A VASZILEYSIKA
. A bb-tel lér-kö-)ör-t a og-lőtt ott :ost ha-. *tot
mffd rfm^^SÍÍ'^'í'*i-^ hozzá terhes, fc^iaiSalS ^1 ffSEA^^f^&l.^T ?5« hasfi.^, melyen fmfflJt
az irodájában. -
[ -x TI - ,~ , sem főzött; nem volt mit
'gott rajta. Puszia közömbösen ha- ™'
adt el Kürt hatalmának a szimbó- --------^"^^ « «.«Muia err ítah n n^m^^t^irn^i^ ^^»ik«4.a«. , -------wr
,ma mellett Már hozzászokott, A és egy szőke fej j^ent meeT De SSi^^&sS'lf^^tSS ' ^""í*^ ^^^^^^ í^^®"^ ^ kérdések^
E«^^'•^-•c ^-.m-.apuia l!ÍSES£l- l^e|Tí .^^»v.Se luma mellett. Már hozzászokott, A ----r-^i. i • . , . *^**puja ere Keu a iiémeteknek mulhatat-: |>uszia M&vtUv fitrxr^uT, írA^AAi.^u
íuiueii xvriudjav^ ^xii&auu nasomi- mindenki ki^riíH • itrvt^u^^*.rJu ^ ott egy f^uskóhoz/mint^^^ben .Soz^ velfA^^lte esthez. A ho ugy recsegett Puszia Iádnak, amikor meglá^1k.^l Jő^
nem ostobák.
an egyszera, Kurjtmindig egy és ugyanazon do-. h > kérdezősködött és az as-
szony változatlanul szavakkal válaszolt.
0M:
O'TI
(Folytatás a következő számban)
F KOVÁCS ISTVÁN
a
; a
i a tm at, an, or-tul
gy
íig »P-7ö-és an
gy
állít
a-
tt tt
ier;1
- papucsából enné'^is mög az.ebédöt, vagy ha nyolcan-tizen körülvösznek ögy Joagy. tájat és á kanalakról csurgatják az ételt Tússzá a tálba, . . Ne Vögyék sértésnek, de többjréS25üknek a szája ki yán sebez^ ve^ . . Ez már a tanyán a vizes kannák
'Tégjnmásutáití^s^ ^ '':"aLz''^|^Íésn|r.'|q^
A kacaj után elkomolyodnak aöa arcok
- és ügyelnék. 5i55rt nem ad az madalom tányéro-
sös csöbör meUettíSZ^ tói és a szekér: aitetó^mözgjSSátí^^lí^^^^v^^ A bivaiyfögat:magéllottíía^i^egoi^^ alatt, a szákcsi iitt^meHetfc;! A^^:^ ihogy rámpíHantanak. mosolyra: áU a szájuk ~ eszokbé^juAött aí-tögnap jesti e-
>etem.. ..' ■„..,,..■. -:..^^v■^0■U.:.^;.,..;,^...--.=,.v..^.-v,.
Mogmerték gu^rással a Jia^ kék tála-cat s lerakták a gyepre soíjában. A mun- ^ gondolják, hogy ázökörts^ cásokköiintérgyepelték egyetmet nyol-^^^^^^^^^-^ :an-tizen s kanalazták ögymás bögyén- jj^^sáóedény, . .Az mrakön köUenö ki-látán körösztiU ^ ételt Oszt mivel én ^ ebédöltetni velünk kényös
ij mimkás voltam, lí^köm nem jutott hely, feíe^g^eikkéí ögyiitt A herceg talán k táíaknái;^^••^r;-^í^^^■■^^ ögy íegönyefá .tör^héJT^
Papucsaimat, hogy' hífUlon ki beX^li^ sák, én önként megyéit kátbh^^ ott ^)or. Rámszél az^gjrtk
Maga mért,»%m öszik, ^öbrökö^ kény? . : - ~ '
,kat és tisztességös étkezési alkalmat mln-
dön munkásnak? Ez ögy lealázás. Bizto- lépett áVu-odába! ---------—Mi történt?
