20. OLDAli
KANADAI MAGYAR MUNKIS
CSÜTöETöK,^1943 JüUUS 29.
		o	
			#1
1
Aszicíliai lakossás lelkesedéssel fogadja a szövetséges csapatokat. . . Az olasz katonák lelövik^ a német tiszteket es csapatostul adják: meg magukat . . . E jelentések mögött, a fasiszta önkényuralommal szemben, a szicíliai nép hagyományos szabadságszeretete van működőben.
Nyolcvanhárom évvel ezelőtt, 1860 májasában történt, hogy Garibaldi partratette az ő legendáshirtí „ézer««-ét a Szicília nyugati csücskében lévő Marsálánál.
Két törékeny hajón jöttek Olaszország minden részéből, hihetetlen bizx)dalmat és • bátorságot követelő utazással. ' Álig^ volt fegyverük és ki voltak téve 'annak a veszélynek, hogy elkapják őket a francia Bourbonok hajói vagy a nápolyi olasz ki--i?4Iyság hajóhada.
;• Garibaldi jobban számított á parasztságra, mint az elégedetlen felső osztályokra, hogy a szigetnek a francia uralom alól való felszabadításában segítsék, Engels elmondja, hogy 4000 paraszt álíottnaelléje, imikor kijelentette: meg ezt^ öra-
héiayiaralosa! ■.       :As/:idődet ípasíairoltad,
tál. Itt --^;e?mels fc.lá^áiaaíára-'SSéf^ — a '
.yádé!etü.a ■ _
Május 11-éa— 83 évvel és két hónappal á mostani szövetséges invázió ^előtt -r~ á sziget nyugati része általános felkelésben volt. Niigy csatát, yivtak az északnyugati szurokban lévő Calátafiminót s az, itt aratott gypzélemmeí Garíbaldi az északi par-'
' ton Palermóig hatolt.
•a sziget parasztsága felkelt, hogy üdvözölje a szabaditót. Garibaldi felrázta a köznépet, mely nemcsak a francia Bonaparte idegen elnyomása, hanem-saját feudális nemességének az elnyomása alatt is szenvedett.
Garibaldi július 1-én a sziget másik végén, az olasz szárazföldtői egy lövésnyire lévő Messina előtt mondotta: »Itt vao az, ahol Olaszországot csinálunk vagy mégha-lunk.« Másnap a városban kiadott kiáltványában többek közt ezt mondta i »A mező fiai a városban lévő tesévéröik segitsé-©ére- ffütnakf pap^ szeiszétea és apáca népének .élén - m^a^eieS '"a'-'^barrikádokra és., a csattátba . . . «
A SZIGET vulkánikus talaja sok történel-mi eseménlátott. a kisázsiai kereskedő föniciaiák az ókorban itt pihentek
»meg, Jbiog>* aztán tovább hájózzanak Tu-jxisz, vagy Hérkulesz oszlopai CGibraltár) felé, Á régi görögök is megvetették lábukat e szigeten. A Tunisz közelében^ lévő
' ősi Karthágó e szigeten vi\:tahires pun
'liábbrui néhányát Roma ellen. ,
Később az északi normandok vették birtokukba Szicíliát-Aztán jötték áz arab hő-* dHók a hetedik században. ' " a modern törtéiierém hájiialán^egymás-
. titáh a*2 érősebl) európai hatalmak hóditot-tálv meg a, szigetet. a franciák umlma alatt történt Palermőbán a hu'es felkelés, melyet a történelem »s2ÍciUai vecsémyé« néven ismer 1282-ben. As adóztatás és hörtönzés ellen a vecsernyére menet közben történt áldrobbanás.
a, királyság örökidőre szóló megszüntetésiét és elhatározták, hogy Róma védelme a-íaitkoiasnönt létesítenek. Az egész sziget követte példájukat.    - , >
M48-BAN egész Európának Pialermó a-r; dott .példát, amikor az egész Európán végigsöprő forradalmi hullám januárban SsiciUából indult el. Később, a nemzeti egységesítő és fiiggetlenitö Garibaldi-szabadságharcnak Ifebsburg segítséggel történt leverése után? lS94-bért ttjból véres t>ára|!stfélkelés öntötté él SziciliátI
A ssiciliai váltósok erősségei ' ssociálistá^^ndölátiiak^^^a^^ 20: század ele^ Jéüi de noiár áz EísÖ Internaciőnálénak is -sok hive akadt; A fasisztái hőditás§alssem^ , feeiij'sokáig.;^^^ két, ■
é¥#l~:Muss6MBi\:!3ífeátem után,'
po Turatit, a vezető szocialistát választotta vissza.
Garibaldit benső levelezés kötötte lin-A colnhoz, a nagy amerikai elnökhöz. Az 0^=. laszok ma is nemzeti hősüknek tekintik-Türr István magyar tábornokot,   akr az osztrák seregből 1849-ben átszökött magyarjaival az olaszokhoz és nagy szerepet . játszott az olasz szabadságharcban Garibaldi mellett.
