Jiadifogl im mán (ífiiára k
'eges saj. ogy ő az nok, aliit rmészete-etre mu-•la a köz-hogy 0.
eptvmher 1-én tmiattatL Szov-j l- sc(ímára,^a ^Ires számú hadi-mozfjalom e vezéralakjának fej- -; 19-cn megkezdődött féljem né-illu'ül Jeíettfősek az óhazái és '(jköretkezteiései egybeesnek a Illánál.
van időben, amikor a magyar nép gyre gyakrabban kezdte emleget-li, hogy ez a háború, csak a né-netek érdekébénfolyikv jobb ha a niniszterelnöki székben;olyan em-)er ül, akinek a múltja nincsen >1 va 11   német ügynökösködéssel.
megterhelve, .mint Báídoi^yé.
MIRE KELLETT KÁLLAY? JGY NEVEZTE ki azután a mi-^ niszterelnöki székben Kállayt, aki már liosszu esztendők óta a politikától visszavonulva, az ösz-tönzésugj^i hivatalban dolgozott. Kállayra azért esett a választás, mert- családját a legrégibb magyar nemességből származtatja és igy már a maga személyével bizonyítja, hogy a háború, melyet képvisel, magyar háború.
És Kállay, aki tavaly márciusban még nem tudhatta, hogy az i-dén máskép fog beszélni, teljes e-rővel fellépett azok   ellen, akik^ egyre hangosabban hirdették,hogy
€LZ a hábom^nem magyar háború, ^ ho^,t!<ezt;^'Cma^í^ népreragy líéiiS«zjMt«tf^*ra^^^ hogy^m^r e-> lég^áldozatöt Wzptt' a nemzet az Idegetorr^btóh^dlamtérL. Nézzük,^ mit mondott ebben az időben^ 1942' április 2a-án   kormánj'párt nagytanácsának J^ülésén projón^amot a-dott^ A Iiábprurói igy szólt:
^EttŐl a tayasztóí kezdve háborút viselanh. Háborúba mennek a katonák, háborúba száll az egész nemzet. A' nu ^ háborúnkba. 184Ő óta most elevenítjük fel újra a magyar, háborít;'Magyar háborúba \iszi a magyar katonát, mert olyan háborúba, mely nem magyar érdek, sem 4, sem senki nem engedheti fiainkat.
Tudatosan megyünk a háborúba, nem sodródva, senki által nem ^kényszerítve. Mégegyszer nem tör-. ténhet meg.^högy   rólunk nélkülünk határozzanak . .
«
ki — or-haragos biter ~ érdemli Igyujtja. írság -rf arjai --tatlansá• »eb ura zár, sbk-m s W etett vá^
^, hogy;
iz orosZv itolikuÉ itolikusí ezetet * mig elrv uraJ^er. k, zász-i íelték^s^ t butóu-övő sze*'
kérdőrie endtek-en.
nyáva-etp-ku-tégettéi
ekvyaló és iga-ék^leg-i ta riia-
álik ^-í
Ló
e a templomot és harangot meg-•rzi, hogy boszorkányok arrá né öjjeneksa= jégesőt is él lehessen
arangozni. ■ ••:"' '
^OSTANÁBAN egy kis vitánk folyik á ihágyár protestantizmus probléínájáról s ugy góndó-Ém, hogy a problémát a kálvinis-i paraszti lélek ilyeiisége is su-ositja, .meg .a legújabb protes-í ns papi nemzedék 'elképzelhetet-n isiláiiysá'gál ^ Vannak, persze, ogy vannak ma is, jeles, tanúit holtig tanuló papok, dé 'W nagy pbbség' éjgyszerüen, szánalmas, fgy-egy kálvinistar égyházkérület-|én á'papókcitnádkoznak az eápe-
Psük életéért, mert- nem tudnak aguk: között senkit, ki e tisztre néltó legyen. És ajöi" meglepőbb í s csodálatosabb, még önmagukról i em -hiszik talán   titokban sem, Jogy többinél különbek volnának. \ ennek éppen most kell igy len-lie, mikor az iszonyú klerikális, negpróbáltatásol^ idcíjén éppen á álvínizmus kerül, természetszerü-n az első tűzveszedeleinbe. \ Soha, sehol még nép olyan kivételesen preparált e^y racionális erkolcs-vallásrai nem volt, mint a kálvinista magyarság. Gsak éppen ondolkozó, tanult, nemes szelle-u, nép-barát papok kellettek voi-la ehhez s meglett volna. Most zutáu kérdés, hogy ez ^az^ ,elha-lyagolt, elkoldusodott s efkesére-; iett nép állni fogla-e^ miiÉt régen, a nyomorgatást. Kétd'és az.fe<^ hogy mikor dacossága' elpártoltatja az riistentől,   ha azután nyílván a
földi hatalmasságok következnek, előrelátható eltiprásukból lesz-e Valami haszna is a haladásnak ?
