SZERDA, 1942 JANUÁR 14.
KANADAI MAGYAR MXJNiCiS
S. OLDAI.
pZ AZ ELSŐ levél,>melyet ugy tudok kijut-tatni Magyarországból, hogy nem kerül se magyar se német cenzúra kezébe. Joggal fogják kérdezni:»hogyan^ hát német, cenzüra is van Magyarországon?« Igenis van. A németek mindenütt, jelen vannak, hivatalos német »kirendeltségek« működnek a vasútállomásom kon és minden'fontosabb közintézménynél^ tehát a postánál is. ;
Levelek Magyarországból általában csak többheti késésseKindulnak el. Mint minden ^áiáborus országban a  kém-jelentések elleii ugy védekeznek, hogy a levelekét először két-három hétig visszatartják. Ezzel az esetleges »veszélyes« információk elvesztik akr tualitásukat. A cenzúra Magyarországon a leveleket a feladástól számított egy-két-héten belül bontja fel és csak akkor kezdődik a cenzúrázás. Ha a levélben semmi nincs, ami politikai jellegű, vagy katonai érdekeket é-rint, a levelek elindulnak Bécsbe. Igen, Bécsbe. A magyar leveleket a németek Bécsben cenzúrázzák. Ez annyit jelent, hogy a németek felülvizsgálják a magyar cenzúrát. A bécsi magyar cenzúrán természetesen olyan nácik ülnek, akik jól tudnak magyarul. Több magyar náci-hírlapíró ís kapott állást a bécsi német cenzúránál. Ezek beszélnek naponta magyarul is bécsi rádióban. Természetesen-náci propaganda hazugságokat terjesztenek. Vezetőjük Fiala Ferenc nevü nyilas hírlapíró, aki korábban az Uj Magyarságnál volt s Hitlertől személyes kitüntetést kapott. Rovott-multu, züllött alak. Természetesen csak olyan levél kerül kí Magyarországról, amely kei-resztül megy mindkét cenzúrán. Nincs módomban megírni, hogyan kerülöm meg én ezt a cenzúrát, de az bizonyos, hogy én csak cen-zurázatlan jelentéseket fogok küldeni.
© /Cerü/o úton, az argeniihai Buenos Aire-' ^ sen át jutott hozzánk ez a magvarországi le-véh melyet egy magyar újságíró :a cenzúra megkerülésével küldött kl és juttatott el az amerikai kontinensre. A többit elmondja mfi-ga a levél.
országnak és a közönség hosszú sorokban állt reggeltől-estig, hogy megnézze a magyar lapok által egekig magasztalt orosz teljesítményeket.       • n
* * ■ »
A EGÉSZ ország szinte egyértelműen elité-li a magyar-orosz háborút, különösen a-zbk a családok, akiknek fiai vagy hozzátartozói elindultak Hitler csapataival az orosz. frontra. Hamar értesült róla az ország, hogy ezeket a csapatokat Hitler kívánságára a legfiatalabb emberekből állítják össze. Csak tizennyolc-huszonnyolc éves fiuk kerültek be ezekbe a magyar csapátokba: az ország virága, fiatalsága. Még nagyobb volt a felháborodás, amikor híre jött, hogy a magyar csapatok »román kötelékben« kötelesek harcolni. Azt igazán senkisem értette, hogy milyen érdek hozhatja össze a románokat a magyarokkal és miért nem Horthy Miklós fővezére a'magyar csapatoknak, hanem Anto-nescu román diktátor.
I
'ÉT NAPIG tartottak á tárgyalások Né--nietország és M agyarország között, amíg a miniszterelnökségi sajtóiroda közölte a lapokkal, hogy »német felségjelzéssel orosz repülőgépek bombázták Kassát<<' és 25 halottat és sok sebesültet okoztak, Magyarországon semílyen gondolkozó ember nem hitte el ezt a mesét. Mindenki tisztában volt azzal, hogy a németek bombázták Jíassát és ezzel akartak pressziót gyakorolni a kormányra és a magyar közvéleményre.
