^^^
?a™\vr^^' sarköv hiresse vált a- jába esett. Megparancsolok nekif^^^ hMaiaknafcruobö|isze- ranyorszaga. ; találjon aranyat, mert különben »más- ^mételtpmnv^^
ha válakinekfvolt Ezt a vidéket ISÖgibaií/fedezte föl. ként beszélnek vele«. Meghagyták ^ek^^, ^ak^^ek ki^s^^^ ia anyáról,-.ezek Jiein az »harom szerencsés svéd«, amint ott ne- hogy kutasson tovább és minden, tizen- 5»f knvpfAltot hfítnr nmito<«an fizessék lea az oroszoké voltak, vezték, noha egyikük Tromsőből való negyedik napon jelentkezzék az iroda- is ne SS meg^kerAm^^ ilMak ott áz-idroszdk a- norvég volt. Alaskába rénszarvas szállít-' ban. Túszokat tartottak vissza helyette, , beniezekkel a követelésekkel mér vagy
századszor álltak- elő és sztrájkoíi kezd-ok tek, á bányahatóság kilakoltatta :^Ainun-
itööeimezoneKi^ ít^'i xoii a aennszuioir KariouK loiinssitesere. evig Kereseu, mig vegui taiait.;i!;z.JeKa- káfeokat, és pedig májusban, méguWelött
^skö^^a jég a V folyókon megindt^
kor pedig a munkások az igazgáj;óságí
' épületrelőtt összegyülekeztek, .odjaren^ delt csapatok fegyvereiket használtak el^^ lenük.rEz. két éwel a világháború kitö-.. rése. és öt éwel a forradalom kezdete
r;-i,<yéíeZénle^'\.
tiároinszorbsát teszi ki az 19í3-inak* 193,4-ben. Szovjetoroszország aránytermelése nagyobb volt, mint Kanadáé és * , , azV;Egyesült Államoké. Ma már cs^ák^Dél-, Afrika előzi meg. .J,'
AUSZTRÁLIA ARANYTERMELÉSE ;
. A MíKPR Kalifornia hire elterjedt az u A . nemcsak Amerikából,
''^,,(rek erre az igéret földjére. Edv^ard H.
uvíiijuUtaöáib^ntJutazott el Sydneyből é^íiégy/ -i .(ttÓnaííoBatílva érkezett San Franciscoba. r'>/Külön^le helyeken ásott aranyat>és va-\
4i^?T0Íiifeeraé^
vbóliT kikötött Sydneyben és egy ííhónap, ' í Kyöilwáranyat;fedéze^^ föl a? Macjiitón - -.foiyóííegsrik mellékfolyójánál. ü i ; í V Ennélfogva rendszerint őt tefcijitik az :;:^úsztráliai arány fölfedezőjének;;;Ez
>'-^m:í:(J3lae iMountains) vidékén már iSz&nkét év" előtt talált aranyat Strzeledrii^. egy; vj-aengy^,>t aki angol állampolgárságpt O'i í ■>'^2íerzéft;;'■^■Üg3^ .í-PiCiSKöMUskot^:-^': fölfedezte. 4mik6r Strzelecki fölfétíezé-irsérőlcértesitette a kormányzót, ez::ineg-: r ■ • réiúült^ V >yHogy tudjam számüzöttéimet ű - féfcentartani, ha megtudják, hogy^köze-o : lükben: ii arany ta.Iálható?4r —litáondta' -i: St^zéléiQkihek. A kormányzó kérésé^^ Tí^^líütáBfc^ fölfedezéséről; :t V í áőt AÚCTt^^ szóló 1845-ben< Jciadott ; könyvében sem tesz róla emlitést4í^i V
re, amelyen? a^szen-itek azután is szen-nincseni gyertyájuk mek hiányán ^zeti^ igodtari sj iifele jthetik, lalottak^ AzTiöői prc^
aklya viIágit;i*dobja rod kiadni a pénzedet. Hidd el azok- és vitatkozott egy disznó ára miatt; abb gyertyára lés íő- nak, akiknek megvan a földi tapasz- melyet a peon hizlalt fel. Egy keres-
talatuk: ha te megvonod az egyháztól kedő nyolc pesot igért a peonnak a centjeidet, ájtatos buzgalmadat és te- malacért. A finqueM ázohbán csá^ ,kintélyébe vetett hitedet, akkor isten- pesot ajánlott fel. És mint péonnák, nek fölkent szolgái, ;épp^hugy, mint kutyaköté volt, hogy a rkocát a
te, kénytelenek lesznek a bányákba^ - patronnak adja el Öt pésóéií^ij^ leszállni és szenet . lapátolni és ha v. ? patronnak elővásárlási joga volt'minr ' - majd melletted állnak/é^ veled^együtta^deIt?3Ószágra;^^^^^^^^^^a
