6. OLDAL
KANADAI MAGYAPwMUNKÁS
SZERDA, 1942 MÁRCiUS 4.
á rendek »iiagy áidozatkészségének« jelsza^ vával, amely a liberális követeléseknek álli-tól£ig»önkéntesei megvalósitásában jutott kifejezésre. Megint Petőfi az első, aki az arisztokráciának ezt az »áldozatkész£égét«, a-nielynek hazug -legendája már a nagy francia forradalomban is ismeretes íVolt, leleplezi és külső értékére szállítja le.
^»Azurbéii; eltörölte az országgj^íílés — ir-ja. — Nagyon szép tőle, de meg szebb lett volna, ha ezt elébb teszi. Akkor viselhette volna a nemesség a nagylelkű nevet, de most, midőn ezt végső szükségből tette és ijedtségből, nem tarthat rá számot, A tekintetes karok és rendek s a méltóságos s nem t'om miféle főrendek azt a hirt kapták, hogy Petőfi Sándor ? Rákoson tanyáz, de nem egyedül, hanem 40.000 paraszttal egyetemben s ezen kellemetes meglepetés indította őket azon nagylelkűségre, hogy az urbéít azonnal eltörölték . i . «
:jGkai hozzáteszi, hogy egyidejűleg felkerült Pozsonyba Petőfinek »A Jnagnái£«khoza cimü yerse. A pozsonyi rendi gyűlés mágnásai együtt voltak, mikor közihűk lép SzócKenyi István gróf és e szavakkal kezdi üdvözletét: >>Dicsősége& nagy urak! hát^ yagylokT \^szket-eugy.egy kicsit nyakatok?« miágnásokhoz« cimü vers kezdő sorai.) »A főrendek még aznap egy szó ellenvetés nélkül elíogadták a követi tábla határozatát« — mondja Jókai . . .
Tk^flKöZBEN azonban Pozsonyban még nagy "»•';*• garral vitatkoztak, Petőfi a forradalmi fiatalság és a hazafias intelligencia immár elismert vezére, Pesten március 15-én »az ucea« segítségével a feudális rendet — ha röivid időre is— felborította és egy demokratikus Magyarország alapját vetfette-niégi Miközben Kossuth Pozsonyból fékez, Petőfi Pesten a forradalmat előrehajtja: ihicdette-ti a mágvar nemzet 12 pontban összefoglalt demokratikus követeléseit, melyek között a független felelős magyar minisztérium felál- : liliása, az urbériség megszüntetése, a nemesség összelőj ogainak megszüntetése, az Er- ^ déllyelvaló unió a.iegfőbbek,.kiszabadítja a polMkai foglyokat, köztük a munkásérdekek első szószólóját Magvarországon, Táncsics Miháljrt, o>Közcsendi Választmánj^* szervez, »mely a minisztérium végleges megalakulásáig a legfőbb kormánj^atóság szerepét ^töltötte be, megszervezi a nemzetőrséget, vidéki küldöttségeket f<)gadott, utasitásokat ad és valósággal központja iett. a reformniozga-Iomnak« . .. Pozsony lassan, fontolva xitána sántikált az eseményeknek. ?' : i
Csak Petőfi, aki:látja, hogyan ;SZa;b.otá3j^ és hamisít jákmeg az .ő törekvéseit, tart ki és harcol .Jtiátran tovább az igazi foi^^^ * egy ^|í$|fc^mas, uj forradalomért,^ ^so döi- '. gunk lesz; egy.ótiásí akasztófát álíitani és reá ; kilene embert !«^(t.i. a kormány ikilenctag-
gyenlőségi Klüb-ba megy át. E klubnak a programja, melyet Petőfi maga szerkesztett, megállapítja, hogy »a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméi valósággá nem lettek. Sőt inkább a külön kaszták merészebben ütik fel fejeiket napról-napra , . . A március 15-én Pesten kimondott polgári egyenlőség elvét a pozsonyi nemesek gyűlése a különféle osz-tálykategóriárk fönnhagyása által ^paralizálta . . . Az osztályuralkodás mai napig -fennállván, a nép folyvást politikai proletáríátus-ságban tengődik . , . Ezeknél fogva . . . egye-
sültünk az ember és ember, polgár és^^polo-ái. között osztályfalakat fönntartó előitéleteh ostromlása és ledöntésére. EgyesülUhii^ - o nyelvi kűlömbözőségeken alapulo idegeöl désekreleiiyésztetésére , , /«
Az íosztrákkoipiány, gyilkos nemzet- poli tikája és a magyáf kormány tétiensége niel'
arra, mily döntő fontossága van a forrada. lom szempontjából a nemzeti kérdésnek. Á >>Marcius lap augusztus
DUNAI népek szövetkezésének gondö^^ ismételten -felvetődött ;aDuna-jnedencébenéíö kis népek közös problémáinak megoldásaként. Ez elgondolás eddig — bármennyire követelte is az illető népek sorsa — jiem jutott jmegoldáshoz. ezt nemcsak -a dunai országok vezetőköreinek versengése, hanem az illető országok tá^rssölalmi bcasnűez^^ ami tulajdonképpen az émlitett ^versengés ggíökerét képezte.