A sajtó parancsot kapott arra, hogy legnagyobb felháborodással tárgyalja az »orosz támadást« és ezzel készítse elő a diplomáciai viszony megszakítását*és a háborút OroszA országgal. A magyarországi sajtó, ekkor mái-tisztában volt azzal, hogy a német presszió, sikerült. A mai sajtóviszonyok mellett egyik lap sem kockáztathat ja meg, hogy ne teljesítse a miniszterelnökségi sajtóiroda rendelkezéseit.   Híreik kizárólag német forrásból táplálkoznak, más hírforrást mint a Magyar Távirati Irodát és a Frankfurtból irányított »Informatíon« című kőnyomatost használnia nem szabad; Minden önálló, politikai cikket, hírt ,gazdaságí jelentést be kell mutatni a miniszterelnökségi sajtóírocíának, amely a német követség sajtófőnökének Överbeck urnák ellenőrzése alatt áll. Igaz; hogy Overbeck urnák nem kell sokat fáradnia, mert a magyar sajtó két irányitója :UIáin-Reviczky Antal és Kolozsváry-Borcsa Mihály százszázalékos nácik.   (Kolozsváry-Borcsa Mihály, aki egyben az Újságíró" Kamara elnöke és szuve-rénük dönt afelett, kí lehet újságíró Magyarországon, ki nem, korábban Debrecenben volt álhh'lapíráJs az ottani Revíziós Lága titkára. Ez utóbbi^minőségében jelentékeny összeget sikkasztott a Revíziós Liga pénzéből és emiatt á Liga eltávolítani volt kénytelen.)
Szóval a magyar sajtó kénytelen volt kor-poltálni a hazugságot, hogy »német felségjelzéssel ellátott orosz repülőgépek bombázták Kassát.« A magyar közönség Hitler Ot roszországi hadjáratának nieginditása után két nappal arra ébredt* hogy Magyarország háborúban van „Oroszországgal, a magyar csapatok elindultak Lengyelország félé. Persze séiikise értette miért kellett Oroszországgal háborúba keveredni, amikor röviddel azelőtt még legjobb barátságban-volt az ország a S^pjjéttel. Néhány hónappal előbb a Tá-vaszl^^^^ paviloÍQJá^ ydlt i>rósz-{
GAZ, HOGY a felháborodás csak legszűkebb és legbizalmasabb családi körben nyilvánult meg. Mert nemcsak a Gestapo kiterjedt szervezete működik Magyarországon, hanem a magyaí politikai rendőrség is óriási politikai detektivhálózatot épített ki, amely az élet minden megnyilvánulását és minden lépését ellenőrzi. Ha két ember az uccán megáll beszélgetni egymással és például csak azt panaszolja, hogy aznap reggel a péknél nem sikerült kenyeret szereznie, majdnem biztosra veheti, hogy két civílruhás magyar Gestapo-detektív választja el őket. A metódus az, hogy az így szétválasztott embereket
TAKARODÓ
■ ■■■■■ t
Irta ZSOLT Béla
(Zsolt Béla a náci-uralom előtti magyar Irodalom és qjság^s egyik büszkesége, aki ráfogó tollával éveken át szolgálta a demokrácia ügyét; írásaiban szabad, független Magyarországért barcolt; Ez a tragikus bangu, mesteri költemény hü tüluet annak a kéts^^-- esésnek,^^ amelyben a náci gyarmattá tett ma-gyarország népeé^^^ <
Pennámat mérges nyíllá már nem faragom. Odavan minden háborgásom, haragom.
Feladom minden őrült eszmém, bogaram. Dalaim éles sólyomszárnya odavan.
Sárból felrepülni kdr. Mikor égig ér a sár.
Sanyarú lelkek, ^sten légyen veletek. Hamuvá oszlott bennem rég a szeretet.
Szívemet kővé, vérem savvá nevelem. Búcsúzom tőled édes, kínos szerelern.^
Kő a szívem, jég a szám. Kinevetem aki szán.
Botomat irrimár koldusbottá faragom. Amit akardam, hittem, váriam, feladom^
S mialatt bírja rokk^ni lóh és q tüdő, -Járom a táncol, bárhogy szól a fütyülő:
Nem kívánok egyebet. Csak egy falat kenyeret.
,   Budapest, 1941, jonias 26. .
a két detektív két kapu .aíá viszi és kifaggatja a lefolji:atott beszélgetésről. Ha az egyik mást .mond, mint a- másik, biztosra vehető, hogy ■ mindketten" még aznap ínternálótábor-ba kerülnek.