' nelkülö^eííetlíí- vájnak veszedelmes tárnákat, akkor - fel, egészen mindegy, ki nevelte és tar-pg és*:3egyonadrág, gyorsan megtapasztalod^.^ n^it érnek a totta kukoricával, melyet a peon da-f egy gyertya, vagy valóságban, ha nincsen rajtuk talár és rabka földjén kezemunkájávaL ter-i. Az • egyház'^azon- a vállukról sem omlik le már ^z arany-. > mesztett. Mikor a finquero megelégel-elvesz 'és^ elveáz és himes köpönyeg. És ha aztán veled e- te a vitatkozást, dühbe gurult és a ma-olódikpazzal, .'hogy gyütt kucorognak a vizes ^földön és chetevel jókora sebet ütött a peon fe-íbeszéli; áldoznia és bádogfazekakból kanalazzák a nyo- jén. A peon véresen rogyott össze és a jegykor Jjnennyekbe moruságos falatokat miként te; szuty- földön fetrengve nyöszörögte: »Ke-Lvan a lej^ontosabb kosan-és csuromizzadtan és tudatuk a-. gyeiem, patroncito, kegyelem, ne öl-^. Mit töű^ődik:á mc- lat éppen ugy, mint té,-örökké maguk-, jön meg.patroncito«. A patron alapo-al,-hdgyy szegények kai cipelik a Jeleimet? amivel a csat- san oldalbarügta a földön hévérőt: ior.if;ió«.^^:i»x—. 1.^.—:8,örülj;terühesindioicutya, ho'gymég
élszi Mit akarsz többet ?«
I
anitása.^siigérgetésc, togó viharok, vizárádatok,-kőomlások
>kösjörömeiről.y. sem 4átott:ésií senkid n ►,i.ríPipr€4etárok ruságátínövélí'és ezt tjeszti;r.mint' valami
és szakadékok elé néztek, akkor
meséltessed el velük :á parádiösömról szóló történetet. Májd egészen inás- i ként mondják el és: százszorta izgékonyabb és jobb fórradaimárök, mmt-agáIytl>r.Minél?.töbí"> amilyen te leszel egész életedben, ha ^an^^ilá^mi^^annál a paradicsom örök boldogságára vársz
Andreu élt. Mit akarhatott tpbbet! De áz egyház, ez a nagy lélélfmentő, sení Andreut, sem a többi, függő helyzetben élő indiánt nem oktatta ki arra, amit 4anitani pedig a lélekmentők-
olníak cac^aresége, ahelyett, hogy itt szerezd ineg magad- SííffííííS f^^^^^SV ^gényekíMh^álá- nak, anű a tied és ami műrikád révén kellene tartamok: eletedet tedd a kájukott nss^tzda- mellet; ~ ' í
ó gyom*orr_'és"ar4ron* ^ , * -/tw,
. Andreutol nem lehetett elvami,hogy
ilyén gondolatokra jusson, amikor
Szent Caralampio -tiszteletére ireádé^
zett tűzijátéknak ropogását hallották
Nem ismerte a túlvilági páraidicsomot.-
Erről senki sem beszélt neki.^ De-nem
ismert paradicsomot itt a.földön sem. ^ rod«, adta a feleletet a lány. iSzivé-Tudta, hogyan éltek a gazdag^ fiaque- sebbeft mennék ki veled a prérire és ^ehnfefc^SESffv^lie vok, tudta, hogyan éltek a jómódú ke- ülnék ,le teveled, nézném a világot és időn azt látja á pro- reskedők és-sikerekben bővelkedő fu- hallgatnálak, amint beszélsz.« »:háÍyogos szeme. Y^állalkozók. Mmda^ell^^ ^l^l'S így hát a fenyvesbe mentek. A szél kt bktoks^hat':a pa- Jutott f ^.^be az ho^^esz^ ^^^^^^ első fáknál letelepedtek. In-
iátjaiéanemftud- ^zeknek jóllétében vagy épp^^^^ ^ végigláthatták a tág^-prérit és
atosabb dolgává té-^ Tiém nöicfian Bs^;nem pmra. követelőzik és gségreb ^vágyakozik. gycKTgazdagiés ma-vele mindazok^mkik ^artsátakineg ar pro-5 számára,=.meirt:az a
legjobbá és a legelőnyösebbé és aztán törődjél a többi dologgal.
