14. OLDAL
KANADAI MAGYAR MÜNKIS
CSÜTÖRTÖK, 1944 SZEPTEMBER 14.
Az a hely, ahol én születtem és vOhol nevelkedtem mindaddig, ai^g 1— mint mondani szokás — ki .nem repültem ^ csa^^^di
fészekfcíH, S^gyaroipaáson*. veg megyéhen a Mi4tra»hsgyd^
^old^ tettil eL pz\a.hely: n^iyek mind^^e valóságos - volt amit^ ósztSTyuiJat^.^ ''T^^^SJS^eSU ^ ^j.r__«____« -fciíí^i kat<^ A<rv v5irnnv fal választotta cl. már levtsseazott ^lucKnarcw-
GyÖPsy^J? városa, amely már xnestermű, lEvel a hegy kató^f töta|)£zör leégett. E yárp^ né^ nsü .^zem^onthóiís fontos, .tehát
egy vékony fal ^ választotta el Sokszor lártunk énekórára ^gy
azelőtt sokat szenvedett viz építettek rajta'lőszerraktárakat másik teremhe, ahtí a zongo-
- i. i5' -«;í««v "';;;ii,*íiriitr nem ve- lá völL Sok vallásos és haza-
hiány^fcan, mig 1926^han végre, jg/^i,^ék íemé^^^ nem ve-
az ezész városhan beszerelték Á viavízetéKet. Azelöttra tüz roppant károkat .okozott a városban, ha yiál^ol ;k«Jtött.,
(^aingyiis lakosságai, többnyi-. re>zö«ö, gyümölcs.és ?;öldaé^-félék termesztésével, foglalkozik. Sok gylimölcsöt tud évente kíszáitítam.
Utóbbi időkben, amikor még otthon voltam, értélcés szénre bukk^tak, íneljrnek bányö^^r sához sók,,péi^ volt, §J!?»l5sés.^ Egyszerű biányamunk4a volt a ke^demí^írezői aki .aláis^ftltat szerzett^fit ^azd^^^^j. földi€|k alatt JéV3^,szénr^tep[,. Wlj^yá-szásánajk. engedfil3re?éséhez.Sze-retétt" Wuiá riszvéhyeseket. ís gyűjteni, de es már nehezebb volt; Végre ,akadt részvényes .is„ de ^lég-^e^éDy^eRJteelíett íjoz-.
szik hasznost a niSmetek — hogy már gondoskodtak róla a magyar gerillák.
Szüleimmel, vagy iskolatársa-ix^ál sokszor rándultam ki a hegyekbe/f^ol a forrásokat fel-kíjre^e, ÍeÍejÍtheteU,en napokat tÖltöttUnli;. Tábortüzrop nyárs-r^uzott szalQpnát sütöttiink, vásr magyar gulyást csinál-ttínkT blyHor' mégcsak a cigány sem hiányzott.
.V Nch^ vplt az élet, de mégis szerettük mert uem.^dtqfe hogy, ipbli is lehetae számunk-
~ A hegy^b?n yaja egy elkerir, tett főrész, mely yadászterU-letkiSnt jBZídgíi az .uraknak. "Ez. _mqst az'államé; de valamikor a károlyi JSihályé volt — amit a népnek akart adni, de az ál-;
zálátniok a ^kezdethez. Később elvette. Ehhől az érdöhöl, má?P^de iXtáH ^nek^^apadár b^..hógy>Gy§ngyös éa .ki>myé-ke, olyan áazdág szé^l?^., hogy. ha .villanytelepet..építenek rajta, el tudják.Játi^jí vele az e-gész B^lsömágyarországot.
ÜTagyon örvendetes hir volt, de azóta meghallottam róla.aem-ntít Ha német kézre került,és
kiakíiá^tja,. alAoj; > hogy,«em ké^Ölííí.fedetek fel. Aí^oi?Wi. rwéJÍÜk.,hogy,.a né-, metekpek .eire nem marad idejük. ;
* * *
Elárult.kis^ hazánknak„ nagyon ért^es ' része a ÍJátra-alja. ^háború kezdetéig ezt a részt^sváb népjí^m bitorolta — most i€V^nl?§n^ ,nem, tudni. De da^áríi ,a '^délc,.értékének és g^dagsá^g^- r- a 9^P F^em élveáiiette, iyümiijcsét; csak:^.ol-gozott és nélkijilözött.
