m
K^ÁbÁl MAGYAR MÜlilEÁS
g^lllllllllllllillMHIIIIIIIIIIIBIIIilllllllllllllllllllHllli"!"""""""""""""'"! f||||||lllillllllÍIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIÍIIIIIIII>"">>"l"HIMIIIII"IM("
Helen Lamb írónő levele
"What We Wanl in Vietoam" címmel jelent meg a New York Times dec. 5. .számában az alábbi cikk, a szerkesztőhöz mtézett levélként. írója, Helen B. Lamb könyvet ir most Vietnamról, amely hamarosan meg fog jelenni az Egyesült Államokban.
A New York Times szerkesztőjének!
Miként ön a november 10. számának vezércikkében jelezte, újból meg kell határoznunk, mit akarunk Vietnamban. Ami a tábornok puccsának jelentőséget ad, azt a hirek nem rejtve tartották — meg kellett eléged-
déli, kivan béliét. Ennek megvalósítását gátolja a hidegháborús politika. Vajon nera kellene-e most a mi kormányunknak az érdekelt hatalmak, valamint az egymással szemben hadat viselő felek bevonásával, kölcsönös engedmények utján megállapodásra jutni?
nie az amerikai kormánynak u^r^ f \WaJ^vl\ és a vietnami generálisok- ^ háborúval megmar-
nak a Vietcong becslésével. Más szóval, végül elismerték, hogy a Diem-kormány u n d 0 r i 10 önkényuralmat gyakorolt egy pökhendi u-ralkodó család érdekében, megfélemlítéssel, kínzásokkal és megvesztegetésekkel uralkodott.A megoldást is elfogadták : megbuktatni bármilyen uton, beleértve a fegyveres erőszakot is.
Egyedül az Egyesült Államok teremthet rendet és békét a mai Vietnamban. A tábornokok erre nem képesek; állásuk, rangjuk és fizetésük van \'eszélyben. Mivel az E-gyesültÁllaiíiok pénzeli ő-ket, kénytelenek követni vezetésünket.
Sok vietnamij^ északi és
cangolt Vietnam.
Amerika eltartottja
Kötelességünk választ adni arra a kérdésre, hogy tulajdonképpen, mit akarunk mi Vietnamban? Demokratikus Dél-Vietnamot? E szavak hallatán fussa el arcunkat a szégyenpír, 9 éves Di-em-uralom után. Dél-Vietnam kizárólag az Egyesült Álliamok emlőin él. Amerikai katonai bázist akarunk Dél-Vietnamban? Ezt futóho-mókra építenénk a polgárháborúba belebetegedett országban.
Vagy talán egyédüli^élja az amerikai kormánynak az, hogy állandósitsa a harcot a kommunista észak és a nem kommunista dél között. Ez a
reménye véglegesen meg fog hiúsulni. A történélem tanu-sága szerint a politikai ellentéteket szító elemek és a külföldiek uralmi kísérletei megsemmisültek a vietnami kultúra és hazaszeretet egységesítő erejének csapásai a^ latt.
A Genfi Egyesmeny hozta létre első ízben 1954-ben É-szák- és Dél-Vietnamot — de csak ideiglenes jelleggel, hogy később tár^alások utján egyesülhessék az ország. Ha az ilyen-békés uton való egyesítést nem Valósítják meg, ha nem lesz békés egy-^ más,mellett élés, amelynek révén lehetővé \'álhat a kölcsönöse kereskedelem az E-gyesült Államok miatt, akkor vagy az Észak vagy a Dél erőszakolja majd ki az egyesítést. Látnia kellene ezt az amerikai kormánynak. Mi kiharcoltuk-Amerikában az Uniót. A vietnamiak is ezt fogják tenni. Zűrzavar, rendetlenség
Bevallott célja Amerikának, hogy fékentartsa a Kínai Népköztársaságot, ám a kettévágott Vietnam, gyenge Vietnam, amelyben a felek
szem á
1964 jahiiár 9
éverr
Ha arra a kérdésre aka-
1963-ban, váláázúnkat azzal kell kezdeni, hogy egy kedvesén mosolygó szovjet leány a sztratoszférába repült és ő lett a világ első női űrhajósa.
