12. OLBAL
KANADAI MAGYAR MüNKiS
:,eSÜTöRTöK,. 1943 SZEPTSMBEE; 2.
(Folytatás a 11. oldalról)
ét a hamus eső égette hamuvá. A főherceg mormogva ugratott a legközelebbi melegedőkhöz. Itt szerbek tartózkodtak, azok már okosabbak voltak. Egész gerendát emeltek ki a tűzből, azzal se -szél, se hó nem bir, viszont a lovacska se tudta elgondolni, mért akarják a szemét tűzzel kivenni, mikor ö igazán senkinek se vétett. Rántott egyet magárt, fölágaskodott; szügyébe vágta a fejét és ügy vitte vissza ■a lovasát az éjszakába, mintha a sátán ösztökélné pokolbeli piszkavassal. A tábortüzek mellől csöndes vigyorgással néztek utána. Mert népszerűség ide, népszerűség oda, egy.tábornok mégis csak akkor legnépszerűbb, mikor elszalad vele a ló.
A főherceg azonban nem hagyta magát. Utóvégre ha egy főhercegnek pipázhatnékja tá-
mad, neki jussa van épenolyati makacsnak lenni, mint más asai-mál frasasas-nak. És hogy azSi-nec milyen emberséges volt, abból látni legjobban, hogy se a-lármot nem íuvatott, se egy falut föl nem gyújtott fidibuszért, hanem megint sorbavette a tüzeket.
Csakhogy a tüzek egymásután föladták a küzdelmet az egyre tombolóbb vihar ellen. Az már akkor valóságos burána volt, az ^ hózivatar, amely a szarmát sí-kön lovastól szokta felforgatni a telegákat. A bakák közelebb szorultak egymáshoz, összevétették a vállukat és ügyét se vetettek rá, hogy a lovacska bda-topogott melléjük. Hyen isten-itélet-időben nincs disziplina. Különben se igen lehetett látni a jégtü-hullásban semmit. A főherceg legföljebb a füle után i-gazodhatott. Ahol néma maradt az ember-kupac, ott tótok bújtak össze. Ahol csúfondárosan morogtak vissza a hó alul, ott cseheket sejdíthetett, ahol dü-
hös morgás hallatszott, ott hor- mig Faul jobbkézzel tapogatott vátokat, mert azok mindig híres utána a hóban, baljában, mint é-mérges emberek voltak, • gő áldozatot tartogatta a para-
. - 1 zsat. S mire a pipa visszakerült
^ALAHOL messze pislogott ^ főherceg szájába s Paul a ^ még égy máglya, abban ma- jobbkeze hüvelykujjával és mu-gyarok tartottak a lelket; ramd tatóujjával beleigazitotta a leg-csikósok, gulyasok, valamennyi- elevenebb parazsat és megadta en pásztortűz szakértők. Ahogy jósziwel a használati utasítást, odabotorkált a kis lo, osszevil- jjogy sno. most már csak szíjjá lant a legények szeme: ^^^^ ^ akkorára ugy össze-
— Csak ideszorult tüzért a^ égett a baltenyere, hogy holta német!
Paul már akkor söpörgette is égy venyigével a szép menyécs-keszerű parazsakat — a bal-markába s ahogy a főherceg közel ért, felugrott, szalutált és o-danyujtotta neki az eleven parázstartót.
— Alásan jelentem, itt állok a parázzsal!
—- Készének, — hajolt le a főherceg a lóról, s abban a percben egy illojális szélroham ki-kapta áz ajkai közül a porceü Jánpipát.
- Persze puhába esett, nem is tört csontja> de keresni kellett &
napjáig hbrdta a. jegyét. :&Szol-gálati időm émlékéré.«
líát áztán^^ m^ Icendnek áz Eiiiec: áz: ém pt kérdeztük-Paul bácsit,
valahányszor disznótoron, lako-daloniban szóbakerült a virtus.
— Hát. Meg ám> Nagyon rendes ember volt az Eméc. A saját acskójából kináit meg egy pipadohánnyal.
Hát ezért nem egészen alkalmas nemzeti' szimbólumnak a Paul. Mert a nenízet mindég űgy égette össze a kezét, hogy egy pipadohányt se kapott érte.
— Mi ujat tud sógor, mi történt a nagyvilágban?
-— Sok minden történt a napokban sógor, de ki tudná mindet a fejében tartani. Történelmi időket élünk, máról holnapra olyan eseményeknek va^ g>-\mk szemlélői, amiért nagyon sokan az életüket áldozták, csakhogy meg-.^'láthassálc és mégsem volt részük a meglátásában,
— Azt mondják az újságok, hogy baj van Dániában.
