IRTA JOHN WEJR [ ^
^OHA nem mutattak még megvetendőbb ^ jeleneteket Kanada pariamentjébeiii mint amit a tórik mutattak a mult héten á Gyennek Járandósági törvényjavaslattaji kapcsolatban. A vita során'— éppen ugjr, mint lapjaik — felsorakoztak a javaslat ellen. Nevezték azt választási megvesztegetésnek, Quebecnek való hizelgesnek, lyannak, ami árt az egyéniségnek. De amikor szavazásra került a sor -— jrá^závoaK-tok!
Mit jelent ez a viselkedés? Azt jelenti, hogy a Progresszív- Konzervatív párt nem: az alapelvek pártja tölbBé — akár jó volt annak az alapelve a múltban, akár nem. Azt jelenti, hogy a tóriknak csak egy alapelvük van : hogy bármiáron, foggal, körömmel vágy csalással hatalomra kerüljenek és ne kérdezzenek.
De nemcsak ez. A tórik megázuntefk orw szagos párt leimi Kanadában. Legjobb példáját látjuk ennek a most folyamatban lévő két tartományi választásnál. A Progresz-sziv Konzervatívoknak nincs jelöltjük Que-becben. Ott a^tóri párt Union Nátíönale lett Duplessis vezetése alatt. Duplessis emberei megjelentek a tórik port hope-i kon-venciójáh. üdvözölték John Brackén tóri , vezért, amikor az Quebecbe jött. De Dup-
- lessis a háborúellenes beszédeket Valahogy
- össze kell, hogy egyeztesse az otttáriói tó-^ rik ultraimperialista sovinizmusával és ezt
valahogy meg is csinálják és összeférnek... Persze nem minden nehézség nélkül. Figyeljük csak meg Bracken mult heti kötél-
> táncát, amikor olyan dolgon kellett átsik-lania, hogy mialatt sajtója az ország többi részében politikai tökét akart kovácsolni abból, hogy Bouchard szenátor leleplezte a Jacqués Cartier Rendet, ugyanakkor, qiue-
. h&<Á szócsövei Kouchard'-t Fraiiaia«K.anáíia 2>qwsUng«''jénék neveztek! . - * ....
'Albertában sincs Progresszív Kónzerva-' tiv jelölt. Ott a »függetrehek« álarbát vették magukra és a hátsó ajtón* át próbálják ^ Valahogy a székbe manőverezni magukat
- QEMMI ITérdés sem férhet ahhoz, hogy a ^ Konzervatív Párt, az a párt, amelyet valamikor Sir John A, Macdonald Vezetett, -
< lémonddtt arról, hogy or^ágos párt^ legyen és egy.:amiány lett (csak meg kell nézni,
' mint tígrik egymás torkának 3 két torontói tóri lap, a Telegi*am és a Globe). amelynek egyetlen gondja, hogy kövér fenekét a ha-
. tatom székébe csúsztassa és akinek az i-rányvohala' az, hogy evégből báimely esz- *
' közt — rendesen t:salárd eszközt megragadjon.
Sohasem szűnik meg hápogni á »zom-bie««kérdésrol. (^Zombie«-nak csúfolják a sorozott, aktiv katonai szolgálatra nem jelentkezettet — Fordv) A törik ezt á kérdést ' nem :arra használják fel, hogy.megoldja-\ nák égy nehéz kérdést, hanem arra, hogy ., minél nagyobb zavart és elégedetlenséget ; keltsenek, hogy akadályozzál^ á haditörek- l vést és megnehezítsék a kéfliés nnegoldá-
A-tény az, hogy a tórik, épp ngy mint a , liberálisok, a kötelező katonai sorozás el-^
* tén'kámpányóltak á legutóbbi of^ágos választásokon. Amikor a kötelező katonai sorozás pártja* és a teljésmervü haditörekvés köntösében pózolnak, hazudnak. Azt
" remélik, hogy jövedelmezd, lesz számukra -a :»teljes háboru<; hamis propagandája Ka-
' nada többi részében, mialatt barátjuk, Duplessis hasonlóképen jövedelmezteti az ugyanolyan hamis ^sorozás-ellenese pro-
> pagandáját Quebecben.
AZ IGAZSÁG az, hogy a King-kormány
* ^ népszavazás utján kapott felliatalma-zást és a parlamentben tett ígéretet arra,
^ hogy a :^védelmi* hadsereget tengeren tul-' . ra küldje, ászkor a katonai" lieSyzef meg-: Icovetéli azt. ÉS a katonái helyzet még nem követeli megi A tórik nem tudnak katonai
* érvet leihozni'arra, hogy miért kelleiie a >2ombi«-kat jelenleg tengerén tülrá külde-
~ ni. De őket nem a háború megnyerésének " óhaja ,^üti. hanem ^ az óhaj, hogy aláaknázzák az egység morálját^ ugy haderőink-
nek, mint a népnek idehaza.
