ser
ff a.
TVifAGYARORSZÁG megszállása megren-ditette és legmélyebb alapjaiban rázta meg a külföld magyarságát. 'Bódultság, elkeseredettség és kemény fogadkozás fogta láthatatlan kapoccsal össze; a külföldön éla magyarokat Kanadától Argentínáig. Mi lesz mcst? ^ vetették- fel. a kérdést mély lesujtottságukban ís reménykedőén. Egy pillanatra ngy látszott,-hogy a külföldi magyarság rég áhított: egysége való ténnyé.váliki Mi sem természetesebb, hogy a közös szerencsétlenség^ a. közős ^csapás egyetlen^ közös fronton tömöríti áz aggodalomtól remegői segíteni és cselekedni vágyó magyarokat, ügy látszott, hogy Ady Endre, profetikus, verssora legalább itt teljesedik valósággá és a harcrakész külföldi magyarság »süvöltve« találkozik »az eszme barrikádokon«. Azonban nem igy lett.
Kétségtelen, hogy a német megszállás ó-ta eltelt hónapok alatt a külföldi magyarság uj és széles rétegei mozdultak meg, ám a teljem egység mégsem valósalt meg. Kétségtelen az is, hogy a külföldi magyarság problémái leegyszerűsödtek, minden világosabb lett és a válaszfalak lassan le-omlóban vannak:,De mig ez:a perspektíva két és fél esztendővel ezelatt — mozgalmaink megindulásakor— reménységgel töltött volna el bennünket^ ma-i- a jmásodik •front és a nyári szovjet offenziva'villám-^ ló eseményei közepette egyre vészesebben jelzi: hogy a Zdilföldr•magyarsága egység-Ssijján lemarad tőrtésíolEtei- föladata, fteljesí-
.ÉS FÉLÉVEN ^t osztoítták^ meg a •**^*^"külföldi magyarságot a hazai fa^zmus ügynökei, a hazai fasizmus^átplántált ideológiája. Tudatosan félrevezető^^ figyelmét
Ifal.'vdmtik' ^ a magyaréá^g^^ figyelmét az egység parol»IémajS)aalr cgeto ^fontosságától.
IRTA TAMÁS ALADÁR
O Mexikói tiídósitónJcnak ez a cikke az általa szerkesztett '.'Szabad Magyarság'* augusztusi számában jelent meg.
Emlékezzünk csak vissza Eckhardt, Ottó szerepére; a x^zsidó kérdésre«, a j^kommu-nista veszedelem*, mumusára; Kallay és
rÖSZ!C7A'~líónstánen Szimonov/a Vöios OsÜ-lai^ Jiircs tudö3itőja a mult héten LublinbanJti-Jelent^Ue, hogy az ottani kivégző táíior égetöke-maicéiben a németek naponta legalább liOO testet. esettek él, közel 500.00a^t ms esze óta. Jelentések szerint., ebben a táborban halt meg Bliun JLeó volt £rancia miniszterelnök — kényszermimkán.
- .^monov azt mondta, hogy az ott elfogott néme> tek\szerlnt a^ boraalmas munkát ss-csa|^tok vé-ee2t^»*akik viszont a Gestapqra tolták'a felelős- . ségetVíSZ meg. vissza az SS-re, :i>Azt^biszenH t«>5y ijxuaa&.űk nemzetnek, jnely megszfilfe azokQt,~abil£ . ezt.^^tt^, szinten vlselni^elt — és viselni Is fogja
— az egész felélföséget és űtbot azért, amit Mpviso-101 eíköviettelccc
Az í&il aiigosztusában Lublinba vitt lOOO orogz . fogolyig .csak ISO maradt élve 1942 májusára. En-nek a iSO-nak sikériát eímebiekillni; .
,Á kegyetlenkedéseket kivizsgáló ukrán állami lijztcsság aug. 3-áft jelentette, hogy Szlavuta:egyik kijn'&ázában a németek tui!atosan.terjesztve a tifa$z> -és tabeifculőzis-bacillusokat, 130.^0 embert röatek lueS ^It^^ietés közben. Tiz tégláidrakkbél álló táborban 15—IS ezer sebesült&t és beteget'.tartottak egyszerre!