Elz igaz sógor, de amint az újságokból látjuk, alnémeteknek van a legnagyobb részük belőle. Mindenáron el szeretnék intézni, de nem mejgy > liönnyen, mert a szabadságszerető dá-ntík megimtálc a náci gyámságot. Azt hiszem, emlékszik rá sógor, hogy annakidején a nácik Dániát, csatlakoztatták a Harmadik Birodalomhoz. A csatlakozás olyan kinézésű volt, mint ami-Icor a lány nem szereti a kérőt, de a lányát mindenáron férjhezadni akaró papa vizbenázott kötele segit á lánynak a kérő megszerctésébén. Az esküvő megtörténik, á világ tudomásul veszi a frigyet, de csak a házastársak tudják annak következményeit. A bátortalan lány nem meri a kérőt még rossz szóval sem illetni, de az elkese-i-edett asszony a jforró vacsorát sem fél a gyűlölt férj nyakába borítani, így jártak a nácik a dánokkal. A »csatIakozáskor« a qulslingek megfé-lemlitették a népet, a megfélemlített nép elkeseredett nép lett és ma felkel a nácik ellen. Szabotálások. rob-i>antások, általános sztrájk és végül felkelés a nácUc ellen, mutatjálc az e-légedetlenség magas fokát. így történt meg a furcsaság, hogy a mult héten as egyik ttjság öklömnyi betűkkel hozza, hogy a nácik elfoglalták Koppenhágát. Dánia fővárosát Elfoglalták, a-mi eddig is aa övék volt. csak annyiban volt a dánoké, mint Budapest a magyaroké,
— Szóval a nácik elfoglalták Koppenhágát? így most megértem as e-gész hirt.
~ Milyen hirt sógor?
— Aat» hogy Magyarország nagykövetet küldött Dániába, mivel idáig nem wlt képviselete ebben as országban.
^ Ab i4j dániai nagykövet Kristóffy Jö-ssef. volt moszkvai nagykövete 3Sa-gyarorsságnak. Szegény nagykövet ur. a moszkvai megbiratás uíán a nácik által valóságosan' is elfoglalt Koppen-hágábanl Vagy talán különbség V3ta a jelenlegi Koppenhága. Brüsszel. Piáriss, Bécs, Budapest vagy Berlin közöttSIgy gramafonl&mesről megy a nóta a náci Ijerkekbo; de ugy látsaák. hogy soo-xnonura változik a nóta vége a nácUc számárad Uj nóta üU fel a fejét a különböző metropol^okban. Idáig^ a nép táncolt, ugy ahogy. náci nótára, de
most a nácikat kéaysseritik olyan
táncra, amit neia sseretnek. — HaláltáEc as sógor! Asorossok .
Ir/fl T. Krízhm
viszik a. primet, a többi kicsi ország kontrázik, az egész zenekarnak Timo-senkó a bőgőse, ugy-ugy rávág a'mélyhangra, hogy csak ugy szikrátzik a szeme a náci ármádiának.
— Ez mar igaz sógor. Panaszkodik is az én fstóissrta maszlaggal megícótya-gositott barátom, beismeri, hogy tényleg baj van a kréta körül. Újra Sztálint teszi felelőssé a háboruérL Azzal menti Hitlert, hogy Sztálin becsapta a világot. Nem mondta meg, hogy nü-ből meimjri és milyen felszerelésé van. Még á szövetségesek sem tudták, hogy ennyire el volt készülve a háborura; ez csapta be Hitlert is. Ha tudta volna, hej dehogy is támadta volna meg!
—- Persze nem igy beszéltek sem Hitler, sem a követői, amikpr elindították a gépesített náci haderőt a Szovjetek eUen. Törtek-zxiztak mindent, ami utjokba került, öltek-gjril-koltak, égették, sütötték, akasztották az embereket, civilt és katonát, nőt és gyereket egyaránt. íjOü akár szóval, a-kár tettel ellene volt a bestia hadnak. Akkor ujjongott az ötödik hadoszlop, minden este tort ült a lelkiszegények, félrevezetettek, buták és rosszmájúak társasSga. Efeek a pmcék és viskók zugaiban, irányítóik és tanácsadóik a palotákban kéjelegtek a náci >gyözelmi« hírek jostoba beállitásain. Lapjaik rosz-szabbak voltak, mint a sátoros cigány-' asszony; olyaa féknélküU jóslásokba mentek, hogy a józan embert bámulatba ejtette a vakmerőségük. A náci lapok még nündig uszitámak, de a követők már kezdenek ingadozni. Már az én ismerősöm is sok nündent letagadott, antít idáig áUitott -Tagadja, hogy mondta volna is valaha, hogy Hitler
paradicsomot csinált Középeurőpából. Ha ostobaságának sorozatára emlékeztetem, epés-keserií mosoljnra savanyó^ dik a szája, próbálja leplezni szégyenét és ugy mondja, hogy ö bizony csak viccelt, engem akart bosszantani, de ö soha nem gondolta komolyan, amit akkor mondott.
