KANADAI MAGYAR MUNKÁS
iú'm
''Pl flll
CSÜTÖRTÖK, 194g FEBRTUB^W^^
4 lí
;1 ' I i
A bizottság az általános vélemény szerint á KuoniintanghaJkÍ:KináííU-ralkodo pártiáíiak jabl> szárnyát képviseli. Az ALN azt jelentette a mult év szeptemberében az Egyesült Allamokban/í hogy ez a bizótt-ság^eelrén^elt^íRewi'^A^^^^ KIK fő tanácsadójának áz elmoz-
^..TTXT^TrTXT^ /ATXTx rki « ditását. De később, az Egyesült Ál-CSUNGKING — (ALN) — Olyan j^^^^j^ ^s Kina népi követelése nyo-
CSWGKING — (AP) — A Kiangszw és Santung tartoműnyols köjzötti tenges-pap-« vidéken mttködö kinai gerillák SOÍ> japánt öltek meg a napokban, nagy részét "azzal, hogy a lunghani vasútvonalon január 31>én dinamittal felrobbantottak egy vegyes katona- és személyvonatot;.
országban, mely ^ természetiadta nehézségek ellenórSe is öt és fél é-ve harcol egv gazdaságilag esiká-tonailag jóval erősebb ellenség ellen, Kinai Ipari Kooperatívak már ötödik éve folytatják á szakadatlan harcot a japánok ellen; É-szaknyugaton, a szinai, poacsi, te-insui és lancsowi kooperativák külön probléma élé állítják az ellenséget. ^ . .
Ezek a kooperatívak 100.000 pokrócot készítenek havonként a kinai hadsereg számára. Ezzel nemcsak a kinai katonának a téli hideg ellen való védekezését és a helyi lakosság jó bevételét biztosítják ; egyben megakadályozzák a japánokat abban, hogy rátegyék mancsaikat az Északnyugat gj^ap-^ juárujára. A japánoknak kevés gyapjújuk van, amit előzetesen Ausztráliából és Uj Zélandból szereztek be, most azonban szétküldik az ügjmökeiket a front minden szakaszára gyapjút vásárolni. Sok helyen azonban nem találnak. A kooperatívak előbb odaérték.
»A gyapjú vásárlás ^z éven a japánok számára külön fontossággal 53ir«, mondja egy, a közelmúltban kiadott északnyugati jelentés. ^Katonáinknak gyapjúból készült egyenruha kell, mert nincsenek o^r lyan pamutból készült ruhához szokva, amiivent a kinai katonák viselnek. S Kina az egyedüli hely, ahol gyapjiihoz juthatnának.*
Három fő oka van a pokrócgyártó kooperatívak erősségének, amit az Uj Zélandból jött Rewi Alley vezetése alatt alapoztak meg 1938-ban. Először, niindany-nyi ugyanannak az iparnak különböző munkáit végzi, ugy, hogy az egyiknek a kész cikkje a másiknak a feldolgozandó nyersanyagjává lesz. Ezzel elejét veszik annak, hogy az infláció romboló hatása a nyersanyagok árára kiterjedjen. Míg a Kina más részein levő kooperatívak — a kiindulásnál elkövetett tévedések miatt —- leg-
mására e bizottság a rendelet újból valoTmegf ontölósainellett. dön-töfctr A}JKIK jelenlegi,belső irányzata a jélemtések'^zerint ennek ellenére, a Isozpöntositás felé halad:)   ; ^
Az autoritás megoszlásának és a KIK helyi igazgatóságai Gsung-king elkeröiiésével
kingi központi igazgatósághoz kel* lett volná pénzért folyamodnia, mint rendszeresen kelly egy^^gész tettek volna fel, oly komplikált ü-gyekben, mint az embereknek e-gyik körzetből a másikba való jutása (egy levélváltás négy hetet sor komoly kérdést és Ayálaszt ve* vesz igénybe),-és az ácsok Tégeir
kapottf folfíalSimazya^á^^ hálására.: A pénzt nyomban igénybe vették sazíácsbkj^^
^ együtt SaokwámltóiifyMö^l^ való egyenes ^ hol jó munkát végeznek.  -;
^M/íöldi pénzbeli, támogatásán^^ szállítottak át
előnye Kma mas részeinek peida-!^.-    > ^       - n-v ^ -
jából világos. A mult hómBbaB.i:H€>in^koBgboi es Rángoonbol kep-
tíz Rangoonböl, Liucsow, Kwaisg:-jzett   rakparti . -mechanikusokat
siba menekült képzett ác? a KIK iKweiíinbe és Csengtuba, az ország
; eg3:ik részéből a másikba^fr^^^^
tása, '^;^söíOiíB?^^zg^ szérveiok is^éi^pM Jóggál vaíó. felhata jma^ásiaj ?^ képes|eé'ití-;jiü^^ önthet a kóopérátiVákbá,   mig á gáncsoskodás megfojtja és megöli azokat.