Szaúdi Arábiában pedig éppen akkor léphettek a hők a purdahból a nyil\ánösság elé arcukat fedő fátyol nélkül. Később megengedték, ho^ a nők klubokat szervezhessenek.
Az Egyesült Államokban hosszú harc után, amely különösen az utolsó 16 év során bontakozott ki ^erőteljesen/ végre törvénybe iktatták a nők azon jogát> hogy egyenlő munkáért egyenlő jutalmazást — bért, fizetést — követelhetnek.
Hollandiában a dolgozó anyák 33 % -os jövedelmi a-dócsökkentést, nyertek.
Kanadában' eggyel kevesebb nő került a szövetségi képviselőházba az utolsó választások idején. Ontario
BECSESEBB A KÜTYAIINT A GYERm^
Sokan a brit igazságszol- visszásság. Megrugdalt a na-gáltatást tartják a világ leg- pókban egy féiíi_ egy kisku-
magasabb rendiL igazságszolgáltatásának. Egyre több brit állampolgár kételkedik ebben.
Bámulatos előszeretettél védelmezik a brit törvények a kutyákat. Sokkal kevesebb szeretetet tanúsítanak a gyermekek iránt.
Röviddel ezelőtt elitéltek egy brit bíróságon egy fiatal apát, aki duiTán összeverte 3 hónapos fiát. Eltörte a csecsemő karját, 8 oldalbordáját. A kórházban kezelik az ártatlan csecsemőt.
Maximum $75
Harminc dollárnak megfelelő pénzbírság kifizetésére Ítélték a lelketlen apát.
A brit törvény maximum $75-ra bünteti a gyermek ellen kegyetlenkedő személyt. Állatkínzásért $150-t ró büntetésül a vétkesnek talált személyre.
Különleges jellemzője a brit észjárásnak, hogy az állatokkal szemben elkövetett kegyetlenségen jobban felháborodik, mint a gyermekek ütlegelése fölött.
Az állatkínzást büntetendő gaztettnek minősíti a brit törvény 1822^ óta. A gyer-mekkinzást viszont csak 1899 óta bünteti a brit törvény.
Az állatok védelmére 1824-ben hívták életi*e a Ro-yal Society for Prevention of Cnielty to Animals nevü társadalmi szervezetet. Csak 60 évvel később j,ött létre a gyermekek védelmére a National Society for Prevention of Cruelty to Children.
Ma is megnjilvánul a brit nép magatartásában ez a
külföldi, egyformán idegen tartományban azonban iS; segítséget kémek eéymás el- met van _egy képviselőnő
len. Elgyengültség, rendetlenség, felborult állapotok, zavar és romlottság uralkor dik a vietnamiak közötti Nem alkalmas az ilyen ország arra, hogy felvegye á harcot Vörös Kína ellen.
Hát akkor mit akarunk tulajdonképpen ? Mi a <?élunk Vietnamban ? Joga van az a-merikai adófizetőnek, hogy e kérdésekre választ követeljen.
tyát, amely a parkban a férfi cipőjéét bántalmazta. A kiskutya ellen vétő férfit 6 heti börtönre itélte a bíróság. Ugyanakkor 15 dollár bírságra Ítéltek egy fiatal a-nyát, aki elhanyagolta, egy moziban hagyta 9 hónapos gyermekét.
ósdi törvény ■
Á vétkesekre kimondott ilyen bizarr ellentéteket eláruló magatartás okai az ósdi brit törvényekben gyökereznek. Ezen idejétmúlt törvények nagyobb bürinek minősitik az ingatlan vagyon ellen elkövetett kihágásokat, mint a gyermekkinzást.