- Bizony a vakság, az elfogidtság sok mindenre ragadja el az embert, ne is beszéljünk, a hatóságokról. Mint teszem ffel, a magyar hatóságokról. A' műit hetekben - olvastam egy magyar eredetű íhurt, amit elfelejtettem idáig . mondani 'kendnek. Budapesti ujsághir számol bé rőía, hogy Titkos Bonát a Szinészkamara kizárta soraiból, ami azt jelenti, hogy a kiváló színésznő még akkor sem kaphat szerződést, ha kitöltötte kéthónapos fogházbüntetését. És képzelje sógor, miért kapott ez a színésznő kéthónapi fogházat? C^pán csak azért, mert a mult nyáron egy szép estén, amint az autóbuszon hazafelé utazott, szép csendesen dudorászta a Budapesten annyira népszerű nótát, hogy »Vadvirágos réten át, jön Sztálin apánk.* A kalauznak nem tetszett a dal és felelősségre vonta a színésznőt, aki vissza vágott, a kalauz lunak, hogy »Ha velem beszél, vegye le a Hitler-bajuszt.« Ezzel megtetőzte a bOnt, amit a hires-nevezetes, akasztófás magyar bíróság súlyosbító körülménynek vett az ítélet kimondásánál, bizony sógor, otthon már dalolni sem szabad, csak azt, amit a csendőrök ^váhag3mak.
— Pedig a nép dalol m^ akkor is, ha áz a zsandároknak nem tetszik; de az uj nóták más kottára vannak rakva, mint, mondjuk: »Nem élhetek mú-
szikaszó nélkül.Előkerülnek a régi kuruc nóták meUetta^ szabadságharc nótái, hogy ne is beszéljünk a '19-es'forradalJ33u dalokról. De nemcsak Magj^axországon üyen a hangulat, hanem az égsz Balkánon.Valamelyik nap nagy lelkendezve^ szalad haza a Teca és. újságolja, hogy a bulgár királyt meglőtték. .
— En sem a román, sem a bulgár, sem a magjrar, de még az olasz király koronájáért sem adnék egy kecskefiiit sem..-::
— Akkor rossz Qjzlétember lenne kendből sógor. A drágakövek és az a-rany csak többet ér egy kecskefíimál.
— Az lehet sógor, de halott embernek zninek az^arany -és E2ek a koronák pedig halált jelentenek a tiikjdonósaiknak és Jxtég hoz^ nagyon rövid időn belül. Téiöfi yef&^%^^..8^^ tudom, ezeken a nyelveken mind ismerik és bízók hozzá, hogy maguké is teszik, ami király-akasztást jelent. Ha netm akasztás, ugy más fonnájá a bol-dogitö halálnak, de- a sorsúikat nem kerülik el a népgyilkos, Hitlerre szövet^ kezett herék. Ezért nenr kérek én egy cseppn3rtt sem a korbnájukbóL
"mí -N.........
Blingwortli rajza
-I^ondon Daily Mail
------. ,»fiti,l, ■
.G4ímEI« ékX9íQ propagasad^a: (409.fcazpssá^■ Óránként) fcaör TOSoSfe és nyilt eüenpropaganáát klváxs a szS«éSséges^ résaeiöi. , ■•■Etesse keölgal erre a^7>:smMst&A^'^-.miámM£Sai^ K^jásai és.»ci-' . : , ,iíeaás« csak sagiii 4^ílíels.s3sSmájra a terej^ '
(Folytatás a 4. oldalról) nulságot kell levonni — csak ugy viheti hathatósan előre érdekéit a munkásság, ha minden felölelő eígység.et teremt Ahol CCF jelöltek voltak a baloldali mimkásjelöltekkel bemben, mint J. B. Salsbei^g és A. Ai Macijeod esetében Torontóban/és Fred Rose esetében Montreálban, ot£ á GCP-jeíöltefeet Cífüfss vereség érte, és a bololdsűi mun-. kásbajnokok bermte^ Öa.
A <X:F-nek fel kell ismernie, hogy szavazata egy; felkorbácscolt munkásmozgalomtól jött, inély akciőegys^t Icövetel és az ellens^ eúeni támadás támogatását, nem píecüg kizárólag a CCW hiveitöL •
Ha meg lett volna a munkásegység Ontáríóban, má mankás-fehner^^ kormányunk lenne a tóri-kormány hielyett. Ez a Vál£iáztások első tanulsága. De az együttműködést és akcióegjrséget nem keUene' korlátozni, a parlamentre. Ki kellene azt terjeszteni ugy, hogy íogr-laijá magába, a szakszervezeteket^ gyárakat, ^bányákat, malmokat és a me-Eöket, konszcilidálni kellene ezt a hatalmas eröt Ontarióban, es segitségük-kel és támogatásiíkkál harcolni azért a programért, amelyet a váíasstási kampányban támogattak.
Kanada élörenyomiücbaá' "vsi^ nagyobb és jobb dolgok eljövételéért-^öostani jelekláa biztosnak látszik. hogjiT egy, a közeíjövőbani szSveteégi -választás eseté?i, a ^mP^<i^t n tijji a régi-iráxó^ "pártcíkáí és mun-kás^farmer" khrmfinyív v^i|ii«c!± Kanadá-
