•4. OLDAL
se
elELEN számunk 3. oldalán jelentést-hozunk a vaj adagolásának )evezetéséről. Ez a késvejött és egymagában elégtelen intézkedés nem oldja meg a tornyosuló élelmezési problémákat, de élesen rá-világot a kormány részben elégtélén, részben helytelen élelmezésügyi és mezőgazdasági politikajá-ra.
• Selyemhárisnya nélkül ellehetünk, a haditörekvés nem szenved ■hiányt. Az élelmiszerről azonban az ellenkezője áll. A szövetségeseknek való élelemszállitás nem e-lég indok, sőt egyáltalán nem indok a számos élelmiszer terén észlelt és fokozódó rövidségre. A szövetségeseknek még többet is lehet ejs kell küldeni, sőt a Hitler és csat-Jósai máltai kiéheztetett és felsza-báditáhdó európai milliók részére ás nagy élélemkészletet kell tartar ni. De még ez sem elég indok ai*-fa, hogy Kanadában élelmiszerhiány legyem ;
Á farmermozgalmak vezetői, és munkásvezetők is, megegyeznek abban, hogy a legnagyobb hiány ott van, hogy a kormány még ma sem vezetett be tervszerű élelemtermelést. H. H. Hannám, a Ca-jiadian Federation of Agricultur.e elnöke rámutatott nyomban, hogy az uj vaj-politika csak »további ;káosz«-ra vezet. :
Mint a munkásságot az iparban, iigy a farmerságot a mezőgazdaság irányításában társul kell fogadnia a.kormánynak, hógy a nép-Sáboruval járó problémákat demokratikus megoldáshoz juttassa. Ez az egyetlen kiut. Ha ilyen tervezés és megoldás mellett is meg-szoritásokra lemnie szükség az élelmezés ügye terén, akkor minden polgár áldozatkészen viselné a. ráeső hiányt a győzelem érdekében. De mindaddig, mig demokratikus tervszerű termelés és elosztás nincs bevezetve ,minden »tulkésői<x és »tulkicsi« toldozás — ami helyes megoldásra nem vezethet
céljából felhalmozzák az élelmiszereket. A hadsereg és á szövetségesek ellátása mellett, c^yan elosztást kell bevezetni, mely figyelembe vészi a hadimunkások'és a
gyermekek átlagostól eltérő különös szükségeit.
A fentiekben hihésén sernmi üj. Farmerok, munkások vezetői, közr életi vezetők már annyi tei-vet és
hozzászólást adtak,'hogy a kormányra csak.az vár, hogy üljön le a 'zöld asztalhoz az érdekeltek képviselőivel a tervezet .hivatalos formájának összeállitásához, és aztán vezesse annak kivitelét. ; A kierőszakolt vajadagolás nem a^ »vajhíánjrfc«^ Háixem: epí)en'. ennek á véglegesítő lépéáriék a" hiányát mutatja meg élesen és követelőén.—^Sz. 1.
SZOVJET hadihajó ágyutomyáról a Jégpáncélt takarítják le vöröstengerészfek.
A KER
NEM J
Egy bankelnök és szerkesztő hamis érvei
a haditörekvés anyagi és erkölcsi rovására megy.
Röviden a következőkben látnánk a jelen válság megoldását:
1. A kanadai farmok lehető legnagyobb termelését kell a kormánynak országosan terveznie, e-gyüttmüködve ugy a tervezésben, mint a kivitelben magukkal a farmerokkal.
2. A^fármer-kormány együttműködésnek a helyhatósági körzetben legyen meg"^ kiviteli gépezete. A farmerok, a helyhatósági közegek, a helybeli üzletembérek és
mások közösen kutassanak, tervezzenek, és közösen ellenőrizzék a j termelési program kivitelét, a szövetségi és tartományi kormány teljes támogatásával.
3. Hogy a farméi- a termelésre képes legyen, nem centes pótlékokra van szükség, ami sokszor visszájára sül el, hanem a farm-
. teiTnékek olyan áraira, melyek le-í hetövé teszik a farmerok részéről a viszontvásárlást a nélkülözhetett len ipari árucikkek terén egyfelől; másfelől pedig levágják a farmer és a fogyasztó közönség között »közvetitő« nagyvállalatok profitját és piacüralmát. A farmei-ok-nak kamatmentes, vagy legalább is alacsonykamatu, kölcsönre van szükségük, hogy a győzelemért többet termelhessenek. ,
Ha azt akarjuk, hogy a isermés egyjrésze ugy kint- ne maradjon a mezőiig' helyen ezéven,
akkor a Mezőgazdasági segédmun^ lcaer§t az ipar és-hadsereg munka-iei%2íiivségíétévél összeegyeztetett téiB^ áláíijáa^^ hozzáférhetővé
>lváá líOlfe^^^^ bevezetni, I3lif3^íöé^ai^ hogy
(A Workers' üducational Assoclation ,. »lialN>r Netvs« neyü bulletinjéből.)