-4 gjSimölcsílt és szőllöt leg-nagjwabb* részben, háton cipelte a földÓQ hazá^ a.nép. Másnap meg ~ otthonról.a piacig, ahol mikor, pladtö, az se lett megö^ zetví;, .amJLért cipelte, jaol- ma-^ radt akkor a becsületes nehéz mnnHa ár^? Kinek a zsebébe?
Szolgalomra a gyöngyösi nép. párját ritítítja. Mindenki magának, dolgozott^ fárá^dságot Jiem ismerve tiurta azt 2—3 hold földet, hogy kisajtolja belőle, amennyit c^t lehetett.. Pótolták mindig a hiányzó szöllőtö-két, nemesítették és szappritot-ták a-gyümölcsfákat. Ideggel 3
órakor már indultak a szőllö-^ ______ _ ^„^_______________
hegyre^ hogy virradatra/jjd^- anyaga amelyben meg is reggelirsenek, S ez igy a némc|t nyelv is kötelező lett
ma csak annyi 9^ s?egényembe-ré, amit háton,^kerlU,neki elhordani — rözsjSben.,— Tel?át,
ezt is hátonl
Télen, amikor' rüncs,. más; mtimka^ kezdetét veszi, a fahor-' dás; ki háton, ki embervonta taligán, ki meg kocsin szállit-ja a vett fát. A szálfákból szöl-lökarókat . hasgatnak, amire szintén nagy szüJtség van.
«: * *
Tehát nagyjáWtl ilyen körpye^. zetben élteni szüleim hózáná|> hasonló helyzetben a ...töbW gyiingyösi földmiívdökliel. A-nyám' azonbannem akarta, hogy az én hátamat Js állandó-^ an a puttony nyomja, és sze-; retett volna iskoláztatni, ami, nem sikexímt.,^ nem volt tehetség., .Annyi haszon nem jöttr á há%oz. hogy a drága tandijr ra iar'jussoia.... - >
Később' elrendelték az or-si^gban az elemi iskolákban való 8 osztályig való tanítást fin ^ három iskolatársam a 6. osz^ i tály- elvégzése után megmaradtunk hetedikesnek, s később nyolcadikcisok lettünk. A gyön^; gyösiFjehér»áry Intézetben, a-hol. apácák tanítják a leányokat, mi voltunk az elsők,, akik megkezdtiik a msöasabb 035-tí&lybeli tanulást.
Nyolc évig jártam ebbe az intézetbe. Pár napra csak akkor maradtam Id, ha segítségemre elkerülhetetlenül szüksége volt szüleimnek, A .7. és S, osztályokban a polgári iskola tan-
már levizsgázott Eckhardt "Tibor Gyöngyösön is beszélt, tudniillik: egyengette a talajt a
»nagy 4inneEre<. Ez alkaűraaból Jitícl^eL Imádkozs^ hogy
r^ Yolt Sok vallásos és haza ^.^ ^ . ^
fias énekét tanultunk. Néha- csak annyira emlékszem, hogy
nyatmég most sem felejtettem Eckhardtből csak ugy ömlött ^ki
el, melyeknek értelmét a ma- a .trianonellenes hazafias .-pro-
gyar urak 4s megtanulhatták pag^da: "Beszédével^ .az<H*an
vol^ja felfogni és köv^ttini. De er- nagy, tömeget tudc^t.megjió.di'-
röl majd kéi^bl?, irok., ~» » *
tam,iJs:S.)W?(g3^r.-3w^ pok.segits^yM -folyt a ^a^^ Tudniillik akkor már nagy- tási« mxmka. (aiiün^ ban készültek-a n.-*világhábor, ^yétjnost i^za, a magyar)... Em-
mra Németország .oldalán, A lapok állajadóa^ azt Írogatták, hogy a trianoni .Jíiatár .megvonásával .egy másQdik .vüághá-bohxiiwgját vetették el. Apá^ gy^ikian mondogatta: a helyzet nagyon rossz.sok a munkanélküli... közeledünk a háborúhoz. Ha most hábpru. lesz, kö köárön nem onarád.i ^zerencs^ lesz, aki Jetben mamj} — szokta, mondani. . Olvasott ember volt és yégig kí^ötte.az X vi-lágháijaru't.
