1  íft ' f
Kii íj
1 í
* . f
ji - I í
5 V
. g. OLBAL
KANADAI MAGYAR MüNB'ÁS
CSÜTÖRTÖK, 1943 MÁJUS 6.
^7IHAR el^ttiíícsend ülte meg'a ^ várost: iaziuccákon alig lehetett hangos, szöt hallani. Kisebb-nagyobb Lesöpörtök suttogva tál-gyalták a^ eseményeket s bár ugy látszott, hogy minden a rendes kerékvágásban folyik ,mégis valami feszültség töltötte meg a levegőt.
A nyomott hangulat dacára, a mozik, teaházak és vendéglők tele voltak s bár mindenki ugy élt és mozgott mint máskor: mindenki más volt, vagy másnak lát^aott, mint ami volt...
A »Csaska Csáj« nevü vendéglőben .kozák tisztek mulattak. At ajtóban álló őrség vigyázott arra, hogy kozákokon kivül más özedett-vedett tiszti gúnya össze ne keveredjék ezekkel a kiváltságosokkal, akik ugy mulattak —
ugy tudtak mulatni, ho^ a mi kis magyarországi korhelyeink legrészegebb mámorukbán sem tudnák elképzelni. Az eszeveszett vad dáridóban mindenki résztvesz, énekel, táncol s nagy »ex«-eket iszik a parancsnok egészségére, szive hölgyéért ,vagy a közeli győzelemre.
Ki venné észre ilyenkor a vendéglő ablaküvegein tul bámészkodó, semmittevő árnyakat? A bent vigadó érzi az ucca halotti csendjét. És mi közé hozzá? A város nyugodt. Mindenfelé őrszemek és járőrök. A lakosság ^tiszteletben tartja« a statáriumot — ahogy a »Kubánszki Kráj« nevű újság ir-ja.
A Z ÚCCA nyugodt. Csend van. ^ Néha a szellő távoli gépfegyverkattogást hoz felénk s néha á-
MEG
IHTA GÁBOR ANDOR Szili ratávlrat a K. M. Munkáshoz
j^lítí l'TÓBBI hcszédóhon, Antal magyar propaganda miniszter újból a „hazai front''-tal foghilkozott. Noha iigy mutatja, mintha meg lenne elégedve a hazai front állapotával, elejti a következő megjegyzést : „Az az örökös kéidés,ho(fif mikor lesz végr á háborttíiaky nem' ta-vuskodik hazafias érzelmekről, sí háhornnak még nincs vége és bárki, aki ehesziti a türelmét, elfogja resziteni a háborút. Ezt észben kell Yat'tan^'/'
Látszólag, <'z a „hazafiatlan kérdés'* nagyon is foglalkoztatja a hazai frontot. Látszólag? Bodoki Mária pécsi asszonynak (Horthy-ucca .*).) férjéhez, Bodoki Jánoshoz (tábori posta 234.) szóló levele azt .lelzi, hogy ez az egyedüli kérdés,niely széles tömegeket érdekel. Bodo-kinv ezt irjá: ^ :
,/fegnap R. Jóska hazajött á kórházból. Leampatálták a bal karját, Eljött hozzám és üdvözletei hozott tőled, ami igaZy meglehetős késett foH. Nem akart a háborúról beszélni. Azt hajfogátta, hogy á diblgók ot nem olganok, amiigeneknek mi elMpzeltük. Egés^zen mások, de a-inilgeuek valójában, az olyan valami, amit mi nem tudunk el sem képzelni. Mondott azonban valamit, ami sok embert érdekelne, ha az em-ber elmondhatná, de nem szabad. Nevezeteden, hogg sok olyan asszony ran a városban, aki özvegynek tartja magát, de egyáltalán nem az, 7nert férjeiket foglyul ejtetnék az oroszok, csakhogy erről semmit sem wondanak. Megkérdeztem főié, hogy mennyi lehet ott belőlük és ő azt 9Hondla, hogg nincs annyi, amennyit az emberek gondolnak. Kevesebbf kérdeztem én, de ő csak nepeteft —~ borza^zió^ nevetése van, amilyen azelőU Sifha nem volt — és iiémmoiidoit semmit. Aztán megkérdeztem ^ mivel láttam, hogy f udja inti lye^zél — mikor le^z vége az egésznek. <jf újból csak ,nev('tctt, rámttfatott karjának esonkéjára és azt feU^^ h<igy a háború az ő számára befejeződött, és hogy ő még valójában olcsón úszta meg és sokan odaadnák vitézségi érniiiket, hogy olyan olcsón megússzák, mint ő. Senimi többet nem lehetett belőle kivenni (\<ak azt hajtotta, hogy a rolgok mások lesznek a háború után, de azt 9iem mondta, hogy hogyan. .
