SZESBA, 1942 SZEPTEMBEE-16.
KANADAI MAGYAR BSMICáS
a.OLÖAte^
András
'lanti yjeménj; 3-ik abból khöl mhd a Nag^brítániai k Egresi Me adott k'i röpirat-iadó egjj y és az író az Ang' dakulóbuUvS Magyar Füg-Frontl'k^nevezeii ^jobb-■hoz tarézik, mely a multat konzeimv* gondolkozású
Ml áll ■abadM 1 foglalt dekesehl
12 írónak Ütközőit Igalom Problémái* 'i^bbi írásai azonban í és értékesebbek* íoiek.
kelői nem lehetnek Uzgalmakban azért), ^ek évtizedekkel ez-
tek kéí szabad
a kisérl______ „
jártak s ierrel. Másrészt perben leg ízelebb eső áldoza-)lta épKíly kevéssé ad kizá-jogciffi t, mint ahogy nega-ben sen illja meg helyét az gy minípki, aki a múltban kapcsol ,lban volt a budapes-Tendszd tényezőivel, alkal-szabacjlmozgalomban való A miíikét esetben fennál-
es neg yire ká »ől állá tényez
iv él-vek mutatják, )s a múltba tekintés foglalni a szabad létjogosultságával
ilK léle eziti az
tani faktor, amely pszefogást, az a ká-ció,'í^lHyeI fasiszta -fogal-rtőztérv^jelen politikai gon-
Enne >léxum< átkozik törekvé
bad mozgalom, amely azért alakult, hogy a demokráciáért harcoljon, megfeledkezik arról,'hogy elsősorban a saját poi-táján belül kell a demokrata elvet £>ltalmaznia. Ezzel szemben azizal a fasiszta szólammal bontanak zászlót, hogy "^^aki nem hivem, az ellenségem*.
Ami a jövőt illeti, ugy természetszerűleg a demokratikus reorganizáció koncepcióján belül számos megoldás lehetséges ugy kül- mint belpolitikai vonatkozásban. A külpolitika terén egyesek Angliával, mások az Egyesült Államokkal, mások megint a Szovjetunióval sze-<retnék a, jövő Magyarországot szoros kapcsolatba hoznia de mind a három i-rány egyetért, abban, hogy a Németországgal való kapcsolatnak egyszer s mindenkorra meg kell szűnnie, A külpolitikai, organizáció terén vannak hivei a Dunai föderációnak, egyesek Magyarországnak a lengyel-csehszlovák föder rációba való bekapcsolását, mások pedig a jugoszláv-görög államszövetséghez való, csatlakozást látják a helyes megoldásnak.
A belpolitika terén niég sokkal több különböző vélemény áll egirmással szemben. Vegyük csak Magyarország legé-íetőbb gazdasági problémáját: a földkérdést. Mindenki nyilván egyétért ab-)an, hogy radikális orvoslásra van szükség. De még itt ís az orvoslási módszernek három teljesen különböző módozatával "állunk szemben. A földreform leg-primitivebb értelmezése az úgynevezett földosztása Sokan ezzel szemben a kooperatív mezőgazdaság hivei, az agrárszocialisták pedig a mezőgazdasági termelés államosítására törekszenek. Mind e három megoldáson belül számos árnyalat érvényesülhet. .
tulaj donitható az a amely ijesztő mére-különbözöszabad-íkben. Számos sza-  jövőt, a jövőre  vonatkozó különböző
TpiPPEN, mert a szabad mozgalomnak ^ fontos funkciója, hogy előkészítse a
j Dűví| ¥. Nichoí
•ülménye^k a kinybmozásáért a->
reüen örökösbe HorüiyH egy kis fia»_öe.^i?jlSic
volt annafe á v<áti^ (szegedi éfiiötfómíáÉi"-^rthyt íiáMoinM iiie^-
►latba kell "hozni az-^
•esü KománykoHací'r fiament teljes Jltfbmaáí " Pál gröf tanár-Btó-aki 1941 elején ön-^ hogy a nácik diktálá-Ytpvábbis^ alávetni.
iHabsburgf-csalácI tagja; ^; 'testvéré, aldt     nácilc •
^Jagyar náéife nyilaske- l ^eleinte,'-iáé ez• ff-párt-" itt, hogy ffelo^atták. - ;
be leliét-^ ^^t?uű sít- -■ [mm, ném lehet - tudni/ •yetélytáj^ :táil'^Efe4í/:' ében, Ski^iiág^i^-^^^^
fsság leggazdágahb £(9dbírto>osa' (223.27(r hold birtoIUcal!) és az arLsrt»Iqicia képviselője. ^ A herceg a k^TOlmulti^-kevés rgszt vett a politiká-tean,- de= ugy^ l2erüít>^táSj4í nünt ^ náci' ^xog'-rain/kimondott.jd^ ' -
.•^. Báíh^gy. jtstténjstt .^ifs ^mintaV:&@9nos a^al,:: ^S3aiféí'-j&- náíáic; '..er^l^tiíég hatalTtfalsha .votCék Nénii^x^got.
