CSÜTÖETÖK, 1943 MIECHJS 25.
KAMADAI ÓMAGYAR : MÜMEIS
■lI.-ÖIíöAt
ii
hí
homlokát hadi babérokkal is akarják ö-vezniilgx; került ^ztán sor rá, hogy áz a-merikái iíádügyminisztériu felhatalmazást adott Pttonali egy amerikai osztrákokból álló osztráíc ;csap?itt;esfe szervezésére,' melynek az volna a liivaíása, hogy Auszt-nafelssabaditásáért harcoljon.
Ottó aztán egy katonai komitét is állithat fel és azt íinyilaÖíozatot tette, hogy az Tijoncbk Eszakamériká t rak eredetű állaÍQi^ közül fognák ki-
kerölhii Mmthogy> pedig Ausztriáhak összlakosságát mintegy^ 6^^^^ főnyi volt, a tízmillióhoz Ottóék nyilván ügy jutottak, hogy áz utódállamok minden népét és nemzeti kisebbségét^ mely valaha is az egykori ii^ionárclnáíke^^
tpttáK;^>;;;r^:-^ y^^^-'-l ■ r Öecemfe
liogy níag^ Stimson .hadn államtitkár énge^déiyezte külön hivatalos levélben Qt^ t^.komitéját,r»Ausztriái Ottó« megszóíi* táásálSiIU;tyé a 30 éves fiatálembert, mint-' Ija lwzío«5^ ma is. ősi t#inání
ülrié^ Sót >F^éda Jíireh^^ TIÖN*décemb€^;5-ki számában Jiiegjeleüt
cikke szerint ászóbahforgó levelet m^ ^z amerikai külügyminiszterit hag^tH: i Ugyanezen'; cikkből értesülünk, liOgy KözépT és Déleuróoa ngys:^^ szes szabad mozgalmai tiltakoztak. ügy ólynagy port vert fel, hogy Cordell JIull külii^^á^ámtitkár^ sajtókon^ lalkozni kénj^zerült^ y^ Ottó csupán égy mehékül^^ ^ '
A dolognak bizonyos fóku jelentőségét^ r^gis ^z ad,: hogy Üttó »főherceg« tényleg csak menekült^ aki még csak nem is politikai vezér és meg kevésbbé mondhatja el magáról, hogy mögötte tömegek ál-lanak. Darlannál legalább azt lehetett mentségül felhozni, hogy a francia. hajó-iíadáti kontrolálja és hög^ a vele való e-gyüttmüködés sok amerikai és angol katona életét mentette meg. I>e Ottó 7 Alű jszük inoritóhistá klikkeken kivül senki sem ^^^^ mogat, akit, mint egy jugoszláv politikus , kijelentette, a reakció és sötétség ^ jelke-liéhektártaiiak? Még pedig különbség .jiél-küi mindén egyes országban; mely az bszt-rák-magirar utódállamojcbol csak kialakult? Amint az összes szabad magyar csó-portok egységesek egy mélyreható magyar' ; földreform szükségességének felismerésében, ugy egyeznek -meg az összeg délkeleteurópái népek minden Habsburg ;.restaurá-ciós kísérletnek féltétel nélkül való visz-szaútásitásában. Ez á január közepén New-^ yorkban megtartott közös gyűlésükön is kir^ fejezési'e jutott, melyre Délamerika összes szabad magyar szervezetei üdvözlő táviratokat küldtek.
• Nein kétséges, hógy a Habsburg kíséi^
leteknek végeredményben ugyanazon eredménye^ lesz, mint Eckhardt próbálkozásai-
ni, hogy á notórius náci Habsburg Aibreclit véiTokona, Habsburg Ottó, né térhessen vissza a történelem süllyesztőjébőli alioyá Bélkeletéurópá népeinek megfellebbezhetetlen verdiktje juttatta.
^BETHLEN; még a mult év nyarán rend-^ kivül érdekes beszédet mondott, melyről a HARG: augusztus S-ki számában olvastunk rövid kivonatot. A HARC kom-, niehtárjá ügy szólt, hogy ez a^^b^^ len angliai utjának volna elökészitése. A lényege annak, amit Bethlen mondott,hogy á nácizmus csillaga'hányat hogy a jövő a másik két világnézeté: a ból^ sevizmusé. és a demokráciáé, és hogy a ; világ sor$a azon múlik, hogy e kettő közül melyik győzedelmeskedik. E beszédből nyilvánvaló/ hogy a magyar uralkodó osztálynak Bethlen által képviselt és Bárdos-sy-Kállájfékhál keyésbbé > Ompromittálí; rér sze, figyelmen kivül hagyva a 20. éves szovjet-angol szerződést, megjátsza a Harmadik Világháború lehetőségét, valamint azt á" tényt, hogy Angliában még vannak, kik a magyar arisztokrácia bizonyos rétegei náciellenes voltának legendájában Jiisznek.
Bethlenek, mondanunk sehi kell, nagy ö-röjnmel látnának egy ilyen fejlődést, hiszen ez alkalmat nyújtana nekik arra,hogy ismét elhalasszák osztályuk rég esedékes felszámolását;;;-''i'-r'^-C^
Amidőn ez a beszéd! elhalj néni' volt Darlart ügy «s még élt^^D Aki azonban a magyar uralkodó osztály remek szimatát, évszázados rutinját isme-rii az: előtt ném lehet kétséges, - hogy a bethleni elgondolás (Angliára próbálni támaszkodni a Szovjetunió ellen) is egyike azon változatoknak, melyekkel alkalomadtán: a magyar grófok próbálkozni fognak.