I^ERT AMI- Milotában történt, gondolom Milotában, ahol az Istent el akaiták mozdítani, nagyon rokohságos az Esze Tamásék lázadásával. Ha Milpta elégedetlen a saját Úristenével, hogy bírja el sokáig nézni a grófi százezer holdakat^ s a váradi és szatmári püspökök dusgazdaságát? Be* kár, hogy ez a szép forradalmi néí>efő híj jávai • van a vezetésnek;' á - ke-méiiy, együttes, kultúra- ^- és • sza-badság:-csináló föíhaszhaláshak.:
A milotai Isten-váísag ilyen na-gyqn.kómoly, ilyen nagyon szomorú eset: menekülő forradalom lesz ebből is, Amerika, ^ert a főszolgabíró és a csendőr bizonyosan nem engedik szabad prédának egy Milotán sem és egyik Úristent sem, mert sejtik, hogy azután mi jön. A nép pedig miután Rákóczi elébe nem mehet, mint Észé Tamás idején, elmegy szépen oda, a-hol az Úristen jobban vigyáz reá a munkájáért, a vér- és pénzadójáért.
A KORMÁNY FELELŐSSÉGE TUDATÁBAN KÜLDI HÁBQIWBA^ CSAPA^
A MINT látjuk, ez világos beszéd.
Á háború magyar jellegének a^ láhuzása válasz azoknak, akik ázt magyarázták, hogy éz a háború a • németeké. Az a rész, ahol Kállay aláhúzza,   hogy tudatosan, nem sodródva, nem kényszerítve folytatja a háborút, válasz azoknak, akik el sem tudták képzelni, hogy Hitler kényszere   nélkül ennyire i nemzet-ellenes háborúba lehetett taszítani az országot. A felelősséget a miniszterelnök ebben a beszédében  mégegyszér aláhúzta.. »Vállalom a felelősségét — moin-dotta -i— ezért a háborúért, hiszen., felelősnek érzem magam érte á történelem és a nemzet előtt. Vál-, lalom a felelősséget, mert tudom, hogy miért kéli :harcolnunk.« É^V
felszólította a miniszterelnök az országot, hogy hozzoi^. az: eddigir ekiiel hasöhlithatatlahul nagyobb > áldozatokat.: ^Áldozzunk immd^itt,^^^
seges: vexbef^ buseár báfis^ munMbánéa^^ melyekkel a   »Magyarország«, a. kormány hivatalos lapja, a beszéd e részleteit lenyomtatta, azt mu.-r tatják,-hogy a miniszterelnök éze-; ket a részeket külön kiemelte. Ha* ; sonló szellemben . beszélt egy-hónappal élőbb, . március 20-án, a parlamenti bemutatkozó beszédér -ben is. Ilyeneket mondott: »Hard- ' baszállunk erőink teljességében. Egész rendelkezésünkre álló had-
BVOAPlfiST^A budai GeUért>8zúlIö fürdője; Most piszkos náci tlsstelc dttlyftts-Itödnek tesate QulsUng-cédáltkoL "
seregünkkel, amely mögé fel kell sorakoztatni teljes belső erőfeszítésünket, teljes belső kapacitásunkat. Ideálokért szálltunk harcba, mert a magyar nemzet minden e-rejével küzd a bolsevizmus ellen. Ebben a háborúban nekünk az u-tolsóeroxB&ig részt kell vennünk.*
»PONTáÖL.PONTRA BETELJESEDETTa . . . !
"pELHIVOM a figyelmüket a mi-- niszterelnöknek arra a kijelentésére, hogy »erőink teljességével, egész rendelkezésünkre álló had- ^ seregünkkel szállunk hadba«. Ezt azért tartom fontosnak megállapítani, mert hallottam hivatkozásokat arra, hogy Horthy nem adta oda az utolsó emberig a hadsereget. Kállay szavai megmagyarázzák^ i hogy a rendelkezésre álló hadsereget, azaz erőink teljességét adták oda. Ami a magyar hadseregben modem háborúra fel volt szereivé, azt Horthy a z utolsó em-beríg átadta Hitlernek. És aki Kál-laynak é nyilatkozata után még-mindig azt hiszi, hogy ez olyan emberek kijelentése, akit kényszeríteni kell, aki nem önként viszi-a háborúba, annak felolvasom a miniszterelnök 1942   július 1-én a magyar lapokhan megjelent nyilatkozatát.
(Foljrtatás a következő számban)
EXDfíE - J
Becsi latot left^a.fiaiH;z i'np-iéda a4^án]ft>m. —
adón^ gyaláznak, " Bpc}>hen .U'm^vatnekf-
Ciheién élt Esze kamáin, - ^
^loudok egyet kendnek. -
-
b rak, papok 'dölyfét,   . ^ lm, eleget tm^íík..-;     . M f^^ffonn útikba^ a- sbk'iéimfüt
kígyóinknak. Esse kbmám^ ^^PJ tink a nyakára.
1
.1' K
máss^sat ia^Tst&zSa. lég^xxye^" lovas disaíKsi, Mést l^sze TaMü&s mezSUáSm ímnicaJKal£ iv&dé&ái'