JRTA PÁL ÁNDRAS
AZ ELKÖVETKEZENDŐ békeévek egy-mással vetélkedő líeTiézségei között is eminens helyet fog elfoglalni Európa fiatal nemzedékének problémája. A háború alatt felnőtt, vagy a háborút megelőző é-vekben e háborúra nevelt ifjúságot meg lehet-e vájjon menteni a béke. az uj világ felépítése számára? Jóvá lehet-e vájjon, tenni azt a felmérhetetlen szellemi pusztítást, amit Hitler, a nácizmus és a fasizmus különböző válfajai okoztak Európa ifjúságában? És melyek legj-enefc azok a Éfjódsjserek, a legelső lépések, amelyekkel hozzá kell fogni az európai fiatalság lelki felépítéséhez ?
- Olyan kérdések ezek. amelyekre eddig még kevésbé merültek fel a válaszok, mint ' Európa politikai és gazdasági ujjáépitésé-nek nem kevésbé nehéz problémáira. A legszükségesebb tennivalók azonban ezen a területen is elsősorban az okozott károk pótlása 03 helyreigazítása lesz.
A hitlerizmus meglehetősen egységes rendszer, és az ifjúság szellemi kifonnáló-dásában ugyanazt a módszert követte,mint egyéb területen: tönkretenni, megsemmisít teni á meglévőt, anélkül, hogy annak her lyébe valami pozitivet tudna adni. Azon-Iban az igy keletkezett pusztaságon köny-pyuszen'el uralkodhatnak a nácizmus-i-rányelvei.
VILÁGHÁBORÚT megelőző hét eszten-dő alatt a hitlerizmus ^gyik légfőbb törekvése az volt. Hogy a Mmet ifjúságból Idöljön mindent, ami a legcsekélyebb yo* itótkozásban állott a kulturámil, neveltség-
t' el és. szellemi tűdágsal. ;Nincséi^; rár irás-éli bizonyítékunk^ de minden bizonnyal a hitlerizmui egész aiitiszemita elmélete ,és hz azt követő gyakorlata csak aífa.szoléált, hogy ezen^ keresztül a iiémét ifjúságot kivetkőztesse^.önmagábolí a légnpmte-lenebb ösztöneinek a. féiebi^s?.téséyel> a clurvaságnak, kegyétletiségriék* és ^rostáknak piedesztálra való emeíéáével-igyekeztek ebből áz ifjuságból Kiölni minden emberi értelmet és^ érüést, hogy aztán vak észkö:^e lehessen a nácizmus imperialista törekvéseinek. ^
Európa meghódítása után a nácik ugyanazokat az eszközöket alkalmaztál^ a leigázott országok ifjúságának az átalakitásár ra, mint magában Németországban tették 1933 után. A hallgatólagos^ ki nem mondott alapelv az volt, hogy általában miiiél Icevesebb iskola-álljon a fiatalság ,i:%ndelke-fíésére, hogy ínég a tanuláshoz, képzettség-, 'bez szükséges technikai alapelemeket-se szerezhesse meg az i:tiuság. Pedig minden egyes iskolában, — elemitől kezdve az e-gyetemig — az összes olyan tankönyveket, amelyekben a ns^cizmussal; csak legtávoF-fabbról is ellentétes elvek fordulták elő, —^ inegsemmisitették és a náci elveknek megfelelőkkel cserélték ki.
{CSEHSZLOVÁKIA és Lengyelország meg-^ szállása után az összes iskoláknak, nein kevesebb mint hetvenöt százalékát csukták be. Általában magasabb képzettséget uyujtő iskola egyetienegj' sincs nyitva. Télen a szénhiány üiügyével még a jnüködö iskoláknak is szünetelniök kell. A tizenhat évnél idősebb diákokat pedig-szükségmunkák elvégzésére vezényelik. -
Nem jobb a helyzet nyugaton sem. Fran-. ciaországban a párisi kollégiumok egynegyedrésze van becsukva, vidékeken azonban több mint kétharmada. A magasabb osztályokba járó diákok száma azonban e-gészen minimumra csökkfent. ' tekintx^e,. feogy a németek ezrével sorozták be őket é5 vitték el Németországba, kényszei*mun-kára. Belííiümban ésf Hollandiában, szintén kicserélték az összes tankönyveket* Hind-eüirel azonban nem elégedtek meg és azokat a timitókat és tanárokat, akik nem . szimpatizáltak a-fasaszta elvekkel* eltávoz Ktották helyükről és jsmegbizható* nácikkal pótolták. Aa, hogy az ilyeümődon meg-
bízható nácinak fogalma sem volt a tanításról, nemcsak, hogy nem volt baj, hanem még e^enesén előny volt....... ^ .