lékszem, hogy jegy kát^.. leH készt is felhassaiMtak ,c.éljaií5T ra, jnert egy "lelkésznél, kínéit is dőlhetne be ijobban a tudat? ían nép?,
A lelkész munkájából nemsokra emlékszem, mért, ; Jg^'J^ ban\^kikerl^tem ÍCan^dá^.-|5s-# pesti vüágk^gress3usról aztán már-cs^ itti#t«áa Alatt, ólvás^. , tara a K. M.>cinkásb61,.„
i * *-'
^ üjra ;visszatérve -tt^ iskolap^ (folthoz, leiroom a hazaifíai
EÍplőkszem rá. a Pesü,»ír^ énekek e§3^ét, - ame^ még, lap egy rendlpyüli mell,ékletet 0naékezetemhen.:él.--adptt ki; melyneH cimtájrtájgí , Csjpnkamagyarország volt ke> " ♦ ^ ^ — resztíefeszitve ezzel a felirat- Ezt^^íie r^^den magyar,
gazdsig és szegény! y';-j\ r
• ' győzelmét árat; ■■':^'''f"';;-. -Ezt szerezték ősapáink-
■;;\'■:^■.;e?^e^ /■■-■W:
T^d^t;^!^ mért Oly feh.^?
ErI^lCA|i varáj^ ;Tüd;^(jtófc^^ Oly pirois? V
; ' Sok yör hullott rája! ^
lág minden iíyélvi6n-vol€.i:Q?oni-tatva, és Ijiildt^k^^előle.a világ nünden első éjnberénék. Az ít lyen.és hasonló^opagfmda.bizonyara nagyb^ hozzájárult, a n..'yil$ghábqru felgyujtásáhqz. A németek yesatea f él^^nt kerültek , ki -a niult. h^bqrúb^l ,,és kéá?ÍHt^ pgy ujabbra,^^ ben í^M'?]bhinél,spláMil nágyoibj?. vereség. .fogja .őket érni. Mi ránikl'magyarqkra csak jaz saj-nál^alps, hogy a magyar jirak a mi ^országunkat is ott usztat-ják^a^ riénietek mellett .a poqso-lyáton, ,^nüböl — ha neni változik, pj^rtizánná a magyar nép nagytöbbségeki tudj.a, hogy l^het'majd kiúszni!
Az^ Euchaiisztikus köngresz-szus előtti években (a kong-
mént egész nyáron,
A puttonynak is a háton kellett lógni állandóan, mert a zöldség* és gyümölcsterméatha-za is kellett hátalni. A ^is.termésért nem volt érdemes kocsit fogadni, mert akkor töBbe került volna "a leves, mint a hus, A fuvar drága, a gyümölcs olcsó .yoljt. ígawnó^Uatot meg képtelen \-olt .az ilyen, ember.., tartani. Tehát ^ neni, .^ehetett mást kisgfizda,, minthogy má-^ és cssaádj'a vonja az igát. Puttonyozni "és batyuzni kellett, amig hirtált. Amikor a vézna iryerekek már annyira megerősödtek a krunaplitól, babtól, ku-UoriQától .és nyáron a^gyömjöics-<^öl, 'hogy m^, nem roskadtak lo puttc^ 4latt, akkcó- rnár .i»\elniük,.is kellett, an^ennyit elbírtak "benne hazáig. ..Hogy cgj'szer vagy többször kéllett-e ford^ilni naponta, aT:t mindig jbeí határozta meg. .milyen, érett volt a gyümölcs vagy a zöldség.
