4. oldal
KAKADAI MAGYAR MUNKÁS
1964 márdus 12
A TÉLI HÓNAPOK EREDMÉNYEIs
Hárommilliárd forfnt értllcíi munka az építöi|
Az építőiparban a hivatalos tél december elejétől március végéig tart. Az elmúlt napok jobb időjárása azonban már sok helyen kicsalogatta az építőket a belső helyiségekből.
A szakemberek elmotidot-ták, hogy talán még söha-Bem sikerült olyan jól á téli munkák előkészítése, mint az idén, okulva a mult ta-
Í)asztalatain. Januárban át-agosan 9600, február köze-
Ííén 4200 épitőmunkás volt agyszabadságon a külöiibö-i-építkezésekről, tavaly u-gyanebben áz időszakban 40 ífezer épitőmunkás nem dolgozott. A munkák jő mieg-szeiTezése következtében nem egy építőipari vállalat vett fel munkásokat a téli építkezésekhez.
Budapesten és vidéken egyaránt több száz helyén folytak és folynak téli építkezések, jóval több helyen, mint 1962—63 telén. A lakásépítkezéseknél szinte e-
Mesferséges távok \ llnek Pésf ntegyében
é
Pest megyében az idén e-rŐteljes ütemben folytatják ft belvíz elleni védekezést. Pömsöd közelében elkészül á szivatyuttelep, amely a Környéken összegyűlő belvizet a Dunába szivattyúzza, a száraz hónapokban viszont á folyó vizét juttatja el a Kiskunsági Állami Gazdaság bntözőtelepére.
Ugyancsak a vizkárok megelőzését szolgálja az Idén megépülő három viztá-toló iSi A Tápió és a Hajta patak medrének rendezése során Gomba község közelében, a Galga vizrendszeré-jiek szabályozásával egyidő-ben pedig Domony közeiébén és az Egres-patak völgyében épül víztároló.
MegEnosdylf Q lég €i Duno déli ssokassán
FEBRUÁR 29-i jelentés szerint az enyhülés gyengíti,
Ííuhítja a folyók és a ta\'ak égpáncélját.
A Balaton és a Velenceitavon két nap alatt öt centiméterrel vékonyodott a jég, de még összefüggő réteg borítja a víztükröt. A Duna **jobban kihasználta" az enyheséget: a folyó déli szakaszán most már feszegeti, mozgatja a meggyengült iégpáncélt. A magyar és , ugoszláv szakaszon is több lelyen megcsúszott a jég Néhol csak 30—50 méter hosszúságban mozdult el, de Ordasnál mintegy 3 kilométeres utat tett meg a jégmező, s torlasz keletkezett. Ezzel megkezdődött a zajlást megelőző kellemetlen jégmozgás időszaka, amelyben hamar veszélyes helyzet a-lakulhat ki.
Az Országos Vizügj'i Főigazgatóság intézkedésére a legveszélyesebb szakaszokról kétóránként adtak jelentést, hogy szükség esetén a-zonnal beavatkozhassanak a jégtörőkkel, vagy robbantásokkal segitsék a jég levonulását.
gyetleií épitőmunkás sem \ett ki íagyszabadságot és két nyújtott műszakban, a legnagyoTjb hidegekben is a megállapított ütemben folytatták^ a házak belsejében a lakások építését. Ennek köszönhető, hogy f február végéig több mint 300 lakás készült él Komárom, Hajdú, Szolnok, Vas és Zala megyékben,^ a fővárosbán pedig az Újvidékek téren és Mátyásföldön. • Márciusban átadják .. Téndeltétésének a szíáz férőhelyes ujla^má-nyosí bölcsödét^ í és á hónap végén az-üllői üti lákötele-penf 120/ április végéri pedig az Árpádrhidnál 128 uj lakásba költözhetnek be a la-kok, ' : : -
A téli félkészülést már augusztusban' megkezdték, biztosították az anyagi és műszaki feltételekét, íniri-tegy ötmillió forint elitekben beszereztek uj hőlégfűyó berendezéseket, közöttük olajtüzelésű hőlégfuvó kázário-kát. Előszállításokkal is biztosították az ;épitőariyagot és á dolgozók re^^ére a ineigferL lelő védőruhákat.
A télij hónapokban — decembert' is beleszámítva —
az állapi épitőip^r^öbb mint ^ milliárd forint értékű ter-ahelést végez, >^ ez olyan e-i'edmény, amilyet eddig még líem sikerült elérniük. Döntő módan hozzájárult ehhez a dolgozók hozzájárulása: mínusz 5 fokos hideghen is végeztek betonozást, blokkszerelést, és foljrtatták a kohósalak öntött házak hideg eljárással végzett építését is.