Az K03Ztrák--Magyar Monarchia, mely-a kérdéses népek nagyrészét felölelte és amelynek alapját az J;8OT deákferenci: >>kiegyezés« yetéttCí meg -r— a rabszolgási-tás és nem a szabadság, az imperializmus és nem a népek kölcsönös jnegértésén alapuló demokratikus e-. g5áittmtiködés szerepéét játszotta. így "a Dunai Konföderáció eredeti elgondolását maradéktalanHil bitorolta.
Most, mikor a dunai.népek egy még.nagyobb »egy-ség« — a náci »uj rend« — véres .patája alatt inyögnek . és .véreznak ugyan, de annak összetörésével és tanulságaival a -legjobb kilátások .vannakdunai népek é-leténeic ^gyökeresén demokratikus átszervezésére és. szövetkezésére: -r- a Dunai Konfödeiráció igazig népi meg-valősitásakö2»lebb jutott a /valósághoz.
, Ezt érezve és látva, a .nemrég létrejött csehszlovák-lengyel és jugoszláv--görögegarezraény (Londonban) nyitva hagjrta az ut&t a, többi :népek társulása felé is.;
a szövetségesként szereplő menekült dunai és balkáni kormányok tagjai, miiit^^^^n^^ Károlyi Mihály és társai is, :líangd?tó^ népszövetkezés gondolatát. > i
A^DUNAI Szövetség- eredeti ,elgondolását leggyakrabban iKossuth Xiajos 4ievéhez fűzve emlegetik. Tény az, hogy Kossuth Xtajos az emigráció éveiben részletes tervet dolgozott ki errenézve, de,a törtéíiel-
mi: igazságaz,.hogy aT gondolatot az lS48-as Üukaresti rom^ íoj^ NkJolaeJBal-cescHu vetette fel:^'^^^i a.szabadságharc ideje
alatt Kossuthék elé tárta, m az ierdéljri románok és jKossuthék -között integértést igyekezett közvetitenL
ia49 július l-l-énszeraödést is kötött, vKossjth és Baleescu, ez azoiiban csak részleges volt és meg is késett: —^ a cári pánsziávizmussal szövetkezett Habsburg-uralom -^iamély^sziövetségi^h^ ne felejtsük: az áruló konzervatív feudális magyar urak közbenjárásával jött létre!) letaposta la 48-as európai forradalmi szabadságharcok legíutolsóját, kioltotta az »utoIsó lám-pafénjrt«. '
Idézziik itt az emigrációs. K^ azt a szóza-
tát, mely elgondolásának, a Dunai Szövetségnek alapját képezte:
»Az ég nevére kérem a magyar, szláv és román test7iréreket,riboritsan«li fátyolt arijnul^^^ egyniásnak kezet, felkelvén, ^int: egy ember a közös : szabadságért s ]ia<rcolván: .valamennyien egyért, egy yalamenj^ükért -a adottj régi példa nyo-
mán. égijíievéi^fliérem* fogadj fii a tervet, mely nemi 4ton£essz|^,.^li^^i^^ és ^szabad i&z(>:vetke-
