— Saját tudósítónk jelentése —
f^Sn>E, miután aláirta ia Rio de Janeiroi ^ Konferencia határozatait, hosszú időn át nem tett semmit azok teljésitésé érdé-kében. Ennek a huzavonának két oka^olt: 1. a németek (és kisebb mértékben az olaszok és falangista spanyolok) rendkívül nagy gazdasági, társadalmi, és ezen keresztül politikai befolyása, 2. sokan, inég a demokratikus felfogású elemek közül « sém értették meg a különbségét az 1914^es és a mai világháború közt. A mult háború Jíolyámán Csilé semleges maradt és sokan iigy göüdölták, hogy ezt a semlegességi politikát kén most; i^^^^
. Szerencsére a: munkásosztály felismerte -'a Icéthábórü közti lényégé különbséget és annak a szükségességét, hogy Gsi-le a demoki^átikus hátalmák mellé álljon.
- A Szervezett h^ Munkáspártok hosszú küzdelem után kihárcölt^^
- Tengellyel, majd a hozzá csatlakozott vazallus-államokkal való diplomáciai szaki-
- tást.
A diplomáciai viszony megszakítását a Rio de Janeii'ói Konfel'encia értélniében egy egész csOmó erélyes intézkedésnek kel-í lett volna követni azzal a céllal, hogy a fasiszta kémek és ügynökök munkáját lehetetlenné tegyék. Csilében. azoriban ihind-* ebből égy álló éven át ríem történt'séiiimí, ' ha ugyan nem számítjuk komoly intézkedésnek, hogy a leghangosabb nácik közül vagy 50-et »nyaralni küldtek«.. Csile elég «a^ és elég ritkán lakott ói*s;^ág- ahhoz,
- liogy könnyén lehessen alkalmas helyet találni a nácik internálására, akáí* egy elhagyott déli szigeten, akár pedig az ésüaki. sivatag valamelyik bányavárosában, ahol a szervezett bányászok közt jó felügyelöt a-
^ Jatt lettek volna.. Érthető tehát* mekkora megütközést keltett, mikor a fővárostól
.20—40 km.-nyité fekvő városkákat :vagy a válparaisoi kikötő kötélében fekvő elegáns
- iéző lakóhelyéül . . , —- Senki sem csodálkozhatott ezék után, inikor par hét múlva • az internált egyéneket ujrá Santiago utcáin látták sétálni. ^
liftég tovább níent. A val{>ai^áiís6i katonai parancsnokság rájött, hógji'^ a haditeh-^éreázét égyifci titkbS téíéíönVönalat égy íiétoét iskoláböl iéhallgátják
kíeltett a. iiyóWiö^ás eredménye, Inely ^ÍTQegáltaii^itÖttá«V hbgy ártatlan gyeí-ékösinyrölváii szó, riéíh pedig kémkedésről, — Mikor; égy ^tköS^i^^
^ái IcésiUléketvií^ meg-: ináitótt
sontd spíísra jtított "l^ldi^^aii megindi-tbtt vizsgálat a síiabfjtáz^rkiséi-letékkel vágóit nácik itij^ébé^ TOnáimi sem kell talány hb^rTtövábbm is. nyögbátan megjelenték a fasiszta salf otei^ékék, "minden el-Jiiiip^ és^:M^
jbbibbl^áii sajtóból heves táittadásokat yál-
nista szehátörbkhalt áz á kijéléhtés mult
'kplrlati hasáhöt ném hajft ajz antifasiszta harcban. , • ^ /
•^>A|Akömáií^^
■nyit^, % mikcír; á >:^eszély már
inüjdhem a körmütííe égett* Áz argehtinai államcsinynék miég nem tulajdonítottak e-
lég^r^lyo^
Ikézdtek Bamirezeklcei égy esetleges vámuniót illetően; A boliviáí puccs és a perui meghiúsult* puccskísérlet már -félre nem éijheto feiiyegeté's volt tJsiíe élíen. Bolívia az 50 évvel ezelőtt lefolyt »sálétrom^hábo-ru« pta mindig magának követelte Csíle ^zaki. rés&ét, de áz ly katonái klikk kimondottan ezzel a jelszóvid.-ragadta magához a hatalmat. Azónkiviíl egj'' fasiszta í i yásgyűru V aláfaHt tó^^^^^C^ sémmiféle^^^d^^
hetett a legnagyobb aggodalom nélkül.
íi^ídsilei 1^
tositani. Először csak a reakciós katonai csoportok fejét, Borgono tábornokot nyugdíjazták, később azonban látni kellett, hogy a megoldás nem az ilyen egyéni repressziókbán, hanem á nácik elleni hatá- -. rozott fellépésben rejlik.
