N
INCS politikai párt ^agy csoport a világon, amelynek álláspontját és törekvéseit annyiféleképpen és annyi oldalról félremagyaráztak volna, mint a kommunistákét. Kezdve a szélsőjobboldalon lévő fasisztáktól, egészen a »bal«-oldalon lévő trockistákig és egyéb hasonló »szociálistá-kig«, mindnek nagr^ndja volt rá^ hogy a feommunisták törekvéseit és mindazt, ami velük összefuggésbe!hVaii> minden szemérmet és tisztességet *fei£etéireg3r»láz2ák« és félremagyarázzák^'
Régebbeii iriínden' kőínmunistá — sőt áz a nemkommumsta is, aki a-halaüá?. mellett sikra mert' szállani--»Moszkva ügynökei jelzőt kapta^ Ha valaki a munkásság szervezésének nehéz munkáját vállal-^ ta, ha segélyharcokbán vezetett, ha nagyobb darab kenyeret vagy jobb munkaviszonyokat követelt — »Moszkva ügynöke* volt Ezt a jelzőt kapta nemcsak a munkásosztály tagja, hanem még az olyan tekintélyes polgári politikus is, mint Roosevelt, az Egyesült Államok elnöke!
Mikor aztán a Szovjetunió, hadseregének hősies harcával és népének sziklaszilárd egységével és kitartásával kiváltotta az egész világ csodálatát, egyszerre megfordult a kocka. Mostmár nem nevezik a kommunistákat '^Moszkva ügynökeinek«. E^általán nem, Host> mikor az egész világ tudja már, hogy mily csodálatos mun-^ kát végeztek laz oros^ kommunisták a Szovjetunió átformálásában, hogy alig két évtized alatt az elmaf adott cárista orsjságból egy fejlett, modem ipari államot csinsütak, amelyben a "nép>boldogan, testvériesen dolgozik együtt egy minden náp javuló élet és szj^bb jovőfcéídekében, — most szépen roe#prditották, a^, fcöpíínyeget- és ahelyett, íiögy »MöszléwariU^iiökei«-nek neveznének bennünket, azt niondjáfc<f hogy mi nem o-lyan konmrahigták vágyunk, mint az^ orosz kommunistáké Az= orosz kommunisták jók, de a kanadaiak líem jók; És. ebben a raacs-kazenében a CCF vezérkar jelentékeny része »jó« példával- járt elől a múltban és nem marad hátul' a jelenben sem.
Bacára aamak, hogy az első sorokban álltak annakidején, amikor gyalázni kellett a Szovjetuniót; amikör meg^ kellett védeni a >s2egény"kiSL demokratakus Finnországot a bolsevik imperialista kolosszussal« szemben; ma nem datálják ugyanezek az urak a szocialista Szovjetunió sikereivel dicse^íed-ve pohtikai tokét próbálni kovácsolni az o »S2ociálizrausuk«-hoz. (Bár még mmdig vannak olyanok közöttük, akik a.reakció-
lediink döntéshez Európában, jó visszaemlékezni ezekre- a döl$rokra, m^rt az eljövendő hónapokban dől el sorsunk es
szükséges, hogy tisztán tudjuk látni és merlegeim a dolgokat, az egyes poliHkai partok es csoportok szerepét; mert csak Így leszünk képesek helyes állást foglalni a rankjovő sorsdöntő eseményekben.
A KANADAI kommunistáknak a pártja mindig tudatában volt amiak, hogjr egy kisebbségi párt. De tudatában voltunk annak is, hogy ez a párt felöleli a munkás^ osztálj; elől járó, harcos rétegeit és mint i-lyen, cementként hat a munkásosztály és általában a nép különböző rétegeinek Ösz-f ,^szeforrasztásában, amikor valamilyen fontos, nép érdekében való ügyben össze kell fogni. Mindig büszkék voltunk arra is,
V8^''P^^"^k™iii^^é meglátta a követendő helyes utat.
Pártunk soha nem űzött szűkkeblű párt-,. politikát. Legállhatatosabbanliarcöltünk a támadó elleni összefogás mellett, mikor Mussolini hadai rátörtek Abessziniára (a-melyben még csak kommunista párt sem volt!) A kanadai kommunisták az első sorokban líái-coltafc a köztársasági Spanyolországnak a támadók elleni megvédésében, amikor a CCF vezérek idehaza nem tettek egyebet, mint mentegették Chamberlain és "társai »be-nem-avatko2á3i« politikáját.