zé&.Ilfinden egyjes;^ sikerülne is ma-
ga Jcöjré-gsn^ ..fajrokonait, legfö^bb'inoiásp^^ meljnek
A pesti uccafoiTada;mi feHépjéae fölötti első megdöbbenés után és a nagy ,tömegek példátlan lelkesedése láttára á reakcíő >in-' tézJiedéseket«Jíezd követelni a radikális.moz-' gálom továbbterjedésének ineggátlása érdekében. Ezt a mozgalomnak alapjában kispól-' gári jellege és hiányos szervezettsége amellett, okos politikával és a legsürgetőbb időszerű reformok gyors megvíilösitásával bizo-' nyara el is lehetett volna érni, lEliélyett a f or-^ raiáalom és demokratikus mozgajoní.számos ^ ellenfelé. az első ijedtség leküzdésé íUtán, az ellenkező végletbe csapott át, o:Kenzivába mejit ^s ellenproRaganda után !^iahált. A legelső -leüés^ -ebben áz irányban az>voit^3hog^ reakció, ^röinden legenyhébb deniökratikus köfVetelésre is, a koíhnaunizmus klsértetévél" ij^iatgette -a nagy szániban lévő ijedősökét és-ezzél a iélszóyal szál ami á fennálló yviszonsroklegcsel^^ tozását is előidézhette volna,
llsí^ (ellenállás főfészkei a vidéki vá^osökr bíÉi yolt^vO^ol ark kini; párlajiienti' laéztásók kedvező -a nyújtottákrárra,
hogy á y!%£^
mCTinjmre^ilieniWv:^^
ellé&i^háligiirl^tkék
ba3H tó^ Peti^íí áfcí «isii^^
léiffitt^lfel Is^^
péÖ í^^iádáki
lilét; ]coinmuni$tát>^
s6tó;öl« -fa»ati2iált^^^^^ vcsalaiem va«bíQiv>íep-teSííaigy^ih^ ,
riém^a^őtíi; :
Jiimdéz.á^^^ . v^zély Jiágyobb és közelebb van^ mint liit-
csendi Választmány« feloszlatása után az E-
htá ABV Eridre
^Muní^hs^ébői vér sertéfi/^r, Mik<iriégéd4^
Te > álmoSi. szegény Magyarország, Vájjon vagy-e és Tninl^ vagyuiik?
Maj,jon lehebe rjjph}^
Szemünk és leljünk f^J heh. Vájjon fölébred valahára A szolga-népei^ Bábele?
: Ezer zsibbadt vágyból méri nem lesz Végül egy erős akarat? Hiszen magyar, oláh, szláv bánat ^Mindigre egy bánat marad.
Hiszen gyalázatunkik^ervünk Már ezer év óta tokon, . Mért nem találkozunk süvöltve Azeszme-harríkádokon?
Dunának, Olinak egy a hangja, Marajos, halk* halotti hang.
Árpád híizájában jaj ionnak* Aki nem úr esnem hitang.
M^r :f&gunk már összefogni? Mi^iff :moitdunk már egy nagyot Mir-elnyomoiki* .összetörtek* • Magyarok és nem^agyarok?
Meddig lesz még ár a betyárság £s ipulya had mi, ndlliók? Magyarország, népe meddig lesz KaUtkás seregélyf-fiók?