,. ......,,,.,1, w—■ .„..v.v.j-IVisizáyáiyákívázö^ .......^ . V ^
^'^üközben setóije
élihöst jobban; mint azelőtt t^^^S ■^•líaljöbbani-^^'^^^.-
A ho iisikorgott nier égték; Mikor lesz vége «nnek az átkozott hidegnek? Melegidö-í ről álmodozottV szeretett; 5 volna^ mint valami macska> kifekndni a háiH^i süttetni magát^mig a f^^^ napsütés átjáiiavalamennylcspn^í j4ti Mig most ez a fehér és yakito nap is égy jégtömbhöz hasoiUitott,f riiély hidegét áraszt magábplis^ M AZ A^íTóBANállo őrszem azóíK ,
beikül. h<^ válaszra várt volna^v parabola: egybevetés. péWAzat. Vágy ügyét vétett volna Kurt alantasai nyu^latípiU
ugyanazon
95, ' pantómlmk: némajáték.
mértani;
szabályos görbevonal egyik fajtája; némely üstökös vissza ném térő pályája; parabollkusi paratolaszerU, példázatos.
píuado^tc: látszólagosan ellentétes, felfUnd, szokatlan, különös; paradoxon: látszó* lagos ellentét; ellentétes dolgok szoros párhuzamba hozása.
— Nem löhet.iiozzáfémi.a tálakhoz.
Igaza ,van a,döbröközL fiúnak — ki-
— Semmi sem, — válaszolta kényeskedő hangon —. Unatkozom
és jöttelek megnézni. — Kíváncsi___ _^
tekintetet vetett az asztal előtt Jll- uhLu^„ 16 ^zonyja: m« idősebb volt fi. ■ ^Sf ja.: fehéredni, kezdett, Kagy hasa volt, állapotosa Puszia leült egy szék;,i|zé!ére. ^ , , Végzel hamar? . Mondóm neked . « . nem lá-
— Tárcsa idö^a.kondérhoz a papucsát.,. oltották a munkások, jfeözben öiy csapat tod, hogy el vagyok foglalva?
_ M..i^ ^ ........ . , VéerZÖtt A9! PV4<l<;p1 noIrííifhof'f-Am iSn {o 1a4.u ^4.j:^^ __~._____11, A> .^1.1
hadd meritöm télöj íieccelddött tebb szak^cssnéiíifiit mög t^datl^^ >an a Wszömben^ hogy ugysöm töstí mög. )datartottam a papucsoniatfíde pU:^^^ aptam volhaiíí^zfí^ ültig löttyentöttöí^yákal^jí^ {ártottam mögxnerédteníá^
Nyömííai§á^ nár rigy 3ígOdfd!^^ pröit;méglnag3?^^ : I tavargattani: aí kóstolgattam, amire.^különösen a;lányok,.
•itei%t^:^ra^öpQ^
jí!őJje-;.Töth.:Bál:;,iáke24Íeíp^
^^?Motgé|í^5^^ i3e^myfee^;^||!^^
M lanüthéhöstMs^^
^^p^íS^CSiBfi&lB^^
' am;;ái^i)^Js;í|z^i^^ loMét ét^=^'a'^%ottpttrífsíite^ ■etíf^^Sig^ipii^RB^íi^
náiy|p|^^tamia|^ SS mihdShid
--Bmbördl^ ^asszonyok. 1^
hek^íméjgliiígaá^^
* csoöibdi ^^öwsatö^^ :ogy-kiöntS5tiS^^.aíJÍer^;^ o^'jkevfei'alrk^^
végzött áz evéssel és nekiülhettem én is.
^ JEGÖNYBPÁK alatt.az egyik ebéd-•jf*' nél elvesztettem a paffont kanalamat. Magam iá sajnáltam, mert^pénzbevágó dol<ig;^ídéküienösen az bántott, hogy nyámat is búsítom velö,
kanalamról kifaragtam az *lsö versemet, j^t estébe kérőit, mig nmekbe faragtami
. A nagy bánat jáirja, Katohának mögy fia Messzö ÍEiáposvária._______
Summástanyátokon
. -IJtósJsór zeng;,Jieköm, Héj láayoki a nótái ;
! - A jégönyék alatt : ' ' ; „.
.;SáJrga., jgaöOnt IssiósaAé^ j :v,:.',^-r^í-,;.v|
S 1
V. Ráhullott- ^< zápor, -Tán rozsda marja már, MogleUtok. lányok. Gondoljatok reám. > '
M3nt csillag sugara , "Ragyog rám szömetök, -Mögyek. katonának. Az isten veletök.
A .szakcsi versirö' jóváhagyta versemet igértö, hogy kinyomtatja röplapéban.
láthatóan bosszúé volt. Az ablafc^^ hoz'vitte és haragosan mormogta:
---Hányszor kértelek, hogy ne gyere ide? Minek? El vagyok fog? lalva, láthatod^ hogy el vagyok foglalva! Ahogy végzek, ^ azonnal megyek haza.