Mint a második viiágháboru elinditását bélyegeztük meg a müncheni árulást, amikor a CCF vezérkar legnagyobb része ugy üdvözölte- azt, mint olyan lépést^ amely biztosit ja a békét »a mi időnkre«>
Pártunk mindig legfőbb kötelességének tartotta a haládá& érdekében való összefogás inunkálását — a demokrácia és haladás minden őszinte barátjával. Hogy ma az egész" demokratikus világ összefogj a* fa-siszta fenevad megsemmísitéséré^és égy né-' pek akaratán és érdekében \ ^aFó uj vilá^ felépítésére, ennek megváióstírásábari nem kis része volt a kommunistáknak:
Éppen a felsorolt helyes, épitő-állásfoglalásánál és fontos egységesito-szérépénél i fogva'a kommunistáknak helye van,minden oiyan kormányzatban, amely a népek akaratán ^alapszik, amely a nép érdekében dolgozik. A jugoszláv, a francia,, az olasz, stb^ ideiglenes kormányokban fontos szerepet töltenek be a kommunisták és minden valószinüség szerint fontos szerepet lógnak betölteni az eljövendő népi magyar és többi kormányokban is^ Európában és mind fokozottabb mértékben a vHág többi országaiban — köztük Kanadánkban 13^ Amilyen mértékben megérti a nep a tudo-mánvos szocializmus szükségesseget,^ olyan ^ mértékben kell hogy képviselve legyen, a tudományos szocializmus partja a Kormányzatban. '
TUDJUK nagyon jól, hogy rengeteg sok előítélettel, sőt rosszakarattal kell meg^ ,
küzdenünk, l^idjuk azt is, hogy mindezeket az itt félsorolt dolgokat, bármennyire ismerték is azok a politikailag fejlettebb munkások előtt, emlékezetében kell tartanunk és elismételnünk a munkásság előtt, mert csakigy tudjuk megvédeni a népet attóí; hogy abban a háború utáni óriási bál-ratolődásban, amely a fasizmus fölötti ka-' tonai győzelmet elkerülhetetlenül követni fogja,., be ne ugorjanak egy sokat igérő,^ foi^adalmi jelszavakat - pufogtató dema* > gőgnak.
Nem szük pártpolitikai szempontisói tesszük ezt» hanem a nép boldogulása éc a haladás érdekében. Mert tudjuk nagyon jól, hogy a sokat igérö, semmit be nem váltó demagógtól a reakció, a fasizmus kai^* , jaiba dobódik a letargiába, teljes nemtörő* ' ^ ;dömségbe visszahúzódó nép. . r
Nemetország, Ausztria, Franciaoi-szág Js a tobbK^pélciák éppen elég 'bizonyságul, szolgáltak, a világnak arra, hógy hov^jut r ^ egy ország*, ha annak vezetői fontosabb-nak tartják ,a yörösfalást, az ország' ercle- ; kében Vjaló (demokratikus összefogásnál ;^ ha: • fontosabbnak; tartják a reakciós monqpo- . listák »bélíéltetés?t«, mint a nemzet érdekében való törvények és intézkedések be-, vezetés.ét és foganatosítását.
Nem lehet nép érdekében való az ;a kormányzat, an^ely ázón alapszik, hogy tó-' közösítsen, elszigetelni próbáljon egy fia-, ladó Tíártöt, akkor, amikor az együtt akar n^ükődnr a többi haladó pártokkal a nép érdekében. Minden ölyan politika, amely ellétizi^'a Baladás érddíétien való összefő-'
Xrf^^.^^'-f-'^^;-—^ién lévő Caientaa egyi^ bal telC uccópn.
. mögött rendesen a néptől való félelem bu* jik meg: attól való félelem, hogy az egység'megváTósttTáJsa icővétkeztébén leleple-1 zodik a vezéiitamük az a törekvése, hogy hangzatos pi^grámját csak szavazatfogásra basznáija fel. Az attól való félélem, hogy a demokratikus egység nyomán jobb vezetők emelkednek ki a tagok soraiból és ők lemaradttak. Ennek á világánál kell,;-hogy mérlegre tegyük pártunk sohá^meg nem szűnő egységtörekvéseit és a CCF ve-^ zérkar tulnyoöió többségéhek rendithetetlen egységélléheisségét. De éppen az ebböL . levont következtetés alapján nem szünhe- ' tünk meg-soha töiekedni a demokratikus,. nép érdekében való egységre.
. :A LABOR-Prógréssziv Párt., Kanada é-. ^ gyetlen/tuBományos szocializmus alápr ján dolgozó pártja, szocialista Kanada
' megteremtőére törekszik ; de tudja azt;^: ' hogy ezt acélt csak a kanadai nép „többséginek meggyőzése alapján érheti el^ Í^Ö-
*juk azt, hógy; csak a szocializmus ad tejics; és végleges megoldást társadalmi bajaink- ^ ra. De ugyanakkor arra törekszünk. ho{^ addig is, "amig a kanadai nép többsége megérti , a szocializmus szüksejrességét,-nyitja maradjon az ut a demökratüiu?* fe|-ISdés számára és minél több nép erdeke-, ben való:reform valósulhasson meg. Far-.. tunk nem kereszteli el a reformokat ií^szo-ciálizmusnakc, mínt a CCF és általában-a reformista.szocialisták. Mint tudománytalan és haladás-ellenest bélyegzi meg a CCF j!>8Zociá1izmust most« jelszavát, mert nagyon jól tudja, hogy a tát^adalmi erok nincsenek készen a szocializmus bevezete-'=ére a jelenben es ennek a jelszónak a be^ dobása nem segíthet eVi egyebet, mmt a reakció egységesítését és a haladás partjaínak a vereségét.
Amint pái-tuhk szélesedik és fejlődik, ugy sokaőodnak^azok a feladatok/amelyeket á vkommunistáknak, a nép többi hfjar dó rétegeivel egyetemben meg kell olda-nL Tudjuk, hó^* a sorsunk, az e^esz eni-berif?é^ sorsa fűgíí ezeknek a kérdéseknek a megoldásától. Biztosak lehetünk benne, hogy- ,a kommunisták nem fognak hátul, ímaradni elí&ö a küzdelemben, — W» í