MR. C. H.CARLISLE, a Dominion Bank elnöke évzáró jelentése sze-ríntj »A munkabérek a háború kitörésekor minden idők legmagasabb szintjén ;álIot|tafc, és azóta, a mult szepteiííbéf*§|^^^eg^Vértf hat százalékkal émélkedteít. Mr. Carlislé azt a komoly veszélyt fújja fel ebből,; hogy az emelkedett ipari bérek »vészédelmes állápótokat teremtenek a munkásság és mások részére, és szükségszerűen olyan pusztító összeomláshoz vezetnek, vagy még nagyobbhoz, mint amilyet az 1929-es tőzsdei spekuláció okozott.« •
Mr. Carlisle adatai félreveze-tőek. A munkaügyo<sztály bérráta-mutató jaj (mely magábanfog-lialja a drá^aisági pótlékot és túlórázást is) csak 15 százialékkal volt az 1939^e& atla^ fölött 1941 decemberébéri, és azóta csak tizedes tört^^ben- tó ®" melkedés léJietétt.. A Kereskedelmi Bafífe f iaíetés-imutató^ 110 százaíéicos emelkedést mutat 1939 ^^szeptemberétől 1942 szeptemberéig^ ]>éá munka^-kalmazásban 50 százaiékos, e-melkedés történt ugyanebben az időszakban. . - * ,*
SZÓVAL, Mr. Carlisle talán az alkalmazottak átlagos keresetét értette — ami ugylátszik 40 százalékkal emelkedett az egész időszak alatt.
De az alkalmazottak átlagkere-setébe;h beállott eme változás nemcsak a .bérrátában beállott változást foglalja magában, hanem a drágasági pótlékot, a háború előtt fennálló rövid munkanap helyett rendes munkanapra járó fizetést, a tulórázási bért, az alacsonyabb fizetéssel járó. foglalkozásokból és iparágakból magasabb fizetéssel járó állandó áthelyezések hatását, valamint a magasabb fizetési osztályokban történt emelkedés hatását is.
A GLOBE and Mail pénzügyi szerkesztője (a december 10*i számban) meg továbbviszi Mr. Carlisle állitásait. Ezt mondja: »Elöttem ugy tűnik fel, hogy a veszély nemcsak abból áll, hogy a bérmutató minden i^gten^e^apasabbja volt é2^n a k^nOTeiiséii-^^ háború ki-töréselíör,'^^lTí^^ százalékkal emelkedett azóta, :hánem abban is^ hogy a lakosságnak az a százaléka, mely ezt a-nagyban emelkedett rátát kapjáj most dokkal ma-gasabb.«, ' .4 ■
Ezzel^s^^éryéléét (a szérkesz-*tő) a >>bé^e|kx<;-r4^^^^ eigy-egy alkalmaz^tt^tlá^ keresetét jelenti)^bátározbttan átvitte a »bérráták^?;raj,: a^i; éppenaiinyi-ra felreyézetöy';^^ ppntatlan ^m
A KERÉSÉSISíélkedések, .bárhogy érjék -isiveíi azokat, ha a termelés emelkedésével: párosulnak, nem lehetnéH^émffl sal az iparigMít|égeícre.
.^bben; a:^JÍaSóíü^í^ időszakban Iiatározottah^na^^ kitermelési e-melkedés völt^egj^egy alkáliba-zott bérkerésö- iítáíi,' és a-^l*abor News meg van győződve, hogy az nagyobb akár a bérrátában, akár az egyes alkalmazottak keresetében való fönt idézett emelkedés (a nemzetjövedelem pénzértéke csaknem megduplázódott ez időszak a-latt), és még nagyobb lehetne, ha az alkalmazottak idejét hathatósabban használták volna ki, ahelyett, hogy szükségtelenül hosszú munkanapokkal, anyagbeszerzési halogatásokkal és az alkalmazottak jólétéről való elégtelen gondoskodással pazarolták.