Börtönbe kerülhet Nagy-Britanniában valaki 14 esztendőre, ha meglopja munkaadóját, ha jószágot lop, vagy ha kárt tesz egy konyhák ertészetben. Két évet kaphat valaki,, ha nyulat lop. Életfogytiglani börtönbüntetést vonhat magára az a személy, aki végrendeletet lop.
A brit bírák, akárcsak a kanadaiak, sokszor a következetlen ítéletükkel tüntetik ki magukat.
Röviddel ezelőtt ítéltek 9. havi börtönre egy személyt műanyagból készült csövek eltulajdonításáért. Egy másik ember ugyanakkor három ha\i börtönre ítéltek, mert 15 dollárt lopott, ügyvédje most fellebbezik. Egy másik esetben egy bebörtönözött ember ügyének újbóli kivizsgálását kérte a rendőrség, de a bíró már harmadszor napolta el a tárgyalást, de ezen idő alatt a büntetett személy börtönben várja sor-
sa jobbra fordulását. Clark esete
Az igazságszolgáltatással visszaélő bíráskodásnak tálán legkirívóbb míiitája George Clark, a brit békemozgalom (Campaigne for Nuclear Disarmament) e-gyik vezetője ellen nyilvánult még. Mr. Glark részt vett a görög király és felesége angliai látogatása idején a görög igazságszolgáltatás elleni tüntetésben.
Clarkot 18 hónapra küldte börtönbe a brit igazságszolgáltatás azon vád alapján, hogy elősegítette a forgalom megbénítását.
Az Ítéletet rövid időn belül megfellebbezték a békemozgalom jogászai és Clark visszanyerte szabadságát. Egy hírneves brit újságíró Bfiegjegyezte ez ügy kap-csá-n:
"Mi van itt? Hitvány bűnözők, akik hasba rugdosnak újszülött gyermekeket, akik ártatlan csecsemőket halálra kínoznak, kiváltják magukat néhány font bankjegyért, de 18 havi börtönbüntetést mondanak ki ő-szinte szándékú béketünte^ tőkre. Alávalóság ez kérem, semmi más! Állátias igazságszolgáltatás ez és gonosz."
Lázadás tapasztalható a közvéleményben az ilyen brit igazságszolgáltatás ellen.
Szigorúbb törvéűotyt A brit munkáspárt (Labor Party) egyik országgyűlési képviselője "tehetetlenül kétségbeesett bíráskodásainak ne\'ezte az ilyen ítéleteket, és parlamenti vizsgálatot követelt. A brit igazságszolgáltatás legfelsőbb bírája (Lord Chief Justice),
hatja á bibliai leckét, istentiszteleteken.
Nem sok tapsot érdemelnek ezek á refbimók, hiszen már régen érvényesíteni kellett volná e módosításokat. Tagadhatatlan mindazonáltal, hogy növeli a nők önbizalmát minden elért, eredmény.
A nők harci sikerei azt bí-zon3^tJák, hogy képesek hatékonyan harcolni egyenjogúságukért, képesek betölteni bármily közéleti állást a-nélkül, hogy le kellene mondaniuk nőiességükről. Lehet a nő jó édesanya és nemzet-, gyűlési képviselő, sőt miniszter is, lehet jó mérnök, tanító, orvos stb. és lehet ugyanakkor jó feljBség és anya is. Ez egyébként naár régen bebizonyosodott a szocialista államokban. - .
Maradhat a nő nőies anélkül, hogy nőr mivoltát bálványozná. . Lehet a nő elegáns, előkelő magatartású, nemesen méltóságteljes a-nélkül, hogy erőlködnie kellene a "hölgy" szerep elnyerésén. -
A burzsoá erkölcsök szerint nem tölthet tóe a nő ket-
fi
Mrs. Ada Protchard személyében. Ágnes MácPhail óta tős élethivatást: nem lehet ő az első képviselőnő a tar- hivatásbeli, nem' lehet közé-
tományi parlamentben. Ontarióban tigyanakkor női fő-osztályt hívtak életre a munkaügyi minisztériumban.