A SfCnszk közelében ^ lév&~ BolsoJ-^Trost^-anccben több inint KHKOOO cKil lengyen, oroszt és Nyugat-Enrőpábűi vonatrakomántyszümra. Imzott zsidőt vé- , S:ezte!í kl a németet^gáskamrűkban foUasztva meg ^ét, Hyen ^alálgyár xaüköSött Ponariban» Bslzsec-btn.* Novidvörban és, SzaMburíran. Hja Ehreriburg. ;: ezekről a borzalmakról irya,   ^AzVelSestém .cimU • oikkben est mondta a Pravdában:-sA németek be-esspják magukat a ml emlékezötehetségilnket-UIe-Íí3eír. IVSnden katona tat^a, hogy.Beriinbe.íkell.ézw Bi?,^ ^Ságunkért me^;; tudnánk,bocsátani,-.^.gyexs isQSl^sinkéxt nem^ Végesnt akarask a kigyők fésa>.. 6*3:?ár.JSIe§r akariak .tanítani a németeket ftfiiöaS-; een áeokát a lázadd fűbNonokokat, akik az lüM^es ^ MVB^isgjb^t ;1^4ign .aksajáfer.'^^^
teáiank..:\€^gigi9%snni.':^^^
,tSma4|s»n£ík ttanilnket. VelQsk "vzasm^-s . «^gMíWOtíak tojptoi«' >" ^
még-nyilvácivalóvágmlásmktatánris tastf avval a különbséggel, hogy most akörül támasztanak viharig hógr- amilyen mertekben* terheli fentieket a felelősség. Mindezek a »viták« élénken emlékeztetnek arra a hitleri problémára, hogy valaki harmincr-hét és fél, avagy csak tizenkét és fél százalékban-volt zsidó. .
Mindezek a viták azért találtak hálás talajra a külföldi magyarság körében, mert e magyarságnak még demckcatíkua rétégé sem tudott teljesen megszabadulni a hazai ellenfonradalmi légkörtől és enneli gondolkodásmódjától. A magyar fasizmus problémáit készséggel volt hajlandó minden tábor a zsidókérdésre egyszeiüsitenii^ hogy aztán egységesen vessék meg es ítéljék el a munkásmozgalom hiveit. A zsidókérdés tekintetében pedig még maguk áz érdekeltek is elfogadták, az .ellenforradalom hipokrata, takargató módszerét. Aki azt mondta: nincs zsidókérdés, — az egyszerre demokrata lett, mig ha valaki a legdemokratikusabb és legprogresszívebb szempontból, is nyúlt hozzá e kérdéshez: egyszeriben-antiszemitának bélyegezték* '
"iSMÉÍEliEM: ''mindez azért vált lehetséges->sé; a' külföldi' magyarság körében, mert hazulról csak elenyésző-számban^ hozták magukkal az igazi, haladó ma^'ar szellemiséget,^ mig túlnyomó többségiikben elfogadták az otthon uralkodó gondolko^dás^ módot. £ gondolkodásmóddal ^mélyen lenézték,— anélkül, hogy.-megértették volna — a szocialista, de kiilönőseníkom^ nista mozsalmakat».E. tekintetben is teljesen egy síkra helyezkedtek a. Horthy-i^d-szer hivatalos áiláspontjávaL mely az utőb-^^^ bit nem volt hajlandó politikai mozgalomnak felismerni, hanem az 1921. IIT. törr vénycikk alapján, közönséges bűncselekménynek deklarálta. Ezért jött olyan zavarba a külföldi magyarság egy része, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a magyarországi háború- és németellenea mczgalcm ébő sorában ott állnEdc a kojnrwanist^k f«? és a külföldi Szabad Magyar Mozgalmak — természetszerűleg számitanak e leg-harcosabb réteg közreműködésére is, E zavart, aztán Horthy, tudatos vagy öntudatlan ügynökei a saját maguk javára használták ki. Még abból a körüíméiiyből is, hogy éppen a kommunisták.voltak a külföldi ma-gyai-ság egységének legkövetkezetesebb hívei, még ebből a körülményből is tőkét i-gyekeztek saját maguk számára kovácsolni, elhíresztelve, hogy az. egységtörekvés mögött isten tudja milyen sötét szándékok húzódnak meg..