kweilini körzeti igazgütttcsIgáBiiíH: folyamodott kölcsönésí, iráaÉási egyéni válMatokaá! místíkái: ttem kaptak. A KIK saokwaná (Kwang-si tartomány hálv^Tsis fővárosa) raktárának egy sservefeője éppen jelen volt és azt mondta, hogy keresik az ácsokat az ő kerületében. Ha ennek az állomásnak a csüng-1
bueKos Aires
Csilének .a Tengellyel való/^zj
az egyede IaÍia^ineíSElc|í\orszag^',á    a i v-iöet, »sí^2e^ ja^^ . szsas^adöií: nxükö^heíttók; -az s ^^éttiiiái   ^műí^ássá^fókoz^ .;.katópá3tiyát; milltálTmeg *á|ái változtatni Castillo elnö^eU Tengellyel rokonszénvezp p6M kaját. A szakszervezeti VezM legutóbbi   kijelentései rámufel nak, hogy Argentiriáriak a Tej gellyel váló folytatólagos visz J . nyá nemcsak áz Egyesült Necj zétek biztonságát: veszélyeztítf hanem az . argentínai munkásöj gazdasági jérdekeít is. \ Muzio Oii'ardí, a iémmnukásoj országos"; titkára, niostanábV
i
(Az alábbiakban a Toronto Daily Star febr. 5-i els5 vezércikkének a fordítását adjuk olvasóinknak, mintegy bizonyságul arra, hogy a brit uralkodó osztály józa-nan gondolkodó többsége olyan tisztán-
veszi meg a nyersanyagot a njrilt piacon, ahol az árak a multéyi ár többszörösére emelkedtek és még mindig emelkedőben ^vannak. Csak az összedolgozó kooperatívak, melyek egy és ugy^azön ipar különböző munkáit végzik, lehetnek biztosak abban, hogy túlélik a spekulációk és áremelkedések pusztító hatásait.
Másodszor, a pokrőc-kooperati-vák felszereléseit állandóan gépesitik és modernizálják, ngyannjd-ra, hogy lassan az egész ipar áttér a kézn^üiparról a gépiparra. A gépesítés á kooperatívak haladásának és létezésének legfőbb t:ul-csa. Ezt a folyamatot a Kínai Ipari Kóoperativiák (KIK) ügyét előrevivő intézet, a csengtui -kutató szervezet segíti elő a legjobban, mely a költségek jórészét külföldről kapja.
Harmadszor, az északnyugati kooperatívak jelentős pénzügyi és adminisztrációs autonómiát élveznek, és igy elvégezhetik munkái-
kat anélkül, hogy a KIK csüngkin gi központi bizottságát körülfogó akadályok útjukban volna.
(A KIK központi bizottságát a mult év áugusztiisában alakitótták-meg Csüngkingban, aminek Hsi-ung-Shen, Hancsow volt polgár-
ine3tóe.-4ett^'::ás-or3zágo3, titkára..
látó képviselőjének a hangja, mint liord Beaverbrookj teljes helyeslésre talál a kar nadai uralkodó osztály józan többségénél is, akármennyire túlóráznak az ékverd I^keonneUék.)