Québec tartományban leráztak magukról a nők hosz-szas küzdélem után még eigy idéjétíhult,papirfeüdális bilincset, amikór törvény-kön3rvbe íratták azon jogu-
gedélye nélkül is éladhiatják vagyonukat.
Tettek végre botladozó lépéseket az elavult kanadai házasságbóntási törvények javítása irányában. - NeW-foundlánd és Québec tartomány válópereiben a képviselőház fecsérelt el eddig sok időt. Ezután a szenátus fogja idejét" fecsérelni az említett tartományok válópereivei.
A kanadai anglikán és presbiteriánus CreformátusX egyházak enyhítettek azon törvényeiken, amelyek tiltották á^z elvált személyek es-ketését.
A történelemben most első Ízben elfogadta elvben a Vatikán, hogy az Egyetemes Zsinaton női delegátusok-is
leti személy és. családanya is egyszerre. "Hogy a kecske is jóllakjon . és a kjáposzta is megmaradjon," ez lehetetlen, mondjak a konyhából a közélet porondjára lépő nőkre. ■ ^.'--.Ir/^^^^
A nők azonban bebizonyították, hogy igenis lehetnek közéleti személyek ; anélkül,
kat, hogy a férjük uruk eh- hogy megrabolnák gyerme-
keiket-és a férjüket. Igenis a gyermekek és a férj az anya és a feleség szeretetének nélkülözése nélkül,ennek majdnem teljes birtokában engedhetik közéleti pályára a mamát, a feleséget. Nem kell, hogy a közéleti állást betöltő Tiö> lemondjon női mivoltáról, kivált ha élvezheti a férj és a gyermekek megértését és önzetlen szeretetét.
Stampfer Juliánná, tett Rei^ér Julianna, november 25-éri a tillsonburgi kórházbari sziviszélüdés következtében meghalt.
Gyászolják felejthetetlen
kán egyház ugyanakkor engedélyezte, hogy a lelkész távollétében nő is felolvas-
részt vehetnek, s az angli-• férje, két fia, János és Tóni,, —----—-11.-.. lejária menye és a kis Mónika unokája. Azonkívül Erzsébet Simon nővére. Port Colbome, Béla Reizer öccse, Parker lord, a nyilvánosság Port Colbome. Az óhazában előtt kritizálta a "mulatsá- Révész Ferenc bátyja és két gosan részrehajló" birákaty. huga, Katalin és Margit Rei-s felszólította őket, hogy a zer.
tényleges bűnözők ellen alkalmazzák a törvény szigorát.
Egy másik Labor Party országgyűlési képviselő, Mar-cus Lipton, törvényhozást követelt, amely szigorúbban büntetné a személyek ellen, de különösen a gyermekek ellen elkövetett kegyetlenkedéseket.
"Ha a belügyminiszter' nem lesz hajlandó e visszás helyzeten változtatni," mondotta Mr. Lipton, "a saját törvényjavaslatomat fogom a képviselőház elé terjeszteni, amelyet bizonyára támogatni fogr az egész nemzetgyűlés." Mark Harrison, a Toronto Star londoni tudósítója
Temetése a róm. kat. templomból volt. Courtlan-dbn, gyászmise után a court-landi temetőbe helyeztük o-rök nyugalomra. Legyen alma csendes.
A Független Betegsegély-
ző Szövetség tagja volt temetkezési segélyen és életbiztosításon. Köszönetet mondok a segély gyors ki- || utalásáért és mindenkinek a-jánlhatom e betegsegélyzo intézményt.
Továbbá köszönet mindazoknak, akik szép koszorút helyeztek ravatalára, részt vettek a temetésen és vigasztaló szavakkal enyhítettek veszteségemben. Tisztelettel a gyászoló férj:
Stampfer Gyula
mm
-É