Mikor a háborungkvégele^ egyedüli dolog, amiről az.
emberek itt beszélnek, r/t? semmi sem történik feJőle. Mindenki csodát tnir, de én nem látom, honnan jönne a csoda. Tegnap este bekapcsoltam « rádiót megint és .valami nagy szakértő be^'zélt — nem értettem meg jól a nevét — azt mondta, liögy a tengelyhatalmak és szöietségeseik h'áro}ii^\< fél évi küzdelem után csak most kezdenek^ teljes háborúval ,szcmbt'uézni. Ezt nem érthetem, Mi foq történni, ha ez méff csak a kezde':' ' ^ . ' ■
V   Aztán madélelóffDuci;J.taza^gttazi nagy öiiimmel be-
szilie litkem, hogy az osztályfőnöke azt mondta nekik, hogy a következő iskidacvben, vagyis MW^/AAr-ben, hetenként kétszer kapnak léckét Jtonvédrhni ismt^rctekröl éspedig azokban az osztályokban, ahol lányok í's fink vannak együtt, külön a lányoknak és külön a fuiknak, niert a katonai kötelességek lányok számára mások, mini a fiuk számára. En-gcui *'z borzasztóan megriasztott, mert gondoltam, ha ezek á jövő éven rrz*'tik hr ez fa tantárgyat, akk07^ azzal kelfszámolniok, hogy a háború még miiídig folyni fog jövőre és azután is,^Ez neked és ne^^^^^^ . madik és negyedik háborús ével- Jelent. 0ogga erre
Megvitattam ezt áz anyáddal. Ő; azl fmirdta, lehetett a végét Iáim, aztán^;ősszel) Itirf^^n^gifiM
ffgorsan követte, hogy mindc2^kii ámulatlfaié^^ Jo:-':--'^^
.\..írjáh Mond még. te        ' -'■'-^ ■           -t-,.: . ^ ,>vh^..^
f^vfVtvy^wv'A' (itH <tf^ol éppen
Antal própagandamini yt\ niíigyanÍKtav >tt«l]t Bodrílane^ ho«y^^^
gyudörejt
- de hát ez még jó me:?sze lehet. Villamos sem közeledik. Csak sebesültjeik szájlitá-sára átalakított kocsik csilingel-. nek a. főuccán. Azért mondom, hogy 'sebesültjeik«, mert csak »saját« sebesült van. Az ucca tétlen közömbösséggel nézegeti ezeket a szenvedő, véres transzportokat. Nézik, de senki sem keres közöttük rokont vagy ismerőst, ök tudják, hogy miért.
