^NÉMETORSZÁG csak rövid háború ered-menyéként arathat győzelmet, mivel nincs abban a-helyzetben, hogy kihúzódó háborút birjon.a nagjrhatalmakkal szemben, melyek most élléhe feísorakoztak. ' ^ ~ ' '
Az első világháborúban Németország gazdasági forrásai teljesen kimerültek, A Fran-ciaoj-szágbiai v^aló háboruutáni szállitmányok és áz infláció jelezték e gazdasági kimerülés folyamatának a befejeződését. .
Az 192^4—1929 közötti rövid, szünet után, Néínetországot a legsúlyosabb gazdasági válságok fojtogatták. S. 1933-tól kezdve egész gazdasági életét, háborús készülődéseknek rendelték alá. Hat év alatt nem kevesebb mint 90 milliárd márkát vonták ki a német közgazdaságból fegyverkezésre. Ezt á dolgozó nép kirablásával és az ipari gépezet túlságos 1 egyengitésé vei vitték véghez. - M ind ez azt jelenti, hogyjnl^ Németország a jelen hábo-ruba nagyol)b "~fpgyvertartalékkal lépptt be, mint az első világháborúba —- közgazdasága alá volt ásva, még mielőtt a. háború megkezdődött.
Iría VARGA Jenő '
® E cikk trója 1879-ben Mag^aTorjszágon született; ipari mimkás volú ki magariuion tanult és-^eres/f- iskolai tanár lett; a ma-- gpor szovjéiuralom alatt.pénzügm népbiztos vb/Z, majd a népgazdasági tanács vezetője lett; t^ZOr^ban a Szovjetunióba emigráltv'^^ hol niint a moszkvai egyetem közgazdasági tanára világhírre tett szert.
Tapasztalat mutatja/ hogy a modem hadviselés roppant követelményei mellett — a háboruelőtti tartalék nem messze visz egy hadsereget. Lényegében a háborút szakadatlan kellékellátással kell megvivni. A döntő tényezőt az országnak mint egésznek a forrásai képezik, nempedig az ellenségeskedés kitörése előtt létező hadikeilékek. Ez még inkább áll a jelen háboru7*a, mivel ez még sokkal nagyobb kiadással jár, mint az első világháború, ugy a szükségelt anyagok mennyiségét és minőségét illetőleg, mint a fegyverek
gyártásához szükséges munkaerő költségét tekintve. ^ . ^
PÁR MÉG a Sz.Sz.S2. elleni támadása előtt, l^emetoi-szág hadikiadása 60, milliárd^ márkára rúgott évente, éö ez a slzám kétségtelenül lényegesen . mégnövekedett á^óta. A háború előtt Németország nemzeti jövedelmeid |Í| nagyjából 90 milliárd márka:volt. Általáiio-,|||| san ismeiirdolog, hogy a háborúval a nemzetjövedelem gyors, csökkenése jáTr és; hogy a hadiköltekezés felülmúlja a teljes nenízetjö-védelmet. Ebből tehát az következik, hogy egy ország minden nem-katonai fogyasztásának az alaptőke rovására, a nemzetvagyon k rovására kell folytatódnia. Látni lehetett ezt a mult világháborúban,- amikor, például, a> szénkitermelés az 1913-ban 190 millió tonna-1 ról 1916-ra-159 millió tonnára esett le, az acél ,18.3-ról 15.6 millió tonnára, stb. A kitermelésben ugyanez az esési folyamat törtéiiik. má Németországban.
Az a tény, hoíyyJTitler könvörtelonül.ldv.a-bolja a megszállt országok forrásait^ késlelteti, de semmiesetre sem tudja megáliitrni Németország forrásai kimerülési folyamrtát.; Németország pauperizálásának (azaz: teljes leszcgényedésének —7 A szerk.) folvrmata, gazdasági forrásainak a kimerülése kitf^rjed a nemzeterazdasáfir minden ágára. A sr'óntó-v föld pusztává válik .az im.pórtáltKiütv^^^ hiánya miatt. Az erdőket a jövőre való míin^; den tekintet né • kül vágják ki. A marhaállomány • katasztrofálisan csökken v (még a fasiszta párt is elismeri, hogy a sertések számában a csökkenés 15-^20 s7-ázalék, íi "ónban a ténvleges ;száza^ék sokkal magasabb-). A szarvasmarha leromlik, a. takarmánvhiány miatt. A nyersanyagok tartaléka gyorsan á-pad. Még a fasiszta szakértő, Getlage nrp-fesszor is^ megáll.apitia, hogy a nyersanyagok ; és közszükségleti cikkek készletében csupán 1940 folyamán a csökkenés 5000—r6000 millió márkát tett.ki.
,y,V>V vN;
A legveszedelmesebb, tényező ázonbaUi metország számára, a petrol és kenöplai hiánya éppúgy, nünt a gyorsiramu kimerüléseta n'^m-vasta.rtalmn fémkészletekneki min^
rösí'ézí^niKkek'^on^
dennm, yanadium,^ stb. .fnielyek á ióminőségii -.S-^ acél termeléséhez szükséé^esek). Ezeket E'ü« róT)ábaii ragyon; jelentéktelen mennyisé^^ bányp&ak. Ugyanez érvényes a szö^'ő^nari pyérsam^agökra, mint á gyapjú, >g^^ápot, .iütá,:;V:':H gumi, bőt-, melyek helyett most a.nácrk fáf es r üveíTAt használnak. Mindezeket az. anyírókat a háboi^nelőtti Németország jelentékeny meimyiségben importálta. A PAITPERIZÁLÓDÁSI folyamat különöríen ' -^kihatással van az alaptőke, kopására, ki- -váltképpen a nem-katonai iparágakban: A házak; romlanak, a gépek kopnak, a javítások elégtelenek. Németországnak most nincs Olyan külföldi; tőkebefekt^^
vásárlására lehetne felhasználnia^ Aj Jiélyze- 9f tet továbbá súlyosbítja az a. tény. hogy Németország kénytelen gondoskodni gyenee. szövetségese, Olaszország, szenéről, pet^oljá- . ról és acéljáról is, mert enélkül ez az Olaszország képtelen volna részt venni a háborúban. ^ ;^-;:< \:':^'r.^r-:\':^:::-r'\:-, ' '
Gyors .kimerülési folyamat me«T végbe^ minden németországi magánháztartásban is, kivéve néhány hadihaszonharácsoló ésfasfijz- ' k ta bász otthonát, akik^az általános.romlás közepette magukhoz ragadják az ország va- 'J] gyonát. A dolgozó nép sok millióimk p-*^ upe- 1 ■ rizálódását fájdalmasán érzi a 1 kofsá«-. ^A döntő jelentőséggel azonban Németország gazdaságára a munkaerőtartaléknk. kimcrü- . lése bir, amely annál komolyabb ténvező. mivel a nversaiivagpótlékok a munkaerőnek • , roppant kiadását követelik meg:' A fasiszta e- ... rőszakuralom maga fosztja meg a nem^.^t-gazdaságot a munkaerő nagy mennyisé«^étŐU Az emberek százezrei senyvednek börtönök-" - / ben és koncentrációs táborokban. A titkos J rendőrség, az S.S.-különitmériyek, a fa'^Hztá ■ ^ párt gépezete, mind az emberek sok százcz- ' rét vonják el a termelő munkásságtól. Az e- v légtelen- táplálkozás következtében a német-országi munkatermelékenység -gj^tö és al- }i|f laiidóan csökken. ■