Lord Beaverbrdok érzelmes és reális ember. Mindkét jellegzeteá-séget mégmutatta a Lordok Házában (a mult) szerdán mondott beszédében, mikor mint ?>fösvényes-kedő«-t kritizálta a segítésnek azt a mennyiségét, amit Nagybritánia és az Egyesült Államok küldött O-roszországnak, sokkal nagyobb a-zonnali ellátásra tett felhívást és a Szovjetunióval való legbarátságosabb viszonjrra szólított a háború utánra éppúgy, mint annak tartamára. Beaverbrook, természetének megfelelően, mélyen érez, de felismeri a tényeket is és hajlandó gondolkozását megváltoztatni, mikor azt gondolja, hogy ,tévedett. Nem mindig volt ő annyira lelkes az"uj Oroszországot illetőleg. Támadni szokta a szovjet uralom politikai és gazdasági elméleteit és gyakorlatait, de megtérítették őt Oroszország teljesítményei s erély-lyel és mi^^nyerően dobja bele magát a nagyobb segítségért való kampányába.
Egyike azoknak a dolgoknak^ melyek Beaverbrooknak uj fogalmat adtak, az a hivatalos moszkvai látogatása volt, melyet mint egy brit misszió feje tett 1941 szeptemberében. Akkor találkozott Sztálinnal és mint más közéleti vezetők, akik abban részesültek, még határozottabb lett abban, több és több segítséget hir-
dessen annak a csodálatos népnek, mellyel Sztálinnak a neve örökre össze lesz kapcsolva, mint odaadásának és bátorságának képviselője és jelképé,
Beaverbrook eheti beszédében megjósolta, hogy Sztálinnak nemsokára a >Nagy« előnevet fogják adni. Nagy Sztálin! Sir Bernard Pares, az Oroszországról ugy a cári, mint a szovjet uralom alatt legjobban értesült brit tekintélvek é-gyike, nemrégi torontói látogatása alkalmával, szintén összehasonlította Sztálint Nagy Péter nemzeti hőssel. 2VIÍnt áz utóbbi modern formában, Sztálin ugj^ tünt ki,mint építő hazafij aki annak a nemzet-
nek a jólétére és erejére szenteli magát> melyet képvisel és szolgál.
Abbeli nyilatkozatának támogatására,, hogy áz. Oroszországnak küldött jelehlegi kellékek elégtelenek, Beaverbrook idézi Edward Stettinius amerikai kölcsönző-bérbeadó adminisztrátort, aki azt mondta a minap, hogy 1942 végéig a szövetségesek 5800 tankot és 4600 repülőgépet adtak -Oroszországnak. De amióta a Szovjet jelenlegi offenzívája megkezdődött, mondja Beaverbrook, az oroszok 7000 német tankot és 4000 repülőgépet zsákmányoltak. Tehát, az oroszok 2 és fél hónapban többet vettek el a németektől, mint a-mennyit Britániától és az Egyesült Államoktól 20 hónapban kaptak.
Ami a jövőt illeti, Beaverbrook kijelenti, • hogy csak bárgyuak mondhatják azt, hogy egy orosz győzelem veszélyes volna a brit birodalomra. Ha Oroszország meg-nyeri a háborút Európában, a birodalom minden értelmes emberének örülnie kell. Sürgette, hogy ae legyen semmi akadálya az O-roszország és Británia közötti jó viszonynak és biztos volt abban, hogy »ePvagyunk határozva arra, hogy barátok maradjunk a" háború után.« Európa jövője háborúban és békében, mondja ő, Britániától és Oroszországtól függ, jobban, mint bármely más tényezőtől. A béke lehetetlen lesz e két nép közötti szilárd barátság nélkül. ,
-Beaverbrooknak érzéke van á kézzel nem fogható dolgokhoz és a lélektanhoz — egyéni, nemzeti és nemzetközi vonatkozásban. Ér-^ a szivében éppúgy, mintahogy megérti az agyában azt a döntő szerepet,melyet Oroszország játszik Hitler megdöntésében és a vi-