Bús koldusok Magyarországa, Má se hitimk* se kenyerünk* Holnap már minden d mien/^ lesz* Hogyha akarunk* ha merünk-
egység, egg^etértés, testve és ro-
mán Jcozöttrrime, ez az én lejgforii5hti vágj^am, lég-őszintét^ tanácsoni. íme egy mosolygó jövő valameny-nyiök :számáca;!«
JÁSZI Oszkár, az^^c^ szociológiai taná-,
.ra, ajon^dejéri a Károlyír^^ nainiszteílTa HAIiC (a Dlinókratikus K Amerikai Szövetségének röpirata) 1941 decemberi S2ámá-ban a következő pontokát tartja fontosnak szemelött tartani a dtinai népek ijövpbeli békéjének, megoldásánál: .• , ■ . . • ■'
1. Magyarországnak mai feudális^fasiszta politikái szerkezete jelentós * volt a 1 tényezők között^ amelyek Európát katasztrófába taszították. Nem igaz, hogy Hoirtby: .tengéisiafiy: ikormái^zata a náci .támadás ár-tatlan>áldozata.f Elíenkezö^^ ez a kormányzat volt az ■v^elsöfaisiszt^-rterxp kez-p dettől -fogva szoí^ájma^ta a;;^^
és ia:!iRácikkál»í*lH>igyi^=]^ helyre-
2; 'Ez; a^ivmai: ^dáíis^la^^ elkerülheteüen eredinénye iVolt aimak az-élavult rendszernek, amejyben i.a;rimg3!:birtok akiákosság nagyobb felét szolgai nyomoiríi^ Jogok deklaríá.ciójáTriakih^taiyábah^aii gou; ja J^népiierök íme^
3. A mai feudális-f^is^^rendszert .eleüsorban Szent István Birodalma batárainak helyreállitása érdekli, részint -mért^ai^hűditis^} az ^jíiH
rében él, .részbenimért :az.uralkodó íosztályok ;birtokai-nak az.w,tÖdálIamokbatt;tiortént kisaá^ vesztességet szenvedett.
4. Ennélfogva genuniféle uj európai rend nem kép- ; vzelhetö el, amig Magyarországnak mai politii-:ai é3
társadalmi ;;:azerkezeifiLfennáUi Csak a feudális nagy-birtok;Jügajátitása,lMagyarország és-a szomszédos államok törvényhozási ésyköiögazgatási rendszereinek teljes demokratizálása után féiíödhetnek ki olyan fel-tételek,r;ameiyek szabadságot -és-jóíétet-biztositanak e
nemzetékn!E3í:j§s így-alkalmassá te^ miiirt^á%:;^unai:Szö^^
^.AAííiig i^yeri-uj M^ létre.hem jön, minden »béke« jcsák u^abb cselszövényt és az 'uralkodó osztályok ujabb hadi készülődését ered-m^yezhétí. Sentö sem hajthatja végre a szül-cséges átalakítást, aki közvetlen vagy közvetett, nyilt vagy titkos kapcsolatbaii áll .a mai feudális-fasiszta rendszerrel. Mondén ilyen t a régi rend fennnwadását jelenti, valamilyen luj Horthy, más QuislingékTcvágyí álcfirVa^^^H^ elévült teceével. JEIa .ez jnegtörténik,: egy-két nemzedéken be-liiLoij világháborúra számithatunk.
K!«rrS]BGTBIiEN, hogy tártős,^^ n^^^ ^ késen megoldd dunat szövetkezést csak a -kérdéses -—most Hitler-rabígája.alatt senyvedő és pusztuló
'^épek vneavEeítiMfelszA^^ jük^^ökeres-demokratia^lős&val'lebet megoldani, mert hisz? ez ^a szabadon, egsrenianguan és megér tden szövegezés lehetőségének utnjritása.
H<^-ez az ut mindmáíg^el volt -és van torlaszolva, abban iiagyrészt arm a nia^gyar-uralkp^^ ^' rulm felelősség, mely a
után újból hötább az acverés-szerepét vállalta a Dunamedencében a Habsburgok szerepét átvevő náci suj rend« érdekében, semhogy népgyilkos 2>ősi« jogairöl lemondva — a szomszéd népek felé a kpzös összefogás politikájára lépett volna.
A dunai nép irántí.mag3^ruribün terhét és a közős jövőért való magyar felelősséget talán Ady Endre fejezte ki legsúlyosabban és legmáróbban. Bizonyságként itt hozzuk egyik versét. — Sz. I.