Azt kérdezhetik: »Magyarországon is vannak internálótáborok?« Sajnos olyan nagy számban vannak, hogy már azt sem tudni, hol vannak ? A gyűjtőfogház, Zalaegerszeg, Kistarcsa még »békebeli« internálótáborok—-állandóan tul vannak zsúfolva. Nagy internálótábor van Miskolc mellett, de körülbelül minden város közelében is. Néha háromnégy hónapra egy meggondolatlan kijelentés miatt ugy eltűnik valaki ezekben az interná-lótáborokban, hogy még legközelebbi hozzátartozóik sem tudják meg, miért és hogyan került oda. ^
A parasztság éppen olyan izz^ gyűlölettel nézi a nácirendszert Magyarországon, mint a munkásság. A nyilasok ugyan földosztási Ígéretekkel áltatják a parasztságot, de miután ezek az ígéretek mind a háború utánra szólnak, egyre kevesebb hitelre találnak. A parasztság is azt látja, hogy földet nem kap, fiai szinte folyton katonáskodnak, frontra mennek, rengetegen odavesztek a jugoszláv hadjárat alatt és már a tavaszi behívások miatt az ország vetésterületének legfeljebb 40 százalékát lehetett bevetni. Az orosz hadjárat miatt ujabb behívások voltak és emberhiány miatt még a kisebb termést sem lehetett teljes egészében betakarítani.
Már aratás előtt kijött a rendelet, mennyi búzát tarthat meg minden gazda saját magának. Lényegesen kisebbre szabták meg azt a mennyiséget, i^int amit azelőtt elhasználtak, a többit fix áron kell adni a Futurának. És a parasztok tudják, hogy énnek a beszállított búzának nagy részét egyenesen a németek számára rakják vaggonokba.
A nagyobb gazdaságban a gazdasági cselédségmindig természetben kapta ki »a konvenciót.« Most csak a felét kaphatják meg^^ természetben, felét pénzért' kell' megváltam a gazdának. Hogyí aztán pénzért hol fedezheti a cselédség a szükségletét, azt senki sem tudhatja.
■*      ,,.,..«■ * . ■
lyINDEN GAZDASÁGNAK és minden pa-raszt gazdaembernek be kell jelentenie, hány disznót hizlal. Sajátmagának legfeljebb egyet ölhet. Ha több van, azt eladni köteles. Ha aztán a gazdasági cseléd maga nem hizlal disznót, vagy zsírkészlete elfogyott, egyáltalán nem tud magán segíteni. Megtörténik az a furcsa dolog, hogy vidékiek, akik azelőtt élelmiszerrel látták el Budapesten élő rokonaikat, most ezekhez fordulnak és kérik szerezzenek nekik Budapesten zsírt, vagy lisztet. Arra nem gondolnak a jó vidékiek, hogy Budapesten sok százan állnak sorban , minden üzlet előtt jegyeikkel, ha egy-egy napon véletlenül zsírt kapnak.
Az élelmezési viszonyok természetesen súlyosan érintik a munkásságot. A bérek emelkedése rnessze mögötte marad az élelmiszerárak emelkedésének, nem szólva a többi közszükségleti cikkekről. A szólásszabadság teljes hiánya, a sztrájkjog megszorítása az állami ^egyeztető bizottságok* által, gyakorlatilag megbénítja a szakszervezetek működését. Különösen az orosz háború óta rosz-szabbodott a munkásság helyzete. Aki ki meri nyitni a száját, mint »kommunísta« börtönbe vagy internálótáborba kerül. De a munkásság minden megmozdulását a náci szellemű kormány jó eszköznek tartja arra is, hogy szembeállítsa a keresztény munkástömegeket a zsidósággal.
Salgótarjánban a munkásság eredménytelen béremelési tárgyalások után egy napon sztrájkba lépett. A kormány, katonailag szállta meg *a bányákat és a zsidómunkatáborokból zsidókat rendelt ki szenet fejteni. A munkásságnak azt mondták, Jiogy a zsidók önként jelentkeztek erre a munkára. Ez állítólag nyilas agitáció volt, de mindenki tudta, -hogy a kormány maga allitötta:x)da bűnbakul a zsidóságot. Azt akarták elérni, hogy a mün-. káisok tíea kormányt,'hanem á zsidó »s2trájk-