* * &
^íegcmlitésre méltó, hogy aa utóbbi idiSben. a Mátra-hegy Js Merült CyÖJiyörü tudösaanató-riun^.ot építettek rajta: szép turista lakot a Kékes-tcton. a-
volnav ^e ^ez nálunk sehogy se síkeriUt. Persze a tsmítók jó-maguk sem tudták, hogy mit tanitsánalc velünk. - Tanítottak: hát mindent, amit jónak Jiáttak ^Syt Icá^ny részére. Tanultunk szőni.' varrni, kézimunkázni, festeni, konyhakertben dolgozni és konyhai ^unlcát^ de ünád-Kozni, azt legtöbbet. Ab inti^.ftben egy kápolna is
A Torontói Demokratikus Magyar Egylet újra megkezdi a
¥1TASSTÍKET
szeptember 15-tcíl kezdve minden pénteken este 8 órai kezdettel a
MAGYAR
OTTHONBAN
(350 Dnndas West)
líegyünk ott mindannyia^i!.
MOST VAN RDT KI-* VITATNIIÍI
A vezetőspg.
ta meg a rendet — érdekesnek tartottam levelezni óhazái ba-rátnöimmeű[. - Az, egyiknek egy hozzám irt levele éppen a ^ pókban került a kezembe, amire sohasem válaszoltam. " TudnüUik egy előbbi levelében irta,.hogy háború lebeg a levegőben. A hafilron magyar csapatok^ csaptak össze a cse-
TudjáitoKre^ mért olyan zöld, ^
örökzöld a színe? Mert. az .örök. szabadségéart . ver a mag^f.ar szive.,.
■< Ezt és sok hasonló éneket ^ i^ gen^ielkesen -énekeltünk.rnínk, lányok, kfonit. sohs^em-tudojk elr^ felejtenie De ..valahányszor e-;Szexnb.e:jutnaJ^j»Z énekek/ dig felvillan benn^ a ^érdés:; — A magyar urak mért nem ugy élnek, amint az.,.,általuk szerkesztett 'hazafias _^ekigli;en keresztiU dikt^Lnak.^.a magyar népnek? A választ erre is csak Kanadában tanultam meg a Munkásból'^és más, haladó irodalmakból.
A magyar urak éppen az ellenkezőjét csinálták éS' csinálják, mint amit ország s a nép érdeke megkövetel, és a valamire való magyar ejDaJber_már keveset hisz el nekik. A-^on-ban a magyar nép meglátása az utóbbi napokig még mindig nem volt elég éles ahhoz, hogy egységesen összefogva vetett Volna már véget ugy a német megszállásnak, mint á kétszínű és áruló urainak. Az irredentizmus nagyon., sokat.m^tévesz-tett, ami az alábbi példától is kitűnik.
* * * Aniikpr még ji levelek szaba^ don jöttek-mentek át a vizén, I amikor még Hitler nem zavar-
Olr szegény falusi asszonyikig v^!^»t áXoíníEüSt §), p;^?í8? hogy eltttesseraíiieW sék ánapihetevít. falatot^ A íöldpn-iüiSt; mezlf lájt»^ .ya^~ nak miiit a magyar^ JTalusisdc már. nmiiöt ,
A Kossuth-rádiű, a Petííii zászlőalj, a ' Icáxpáta^ai és más. parttízánoi;»
valamint a Szövetséges Nemzetek
TTíoly 1010 méter mngas és .e^ toon^ináci^la hatalmas szállodát; amjt sKé-j * ^
kes S2űllÓ€-nak neveztek el. fi-1 m^^V^töja I?sa a pitettek s2ámos nyaralót jk*«oagyar Béjmelc Isi
magyarok £^rőzikeseiá kerüljönék ki az eljövendő háborúból.^ - Az.idő telt, inig megkaptam .ezt a iev^et és válaszoltam neki. Köahen ^tler már jócskán belemarkolt Európába, vala--míAt a magyaroknak ís odalök-Jté 9>ár a 1;/^t111títd£Qncot — mint. vérdíjat a magyar ^tízezrek ké-söbbi^féláldozásáért. Válaszomban ezt s irtam a b^orátnőmne^ aki egj^szersmind 6 évig volt iskolatár^Őm: .>
iRemél^m^ örülss^ hogy_ nem^ 1cerUIi-€Qk magyar-Vérbe á cse?.^ hektől visszaszerzett terület^;: mer^^SQtier elég ^áin.elintézte; rész^dkres^. Mosfe.jwár caak.ii imádkozzatok Hitlernek, hogy vegye.vissza a többi, volt magyar iteoUetet J3.«,
i ; A jSbvsza^ltíérezte a gúnyt soraimból 4s,:jneg.js adta rá a válf^gt-enügyem .