XIV. FEJEZET.
< :^Kivánsz l)emenni a városba, a piazára kérdezte Andreu a lányt. :
:>Nem, vagy csák akkor, ha aka-
^01^;;^;^:^.:^ i^T^^'^-'^Xf^^''^^^^ .uS^aSk^^b^íekk^ paradicsömiésr.v^ bol a nagyobbik reszt követelje- erdőbe is, ahol hatvan-hetven mé-
^iitánr öda nregérké- Minfezen a földön élő embernek, a- ter. magas fák álltak és oly vastagok ,
^^k:üinek.^tosos- többi carreteroho2r,hasonlóaii, nyomó-, voltak, mint egy óriási csarnok: osz-^
eient is Jcszed^fe az ^ugágos helyzete volt, ugyt hog^ már lopai. Métermagas haraszt vo|t az ei<^
ezek aziCTobeJrefe^e- paradicsomnak számitbtt' volna-áz is, dőben és sok helyütt dus, magas fü.
rij-
"fej voma mmaig iodd es ioou,^mmi a-rjutnia, .ítulsagosan mennyit munkájával és ilyen bér^mel-rtjak es a.>hiba orvo- y^u «»o«.v™Qh<itAff hhov' adósísáírflít
amit valóban! cbirto-ik az aiáed;~És,csak^ érődet: í.Többet ér iben, .mmt> két-45siros í. És ha te'itt? a föl-
lett megkereshetett,hogy adósságait csökkentse vagy éppen teljesén lerój-
ja.
kérdezte a fiu. ....... _ ^ ................
.5>Igen, mindig.«. ' :. .">Akkor te még: nem láttál, pálmá-kát,senidzsungélti trópusi er
A lány rázta a fejét..' ;\ ,' ^ :&Ennek igen örülök«, folytatta Andreu a lányra pillantva. ^ »Miért?« , ^ ,
__ , ' »Mert most én mi|tathatok meg ne-
És .tény, hogy ez- solr^volt. Emléke^ ked mindent, mert mindezt általam lázéit, rá, hogy e^ napon, amikor még"'-tód meg -életedben - először/- Akkor
Minden, amit valójábán-birtokólt é-zen a földön és aminek, örülhetett, ha ad, hogylme^ógjad ideje-volt rá, csupán, a meztélen jélete D(ie^llet,.iakkor már volt. ia odafönüre^^megér-eil^jaívgyerfeá^atí a ^^ileéy^^bénníik ^^joj
. ,^Hárgraves érdemét ez semmil^ejppen: sem csökkenti. Azt az 1281 fónt^t^rlin-,.r /g^C amelyet később jutalmul kapöjtt^ tel-» ' 'íésenvmegérdemelte. A fÖlfede2^ö^/^zon-» jban/íiem^ő volt és későbbi veiií^j^sze-répilesei Nyugat-Ausztráliában ,Jés^^.Tas-'; mániáiban eredménytelenek máf^á<^tak« Kijelentette, hogy ott nincs arany.' "Nem - sokkaliezután azonban aranyat 'találtak)
Strzélecki is megkapta jutalmáü Az általatfölfedezett hegynek a lengyeli sza* • l>adsághős nevét adta, abban aJhitben, : hogyez: iAusztrália legmagasabb í Ikegy-•H'Icsucsa; Néhány év múlva azonbanJma-. gasabbat fedeztek föl. És erre^^a^z an-gólok erre a hegyre ruházták átraoKos-" ;/rciüsko .nevet. . . .ly-i^.
:-r..:.Az aranyláz először Victoriát": fogta el, azután New South, Walesre. terjedt, óv' ^ty'snajd Queenslandra, egyszóval az e-: .-vgész-íkéleti, partvidékre, déltől Aszókra,, n Queenslandban d'Arcy a Mount'Morgan bányákban szerzett vagyont; a-jiiúeens-landi:arany segítségével vált a! perzsa olaj.^:hozzáférhetővé Anglia számára. És - azvaranynak köszönhette Ausztrália be-/ népesedését. 1851^ben fehér lakossága:-, u AZ7mO't tett ki, 1858-batt 1,050:00.0-t. '<í-l: Ma az ausztráliai termelés ^égyötöjde.^ a nyugati részekből kerül ki. Azonban s&., '^termelés csökkenőben van. lOlS^an A*.-.. íínsztrálid-New^Zealanddai együtt:8Ö toá^