Egy ilyen sebesültszállitó villamos ép a »Csaska Csáj« előtt áll meg, ahol *a tisztek dáridóznak. A kiszűrődő vad muzsika hangja eszméletre kelt egy véres pólyába bugyolált nagi^bajuszu kozákot. Lázas szemével tétova ijedtséggel keresi a hangok forrását s, amikor ráakad, megrázza véres öklét:
Jop tvoji maty szabaki offi-
IRTAL
O Egy öreg hadifogoly kf,}^^ lójáncíknéJiány, centzáia}h! ismét véres harcok dulfal ] ziísban van. Akkor JakaUrl neve.
mc
únh re Icseleli
Máskor talán egy halálra ga kutya körül   vitatkozó  csöd uc.
roost, nézteir mindenki mas volt, mint ami v qtott f Soraik is mégritkultak már. aI Skor az
nemtiirti máskor jaro-kelot 10 ora után a váro^f lyenmos s a rendszegőt minden kérdőre nás nélkül lőtték le az örjára Kevéssel fél tiz után, mikoi uccák kezdtek-elnéptelenedni, akkor ritkaságszámba menő száguldó autó jelent meg a fi cáii. Kozák tisztek fehér cédi kat szórtak a hazafelé készülői
ár mei ktek m \es- csö: :im sőt
ciali.
Csak ezt mondja. Nem mondhatott többet. A sebesültszállitó kozák altiszt revolvergolyója meg-akadályozta,hogy befejezze ezt az akkoriban oly gyakori, káromkodásnak beillő kívánságot, amely zelemre szorítják vissza a ral kimerítette a bolseviki fogalmat, gyilkos vörös bandákat...« és ha egy közlegény cimezte valamely kozák tisztnek. Revolvergolyó járt érte, mégha valaki seblázban követte is el a súlyos fe-gj^elemsértést.
—- Grazsdanyi... igy kezdői a felhivásr ^Legyen mindenkin godt. Csapataink győzelemről?;.
gül: »A várost utolsó csepp rünkig védeni fogjuk...«
AZ IJCCAI járókelők közömbö-^ sen nézték végig a jelenetet.
Tiz óra előtt pár perceiéi érk tem a váix)st átszelő és másl oly forgalmas főucca végére, j már biztonságban éreztem i gam. Ha bármelyik ház keríK
:kor — erősböc 'éledni, t kapu }& vár kéreg h; ksát. A íáktiszte'. |[ köatük ekete hi or tekir ikhí )vtelenül jMnak, k jő utat. J |es kozá] el, csenc
3 Li23
(REGÉNY) Fordította: Sándor László
I
No, már .m ihatnál. Hiszen g£ ' — Hát én nem hangon, mintha öi Néha, ha férfia! ga köré ültette ől^ volt annak, aki sz
attak— öyvagy. -inondt ikárná tt a kocsn linkát re; ott. Lesz ével asz
megragadta s ere
tette.
— Eltemettem, rendesen a beszedi
Hiszen, igei^ ^zolta a
nettem! ■
(91.)
Kitűnt közülük egy Félső-Matajkának ne> -vezett, ei-ős, magas asszony, férfias mozdulataival és kocsishoz hasonló szabadszájofiá-gával. Mióta meghalt a gyermeke, majdnem mindennap Áronnál ült és ivott, bármit, ami csak kapható volt. A szesz ezt a m^^Iön-ben szelíd asszonjrt fúriává változtatta. Kivetkőzött nőiességébői. A négyéves őrülfetnek valami borzalmas leszámolása lett ez az. asz-szony. Ha lerészegedett, ugy Jcáromkodott, hogy az ablakok beleremegtek, dalolt, táncolt, majdnem sirt, avagy pedig féh^éhuzta a férfiakat s arcátlanul hozzájuk d^rgölődzött. Kisiklott, véres mozdonyhoz hasonlitott e némber.
iLáttuk. Az a gye gyúró.
— Oíyan volt, va Matajka. —- Rád haso%
-—Rám hasonlr,;
— S szép volt
— Szép
1 volt, m
wdtaélg izelegtek
Egy darabig ilyfi -aztán a^ visszatartói, Jes.-repültek, gifffftanehé
adóztak,
Iák a hegy tetejer^í.^ dalról a másikra r rabig megálltak, I
atottan b k kiömlő
niagukát ' tovaro
s >letiporjanak m S a lábul
rült.:Az emberek] súlyos szavak özój
-I— Az anyját,'
gömyc mondta..
SS
s
i If-lj
I