Az :olasz: szabadsá^nozgalomnak másik nagy ^ vezetője, Mazzini, ezt a prófétai ü-zenetet intézte 1865-ben. az Egyesült Álla- > .mokhoz:
mvSSü^PEi  GABIBAIJ>I * olasz szabadságlsös (1807—189fö).
- -:»Alíl^a!s. ca, laagy csatában, melyet világ-szesszé, vivnak, a. jc^ £-gazsá'g<?ss.ág-'. és az önkényesség között, bz e@yen!őjség. és Hvált^gok között^ a köte-:k !essésíés';önsés;'közöt^^^^^ . igazság--é§.«a-^lia-irossá^ -közölj t© hely^dj ■-.sfflffiérikai néip, ki váiir Jelölve e^ kéli ..ast. elfoglalnod . .iSegiten^ kell .ítészé--: pei<leÉ:'^ei^öIc5Íüleg, és lia-S2^1xség^--.aaa5^ iaárisol is .vivjak a szent csatát i. . «
rAZZINI üzenete óta fordult át történelem kereke : a Szovjetunió ^megtéreni--tésével Oroszország vált a nemzeti és a világszabadság védelmének jelképévói a fa* siszta támadásokkal szemben táhusitott magatartása révéni Szörnyű tanulságok nyomán azonban végül, a-tizenkettedik ó-rában, az Egyesült Nemzetek együttese jött létre a szabadság és jobb világ kolíek-tiv harcosaként.
Mazzini üzenete ma is parancsoló fel^ szólitás a nyugati szövetségesekhez^ hogy míg keleten a VöröshÁdsereg még mindig a közös ellenség főeréjével vívja a nagy csatát, ők nyugatról dobják be mindenáréjü-ket^»a szent csatábá.« '
A szicíliai invázió »a vég kezdete«, mondta Roosevelt elnök. És Európa' pún-denütt á »Vég kezdetét« várja. Európán köröskörül erőteljes invázióval kell tudta-^ ra adni az önkényuralomnak^ hogy >>a te -.vértől és szégyeato&~Qmdok-li€it^^ életüs«
: Nemcsak Sziciliának, hanem áz egész Európának szabadságtradiciókbah gazdag népei is csak igy értik meg és hiszik él, hogy itt s-a vég kezdete.«
III , r      ÍM—    liiiii     T- li.-iri.- 'iii      1- .ifa^..!^-.--—J   --. ----------- i. ■- .
OliASZ foglyok Szicilíában. Nemcsak a sziget lakossága, hanem az olasz katonák is öröomicl feaptaíc
aa alkabnon^ hogy a fasizmus kötelékéből kiszatctaoJ^janak.
JV|032KVA — »A szövetségeseknelx most mZnöea ' lehetőségük megvan arra, ihogy Szicüíűt bsve-g3ék és nemcsakhogy SziciUJ^t hadszintiéjrxé vúJtoz-tassá^, hanem arra is, ho^y a Baü^oa I&vö olasz csapatoítat lev^ágjűk és meg^mmisltséka, irta a Moscow Xews julius 17-én.
"».%s elso céMoy nap estsnényei máris vSágosan megmutatták, hogy a cémQtek magűia híigytűk Olaszországot, hogy váltsoa át a maga resaéres. Ez -_r,.mis8aíi|a^ hogy mtot a2»Btt,-a.német^-2ilegöögyö&ö' ..iés-KdSatöv^Imtösé^t. fűzik ■a:smvJfeSKGmst::-fróQS----''-^
a. isyísgsitsaiöpsai m&siadiÉr flpo|ííííoz.«'c  " t.
v.,,,.'^-ffiíK^» ;--vA-sso^et-ssal^serveseü
kétheti :f>Háboru és. a mimkásosztályW -"feníázálta a Eearst-lapokat, Herbert Hoover volt elrököt és Wm. C. Baűitt amerikai volt moszkvai követet, mivel o-i3?antóboi|a/utáiüujraépitési terveket tolnak- előtérte, melyek »ellenségesek a Sz.S5.S2. iráat.c
A -szovjet folyő^t kijelentette, icgy a kritizált személyek, valamint egj^es Ijrit sajtD^adványok; oia százaöííeUi^<3» és hozzátette, hogy kaa izoJá-cionisták és. a. ?4iSiííjiea-líi^ nsm bsszSae^ a de-'
'■'03üakjatiksss'tíKBegeS;vasvéS3^íi<r---'^^   - -■ -■■
Kiilöicsen kifogás valá vette a fcljíirat'az úgynevezett keleteuröpai szövetségre vcnátkcző lengyel tervet, mély szövetség k:& és körep^s €a-H2á^okbóI állana. ~- _      * . -
-.,. -3>3í€ra •- n^fe£:^.me^ti!K,-^-S®§y. mlg^'-'a-töv-'-áai^^ag' ,<^SvesísSp-íiöaft. tssEiaaSsst íáiea írfesytö'^aeárt-k&vSsr''
irat   ~.       - -   ., \ . -.....: