IRTA WILLIAM IRVINE
o-
Mr." lírdn© á mnnlíásmíísgalom végi vezetője Hyiigáí-Hanádá-ton. Sok éi^esi űt-oaiBfe CCF-!íépvise!S x^olt-a-íiépviseJSMsSsaQ és ma
jelentös, mert —-rSajKOS — a GÜF-vemtSk. Uozött cSy íse^^Bsm vannak, akik a jelem égE^tS kérdéseiben Uyen tisztevágúsn és líSípr állást foglalnak. ' J .
KANADA mindenegyes polgára szívélyesen üdvözli a^ Oroszországgál való kapcsolatunkban történt megkésett változást, amit FedorGuszevnek a Szovjetunió kanadai követének nemrég Ottawába érkezésével jelezhetünk.
Talán égyetlepi külor-t szág képviselője sem. fog o-Ivan meleg fogadtatásra
szagban látható veszéllyé vált a világ békéjére, és a-mikor Oroszország szövetséget ajánlott fel Franciaországnak és a brit birodalom nemzeteinek, égy kollektív biztonságig paktum formájában, aníefy, li^ elfogadták volna, e&á^tliat-
találni' a kanadaiak szivében, mint éppen a Szovjetunióé.
Embertelenséget követ-íiénk el> ha: nem tekinter nénk csodálattal az óorosz népnek az, utóbbi negyed évszázad alatt véghezvitt példátlan teljesítményeire. Azók. bátorsága, vitézsége és győzelmi teljesítményei' méltánylása iránt követ--• hénk el sajnálatos mulasz-tást,lia pemíméltányolnánk teljes értékében.a Szovjetuniónak a mi és á, világszabadság ügyéhez-való kato--. hai hosizájárulását; és-határozottan, hálátlanok lennénk, ha ^ nem tudatosita-nánk^ gyors, és'hath^ós tettekkel ^ázt, ."hogy proszor-szágpaak\áz a határtalan. áL-dozátlEészségej anut.a. náci támadás óta "tett, éppeíí ugy történik a mi'érde^ künkbeai^^is, mint saját érdekében.
Csak teéinfeünk vissza árra az időszakra, amely akkot nyiíött meg, naíkor az orosz rabszolganép felr kelt, hogy lerázza magáról a cári uralmat és annak gazdasági bilincseit, megláthatjuk Kanada magatartását is, ami semmiképpen sem válhat becsületünkre.. S talán a saját érdekünk-^ ben le kellene rántani a leplet mindörökre erről a szintérrt^ is.
Nékünk, minden népek fiainak meg kell barátkoznunk azzal a^ másik néppel, amelyyannak -a szabadsága nak az eléréséért küzd, a-melynek bajnokaként magunkat állítjuk óda.
De nem voltunk azok, mintahogy a kormányunk sem.
Megengedtük az Óroszr ország elleni intervenciót, mely idegen seregekkel a cári uralmat akarta vissza^' álfitani; hozzá járatúnk az orosz népre rótt gazdasági elszigeteléshez, mikor az ellenforradalom csődöt mondott.
Toszországbá, de kormányunk a vakság és tudatlanság köntösébe burkolózva megtagadta azt.
Nem volt külpolitikája
Abban az időben Kanadának nem volt saját külpolitikája. Akkor a brit és francia kormányok utasításait követtük. És mikor-a felkelő hatalom Németor-
jia wlma ezt a Ieű1í©t«i&, Kanadának nem volt irányelve, nem foglalt álláspontot, hanem süketen bebur-koló.dzott í az' í imperialista politikába.