':M-rígy aztán január eleje óta sorozatos intézkedéseket tesz a kormány az ötödik hadoszlop ellen. Elrendelték a Tengely-alattvalók vagyonának állami ellenőrzését, a két CSilébeh működő német bank (Banco Gérmánico del America del; Süd és Báncö Alömáii Transatlanticio) felszámolását, az ezekben a bankokban levő nácikövetelések befagyasztását. Elhatározták az idegen nyelvű iskolák tananyaga^ nak és tankönyveinek állami eilénőtzését. Bezárták a »Camllo Henriquez« hírti^-nökséget, mely a »Transoceán« náci hír-szolgálati iroda, csileí címkével átragasztva. Végül legújabban állami ellenőrzés a-lá helyeztek néhány fasiszta céget, amelyek szándékosan szabotálni igyekeztek a termelést, mikor az órSzág a háborús megszorítások miatt áműgy is állandó gazdasági nehézségekkel küzd.
Ez azonban még csak a kezdet Ennek a pölitikáhak -a következetes keresztülvitele még rengeteg tétmivalót követel: :csatla-köznia az Egyesült Nemzetekhez, hadat ü-zéktííi á ^éíígrelynék, felvenni a diplomáciái kapésólátokat "a Szovjetunióval; szakítani f^'áii<io^ai(á követség ma a nácik kémszervezétének gócpontja egész Délamerikában.), megtiltani a réz éS sálét-
rom kivitelét Spanyolország (és rajta keresztül Németország) ^f elé, betiltani a nyílt és burkolt fasiszta sajtót, elkobozni a külföldi fasiSzták vagyonát és kiutasítani őket az országból, stb. ~ [
' *pDDIG csak a szervezett munkásság és ^ annak politikai képviselője, a kommunista párt volt az, aki miiídézék'ét a feladatokat a programjábavétté;: ma azonban már a többi baloldali" pártoky melyek az Altahzai Bemöcrática (deöiókratikus szövetség) hevü konöánEyt^ogató blokkot ká^ pezík és többséget képeznek;^ párlamént-benv s^tén kezdik belátiíi ennék á poii-tikánakí á cétóz^iféé^ ^
A detótóatíküb i>ölitíka tó
sá jó lítpní; ii
mán kétfontos esemény történt. Az egyik a kommunista párt plenáris gyűlése, meíy megismételte és konkretizálta a szocialista pártnak tett ajánlatát egy egyetlen, marxista alapon álló liitihkáspárt miegala-kításái-a. A niásilv fontos lépés a fadíkáiis párt évi kóíivenciója^ volt. Ez: Csílé legnagyobb pártja, mélyhez maga a köztársasági elnök is tartozik^ A Göncépcíőnbaiilé^ If óíyt gyűlés a - párt bálbídalí'Szárayának a megszilárdulását mutatta és a feiíh; vázolt munkaprogram jórés^ így mégvan a remény arrav hogy Csile élíenúl-lása gátat vet á fásizmus teVábbi terjeszkedésének Déiamerikábah és hogy:^^^^^ a köiéljövőbénv Knba és MíÉ^xiko^^^ követve, áiy aktiv ántifásis e-gyik zászlóvivője lesz ézén a köntihénsen.
•; • : Azt hiszem, tartöítíáöy^ fcg-- ^ ja- :hágyni á2íókat az fntezMdepéket»j me-
■^■^:-iyc3t1saját':Söfsav'^^ '
■ (Folytatás a 6. oldalról) ..................^ .. .....
csonyak azokhoz viszonyítva, melyékét ták Mkiféméiretlen^ p
más tartományokban fizetnek, -y--:-:^ m^^m K'e^iM^&msé^^^
Én á té^ilmiöikások ezreire goi^Wok
A2 elmúlt i^vbeft mazságos harcíX ^^at- ; fffl^S g^^^P^S^S^^^I^
ták a béremeléséíl Egyesek csak 22i W ^ ^^^^"^^ w
tét keresnek óránként, és a családi i^láru- * *
lest kapjanak. ; ■, . ' -mmiák úmh&l :& m^mm^m^éket
kasokkal a tartományunkban. Igeii tűrel— május l-re Mkérülhetnek lakásaikból. A-
mesek voltak — annyira, hogy a Ház e- mint a méltóságos képviselők tudják, a
gyik tagja ezt mondta nekem: »valami baj 294-es rendelet értelmében egy családnak
van az unióval.« niegmóhdhatják, hogy költözzön ki lakása-
-- v^:- -' '■ ^-'--^ ^ ^ \, Ml; háíVání vaJakíii^ ^
Nem rossz azért az umo, ha nem akar- nál elég hasznot ahhoz, hogy megvegye
a munkasokat. azt az otthont. Élvehetik tőlük a lakást
i^^^^^^^^i^iiiSái^^