Annyi biztos, hogy az a helyzet, amikor 70,0Q0 katonai korban lévő ifjünk nem hajlandó tengerentúli katonai szolgálatra önként jelentkezni (eltekintve attól, hogy a jelenben szükség van-e arra vagy sem), nem valami szép. De amikor Bracken azt iavasolja, hogy »munka«-századokat kell oelőlük alakítani, nem azéi-t teszi, mert javítani akar a helyzeten; Nagyon jól tudja, hogy az ilyen intézkédés„azt jelentene, hogy azoknak a katonai szolgálatosoknak kellene betölteni a »zombiek« által végzett szolgálatot, akik másképen tengeren túlra mennének és holnap, — mikor a szükség ugy kivánná — még sokkal nehezebb lenne ezeket az embereket a harétéiTe küldeni.
Erre a kérdésre nincs más megoldás, mint az, hogy a nép győzelmében bizva, az ifjúság és az egész ország elé vinni a habom kérdését. De éppen á tórik ázok, ^k jobban Inntik a Ibjzálmatlansái^ ^ és elégedetlenség magvát^ a lüép között^' mint báir-ki aöás. Tesfvérharcot akarnak szitani ebből A kérdésbpl az angolul beszélő kanadaiak között;, elfelejtve azt a tényt,, hpgy lörtéiíélníileg az' ő i>ártjuk .vo|t áz, amely nemzeti egyéstíotlénseget,. élégéáellénséget és gyfiőíakxfási keltett í^íiébécben é^. éjjelnappal azon dolgoznak ugy á parlamentben, mint azon kivül. hogy ezt az egyenlőtlenséget állandósítsák, még nagyobb
(Folytatás az 5. Oldalról) mányok megbízottait, az ámenkor és orosz nagjrkövetségeket, és más szövetséges kormányokat. \
A Tanácsnak sikerült jó .viszonyt terem-. teni elsősorban -^szomszédaink . hivatalos képviselőível, akikkel a jövőben is szoros baráti kapcsolatot és a legőszintébb együtt-, r működést akarjuk „elmélyíteni, A cseh kor-.mányra es jugoszláv komitéra gondolok, a-kik megértéssel és jóakarattal figyelik'a . Tanács.működését. Hiszem,, hogy a most V létrejött egységes jugoszláv kormánnyal a lehető legjobb viszonyt fogjuk létrehozni és ennek kiépítésére, megerősítésére tőlünk telhetőleg mindent meg fogunk tenni, mert ez elengedhetetlen feltétel számunkra magyarokra a jövőre nézve a közös együttműködés szempontjából.
A szomszéd államok magatartása rendkívül fontos a »magyar ügyre« nézve, íia-gyon szeretném hangsúlyozni a ^magj'ar ügyre«, mert még tul frissek a bűnök és. '.kegyetlenkedések, amelyeket Kárpátalján és a Bácskában a magyar uralkodó körök vezetése és irányítása alatt a magyar hatóságok, elkövettek. _ -
ÁJmásódik hútá ine^hyitásá alkalmából a Taná^ tidUozQÍte, GEŰll^t a francia ideiglenes kormány fejét, amelsn-e De Gaulle inelegénválászöli^^
A Tanácsnalc ez^hkivül sikerült felvenni ^ a^k^pcsolatotmás^lioiidonban^székelő sza-
^ bad Bizottságokkal IS. , . , ^ N,
~A Tanács, sajtó és. prtxpaganda bizottsá-; ga ^;kö2(é1i jíietekben kiadja »Bullet3n«-jét, amely kb; havonként fog megjelenni, a-melyben a Tanács.összes fontos dokumentumait, megnyilatkozásait^ állásfoglalását tartalmazni fogja és igy a .külföldi magyarság, de legelsősorban az angliai magyarok állandóan tájékozva lesznek a Tanács munkájáról és működéséről.