Norvégia megszállása utan maga Quis-ling vette kezébe a-tanitá* kérdését. Felállított egy fasiszta tanitp szervezetet es felszólította a norvég tanítókat es tanárokat a belépésre. Azt az ITOO tanítót es tanárt, a-kik vonakodtak e szervezetbe beiepm, a^ zonnal internálták. .
Hogy még jobban nehezítsek a tanítás munkáját, Európa legtöbb államában a nácik az iskolaépületek nagjTeszet lefoglal^ ták kórházak és kaszárnyák számara; a tanítást magánházakban kell yegezm, legnagyobbrészben minden iskolai felszerelés nélkül.
Mint tudjuk, a nemet megszállás utan, Magyarországon is drasztikus változásokat hajtották végre a különben sem valami ha-ladószellemü tanítási rendszerben. Olvastuk, például, hogy a kolozsvári egyetem ta-
nári karának nagyrészét nyugdíjazták, mivel nem értették meg^ az :^uj idők szelle-mét«. Budapesten "és vidéken is tanítók és tanárok százait bocsátják- el, akiket nem tartanak teljesén, megbízhatónak a náci szellem szempontjából.
rA MÉG tulajdonképpen nem is tudjuk, ^ hogy mekkora pusztításokat okozott Európa ifjúságában a náci szellemi vandalizmus. Mindenképp.a leigázott országokban némi védelmet nyújtott ellene a népi ellenállás szelleme, amely átfojortaa fiatalság egyrészét. De .a tanítás lehetőségeinek és eszközeinekraz elpussítítása kétségkívül pótolhatatlan károkat okozott.
Ezeknek a károknak a helyrehozatala lesz egyik első feladata a győzte?, demokrata hatalmaknak és ebben a munkában sokat segíthet minden egyes, ma leigázott nemzet külföldön, szabad-szellemi légkörbe élő, kolóniája.
Í1M#
dia £i \1 c-isS'
TyrOHANDAS E. Gandhi ama javaslatát, melyet a közelníultban tett azért, hogy megegyezésre jusson a britekkel és hogy fejlessze Indiának* a szövetséges haditö-íelívéshez' való hozzájárulását, valamint , azt javasolt förmiilát, melyet a: Nemze-: ^ tí Kongréissjsus és a 'Muzlűn-Liga közötti egység létrehozása érdekében-terjesztett e-lö, örömmel fogadta az indiai nép -minden-rétegé;
'Az á politikája, hogy e kérdések kezdem ményezesét vállalta, széle?, körben inond-ják, - hogy »időnk. legnagyobb ihdiániává« .emelte. ...
Gandhi' politikai terve, rmelyet nyilatko^ -zat fórmájában adott a sajtónak; ahelyett, hogy egyenesen a brit kormánynak adta volna, ideiglenes indiai nemzeti kormány létesítését sürgeti, ügy,^ hogy a brit alkirály kezében maradna a katonai ügyek intézése, és'ígéri, hogy nem újítja fel az" engedetlenségi kánípanyt a háború álatt.ügy vélik, hogy e terv égy egészeri uj feje- * zetet nyithat még az indiai-brit viszonyban.
»A inlág előrehaladt az elmúlt két esz-teiidőben, és a helyzetet újból meg keli bh'álni<s, jelentette kíöandhí és hozzá-tetter h«gy föl akapjar^venni ^zt a szálat, melyet a_ kormány 1942-ben elszakította, mikor a nyilt tárgyalások pontjai volt. En-ged^yt kért.rá, hogy meglátogathassa a-Kongres3ZUs Munkabizottságának még börtönben levő tagjait, kijelentve, hogy nem teheti meg a következő lépést anélkül,hogy véleményüket ne tudná.