A külföld magyarsága nem volt politikailag annyira képzett, hogy elejétől kezdve tisztában lett volna az egység fontosságával és ennek előfeltételeivel. Mert ez esetben tudta volna,. hogy.-egy^^E^IkuI -döntO'.ssal3^'''nent' iehel'^' I^MSÍdml'ieI&'ma>^ gyalognak és áz ^egység ~splu^esn^'«alésit« 'IsaféMnegr-vaiamem^' ásstifa^S2±^-7étég e-gySlmsslaodese:- ^~neMSf .^Alhazái:.fáskzta Horthy-rendszernék-azöűrf>aiL-éppeBraűs.voIt az- érdeke^- ho^r egy ilyeir deáűókcatikus egysé^Táe jSIJőn, fétm^cülí&Möíc^'ne has-~ soB~ természetszerűlegé, ttkszs. a rnyilt - és-főldalattiínagyar eltezék^'öínHkájára: mindazon: elemek,, amelyek: a'külföldi .magyarság .Tétegeiben létező politikai: avagy vallási különbözőségek orvén ellentéteket
tásának, - chjtzMsxt&^'íi ^naagyaán'Hfedsmuaí, érdekeit szolgálták és 'ssólgáflalt; -Evvel égy-szersmindenkorra legyünk -tísztálían.
A
KI FIGYELEaíMEn kiséri á^fiazái földi -alatti ellenzék munkaját., az a legutóbbi időben rendkívüli foírtósságu Üiere buk-kanhantott.- Egy stockholmi - jelentés.' arról számolt be, hogy a.szociáldemokrata / és kommunista pártok egyesültek és, felvették az 5>Egyesült Munkás:Fárt« elnevezést. A Magyar munkásmozgalom ilyenmddon. egyesült két pártja a legsz^osább egsüttr működésre lépett a 3iíagyarors2ág. megszállásai óta ugyancsak; illegálisan' működő Kisgazdapárttal -A- stockholmi jelentés az- együttműködés részleteiről'nem 'számol be, de öninágában. a tény^/araojsit. .jelent, ,ho^ .a: magyar:.~dsoESí!£Eáasa^^:|^|^^^ ■párS^jaí-^a.'némsi' • éo^: U- --mags^k^í^^p?^-, elnyomáy^-. sz^m&en,: £^>sn^gy^^fuMé^tSési^ ség és a magyasT- demoloracist'
megvalósitották az. egységfiróiatot..:Azt^ • a-mit a .külföldi -magyarság:::gondtalán„}ké-:. nyélmes és minden ^d^éls^l inentes.éíét-körülményei: között &ét es^t^fél értendőn: át nem tudott megteremtenÍ5Ía2rf;..á:hasrá^^ magyarság legjobbjai^ .bortiiinne!,: interná-lőtáboirra], Mnoztatással és halállal;-dacolva, ime^ megvalósitották. Tessék, i^en, elgondolkozni,' akik még mindig érveket, keresnek az^együttmüködés-^elleii' -
A hazai események természétszeriiíeg választóvizként-hatnak\a külföldi magyar^ ság életében. Magyarország megszállása, a magyar ellenállás és a. magyar demolíra-. tikus egységfront megteremtése,/-:- -olTan'. események voltak, amelyeknek követliez-tetéseit á végsőkig le kell^onni: i4"fea&tiká-záso&i a mellébesízélések^ ideje le^^,-^it^ külföldön is. A demokratikus léagyarság legjobbjai ezt már régen hirdetik.: Had- i-dézzem; itt Láni Mátyás :los angelesi: r. -katolikus plébános^beszédét:-. . -
^tlzenem* iiogy. aM ma nenttoi e^ene.: scn járni és egy^gesen'- gondc5l£o:faiii,; az m^ien az.utból,.seperjük Jélre> mert most épita. jmunkára,   egységes- mu,n^ra. van . szttkség;,.M6st a2:Jojj&5:^elo,"-£áyr túsl^cseíe-' (Folytatása a 12. ^oldálöii)
FEG-íja^'EMSS feancia Mgafirak el£s!|^' est, aa "tóíenséggel
is
, ték Bsittany-f®sű^etr.Stóaaes-'^ nieif&í issv&sméSimt. és-Ssk£t.-Aas é!l@B^^ss^ lKtSMkoZ)d- egys3EexQt.'«a^i^te£^