j>.. .azt.': nem.^Hítler szerezte visaspi: hanconi& magyar honvé- 4 dQ^:Szenyedt^ .meg érte.« É3 to^bát;,, azt,kérdezte tölen:|,
hogy^^mi Jían.vV^^ oly^n^^^feusgáRvií jártai .a tem-: plómba,s^-most^^^^^m
váíi^tamy hogy. m^ még a hazám -se ^éretem, -irta.- S igy folytatta:- iPeé&s ©2 a hon a-dott %^eked életet^.<adQtt: put-tonyhátajást ciés taügatolást) és ugy:; m§gV3etetted?_ Akájmit ia gondiótez mirdlUunÍE; különbek va^^ink.niü mi^ ti hires.
AJn$ín|kátok^a}.« (Kanadát és AineriÜteát egy^ fogalomba vette. Alihozijaedig nem volt, felfogása; hQgyiiVjgdőj£-»életet<£ csak az áruló bitajigoloiak adott az »ő-hon<!;. a népnek pedig nyomort,^ s Jia-.fjZ n^enpi tetszett, akkor s^vándorbotpt^.) 7
^mierikár^,.tnég ezt irta: »Ott van a bűnösök taiqrája. A világ:. .legnagj^W. börtöne is Né^,„Toirl?han/yan!« — Uyen fogalma .,yölt^ Amerikáról, de HorthyJiíi^yarországban az ö sajátmaga- és" testvérei nyomorúságát nem bírta meglátni, sem aat,. hogy.Hítler és klikkje tü2fre dobálták a haladó irodai-makatj imakönyveket és müi-: dea jojgától megfosztották a népet, (A temíöombajárást azért említette levelében, mert írtam nekij, hogy a távolság miatt itt nem járhatok templomba.)
A gúnyt azonban ross.zul fogta fel JewlenxbŐl a barátnőm,-mivel -azt -nem, n^kí szántam, . hanem a.masys&r urak és bizonyos papok jpolitíkájának, ami népünkejt" jelenlegi sorsára juttatta. Mert — tisztelet a Rivf telnek — Jiizony v^mak papok, akiket jobban érdekel az uri, politika, mint a köznép érdeke, .Azonban vannak papok, a-kik késsek-jszót.emeOni a népért., .-Volt pgy .Qyöngyöson is, névszerint: Bozsik Pál, aki mert sokat teit és,szólt-a nép érdekében.,, megfosztották hivatalától és kolostorba kényszeritet-ték. Az üyenekből levont tanul-, Ságok alapján -született meg lelkemben áz ,a gyűlölet, melyet azok iránt.érzek, akik a nép véresverejtéké.árán. játszák az urat.., fis nagypn ^örvendek ner ki,: ;h,<^ ma ..már sokan ^ va-^ gyünk iiásoníó érzelexnmel.
Úgy sajnálom, hogy nem férfinek .születtem; hogy nem fegyverrel szállhatok sikia az igazságért, egy demokratikus hazáért s a jovö kor jobb sorsáért... lüint nő, más hivatást .TseU hetöltenem: — az anya és a feleség hivatását
IQnt más jnilliók, én is reiné^ lem, hogy a fasizmus ellem nai^ jelenlegi menete hamar<^ : megoldja a népi problónáJtat —
"a magyar népét is!