HORTHY BÚVÓHELYE
\'- -----   •      .   . >-.*w
: O&TTARÖI ^hös«, Ojfgöványi vitéz Hk>rtii(y> l^iklös laág^ konnáivi'ző 19384jan lüelaédáceticézaétt-épiltetni magának a Várhegy-alatt, mintha csak háborúra (vagy fiorradalomr hoz?) készült volná. íkíkhardt Tibi ugyan azt mondja;.hogy Horthy.atít sem tudott az egészr r&lf dé; ei p nemét névü-Hess (hessi) hizoiö^áea fUU^t. -' ^ .
A-búvóhely vagy száz láb mélységbo van és felvonó kStá. lissze , Horthy; lakosztályávaL Bár . va^ két éve használható már, véglegesen vsak. níöst^ készült el,és egymagában többe került, nahit Budapest égékz^ polgá^ légvédelme. Vagy 2öá, ember^^r el ^Itenne; ]jáompSs ágyakkal szé^ jreltéfe;^.^ éSiegészen Kómtíábiztos,— ItíviÜrítt.. '/^I^^Hortl^[rna& nincs- mitől.tárta-'
i^;i]^em ö^tíd-^ja £ö!^-'^^    aiáneű a-léve-
koncepcióknak nem szabad megakadá-Ijrozniuk a jelen összefogást. Hiszen még a koalíciós kormányokon belül sem hajlandók a pártok elkötelezni magukat a háborii utáni ujjászei"vezés kérdésében, összefogás a szabad mozgalmakon belül, amelyek amúgy sem rendelkeznek a kormányok jogi tekintélyével, még kevésbbé jelent végleges jövőbéli elkötelezést.
A széthuzási tendencia- magyarázata megvilágítja ugyan a nehézségeket^ de egyben alátámasztja azok érvelését, a-kik az egységes szabad mozgalmat a^ karják megyalósitani, mert; hiszen a széthúzás okai mind olyan természetűek, melyek alapjában véve ellentmondanak annak a "funkciónak^ melyet a szabad mozgalomnak be kell töltenie. Az összefogás mellett szól ^az elmúlt husz ^ esztendő tapasztalata is a külpolitika és belpolitika, terén. A fasizmusok külpolitikája azért volt sikeres, mert a demokráciák soha sem tudE^ak egységes fi-ontot felállitani. Esetről-esetre minde->SSrik demokrata állam abban, a tévhitben élt, hogy előnyösebb pozíciót biztosíthat magának, ha feladja a kollektív szekuritás összefogó elvét és külön e-gyezményt próbál kötni a fasiszta ^hatalommal. Ez a tévhit vezérelte a háború előtti angol külpolitikát is. Ennek a.tévhitnek "váltak áldozataivá az európai. semleges "* kisállamok, melyeket külön-külön, egyenként tepert le a fasiszta támadó. Épp oly tragikusak a széthúzás belpolitikai példái. Akár Olaszországban, akár Németországban, akár Ausztriában meg lehetett volna akadályozni a fasizmus hatalomra jutását, ha a demok^ rata nártok nem forgácsolták volna szét erejüket egjrmás elleni harcban.
Ném^torságban még 1933 elején e-fgyüttesen. több szavazata volt a munkásosztály két pártjának^.mint az; .akkor népszerűsége tetőpontjáh álló náci-pártnak. Mindazok a megpróbáltatások, me* lyeket Európa népeinek el kellett szenvednie az elmúlt tiz esztendő folyamán, elkerülhetők lehettek volna, hogy ha a német munkásság a 30-as évek elején nem oszlott volna két táborba és nem egymás ellen, hanem közös erővel a nácizmus fekélye ellen küzdött volna.
nE' NEMCJSAK a történelem példája ""p bizonyítja a.széthúzás káros voltát. Á' józan, ész logikája is amellett szól, hogy céltalan dolog energiákat egjrmás ellen felhasználni, mikor mindnyájunk részére élet-kérdés^ hogy minden erőnkkel kÖzö^ ellenségünk, a német fasizmus éa; '^zok. ínagyaroiíszági helytartói ellen küzdjünk. A történelem példáján és a logika parancsán kivül-még a sza* bad . mbzgalinak ^pnleges feladatai - miatt i^'miáden amellett szól, ^hogy a-zbk, féltéteve a miiltea és jövdre'iieányi-tótt elteréseket, a jelen sssökségleteinek m€gfeí"^Íőleg erős, közös egységet alkos-' sanak. \
A szabad magyar mozsralom első feladata minden'magyar erőkifejtést a ször vetséges hatalmak háborújának szolgád-latába állitani. Nem kell különleges a-ritmetikai képzettség annak a. belátásához, hogy mennyire megnehezití e feladat, elvégzését, ha ezt két^ vagy még több szerv végzi anélkül, hogy tevé-keiiységUket koordinálnák. Ami. pedig a szabad mozgalomnak a politikai hadviselés szférájában betöltött szerepét ille-tí,' ugyt a több alakulatra való bomlás úgyszólván^-lehetetlenné teszi--az eredményes munkát. Ezzel szemben mennél többféle eÍ€}niejt*fog Ö^zé az egységes mozgalom, áimál 'széleésebl> rétegekre fejthet hatást ódaliazáV Az összefő- . g4s nemcsak kibővíti a térepet, haneiná^ hűíonmíí^' elíémek összefogásának tényé'
már magában is mély hatást kell, hegy gyakoroljon honfitársainkra, mert hi* szen ez alátámasztaná hitüket abban as ügyben, amelynek érdekében közösein harcolnak olyan tényezők is, amelynek a múltban külön utakat jártak.
A szabaa mozgalmak a jövőre irányi-^ tott tevékenykedése nem kis rés:2ben a szövetséges hatalmak különböző. tényezőihez való viszony kiépítésében, tisztázásában rejlik. Ennek a feladatnak is ugy^szólván   lehetetlenség megfelelni mindaddig, amig az összes erők nem csopoi'tosulnak   egy közös alakulatba,. Lehetetlen helyzet az, hogy az egyik a« lakulat az angol tényezőkkel, egy má«-. sík alakulat a csehszlovák kormánnyal, egy harmadik alakulat a Szovjetunióval igyekszik tisztázni egy és ugyanazt a kérdést. Nem is szólván arról, hogy a szövetséges; hatalmak tényezői is előbb-utóbb arrá 'az álláspontra helyezkedhető nek, hogy idő és energia pazarlás egy-egy alakulattal problémákat tisztázni, a jövő körvonalait lefektetni, amikór egy-időben egy másik alakulat,; másik tényezőkkel másik -arányban tárgyal u-*, gyanezela*ől a kérdésekről.
■ r lÚY AZ EiLVI, mint a tárgyi meggon-, ^ dolások ahhoz a konklúzióhoz vezetr: nek, hogy a szabad mozgalmak csak ugy-életképesek, ha nem forgácsolják szét erejüket egymás elleni harcban, energiájukat a jelenre összpontosítják és ösz-szefognak a közös ellenség,, a fasizmus ellen. Az angliai magyarok ii^^y többsége ezért szívvel-lélekkel kívánja az e-.gyesült magyar antifasiszta front ,mega-lakulásat. Az egyesült frontot: azonban nem Ugy értelmezzük, mint a »nemzeti egység« fasiszta fogalmát, amely elnyom minden-önálló véleményt és bro-> tális kényszerrel tör lemínden olyan törekvést, amely ellentmond saját elgon-^ ; dolásának. Ez az a rendszer, ami -elleu. harcot hirdetünk. El kell tehát utasítanunk minden olyan törekvést, amely as egység jelszavának örve alatt fasiszta elvet kíván megvalósítani. ,
A_mí elképzelésünk nem az az egy-l ség, amely az érőszakot választja meg--valósulásának fegyveréül, még akkor seifi, ha ez az erőszak végrehajtó szervek hiányában, csak erkölcsi térre szorítkozik. A mi célunk olyan egység meg"-valósitása, amelyik nem az alárendelésen alapszik, hanem koordinálja minda* zokataz egészséges, életképes erőket, a-kiknek közös célkitűzésük a demokráciák oldalán harcolni a fasizmus ellen, az uj, szabad, demokrata Magyarország-, megvalósításáért.
10. ' fc5E; kimérő,-'ko«S3ma,..mtt!atiShe^^' ' - ^
(ember>.
t^vűi kelta-költő és dalnok, aM a-nemzeürMs§Is; . és istiknek tetteit zengté-és a csatákbaa> a-izar-^
cosokat bátonságra leikésitette. . . -
iK&ffiton: mélyen hangzó fér^asg;: has^o^líss
baritonhangu énekes. , bárlia: csónak, sajka. , ' :
bárok: az a művészeti- irány, ^amely^jtlu^cdmae aránya . térhatás, nyugtalan-. mo':^alnm3£ifigW'. meglepően ható'merész vUágitási ellentéte, a festőileg túlzottnak. keresése stb.. jeliemez. ' Emsszista: legmélyet)b férl^iangon éneklő r Tszosr legmélyebh fé|Q*énekhang. ^
BmtMet Párizs várszerű fogháza volt, ■ itt .Őri2>.
ték a poUtikai foglyokat, A nép 1789 jsílfns. - ; 14-én, a fraitcia Yomulalcnn^^^^^^^
a. hübézis^'.megtestesülését, léxpmboltá^ . I^artá»fl:'töi^(én korcs;. Ii^t Jtülfín-^
yi^ö^^ áústíai -kéreszté^^dés^Ml^^sáár^^ ;   (pL'ÖSSv;§r).-' -/^ ^ ^ .
^teialloaii zásztóalj.:V-,^'^jv^';