Most végre Kanada elismerte Oroszországot, azután a 25-éves gazdasági és
MOSZKVA — Az észak-ka'uká-zusi Özeciac. körzet iscrff koUektivii gázdaságab^eesik a háborús z& náfaa és a kollektív gazdáknak gyakran kell;feiKjrvert fogni, és yöröa^csapatokkjEd: együtt :harco|k ni földjeikért; Ek a tényK azonbaxt nem akadályozta meg őket. abr. ban,^ho^ ne készüljenek. a^ okH tőberi forradalom 25-HSvesévfbr.4 dtiU^ának keUö megünneplésére^;;
Az egyik kollektív gazdasági k^deményezésérej a ^kollektív gazdák elhatározták^ hogy a' gaf bonaszállitást;nem később; i-mint november l-re befejezik.- Ezzel eksíí^ejüleg az őszi szántás, és ve. tés is teljes lendülettel folyik:
—Sioux City. Journal
miSJiS^idotáblázatát a sztálingrádi »censor« könyörtelen >>korrek-tnvájacc.gyökeres mődoaitásnak vetette sM»
Szégyenteljes fejezet
A későbbi években Hitler kapta a küíföldi hitele-. ket, mig.Oroszország sem^ mit. Mi még emlékszünk rá — de reméljük, az oroszok elfelejtik ~ mikor különböző árucikkekért kétszázezer darab lovat akartak cserébe Kanadától. Abban az időben Oroszországnak rettentő szüksége volt lovakra, hogy élelmet tudjon termelni népe számára. Abban az időben özönével volt lo a kanadai piacon, mivel a lovakat traktorok váltották fel.
;, Egy nyugati farmerkül-dottség Ottawában járva sürgette a kormányt, hogy mditsák el a lószállitást O-
Alapos munkátívégzett nagyobb sikerekért MINDENT A GYORS GYŐZELEMÉRT
. --'-Saját tadősitöi^^ — A KANADAI Demokratikus. Ma^arbk Szövetségének október 25-én Hamütonban 52^ rendes és 20 vendégdelegátus részvételével megtartott konvenciója — a jelentéseket, vitákat és határozatokat* összegezve —legfőbb teendőként ezt szögezte le: a demokratikus szervezetek építésén és aktivizálásán, a kanadai magyai;-ság legszélesebb: .egységér^
politikái teljesítmény után,^ amilyet eddig nem látot^ a töHéh^iém, s liíájdiiém két év után, amely idő alatt ép-peii ugy vivta áiHii harcunkat is, mint a saját magáét., . ' 'V'
> :^gjéörs2:ag valamikoí' is kiérdemelte az elismerést,^ az
szag. Oroszország kiállt ar, ellenségeink fő ereje ellene mióta elindult ai náci orvr támadás; m^ megállította a/ német hadsereget, melynek egész Európa leigázott népe és min-dénányagfóirásáí rendelkezésére áll 1 többet mégölt ít közös ellenségből, . többet összetört •haSigépezétébö^ és többet felmorzsolt harci-^^ erejéből inostanáigjrm az összes; Pg3résültNemzé-tek^'-égyütl^éyé.^ '
Másédikíifirosítot:-;;:
^Az elismérésüiifoék ha^ . tározbttání^ - tö lennie, imm^
képviselő jéhékformalis^^f^ gadtatásá; ^^^^ 0^ nagyszerű ellénállááá-idö-" i adott szövetségesetek' felkészüléste/ iívog már átídsegitségíéré hek* í^lSáéiepáiiífei
kesdiemeBay^
széSyes:' n$ro^asaí éísi^
re»;''r-^-::.':'':^:''v '•••'•■^'^^^^^
A Szoyjét (iiplomácisl képviselője most mái^ wában. van. Reinélhétjiik hogy Kanadadiplomácia: képviselője is hamarósar Moszkvában lesz; Ezek r. A konvenciói különböző hatá- dolgok kell, hogy boldo-
0P
rozatok mellett, a következő llze-(Folytatása a 15. oldalon)
nek munkálásán és mindeii háborús tevékenységben tényleges példával adott vezetésén át,;a kanadai, nép egészével egyetemben/ mindent el kell követnünk áz Egyesült Nenazetek gyors és teljes győzelmének kivivására.
í Ugy a központi* jelentés^ mint a szervezeteké képviselői egyhan-gtdag megáUsEpitották,,. hogy a' helyi,magiyar egységek, kiépitéáe az, ahol a szövetség^t imiködése-a leghiányosabbJ^ ^fyétlén: Wind-sör kivételével^ csak kevés helyen történt kísérlet ebben az i.