A magyar séma. valahogy ugy volna, hogy mikor már a németeknek nagyon rosszul megy és egy ínagyar lázadást^ nem tudnának elfojtani, a magyarok kiugranár hák á háborúból, különbékét kötnének az
aftgoiokkál ésvainérikaiakkíjl^A 0 a szovjet kihagyásával)V Utána mindazon hadosztályokat, melyek a magyar hadse-, regből még meginaradtak, a román és jugoszláv határokon vonnák össze jelenlegi, határaik megvédésére, esetleg az ákkór már Európában állomásozó angol és amerikai hadsereget támogatásra kérnék fel »a Kelet felől fenyegető veszély ellen«. Ha pedig az öreg Horthy már nem volna eléggé szalonképes a nyugati demokráciák felé, Habsbui^.Ottónak pedig szintén tulsá-gos nagy az eilorizéké, ott van Bethlen Jst
váuj a »providenciállsc államférfiú, vagy pedig valamely hozsá hasonló derék, kon-
■■■2ervativ:,groí, . . . ^ .-f /
^.fei-sze Betííleii Mváu és politikai elvbarátai elfelejtik, hogy sem az odahaza, sem á külföldön élő magyaiMjk közül nem miu-déhki vésztetto él as om^ hogy nem anent feledésbe, hogy a hirhedfe 2>konszolidációsa: idők csehdőrszurónyái, á Mussolinival valÓ barátkozás megkezdésé-
irieiyük fel, hogy az ilyé^^^^^
leteknek lehetőleg elejét vegyük.; v
^;s2pkott ha
á fejíődés^ utjá^
elhárul; Ezt az akadáli^ pillanatnyiig^ hácifájsizmüs jelenti.
erőket szabadit fel ,melyck potenciálisán r solvszórosah; képese^ gátló evők legyűí^séréiliádd tud az íkjkliardtok, Habs^ ; iiek ; és híiudazok, kik bárhol lápakrá külföldi szábad^^^*^ jhakbáíi nem f^^
melynek segitségével az óhaza valóban demokratikus irányba való fejlődését újra elodázhatják. Mi, szabad magyarok, a Konstantin Nadj seregéiben harcpíp^: qmagyár partizánokkal, a s2ábotálókÍválkiá4ÍMda ti háciéllehés mözgáloni^^ agyunk és hármíi^
tartunk. t'';':'';:;^^-'^'^^^^^^ .?;-:\-í?>-.'-';-í!
(Folytatás a 7. oldalról) hogy még mindig vaunak. Rádióleádásáirifc^ tartózkodtak attól, hogy bármi utalást is : tegyenek a Császárra, akit, mi hiszük, félrevezettek katonai tanácsadói.« , Zárójelben meg lehetne éihlitenii hogy ; ugyanezt a magatartást tánUsitjáá niar.
gyarországi Horthy tengernagy, iránt, aki , népének •egyik leghirhedtebb modern mé- . szarosa, a BBC-nek a magyar osztálya. ;
A^pNBAN, hogy egy utolsó példát ve-
gyobb kétértelműség áll féhn Jugoszláviát -illetőleg. Most már sok hónapon át egyre inkább határozottan tudott dolog volt,hogy Mihájloyics — a londoni jugoszláv kormány hadügyminisztere kicsi vagy semmi szerepet nem játszik a jugoszláv népnek nácik elleni fegyveres küzdelmében, • és hogy a valóságban csetnyikeknek nevezett irreguláris haderőinek nagyobb részé -az ellenséggel együtt a gerillák ellen mii- -
ködik. ■■;■;:;■;. ;;■?.^;;■;■■;■ ■.;;-;■■■■;;;;.;■■;;:;-■;'■:
Ennek az okát nem kell messze keresni: a szerb földbirtokosok, és ü^líitemborékeg^ agrárváltozásrá érett ^rszág^J^^ terro- ; ristáürálwiánálc» ami egészen ^^^^1 száigféftnállott^ nem volt idő^a^^^m^ dositásrai miHor a németek betöírtek az orr Szagba. Ez katonai ? embereket^ hagyott az ; ügyök éléü^inég a Dr.Jövanövics által ala-; kitott-'háciellenes jugoszláv kc^^
- akik számára a iegp^ereSííparásztBág^íí^^ ^déíi dolgok végét Jelentii^xí^^^^^M
ták«-át'jszólják le a partizán g;erillákat, éá^v Mihajlovics tábornoknak a jugoszláv kor-mányban - lévő barátai, ugy Londonban, mint Washingtonban, kitartanak makacsul : amellett,-hogy a íasíszta^ Jtifi^OíSzlávilJbaa s^enved^ neki (Bliliajlíwicshak>-tül^ A brit íéa ;
áz anacrikai kormánynak a menekült ju-fí^szláyí kormány^^
jobh esetben is különösnek kell nevezni. '
|7GínEÍÖlSr dolog szüiks%^
áz^íangol-szovjét^ámerikai koalíciónak Sztálin 1942 ;növ-' 64 beszédében emlitétbr nÖvek\^;erkÖícsi és politikai ,^ tartalékjait ;ákcióbafh6z;zűk: a^, hogy a^^ b és az egyé- -sült-államokbeli: kormányok —-r tettekke'ii t Sp|)ügy^ mint; szavakkal tegyék világos-^,^ sá, hogy á háci-l^me^ c
- baií^z a céljuk^ hogy aáémfópaí hé ' neki^azí és hathatós: ^ nem csupán pa-f ? piroii lévő ^ aikahnat adjá szabadsár i iguk; visszaszerzésére.
;^áko3«>lM ázérty ho^ álégvilágósabh bi2t-: tösitékot ádjá1< meR ar^
..teiiék',:e%er
ré^mv&^hmémj^Szml Szövetségé szániára<: ^