* * *
TOVÁBBÁ, a keresetemelkedések; bármennyi munkás is részesüljön azokban, egymagukban není vezetnek inflációra.
AJUN !ND!T
ÁLÁ
Nem ; .lefokozás'' történt
Továbbá, az 1939-es év (beleértve négy háborús hónapot) mutatója 105.3 volt, ami csak 0,1, ponttal magaskbb mint l^SOnb^ra volt, é§. 7.4 ponttal a-í^tta isian az 1920-as tetőpontjának, tehát ssem volt minden i-
A vásárló képesség emelkedése semmiesetre sem okozhat áremelkedést, ha nem költik el. Még aldcor is, ha a rendelkezésre álló fogyasztási árukban nincs meg a megfelelő emelkedés, a pénztöbblet elköltésére i-rányuló kisérlet nem fogja e^ melni az árakat, ha mintí^nki, akinek eladó áruife vamfták^ betartják a törvéaytr <és sz^ljl^tt árakati-'/-" riv-Sií...
Irta: Garry AHighan
LONDON (ALN) — Az üzemi bizalmiak és a muiíkás-üzemvezíe;-tőségi tanácsok erélyes' köv^t^l;^ sére válaszolva, Sir -Staffora Gripps, újonnan lűnevezettifepií-lőgéptermelésügyi miniszier,írei||-kivüli tanácsot állitptt fel^ a^iij-lögépipari termelés kivizsgálásául. A háromtagú tanács tagjai: Fi-ink Chappell, az Egyésült GépészMp országos szervezője; Sir CKarl# Bruce Gardner; és -Elsié Shawj^^a fontos Víckers-Armstrong .telep
női felügyelője. ^'^f--m'-''V A gépészszakszervezetek í^^ta
azt a vádat énielik; hogy^a^^repii-lők termelését hátráltátja';ajn5^ anyagok, gépszerszámok ies em^ bererő pazarlása, amit a repülo-gyártási minisztériumot is uraló néhány monopoliumos cégnek lehet betudni. A minisztérium főel-lejiőrje a Vickers-Armstrong volt ügyvezető igazgatója, A nagy érdekeltségek, az uniók vádja szerint, meggátolták a niodelok e-gyenlősitését és uj amerikai termelési technikák bevezetését, és megsértették az alszerződési rendszert, mely megengedi a nagy társulatoknak. ho#y a kormány lie-Ivett ők adjanak ki a kisüzemekhez megrendeléseket. „
E vádak kivizsgálásánáj-; az uj tanács ki fogja kérni a közös téi--melési bizottságok, technikuspk^, és szakszervezetek tanácsát.,, Kivizsgálja a munkakörülmény ^^ét is, 7a-
mik sok gyártelepen, azt,,m^ -jak, gátollak a kitermelése; A"ta-hács vizsgálatával egj'ide.iulég. Sír Stafford Cripps a repülőgépgyártási ipar , alapszeriíezetében..ejt meg kutatást. A múltban ném, mutatott különös rokonszenvet a nagy érdekeltségek iránt, és-itt azt hiszik, hogy erélyes /intézkeidésE-ket fog foganatosítani a:'répülő-géptársulatok ellen, ha nemiillesz^ kednek bele a nemzeti érdek vona^ lába. : t i . i:
Ennél az oknál fogva, a munlíá-sok nem osztoznak a legtöbb politikai kommentátornak azzal: a nézetével, ~~hogyCrippsét azáltal, hogy a pecsétügyi hivatalból ai^-pülőgépgyártási minisztériumba tették át, »lefokozták.« Hanem Ugy érzik, hogy most abban a helyzetben van, hogy közvetlen értéket adhat a haditörekvéshéz. Továbbá, bár igaz, hogy Cripps többé nincs a hadikabinetben, most tagja a Ixadikabinet védelmi bizottságának. Ez a bizottság, Churchill miniszterelnök elnökségé a-latt, a nemzet-alapvétő hádistrá-tégiáját határozza meg. Olivér Ijyttleton termelésügyi miniszter szintén tagja. Ezért, Cripps áthelyezését ugy tekintik, mint a^kor-mány abbeli törekvésének részét --főleg a munkásság állhatatos követelései miatt kezdemiéhyézrvé átszei^ézzé a termelést és
á %emzetet teljes.%áborurá állifeá