A konvencid, a szövetség^^több mint egy éwél ezelőtt történt megalakulásakor leszöge^tt célkitűzéséhez hiven,; teljesen a fön^^ Tti feladat szolgálatában^ állott. ISaloglsr Ji&zsef ' kös^nti > titkár összefoglalóan ismertette - a szövetség eddigi tevékenységét a le-i csatlakozott 25 szervezeten belül éppúgy, mint általában a ma gyarság között és az egész kana-r dai nép egjrtittes törekvésében. A: megalakulást követő ■ koncertek és gyiUések nyomán a Vörös Kereszt gjáijtési,; véradományozási, kötési stb. akcióinak támogatása; a »Yes<eJszavazás-ban való aktiv részvétel, á hadseregbe való önkéntes beállások, csomagküldések, nemkülönben a teljes háborúval kapcsolatos akciók segítése és a haladó irodalom terjesztése ezek.mindmind segítettek bebizonyitani, hogy a kanadai magyarság többsége a hitlerellenes szövetségesek győ^lméért dolgozik.
uTánybaii. Brantfordon a különr. böző nemzetiségi csoportok kö-
fi'
zött^ jött létre együttműködés. A konvenció az^ eg3rség kérdésében Idilönösen ;^pos; kiiktatást vég-; zett.
A konvenció üdvözletet kapott 'a Bamolssstikúis Magyarok--Ame-ffikal Szíivstségétől'és DF.-€za&ó j&mbiőtól,: mig az amerikai »M&'l gyar Jövő^-tőLsEáksosi Sándor, az IWO - betegsegélyzötől^ ■ pedig Etantaer János személyesen adtak át üdvözletet és ismertették az amerikai antifasiszta magyarság problémáit és munkáját.
A szövetség központi vezetősé. gébe a következőket választotta a-konvenció: József elnök;
nádas Sühály alelnök; Ealogti József titkár; Puskás János pénztárnok; 32agyar ÉtMm jegyző: ^geHa Istvái^ I^tssM. Sándor, KsxelsilIi^Iaios-^éS'^Ga^' János ellenőrök.
SIMCOE Az Ontario Fltte^Cured Tobacco' Mar-keting' Association igazgatósági .tanácsának ármegál-lapitő: bizottsága a mult hét elején! lefolyt tanácskozása folyamán aij idei flué-cured-dohány átlagos minimális árát 26 é& fél centben állapította meg. £z az ár 3 és háromnegyed centtél jelent többet fontanként a mult é^ -vi 22 és háromnegyed cent minimális. átlagárral szemben.-
Vélemények szerint kétséges, hogy a termelők általában meg volnának ezzel az árral elégedve. Hírek -szerint a dohánypiac, megnyitását november 10-re lehet, várni. 1940-ben az átlagos minimális ár 20 és fél cent volt, mig az azt megelőző évben 19 és fél, 1938-ban 22 és fél éá 1937-ben 24 és fél cent.
A becslések szerint az 1942-es flue-cured dohánytermés megközelítőleg 58,-378>875 font lesz, ami piacra kerül, ami fontonként 26 és fél centes átlag ár mellett kb. 15,470.402 dollárt fog^-kitenni. A Marketing Association becslése szerint a tagjaik terméshozama kb. 1139 font lesz akeron-ként.
gabb jövőt.tartogassanak f> ^ két nép számára. Mikor két népnek a vére egy- közös csatatéren-ömlik, egyb*^ e világszabadságért folyó történelmi háborúban, v, régi gyanakvásoknak mer kell. halnia és helyette- uj bizalomnak kell születnie.
El la't^aloEffiumal
De a részünkről még mindig sok tennivaló van, hogy. kicsinyes előítéleteket eltá-volithássunk, melyeket ha -tovább is megengedünk, csak hátrányára, lehetnek a kölcsönös megértés~utjának egyengetésére,
A Szocialista Szíovjetköz-társaságok . Szöv^égébeii az uralkodó párta.kommu-nistákról van elnevessve. Van egy kommunista párt, vagy talán ugy mondhatnánk, volt. egy, kommunista párt — Kanadáhan. Ezt a pártot a háború elején betiltották s ez a betiltás még mindig érvényben van. Bri-tániában és Amerikában a kommunistáknak szabad a politikai .szervezkedés és pályázhatnak közhivata-}okra.Kanada népének nem szabad megengedni.. azt a sértést . fegy^v^írtársainkkal szemben^ amit^z arkommunista tilalom: képvisel.
Mindaddig,: ,mig ezt el nem távolították, az-a kölcsönös bizalom, mely lényege a jövőbeni leggyümöl-csöztetőfofo kapcsolatnak, a-ligha remélhető.
/S'7