lág megmentésében. Barátságot a-kar a jövőben. De a jelenre is gondol, a közvetlenül előttünk álló napokra és hetekre. Azt akarja,hogy Oroszország képes legyen a Né^ nietország elleni hadjáratát folytatni és annak az erejét a legnagyobbra emelni. Ezért van . az, hogy Ő, volt brit repülőternielés-ügyi miniszteiv 2>repülőgépek árá-datá«-nak ngiostani, azonnali küldésére tesz íelhivást. A közvélemény minden szövetséges országban követelni fogja, hogy megte-
fokozódó nyersanyaghiánya közj vétlen következménye vészthoi^ küipolitikánkhak- Fennáll a ic moly veszély, hogy^ ez tömegmut'; kanélküliséghez és egész ipar; ágak összeomlásához fog vezetnlil A fémgyárak nyitvatartásáért, v •
fémmunkások arányos létnivójV védelméért eg'ységet kell létesib •nünk; az összes demokratikE szervezetek között és meg kel buktatnunk azokat a fasiszta ér zelmüeket, kik külpolitikánka' maghatározzák.*
Mendoza tartomány munkásai nak hetedik kongresszusa foga l dalmát tett, hogy: - l) harcolií fognak az ország iparositásáérí, | az olaj-, s2én^ és érctermelés ío^ | kozásáért, olvasztó^íkemencék t pitéséért és a kohászati íparM, szélesítéséért;   2)   az  ídőszeii "'^^"l^h. farmeszközök használatának eló^ mozdításáért; igy emelve a far merők átlagos életnívóját és mef íéremtve terjedelmes farmfelsze-relési ipart; 3)v megszervezik i nemzeti egységét és elnyomják a nácifasiszták és falangisták akfr vitásait.
Francisco Perez Leiros, a iLa-tinamerikai Munkások Szövetsfr gének alelnöke, azt mondta« Közalkalmazottak Uniójának egí gyűlésén: »Ha a munkások neni vonják össze soraikat, hogy; se-.gitsék az ország egységesítései, akkor az uniógyülések a koncent- j rációs táborban lesznek tartva;. Az argentínai külpolitika válsa bntosabb gOl állapota és bizonyos diktátor',|,4'ek megi Ságra törekvők arcátlansága iga-; szinte fra zolják e föltevést.« Gámilo Alma;, fk Vichyh raza, az Argentínai Munkásoj agyták V Szövetségének segédtítkára ^ *' mondta: »A CGT kifejezésre J hatja .futtatni azt,a határozotí]. szándékát, miszerint közre akar, működni az összes erőkkel mokratikus intézmények védeí-; mében.<: ■ Ji A Könnyűipari Munkások U^l ójának országos végrehajtó p> zottsága egy, a CGT-hez küldf emlékiratában kéri á^, hogy wv-ja még áz összes imiókat és dj mokratíkitó párt egy közei gjrülésré az ország előtt lévő gf dasági kérdéóék^ megvitatására''
^Szánjos ipar rogyik össze *
és a nél-
TÓUL hogy i
Lábbal ktálta c ,^t, hogy jboruját j,s üvöltc L S a ^ ár nem A poro! étszórta idiy hit ületükbí tve Lav 'anciaoi'! r nevem állta. Egy dol -ok Vich hogy a jelet mi j-óbálták.
De a V mél is t( )gy Vich m.
Vichy r ennycsat megá fszága a
aoi"szág Ezek kc Észak-^ len' harcc 'Astier d eneL'álisa, 32 csatlaí
nyersanyag, ----—
külözhetetlen gépek hiánya jpetkeztében«, jegyzi meg az m lékirat, 5>A megélhetőségi költse-f gek katasztrofális émélkedéséni és a monopóÜümok fékezetl spekulációinak  : Mvétkeztem
fennáll az infláció veszélye szeri^zett
argentínai népnek oly bel-és pohtikát kell követelni, melr t« jés szolidaritást fejez ki a Ko! tinehs népével és biztosítja a szsj badságért harcoló országok inö-i ráhs és anyagi támogatását.^
i, es f és kr
Közöttül gene lifa vezette rH. És véf "sztisztek, ncsnokok ök is hit ost a legi 'tták Frai ellens % megm |etséges!<
fINDENi „   szent I fedtek és t de fő
alá frai soDortokbs sak Valmy Szította ; ^^országns posztása.
■Mi-'
m