A Tanács, már kidolgozott egy tervet a rádióval kapcsolatban,, amely azt a célt szolgálja, hogy. tudna a Tanács belefolvni a B3:G. küldéseibe hazafelé. Az angol hatóságok komolyan, foglalkoznak ezzel és erre mindén reményünké megvan,, hogy a Tanács közvetlenül, rendszeresen szólhas-! son a hazfd iii^S3^£^i^Í'hozí,. /
A Tanács a második Jaront megnyitása : alkabnából a rádión kei^sztül felhívta, a ; magyar népet a cssiékvésre,: majd az él-:l:i^mult:::liét^€ig3?^^ élitétte á zsidók ^déjit>itálását és kOátásba helyezte^ hogy mindenki, aM-ezekben á . gaztettekben segédkezet nyuj^ életével fog
gyanakvást keltsenek és még magasabbra szítsák az elégedetlenség lángját.
-pS EZ AZ a párt, amely mint Kanada kor-mánya vezetni akarja az országot a következő országos választások.után! Egy párt, amelynek saját sorai is telítve vannak féltékenykedéssel és veszekedéssel. Egy pártj amety a nemzet egyenetlenségén táp-lálkoziki Egy párt, amely megszűnt országos párt lenni. Egy párt, amelynek nincs többé bizalma abban, hogy ei-ejé van a nép támogatásának elnyeréséré, dacára annak, hogy fel akarta emelni a fejét Port Hope-on, és amely párt Idzárólag azzal ha-zárdirozil^ li^ógyániénnj^re csak lehe^ zűrzavart kelt és aztán egységre jön bármelyik reakciós erővel, amely a zűrzavarból a tetejére kerül.
Amikor 1848-ban Alsó és Felső Kanada reformerei megalakították a Baldwin-La-fontaíne koalíciós kormányt és a kormányzó megadta az önkormányzat jogát azáltal, hogy aláirta a Lázadási Veszteségi Törvényjavaslatot, a »tulságosan-brít és a-meríka-ellenes« montreali tórik megkövezték a kormányzót, felgyújtották - a parlament épületét és petíciót írták alá, amelyben kérték az Egyesült Államok által való annektálást. A francíáurés angolul beszélő demokraták^ győzelmet arjattak 1848— 49-ben. A tanulság Í^M számiára nyilván-^traló.
fizetni érte.
A Tanács informatív iépésekét' tesz o-lyan irányban is, hogy felhívásai, röpiratai az RAF utján eljussanak a magyar néphez,
A MINT önök már tudják, Titó hadsere-^ géHek keretében egy-magyar zászlóalj^ is harcol, amely ^Petőfi zászlóalja-névén szerepel. A jugoszláv komité jóváhagyásával a Tanács átvette, a »Petőfi zászlóalj« felett a patrónátust és az angliai magyarság támogatásával mindent el fogunk követni, hogy á Petőfi zászlóaljat ellássuk pénzzel, ruhával, meleg holmikkal és más egyebekkel, amire szükségük van^ A »Pe-tőfí zászlóalja méltó ahhoz; akinek névét viseli,, harcikészsége és bátorsága közis*' mert és.ez egy fénysugár a sötét magyar horizonton. Erre büszkék lehetünk mi is és minden magyar, akármel3dk sarkában is él a világnak.
A Tanács a ^Petőfi zászlóalja megsegítésére máris indítványt tett az Egyesült Államok magyarságának, hogy vezessenek le egy akciót a Petőfi zászlóalj támogatására. A magyar kormány,- amely tudomást szerzett a dologról, fogcsikorgatva válaszolt erre a rádión keresztül.
Ugyanekkor engedjék meg, hogy bejelentsem önöknek, hogy a Tanács elhatározta nyilvános gyűlés egybehivását á magyarországi üldözések ellen, különös tekintettel a zsidók Ip^lkolására és deportálása-
rélathátólag az angol hivatalos körök és más neves.egyházi személyiségek is :iel-lepiiek. A gyűlés előkészületei foly^atban vannak.
JJEM ÖZüKSÉGíES nagyon kihangsúlyoznom, hogy mindezen faladatokat csak az angliai magyarság lelkes és odaadó közreműködésével és támogatásával lehet e-redmenyesen megoldani. Az angliai magyarságnak ugyanazzal az olthatatlan buzgósággal kell felkarolnia és előmozdítania a Tanács ügyét, míntahogy azt mostanáig IS tette. Különösen áll ez klubunk tagságára, akik sziwel-lélekkel átérezték és magukévá tették a Tanács nagy problémáit, feladatait és valóban rájuk hárult az a nemes feladat, hogy az angMai magyainok lelkiismeretévé váljon* amely felráz másokat IS. A klub tagjái-az angliai magyarság szervezett csapata, amely mindig kitüntette magát, és hiszem^ hogy- majd elmondhatja magáról büszkén: mi i^segítettünk; mi K ott voltunk a Tanács bölcsőjénél ton-donbanu