Olyan arcot vágott," mint égy megsértett gyerek. ■ tt-^orzasztőan unatkozom;^ fía legalább.jönnél velem ebédelni! Olyan szomorú vagyok ... És te nem jössz^ sohasem jössz ííívvíMííí gyönyörűséged van egy öreg asz-szonnyal beszélgetni ? Nincs sen- ^ ki, aki ezt elvégezhetné? . * ^ ^^^^ ;
partizán. Érted? , - ^
Puszia halottsápadt lett ^^^^ Mitmondsz ? Nézz
a hasára. Hisz' .nemsokára szülni fog. , . ^ '
i . r-r Folytatnom kell,.-r-: szakított :^tá Kürtőiéibe^ Menj csaíc, áhÖgy n lehet, én is jövök. ^ •
m<%attameg a^ ' * ^
; Kürt, Mncseml Csak egy pei^ . .cig maradok, hogy egy kicsit hall-. gassam. Vagy zavarlak. , — Jól van, maradj; bár ez elég unahnas; ^ és egy széket tolt.
Ma:,AéKi.'. ,. . :;-;.;v.:r^irv,„:.■:..,
püSZIA kigombolta kabátját és ^
^ leült. Ajkaira együgyű mosoly partítora: többszdiátóu zenei mü hangjai-tílfc nézte az asztal elŐtt álló asz-szon3rt. Tehát partizán .... Blilyen furcsa. Tudta, hogy Kurt :félt a partizánoktól, bár sohasem vallotta be. Be ő rájött és valahogy ez kis örömet szerizett neki. Hogy a beképzelt és győzhetetlen Kurt, a-ki mindenre tudott választ s aki . F^zámára minden végtelenül világos é&.egyszerű ,v6lt, félt \*alami-.
^\^:Mmi,' 'Biszía^ --nem Mye&mek
agyalágytút* panali^ zis: bénulás; szívszélhűdés, agyiégy^i lás; pásnllzl^: bénit. ellensúlyoz. paraUel: i^árhuzamos. egyenközUl; pavat*
lela: párhuzama'^ ^ • .
paranoia: ebnezavar, agyrémekkel teli
rültség. ^ parazita: élősködő, élősdi. .u parcella: kis rész; teleknek vagy földnelc kis része; parcelláz;,telket, földbirtokot fölapróz, kis részekre föloszt, parciális; részleges.
parentál: elparentál: halotti beszédet
mond, búcsúztatót tart.~ párta; eredetileg Indiában a nép tisztátalannak tartott, megvetett legalsóbti ré-' tegéhez tartozó egyén; kitaszított, sérür mibe vett ember. • paríroz;, engedelmeskedik; elhárít. - < paritás: úz állásnak és a jogoknak egyen-^ lösége; egyenlő szám; két pénzértékvl-azoi^a. ami a két fémpénz aranyértékének megfelel; paritűsosrass egyenlő-' eégi elvnek megfel^ő. park; nagy kiterjedésük midszeriht fás kert,' diszkért; olyan hely. ahol kocsik és motorkocsik megállhatnak és vára-> > kozhattiak. ^ a,.
pariament: a régi francia legfelső foirósá^ goknevie; 7Angliában a^kezépk(u4>an éa^ azétá máshol is a többé-kevé3bő'demoI&* ' tatikttsr n^jOcépvIselett törvényhozű testületet nevezik Így. / - -, paródiát valamely komoly köIteményneSt a költemény alakjának megtartása mel-Jett vaiö gúnyos utánzása; kigunyoULs^-ntánzás; parodizál; kigúnyol vagy 'trér - fásán tttánóz^ " ' partí: játszma; házasság; házi mtdatság. j^Eurtíkolátis; rész szerint való. egység ellen váJó. különállö, egyesr. részleges.-
a summásoknaK a tetú-
pőt az vasisá&'jiáí^i^^ Be.három mintó4;^MN; nélküli magyal^ l^oldG^^ uj,. eznttal végíiegcs
nak összeállítása az' összies szólamok-
.....nak áttekinthető módon egymás mellá
rendezéséveL
:.pajrtnerí::--rfeztvevŐi'--;tars;: jémuíá/ ^i^.^:'^: panenü: jött-m^t, semmiből felkápasz-
kodott szerencöef ií' pasa: töirök íiéii^ erőszakos híva^-^nolí'(fKj^ bivdtsüi ha- '
talbmmal erőszakosán- visszaélés, passaíó: szenvedés, kinszenvedéö; szenved í^^íp#2^íi;-í^*^^ ^-Krisitus,;;;
