GSÜTöETÖK, 1943 AUGUSZTUS 12.
.^^^Al MAGYAR MUNKÁS
LIÁROM h^appal ezelőtt Dél-Amerika-
•08
hogy a holnapi Amerikáról
^an^gy.találtam/ hogy a legalacsonyabb peon IS ugy tekintett Roosevelt elnökre, mint az eljövendő békében való legkedvesebb aspirációinak jelképére. így van ez Kínában és megszállt Európában is. Az elnököt 10 év óta ismerem bensőleg és a végső döntésben mindig az emberi jogokat tette elsőnek. Vannak erőteljes csoportok, melj^ksremelik, hogy az elnöknek a haditörekvésre való összpontositását ki-használláatják a^ elpusztítsanak mindent, amit ő a hazai fronton az utolsó 10 év alatt Imégyálósitott. Egyesek ezeket az erőteljes csoportokat »izoIácionisták. nak>> hívjáky mások »ieakciósokna|b:< nevezik őket s ismét mások, európai nyomdokon látva őket haladni, »aiaerikai fasisz-táknak« hívják őket.
Ezeknek a kicsi, de erőteljes csoportok-nak, méljrek a pénzt és hatalmat teszik eisőnéks a népet utolsónak, az üzelmei elöbb-ütöbb; elkérülhetetlenüi lelepleződnek a közönség szeme előtt. De az én célom ma az> beszéljék.
MIKOR num^ győzők leteszük az em--"^biwi Család agyának és lelkének leigázása éllém kíizdé való fegyvereinket, azonnal felvesztik a fegyvereket az é-hezés, munkanélküliség és a világpiacok feslettsége éileni nagy háborúra.
Mi olyan békére törekszünk, mely több, mint cáak egy pihenési idő a régi önkény-uraíóiri; halála és egy újnak a megszületése ■■■közöttt.- - ' ■ : ' ^
Mi nemi leszünk megelégedve egy blyan békével, mely a koncentrációs táborok és a tömegmészái*lások fasizmusából bennünket csak c^lyásabánditákoranányok nemzetközi dzsungeljébe vezet, melyéét a kulisszák - mögött l^átálőm-ltolond, píénz-ŐKÍilt imperialisták tartanak üzemben.
Az élbézésm nincséia Bü of Rights, sem a rabs^olg^aságs^a Magna Cá^ ahol áz eiiml^^ megfojtják, ott találjuk a lázadást munkában.
A Z ÉHSÉG vjésmunkanélicüliség '^porítottá átf^ bűnös szabadrab^
lóit^ AibizÖnytáianságra^az e^edülí or-> ; vosságukiaMbom vertté Á szegénye a lehetóségcJiiegtágadásáf^^z ő egyedüli válaszok a nácik élsö^^^p^^ ^ »Rabólá' a szomszédod.* ^
A .mi géJáeracionimák olyanriak kelljen-nié^ mély meg'fog jsttís^^ életerőt és
gondoskodik égy háboruméntes világ megteremtéséhez a képességről. Nem szabad, hogy égy l&amadik hagyjunk ö-
A-^^^ze^^k többet kell adnia a jólétpolitBkára és kevesebbet á hatahni politikára ^ több figyelemmel kell lenme a nemzetek nyersanyagai használatának el-egyenlitésére, mint a nemzetközi piacokat befagyasztó mégkaparintás és csere politikájának w elnézésére — érdekeltebbnek kell lennie a kereskedelem csatornamaK megnyitásában, mint azok tiltó vámokkal való elzárásában . : . A világvezetesnek többet kell foglalkoznia azzal, hogy megakadályozza a politikai házégetőket abban, hogy a lázadás tiízeit gyújtsák ki, mint azzal, hogy. leállítsák, miután azok megkezdték.
MEKtJNK nem égy hitleri rabszolgavilág -^-^ és egy idejétmúlt vasárnapi ^szabályossága között kell választanunk. Azok a^de-' • - ^ anBerikánizmus- rega-J«>-
»2^.s^: visssat^srol beszchack,
azt.^ ás'idStí-^«áido^ ^ kevesek-
aek--feos©s:i^ölt-és'-a ís^teílínak -szűkösség,
a-
^ iöégalló volt a Wall
IRTA HENRY A. WALLACE
O Az EffifeMt AUamol'alelnöke, a-kineJc egi/ évvel ezelőtt moudoU köznép százada'' beszédét minden sza-badsáffszeretö embernek ismernie kell, július 2ő-én Detroitban mú7idott hasonló horderejű beszédet. Itt Wal-lace detroiti beszédéből hozunk sze-melvénifeket.
nak és gazdasági lehetőségnek az egéss népre vaJó kiterjesztése vagy bőséges f-cr^ rásainknak az önzés és kapzsiság kesébam való összpontosítása között.
gRlTÁNIA, Oroszország és Kina mellett nemzetünk roppant nagy gazdasági és morális meggyőzést fog kifejteni a békében.
Azonban leghazafiasabb és legelörete-kintőbb polgáraink közül sok lelveíi a kér-
a saját hábő udvarunkon?í{
Igazuk vein! Egv mimieiiki résr.éro szóló teljesebb demokrácia a háború lavtós megakadályozása. Egy kisebb vaj^y róízidejü demokrácia as egyenetUnuéget és osr,tály-verscngést szüli, ami
agyúban
es meszar-
HKNRY A. WAXIACE amerikai alelnököt képünkön a. most Moszkv&ban orvosi kezelésben lévő Ldt-\inov nagykövet társaságában látjuk a »lend-leasea törvény második évfordulójára rendezett banketten, abol ot^lend-leaseoc tejjel isznak köszöntőt.