Elutasítva azt a feltevést, hogy felujíta-ná a polgári engedelmetlenségi mozgalmat, ha a tárgyiüásolf eredménytelennek bizonyulnának, jelentősésrteljesen kijelentette, hogy nem viheti vissza az országot
D
és -amikor a Kongresszus vezetőit tömegesen tartóztatták, le.
Az a határozott kijelentéise, hogy »néni lehet célom a brit kormány zavarbahozá-sa«v kirántotta a talajt, azoknak .á lábíi a-lól, akife azt tartják; hogy táingyalni addig lehetetlen; amig a- Kongresszus 1942 augusztus 8-i »szakits Ihdia« határozati javaslatát vissza nem.vonjáJr.
A JAPÁN^ elleni küzdelem; siícgősségétől ^ és a múlt évinél is súlyosabb éhínség veszélyének: elkerülésétől fötve, Gandhi konkrét ^ javaslatokat^ tetjt-'egy" ideiglenes nemzeti kormáRy alakítására. Buzgó anti^ fasiszta reálMsnrasával, ma "azt- mondja, hogy megelégedne olyan nemzeti kormánynyal, mélynek teljes hatalma van a poigá-, ti közigazgatásban ~ olyan követelés,mely eltérő attól, amit 1942-ben tett.
Ez. a terv három dolgot biztosítana: a szövetséges katonai. parali<snoki?ag akadálytalanul való működésétraz ideiglenes ^indiai kormány teljes támogatását a-s 'séges háditörekvés számára; a termelés és az élelmezési válság' kérdésének sürgésen való megoldását.
Gandhinak a hindu=inüzrBin' ellentét intézésére tett tervét, melyet június^ 9-én juttatott el Mbhammed Ali - Jinínahnak, az összindiai Müzlim Liga elnökének, szintén ngy tekintik, melv kirántotta á talajt azoknak lába alól, akik. azt állítják,' hogy a ■»hindn-mnzlnn kibékülheletlénség« lehe-, tétlenné teszi az önkoffiáííyzátpt.
Gandhi terve kijelenti; hV^y-lodia ama kerületeiben, melyekben ■ a miizilmők alkotják, a többséget*—^ Még északnyugaton és északkeleten —' á bábbruTÍSnrnépsza-vazás utján döntsék el^-íoigy ezíefe a kerületek megmaradjahak-e India ^gy-^jgy ré-
1 ONDON — TBrBkotszág .megszakított minden' diplomáciai és keireskfidelmilsjápcsQlatot Németországgal. E döntés a mult szerdán éjfélkor lépett érvényre, mire a németek kijelentették. Ixogy Tö-rökorsfiSs olyan politikába kezdett, melyet há folytat, háboruboz veaet, ' •, / . ISzt a döntést az ankarsd és londoni pariámehtek-
, ben majdnem egyidesjüleg jelentették be,
Saracoglu, miközben kijelentette, .hogy ez a döa--
,té^ i^ei^ jelent ^liadbalépést* és hogy ezt a másik . citíal s^fbgja.me^atároznic, hozzátette, hogy BsitÁ" nia igéietet tett rá. hogy eHátja TSiökoisaágot a--, védelemhez szilteéges f^yvcxnemekkél. ~ z.--^
nak össze kell müködnf Köngrésszu&sal, egy nemzeti kormánya ^ákiésában.
Az az egyöntetű-és léíifes ^ hangulat, mellyel az egész náuzHmCsájtá'e !ter??etfo-. gadta,-jelzi; hógy á'britéfeéí való holtpont feltörését szolgáló: hindir-mu^im " e^ség, kpátásbán van^ India "népe Tetóétírám tóia^fénvipspn \^R«!7;5lí^iTlrTí^•7^ hHiaexr s* íhrit nép
tasitsa Wavell a:Hdrályt' a iCongréiszus munkábizott^ga- tagjainak szab^onbo-csátasára^ és fölhátahnazza "rá^'Üögr tárr -gyalásokat kezd jen. Gandhival :^gy összefont nemzeti korniánjr iné^iakitásá: ^de-^;iíében;--:-^:V,-v/:-;;^
Ez, mondják, léíakj^ aziálapját a^ntá-nia'és Indfa kÖzöttt;baráteá^SE közremökó-désnek a háború - megnyerésében -^és • egy szabad világ, megfomiálásában.