Népszava
As első Msenilliós falusi bcank
A bólyi takarékszövetkezet betétállománya elérte a tizmillió forintot. Ez az országban az első tízmilliós falusi bank^ éé egyben — a betétek összegét tekintve — a legnagyobb^ az év eleje ó-tá: kereken kétmillió forint-' öa tal gyarapodott bététállomá- ^gy iieKI'arOII_ö« nya, ^amí főleg a termelőszövetkezeti zárszámadásoknak köszönhető. *
Bolyból indult el az az azóta sokfelé elterjedt módszer, hogy a termelőszövet^
mSZ&ZMllUó FORINTTAL NOfElCEDEn
SZOLNOK MEGYÉBiN
pitkezéseicre, gépek, tenne, lesi eszközök vasalására A mült eszlíéndp volt a % nagyobb a tagok közösből szárinazö Ji^^
jfl^: év v^ zárszámadáskör és évközi előlegként ösz-szeseií 659 millió forintot ositótták. ki, 60 milliwal többet, mint 1962-ben. Föld-járadélc címén 39 millió fo-rintot fizettek. Az egy tagra jutó jövedelem értéke — a földjáradékkal együtt — ti-zenhárom és fél ezer forint, kereken 1000 forinttal több, mint égy évvel ezelőtt.
-A megye szövetkezeteit év közben mintegy 200 mii-lió forint kárt okozó elemi csapás —- árvíz, jégeső, aszály — érte, ennek ellenére a gyenge tsz-ek száma a felére csökkent.
MAGYARORSZÁGI jelentések szerint egy-két kisebb gazdaság kivételével befejeződtek a zárszámadási közgyűlések Szolnok megyében Az összesített adatok szerint a t e r m e 1 ő szövetkezetek 1963-ban érték el az eddigi legjobb szintet. A gazdálkodási eredmény az egymilliárd forint fölé emelkedett, 300 millióval nagyobb, mint az előző esztendőben.
A szövetkezeti vagyon egy év alatt 500 millió forinttal növekedett. A termelőszövetkezetek szilárd gazdálkodási alapját mutatja, hogy saját erőből csaknem 220 millió forintot költöttek é-
fonnci túkárincaliy
TIHANY — A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Kutató Intézetében létesített 2 köbméteres:beren-kézetek á tagok járandósá- dezés eredményei szerint az
gát egy összegben átutalják i év 214 napos fagymentes a falusi bank csekkszámla-! időszakát tekintve, hektá-
járá és átadják a fizetési jegyzéket is. A tagok aztán a takarékszövetkezetben vehetik fel a részesedésüket; a pénzösszeg egy részét rendszerint mindjárt bent is hagyják.
ronként 23 tonna alga termeszthető, s a termesztési időszak meghosszabbításával -— termálgőz és fáradt gőz alkalmazásával —r 70—80 tóniia takarmány állitható e-lő hektáronként.
PolifiMalfa^QSiágfciii 12391
MIVEL MINDAZOK a termékek, amelyeket a kolhoz termel, kolhoztulaj donban vannak, az a többletjö\'edelem, mely a magasabb termelékenységű, például jobb, termékenyebb földterületeken végzett munka eredménye, ugyancsak az egyes kolhozok tulajdonába kerül.
A kolhozokban létrejött és pénzformá-; ban kifejezett egész többletjövedelem nem más, mint a mezőgazdasági termék társadalmi termelési költségei (vagjds társadalmi értéke) és egyéni termelési költségei (vagyis egyéni értéke) közti különbség. Az, hogy a kolhozok ezt a különbözetet
a sz®ciaiiz
a jobb földeken fekvő kolhozok hektáronként több terniést takarítanak be, mint a rosszabb földeken fekvők. Mivel azokban a kolhozokban, amelyek használatában jobb földek vannak,, a munka termelékenysége magasabb^ ezek a kolhozok nagyobb jövedelemhez is jutnak.
Azok a kolhozok, amelyek közelebb esnek a; vasútállomásokhoz, kikötőkhöz, be-gyűjtőhelyekhez, városokhoz és más értékesítési helyekhez, kevesebb munkát és eszközt fordítanak a termények szállítására. Ennélfogva ezekben a kolhozokban az egy termékegységre eső ráfordítások ala-
milyen mértékben realizálják, az árszinvo- csonyabbak, mint az értékesítési helyektől
naltól függ. ; nagy távolságra fekyő kolhozokban. A fek-
Azokat a termékeket, amelyeket a kol- yés^ szempontjából előnnyel xeiídelkező
hozókban a, munka termelékenységének kolhozok szintén többletjövedelemhez ;jut-
különbköző feltételei között termeltek, vágy nak-
az illető pvezet számára egyforma felvásárlási áron, vagy pedig egyforma kolhoz-piaci áron értékesítik. Ennélfo^a azok a kolhozok, amelyekben magasabb a munka termelékenysége, többlet-pénzjövedelemhez jutnak.
A kolhozok kiilonbozetí földjáradéka az a természetben vagy pénzformában jelentkező tiszta többletjövedelem, amely a ter-
A lU számú különbözeti földjáradék az
a tiszta többletjövédelemi amely a belter-jesebb közös gazdálkodást folytató kolhozokban jön létre a kevésbé belterjes gazdálkodást foljrtató kolhozokhoz képest.