A választásunk nem is egy amerikásitott fasizmus és a háború előtti szűkösség' és munkanélküliség vísszaállitása között van. Népűnk tuls(^ milliója Jött ki a pincék sötétjéből és a munkanélküliség szennyéiül abhoz, bogy valaha visszamenjen.
Nekünk a núndenki számára vagy a kevesek számára váló demokrácia között kell választanunk -— a tár3adalmi biztonság-
rENRT-Á. WAIXACE itt közölt, heszéde bizony-' L^ág arra, hogy nem hátrál meg siz amerikai alelnök azok elöl a reákciös régimódiak elöl, akik a . Gazdaságii Hadviselési Tanács (BEW) éléről i^aló elmozdítását ^kierőszakolták Roosevelt' elnöktől. (Ismeretes; hogy Wallace élesen kikelt Jones kereskedelmi államütkámak semmitevö poUtikája miatt s után az elnök mindkettőjüket elmpzditotta a tanács éléről.)
Az alelnök beszédének az eleje, ahol Roosevelt eJnöknek adózik, keserűen eshet azoknak a reakciö-soknak, akik az elnök és alelnök közé mindenáron éket igyekeznek verni: az izolátíonistók, aníejíkai fasiszták.
A régi világ híveivel, a haditörekvést szabotá-lókkal és az uj vüágtől rettegőkkel: az simperiaüs-ta szabadrablókkaia, a »törp© Hitlerekkeler, a sde-magógokkala, a fajgyűlölet és faji lázadások szitői-val szemben — a munkásság példáit állitja oda az alelnök.
A világegyüttmüködés alapjáhil a négy nagy szövetséges — Británia, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Kina — együttműködését tartja szük-<:égesnek. Ragyogó kifejezéseitkei és-a reakcióval ^mben harcos kiáUással inkább a békéről beszél, de szaval íeg\^ert jelentenek a győzelem érdeísé-toen Olyan fegyi-ert. mellyel egyidejűleg a régi világhoz való visszatérés eUen is lehet küzdent
Augusztus 3-án DesMóines-ben beszélve, a:Dst-roitban mutatott harcíasságot megismételte Wallace alelnök, mikor kijelentette, hogy a hábora a-tán a nagyvállalatok a t^^msMség.-ks^ít^zma^ lsoz« való visszatérésért fognak harcolni; kijelentette, ho^'y a jobb világért ^ns^ és dic^^ fcar-
lásban keresi a megX)Idáí?t.
Nem harccihatunk a náci brutalitás öss-szetöréséért küiföldön» ka faji lázadásokat tűrünk meg itthon. Azok, akik itthon a ía« ji összecsapásokat szítják abból a célból, hogy politikai tökét kovácsoljanak belőle, az elsö lépést teszik a nácizmus felé.
Nem kérhetünk lehetőségi egyenlőséget a népeknek mindenfelé, ha eltekintünk a-fölött, hogy saját népünk millióitól megtagadják a szavazati jogot . . . Nem kínálhatunk fel terveket és hozzáértést más országok agyonbombázott városainak felépítésére, ha saját városaink újjáépítésének útját álljuk. Nyomortanyáknak nincsen helye Amerikában.
Nem segédkezhetünk égy háborn&Víjtot-ta világ sebei bekötésében, ha ehnulaszfe-juk saját népünk egészségének védelmét. Nem remélhetjük más nemzetek írástudásának emelését, ha elmulasztjuk annak a tudatlanságnak az elhárítását, me'v saját országunk sok részében sok közősséget felhőbe von . . .
A világ egy szomszédság; Megtanultuk^ hogy a Kinában.való éhezés kihatással voa saját biztonságunkra —-hogy az indiai munkanélküli kapcsolatban van az itteni munkanélkülivel.
y^^Z ÁTLAG amerikai talán nem szakértö-je gazdasági és» politikai életünk minden részének. .Talán nem érti meg teljesen a pénz és a piacok'bonyodalmait , . • Azonban áz átlag amerikai tudja, mi tör-íénik, mikor az infláció bekövetkezik — mikor az árak gyorsabban > emelkednek, mint a bérekv és tudja, hogy a. leggonoszabb hazugság az, hogy a pénzcsínálás-nak a módja a szűkösség termelése . . . Az átlag amerikai tudja, hogy ki tudjuk termelni és el tudjuk fogyasztani mindazt az árut, ami magasabb életszínvonalhoz szükséges. Azí akarja, és kell, hogy mua-kája, elég enni és ruházkodni valója, tisztességes hajléka, saját ottht^na és autój^a a gyeranekei neveléséhez lehetősége legyen.
Tudja, hogy piacainknak magas vámmal való védelmé csak más országok részéről való megtorláshoz és bojkotthoz ve-■ zet.,
Tudjaj hogy nemzetek semmi koalíciója nem bírja ki a pénz- és kereskedelmi monopóliumok nyomását Tanuja volt a Népszövetség szankciói összeomlásának és a diktatúrák növekedésének, melyek a gazdasági rabszolgaságból való felszabadításuk ígéretével tetszelegtek népeiknek.Meg van győződve, hogy a nemzeteket kereskedelmi és megnemtámadási szerződéseknél valamivei többel kell megszervezni. A'
''ós;iobb.'.'megSátássiknak'% mmt a
l
|7GY ÉVmSlL ezelőtt idéztem a Népforra-^ dalom négy kötelességét, amiüt én láfc-
A' 4.
n ifi,.
1.
^ I J
! t t
! 1
f