Azok a kolhozok, amelyekben a gépesítés színvonala magasabb, amelyek talajjavítással, trágyázással stb. növelik a talaj ,^ .. ^ , termőképességét, amelyek több haszonál-
melekenyebb vagy előnyosebb fekvésű fol- lattal rendelkeznek —- vagyis a beltérie-dekkel rendelkező, illetve nagyobb hoza- sebb gazdálkodást folytató kolhozok — mot elérő kolhozokban jön létre — a rósz- hektáronként több termést takarítanak be, szabb va^ távolabb fekvő földeken gaz- mint a kevésbé belterjesen gazdálkodó kol-dalkodo, illetve a földet kevésbe termeié- hozok. A belterjes gazdaság a munka ma-kenyen hasznosítható kolhozokhoz viszo- gasabb termelékenysége folytán kevesebb nyitva. ^un^^át fordít egy termékegységre és ma-
^^^^^^l^ különbözeti gasabb természetbéni és pénzjövedelemhez íoldjáradék a kapitalizmusban ^keletkező jut. Ez erőteljesen ösztönzi a kolhozokat a
Jí.„^Vo ?É'^H'?^*If^®^*'^^^^*^^^^^^ mezőgazdaság belterjességének fokozásá-
munka tőkés kizsákmányolásából szárma- ra
zik, hanem a szocialista gazdaságok dol- A kolhozokban létrejövő különbözeti gozoi által végzett munka eredménye. A földjáradék egy részét a kolhozok köísös S H^r'^'^'l^ különbözeti földjáradék gazdaságának fejlesztésére? a kolho^ KhS.ui' ^^'''^'i^f ""'^^T*^^* ""^"^ ^'^^.F' ^^^^^ok anyagi és kulturális életszínvonala-birtokosok osztályának, hanem a kolho- nak emelésére fordítják. A különbözeti zoknak, a kolhozparasztoknak és a szocia- földjáradék egy részé közszüksSSkr^ lista államnak jut. A különbözeti földjára- az államhoz kerül a kövSS nlíw dék két formáját kell megkülönböztetnünk először az állami felvásárfá^^ ~ az 1. es a 11. sztout. ^ szere utján, amelyek az ország övezetei
ftlí földjáradék az szerint differenciálódnak, s a kolhozctoál .
az állam részére történő termékeladás mér- \ ^^^s vidékek termelési feltételei- * tői függően különböző; másodszor, bizo-
11 A "vx . ----- *^os mértékben a kolhozoktól befolyó jö-
.telek mellett, a gépesítés azonos pmvona- vedelemadó utján, mert az adóTkolhoz la es azonos rendszerű földművelés esetén, jövedelmének nagyságától ftíeí-
a tiszta-többletjövedelem, amelyet a jobb földekkel rendelkező kolhozok, továbbá az értékesítési helyekhez közelebb eső kolhozok hoznak létre. Egyébként azonos felté-
SOMOGY megye legnagyobb baromfitenyésztő társulása alakult meg a Kapós völgyében, a csomai, a szabadi, a kercseligeti és a nagyberki termelőszövetkezetek összefogásával. Két év múlva már é\i egymillió tojást értékesít a .társulás.
KÉSZÍTIK- már a húsvéti sonkákat a Gyöngyiösi Húsfeldolgozó Vállalatnál. A sonkák súlya másfél kiló körül lesz, mivel a fogyasztók inkább az ilyen kisebb méretűeket kedvelik.
A híres szekszárdi sajtpincébe napi 5—-6 ezer trappista és 30—35 félmázsás Pannónia sajt érkezik érlelésre.
A RÓKA ismét "keresett" vad lett, mivel napjainkban újra rokaszprméből készül a gallér és a kucsma. Január-ban és februárban a vadásztársaságok .csoportosan keresték fel a Bakony erdősegeit, a fennsíkokat, s több mint ezer rókát ejtettek el. Bundájuk a jövő őszi és téli választékot g a z d a g í tij a majd. . ^
Á- 'BALATONI fizető-vendéglátó szolgálatot fejlesztik az idén.. Az id^genfoi^^l-lÜi: hivatalok á Balaton mindkét ii)art:ján, hozzávetőleg ézer-ezér ággyal bérelnek többet magánnyaraloK-ban, mint az elmúlt esztendőkben. Ezzel a balatoni fi-zető-vendéglátószolgálat helyeinek száma meghaladja a 12 ezret. A somogyi parton az idén már Kőröshegyen is lehet szobát bérelni.
4. ♦ *
nyílik a sárga virágú téltemető az aszófőj völgyben. A természétkutatók szennt évszázadok óta honos itt ez a jellegzetes mediterrán np-vény. Egyes-feltevések sze-rint az itt'nyaraié romaiaK hozták magukkal ezt a virágot. Az időjárás enyhébbre fordultával az utóbbi napokban bontotta ki. flf szirmait a téltemető, jelezve a tavasz^közeledtét^
MEGKEZDTÉK a gépek szerelését az épülő szegedi gumigyárban., "óriások^ ^ vannak köztük, például a
i
Jászberén0 apntogyárban készült herigerszekek.ImP,^ záns méretű lesz a tobbsza^ tonnás nyugatnemet mányu kalander-gepsor is.